Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám
1972. január 18. KELET-MAGYARORSZÄG 2. oldal Gazdasági jegyzetek: Piacra termelni raktáron. Az évről évre jelentkező igények ismeretében a gyár jól meg tudja szervezni az alapanyag-ellátást is. Az ez évi kilencezer tonna mosószer előállításához például már — teljes mértékben hazai forrásokból — az alapanyag is biztosítva van. Annak ellenére, hogy a folyamatos termeléshez szükséges előzetes kapacitás-lekötések terén a megye üzemei is nagyot léptek előre, nem mindenütt van még meg á feltétele annak, hogy egész évre szerződésileg biztosíthassák az áru elhelyezését. Főleg a kis szériájú munkákkal foglalkozó üzemek — tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek — kerülnek ennek hiányában sokszor olyan helyzetbe, amelynek eredménye gazdasági megtorpanásokhoz vezet. A kiutat azonban mindenképpen meg kell találni. A felesleges kapacitásnak lekötését minden esetben a jó piackutatásnak köszönhetik az üzemek. A fővárosi nagyüzemek nagy többsége például sorozatban kínálja a kooperációs lehetőségeket. A MEZŐGÉP üzemei elsősorban ilyen munkák révén jutottak folyamatos, egész évi kapacitásokat lekötő új munkákhoz. Némelyik gyáregységnek már tíz évre szóló, távlati szerződést is kínáltak. A hosszú távú szerződések megkötése nem csak a termelési technológiák fejlesztésében és tempójában jelenthetnek előrelépést, hanem az anyagellátás biztonságát is jelentik. A Szabolcs Cipőgyár Vállalat például már szinte egész évre megállapodhatott a bőrgyárakkal a munkához szükséges anyagok előállítá- tásában. A nagykállói gépjavítóban az autóbusz oldalvázaihoz az alapanyagok egy részéhez már éves készlettel is rendelkeznek. A biztonságos termeléshez szükséges kapacitás-lekötés végső soron tehát nem csak egy üzem, vagy vállalat egyé' ni érdeke, hanem a komplex együttműködés alapfeltétele is. Egy olyan láncolat, amelyben »a szemek szakadása népgazdasági szintű problémákat okozhat. Minden gazdasági egység érdeke, hogy ezeket a szálakat folytonosan erősítse. T. Á. A törzsgárda megbecsülése Őszinte, kritikus légkör Az aranyosapáti Béke Tsz pártszervezetének taggyűléséről A biztonságos termelés alapja a kereslet és a kínálat egyensúlya, a piac felvevő képességének, az igényeknek az ismerete. Hiába a gondos tervezés, ha az áru eladása bizonytalan, a kapacitás nincs szerződésileg lekötve. A tízéves fennállásának jubileumi ünnepségére készülő nyíregyházi Palmaban az elmúlt évi félmilliárd forint értékű termék előállítása sem okozott gondot, mert az áru elhelyezésének biztos piaca volt. A kapacitás teljes igénybevétele olyan gazdasági lehetőségeket teremtett, hogy az áruk egy részét jóval olcsóbban juttatták el a fogyasztókhoz is. A piac felvevő képességének ismerete az alapja például annak a közel félmilliárd forintos termelésnek is, amelyet a nyírbátori növényolajgyárban ez évre ütemeztek be. Ez a majdnem százmilliós felfutás lényegében azt jelenti, hogy 1972-ben a gyár kétezer tonnával több olajat és háromezer tonnával több mosószert ad át a kereskedelemnek. Ez a mennyiség — természetszerűen — már szerződésileg is le van kötve, egy kiló sem marad A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet vezetősége a legutóbbi ülésén a törzsgárda és íaz idős termelőszövetkezeti tagok fokozottabb anyagi, erkölcsi megbecsülésével foglalkozott. A pártvezetőséggel egyetértve úgy határoztak, hogy azok a nők, akik 10 éven át évi 100 munkanapot, férfiak 150 munkanapot dolgoztak és törzsgárda jelvénnyel tüntették ki őket, egyhavi fizetésüket kapják törzsgárda- jutalom címen. Erre a célra a zárszámadási mérlegben 699. ezer forintot tartalékolnak, amit a közgyűlés után fizetnek ki. Az idős, munkaképtelen tagok részére egyszeri megsegítésként a tagoknak 2000 forintot, a házastársaknak 1000 forintot szavazott meg a vezetőség. Ezt is a zárszámadás után fizetik ki. amire 311 ezer forintot tartalékolnak. A vezetőség javaslattal készül a legközelebbi közgyűlésre, ahol az alapszabályt kívánják módosítani. Az igazságosabb szocialista elosztási elv érdekében azt javasolják, hogy aranykoronánként egységesen 5 kilogramm búzaértéket fizessenek. Ezzel mintegy 155 ezer forint összeg szabadulna fel. Ez az intézkedés a 213 öregségi és munkaképtelenségi járadékosok közül csupán 20 főt érint kedvezőtlenül. Viszont a felszabadult 155 ezer forintot további 143 ezer forinttal megpótolják és ebből kiegészítik az alacsony járadékokat. Akik önhibájukon kívül csak öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kapnak, azoknak a havi minimális járandóságát 400 forintra egészítik ki, a házastársi 40 forintos pótlékot pedig 100 forintra emelik. Ezzel az intézkedéssel — ameny- nyiben a közgyűlés elfogadja — 193 idős ember jövedelme emelkedne. Ezt az összeget 1972. január elsejétől havonként folyósítanák. A megyei tanács végrehajtó bizottsága novemberben határozott úgy, hogy az országban elsőnek önálló tanácsi továbbképző intézetet létesít. A sóstói tanácsi üdülőben működő intézet vezetőjétől, Zeke Árpádtól kértünk felvilágosítást az intézet céljáról. — Munkánk kétoldalú. Feladatunk egyrészt a változó élet követelményeihez igazítani a tanácsi dolgozók munkáját, másrészt a tanácsi irányítás elvi alapjainak kidolgozásánál folyó tudományos munkában való részvétel. — Milyen munkát végzett eddig az intézet? — Négynapos továbbképző tanfolyamokon a megyei tanács osztályvezetőinek, csoA háztáji állatállomány takarmányozásához a jörvőben is megtartják a 400 öl rét juttatást az öreg és munkaképtelen tagok részére. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben az anyagi alap megteremtése mellett a szocialista humánus gondolkