Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

SXTX ÉVFOLYAM. 17. SZÁM ARA: 80 FILLÉR .972. JANUÄR 21, PÉNTEK LAPTTVsr TARTAT Részesedés a nyereségből (3. oldal) Füst a város felett (5. oldal) Megkezdik a Tiszavasvári úti felüljáró építését (5. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (4. oldal) Közlemény a KGST V. B. 5«. üléséről A munkakörülményeket javító intézkedésekről tárgyait az SZI1Í Alább közöljük a KGST Végrehajtó Bizottsága 56. ülé­séről kiadott közlemény teljes szil/egét: Január 18. és 20. között Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának 56. ülését. Az ülésen részt vett Tano Colov, a Bol­gár Népköztársaság minisztertanácsának első elnökhelyet­tese, Vályi Péter, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokra­tikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Damdingijn Gombozsav, a Mongol Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyet­tese, Gheorghe Raduiescu, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége miniszterta­nácsának elnökhelyettese és Frantisek Hamouz, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyet­tese. Az ülésen Mihail Leszecsko, a Szovjetunió képviselője elnökölt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közti megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság ülésén az egyes kérdések megvitatá­sában részt vett Marko Orlandics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának (kormány) tagja. A KGST XXV. ülésszaká­nak utasítása értelmében a Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a tagállamok együttműködésének további elmélyítésére és tökéletesí­tésére, szocialista gazdasági integrációjuk fejlesztésére vonatkozó komplex program egyes intézkedéseinek meg­valósítását. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a KGST titiíár- ságának jelentését, a KGST szervei és a tagországok nemzetközi gazdasági szer­vezetei által elfogadott in­tézkedések kidolgozási ter­veiről és megállapította, hogy a KGST szervei és a tagországok nemzetközi gaz­dasági szervezetei meghatá­rozták a komplex program­ban foglalt intézkedések ki­dolgozásának rendjét és a vonatkozó határidőket, hoz­záfogtak a fenti intézkedé­sek megvalósításához, továb­bá. hogy a KGST valameny- nyi szervének tevékenysége jelenleg döntő mértékben a komplex program teljesíté­sére irányul. A Végrehajtó Bizottság' megvizsgálta a Végrehajtó 3izottság elnöke, az állandó bizottságok és a KGST más szerveinek elnökei közt le­folyt megbeszélésekkel fog­lalkozó jelentést. A megbe­szélések témája a KGST szerveinek a komplex prog­ram megvalósítása terén ki­fejtett tevékenysége volt. A Végrehajtó Bizottság a kér­désben megfelelő határoza­tot hozott. A Végrehajtó Bizottság el­fogadta a KGST gépipari, rádió- és elektronikai ipari állandó bizottságainak javas­latait az új nagy termelé­kenységű felszerelések, rá­dióelektronikai berendezé­sek és alkatrészek termelé­sének bővítését célzó együtt­működés fejlesztéséről, a gépipari és rádióelektronikai termelés műszaki színvona­lának emeléséről, valamint a kölcsönösen szállított gé­pek, berendezések és felsze­relések karbantartásának tö­kéletesítését célzó intézke­désekről. A Végrehajtó Bizottság tiiésén a KGST-tagországok együttműködési megállapo­dást írtak alá bizonyos tí­pusú fémforgácsoló gépek közös tervezésére. A megállapodás az 1972— 7ü-ös időszakra együttműkö­dést irányoz elő a KGST- tagországok között a progra­mozott szám jegy vezérlésű fémforgácsoló gépek kiala­kításával ■ kapcsolatos tudo­mányos kutató- és tervező­munka, a forgácsológépek gyártása, a forgácsológépek, gépcsoportok, rendszerek és automata esztergagépek köl­csönös szállításának terüle­tén. A Végrehajtó Bizottság meghallgatta a mezőgazda- sági és élelmiszeripari állan­dó bizottságok jelentését a komplex programnak a bi­zottságok tevékenységi kö­réhez tartozó Intézkedései­nek teljesítéséről. A mezőgazdasági állandó bizottság, a komplex prog­ramnak megfelelően 1971- ben javaslatot dolgozott ki az alapvető mezőgazdasági kul­túrák nemesített magvai termelésének szakosításáról és megállapodott a nemesí­tett magvak kölcsönös szál­lításának volumenéről, amely kielégíti az érdekelt országok importigényeit. Megállapodás történt az 1975-ig terjedő időszakra vo­natkozóan a tenyészállatok és szárnyasok KGST-tagál- lamok közötti kölcsönös szál­lításának volumenét ille­tően. A KGST-tagálla- mok közti kooperáció és munkamegosztás alapján megszervezték a nagyüzemi állattenyésztés egyes ágaza­taival kapcsolatos létesítmé­nyek építésének korszerű technológiai, munkaszerve­zési és tervezési módszereit. Az élelmiszeripari állandó bizottság intézkedéseket dol­gozott ki a KGST-tagorszá­gok közötti élelmiszeripari áruk cseréje választékának bővítéséről. Meghatározták az élelmiszeripar legfonto­sabb ágazataiban a technoló­giai folyamatok műszaki színvonala távlati fejleszté­sének tendenciáit és megha­tározták az e folyamatokhoz szükséges, 1985-ig esedékes beruházások általános irány­vonalát. Javaslatokat dolgoztak ki az előállítandó termékek táp­értékének növelésével kap­csolatos kérdések megoldásá­hoz szükséges új, még haté­konyabb tudományos és mű­szaki együttműködési formák alkalmazásáról, a jó minősé­gű termékek újabb fajtáinak termeléséről, valamint a fo­gyasztási cikkek kiszerelésé­vel és csomagolásával kap­csolatos alapvető kérdések­ről. A KGST tagországai szá­mos, az állandó bizottságok által kidolgozott megállapo­dást írtak alá a tudományos és műszaki együttműködés­ről, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Á Végrehajtó Bizottság az elkövetkezendő időszakra meghatározta a mezőgazdasá­gi és az élelmiszeripari állan­dó bizottság tevékenységének irányvonalát, és konkrét in­tézkedéseket hozott az egyes népgazdasági ágazatok anya­gi és műszaki bázisának erő­sítésében való együtt­működés problémáinak komplex megoldásáról. A Végrehajtó Bizottság jó­váhagyta a KGST 25. üléssza­kán hozott határozatokat a KGST új szerveinek létreho­zásáról: a KGST tervezési tevékenységét összehangoló bizottságról, amelynek tagjai a központi tervezési szervek elnökei; a tudományos-mű­szaki együttműködési bizott­ságról, amelynek tagjai a bi­zottságok elnökei, a tudomá­nyos és műszaki hatóságok miniszterei és vezetői; az elektromos és postai össze­köttetés állandó bizottságáról, valamint a KGST-tagorszá­gok találmányi hivatalai ve­zetőinek tanácskozásáról. A Végrehajtó Bizottság tu­domásul vette a tagországok képviselőinek tanácskozásá­ról szóló beszámolót a külke­reskedelmi egyeztető szerve!: tevékenységének tökéletesí­tésével kapcsolatos jogi kér­désekről. és jóváhagyta a ta­nácskozás által kidolgozott megállapodás-tervezetet .ja, gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés! kapcsolatokból eredő polgári­jogi vitás kérdések egyezte­tő bizottságok útján történő megoldásáról. A KGST-tagországok kö­zötti belkereskedelmi együtt­működés fejlesztése, iu együttműködés' szervezeti formáinak tökéle tasitéss céljából a Végrehajtó Bizott­ság célszerűnek Ítélte meg. hogy a tagországok bekteres- keaalini minisztereinek ta­nácskozásait a jövőben í. Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretein be­lül ’tartsák. A Végrehajtó Bizottság meg tárgyalta Lagadinovának, c bolgár nöbizokság elnökeire, levelét az ágazati bízottá gokkal való együitmüködé; ről azon feladatok megoldá sában, amelyek a tagországok nődolgozói számára megte­remtett még kedvezőbb munkafeltételek biztosításá­val kapcsolatosak és e kér­désben utasítást adott a KGST megfelelő szerveinek. A Végrehajtó Bizottság jó- váliagyta az 1972-es évre szó­ló múnkatervét. A terv első­sorban a komplex program megvalósításával kapcsola­tos kérdéseket foglalja ma­gában. A Végrehajtó Bizottság ülésén más kérdéseket is megvitattak, így jóváhagyták a szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet kutatási múnkatervét az 1973-as évig bezárólag és jó­váhagyták a KGST titkársá­gának 1972. évi költségveté­sét. A Végrehajtó Bizottság egyetértett a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság ama javaslatával, hogy a JSZSZK-val való együttmű­ködést a KGST keretein be­lül terjesszék ki a közleke­dés és a szállítás területére, a KGST és a JSZSZK között megkötött, a JSZSZK-nak a KGST szervéi munkáidban való részvételéről szóló meg­állapodás értelmében. A Végrehajtó Bizottság a barátság és az egyetértés légkörében végezte munkáját Január 20-án Nyíregyházán megtartotta ez évi első ülését a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa, amelyen több fontos napi­rend került megtárgyalásra. Elsőnek az 1971. évi felada­tok teljesítéséről és az 1972. évi célokról szóló jelentést vi­tatták meg, melyhez szóbeli kiegészítést fűzött Kanda Pál, az SZMT vezető titkára. Tájékoztatójelentésben szá­moltak be a tanácsnak az SZMT küldöttértekezletén felvetett észrevételek és ja­vaslatok teljesítéséről. Majd meghallgatták Abari Attilá­nak, az SZMT titkárának a jelentését a két ülés között végzett munkáról. Ezt köve­tően személyi ügyeket tár­gyalt a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Taná­csa. Tájékoztatta az SZMT el­nöksége a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nácsát arról, mit tettek az SZMT küldöttértekezletén elhangzott észrevételek és ja­vaslatok megvalósításáért. Beszámoltak arról, mit tettek a többgyermekes és az egye­dülálló anyák harmadik mű­szakban való foglalkoztatásá­nak csökkentése, illetve mie­lőbbi megszüntetése érdeké­ben. Segítették a gyermekin­tézmények bővítését, a nagy- családos és egyedül élő gyermekes anyák szociális el-, látását. Nem feledkeztek meg a gyermekgondozási segély után ismételten munkára je­lentkező nők megfelelő bér.e. zésének biztosításáról. Az SZMT küldöttértekez­letén. több figyelmeztetés hangzott el a záhonyi állomás rekonstrukciójával kapcso­latban. Most erről is számot adott az elnökség az SZMT- nek. Beszámoltak arról, hogy e rekonstrukcióban szerepel az átrakóvágányok teljes befedése, mely ismételt pénz­ügyi átszervezés miatt, ké­sőbb kerül megvalósításra. Bikerült előbbre jutni a ne­héz fizikai munka könnyíté­sében. A rakodást könnyítő gépek beszerzésére több gon­dot fordítanak. Az eperjeskei átrakó teljes gépesítése 1973. végéig befejeződik. Ezek mel­lett Záhony térségében a IV. ötéves terv során megépül Záhonyban egy 200 személyes munkásszálló, elkészült a központi kereskedelmi épü­let, s a villanytelep dolgozói részére szociális helyiség. Eperjeskén megépül egy 1500 fős kapacitású üzemi konyha, a körzetben mintegy 60—80 lakás megépülése várható, s 1973. végéig befejezik a zá­honyi művelődési ház bővíté­sét is. Rendszeresen visszatértek az elhangzott javaslatokra, észrevételekre, s ennek is köszönhető, hogy a mezőgaz­daságban a folyamatos egész évi munka biztosítása érde­kében több eredményes in­tézkedésre került sor. , Ezek között említették a Balkányi és a Nyírlugosi Állami Gazda­ságokat, amelyeknek a hűtő­tárolójában és léüzemében több mint 100 nő dolgozik. Kemecsén az állami gazda­ságban hasonló eredményt értek el. Mátészalkán is épül az alma- és manipuláló üzem, amelyek állandó munkát biztosítanak több dolgozónak. Javult a küldöttértekezlet óta a mezőgazdasági üzemek külső területeinek Is a szo­ciális ellátottsága. A Nyírma- dai Állami Gazdaság megbí­zást kapott egy alumíniumból összeszerelhető pihenő, ebéd­lő, mosdó, zuhanyozó össze­tételű szociális létesítmény elkészítésére, amelyet bárhol fel lehet állítani. A kísérle­tek eredményétől függ majd gyártása és alkalmazása. Korábban több észrevétel hangzott el a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban a jobb munkafeltételek biztosításá­ra. Ezt is megvizsgálták. Az, SZMT elnöksége tájékoztat­ta a tanácsot, hogy a megbe­szélés alapján a Szabolcs Ci­pőgyár vezetői indokoltnak tartják egy leányszállás meg­építését, hozzálátott az eh­hez szükséges anyagi alapok megteremtéséhez. Beszámoltak arról is, hogy a sütőipari kémén temünk?- sok kedvezményes nyugdíj - korhatárának elintézése ér­dekében felterjesztéssel él­tek a SZOT-hoz. Ennek mag- valósításáig a. központi szer­vek elsősorban az 5 napon munkahét bevezetését és a bérezésük javítását szorgal­mazzák. Túlóráztatásuk csök­kentésére, illetve megszünte­tésére megfelelő intézkedé­sek történtek. Az egészségügyi intézmé­nyek saját költségvetési ter­hűkre történő bérlakás épí­téséhez a megyei tanács ■ vb anyagi támogatást adott. Megduplázódott az orvostu­dományi egyetemen tanul) ösztöndíjasok száma. Jelen­leg 52. A körzeti orvosi la’”', - sok korszerűsítését folyama­tosan végzik, s új körzeti ren­delők és lakások is épülnek. Tájékoztatták arról is az SZMT-t, hogy az erőfeszíté­sek ellenére sem sikerült a 10 ezer lakosra jutó szakor­vosi rendelőintézeti óraszá. mókát orvoshiúny miatt nö­velni. Nyíregyházán jelenleg is 40 rendelőintézeti . szakor­vos hiányzik. Az üzemorvosi óraszámok fejlesztésére eb­ben az évben kerül sor. Az egészségügyi beruházások helyzetével az SZMT elnök­sége 1971. novemberi ülésén foglalkozott, s megfelelő in­tézkedéseket tett azok minél előbbi befejezése érdekében. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ziga Voduseket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­pontú Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke bemutat­Fehét- Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Jávor Ervin­nek, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettesének tár­saságában csütörtökön a Ma­gyar Optikai Művekbe láto­gatott. A vendégeket fogadta dr. Tóth János, a XII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Posch Gyula, a MOM ve­zérigazgatója, Suga János, a vállalat pártbizottságának titkára és a MOM több más vezető munkatársa. Posch Gyula tájékoztatta a vendégeket a gyár elmúlt évi eredményeiről és felada­tairól. Részletesen ismertette a műszaki fejlesztési terve­ket, valamint a vállalat vi­déki ipartelepítési program­ját. A közelmúltban kezdte meg munkáját Dunaűjváros­kozó látogatáson fogadta dr. Ziga Voduseket, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság új magyarországi nagykövetét. ban a vállalat ébresztőóra- szerelő részlege. Komlón au­tófékek gyártását honosítják meg, Mátészalkán bővítik a szemüveglencse-gyártást, s döntöttek arról is, hogy Za­laegerszegen számítástechni­kai finommechanikai eszkö­zök gyártására rendezked­nek be. A tájékoztató után a vál­lalat vezetői és a vendégek együttesén felkerestek né­hány fontosabb üzemrészt, köztük a számítástechnikai gyárrészleget. Az üzemegy­ségek vezetői ismertették munkájukat, terveiket. Fe­hér Lajos emléksorokat jegyzett be néhány szocialis­ta brigád naplójába, s elbe­szélgetett a dolgozókkal. Az üzemlátogatás után Fehér Lajos elismeréssel nyilatko­zott a látottakról és további sikereket kívánt a kollektí­vának feladataik teljesítésé­hes. Épül a szatmári országút Az ország egyik legkorsze­rűtlenebb útja, a 70 kilomé­teren át „kígyózó” és csak­nem 40 községet érintő, alig 4 méter szélességű szatmári országút helyett korszerű au­tóút épül, mintegy 180 mil­lió forintos költséggel 1975-ig. Az idén a közútépítő vállalat 24 millió forintot használ fel a Mátészalkát és Fehérgyar­matot — a Szamosköz, a3 Erdőhát legnagyobb községe­it — átszelő és a szovjet ha­tárhoz Tiszabecsnél betor­kolló, a lakott területeken közművesített út megépítésé­re. A két pályára osztott, 7 méter széles, szilárd felületű úthoz mintegy 150 ezer köb­méter alap-, zúzalékkövet használnak majd fel. Ennek, több mint 70 százalékát a szomszédos kárpátukrajnai, területről szállítják a hely­színre. Az új szatmári országút megépítésével eddig beépithe- tetlen területek válnak épít - kezesre és közművesítésre alkalmassá. A Mátészalkán átfutó kétpálvás út mentán’ 100* lakás építésére lesz le­hetőség. A város új útszaka­szának épüését a korábban tervezett határidő: 1975-te! szemben 1973-ra hozták elő­re, Itt már megkezdték az ú j út alapjának készítését és -i műtárgyak elhelyezését. Már az útéoítés során földbe he­lyezik a villamos- és +ávköz- lési vezetékek csőhálózatát a szenny- és természeti vizeit csatornáit. Fehér Lajos látogatása a Magyar Optikai Müvekben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK*

Next

/
Thumbnails
Contents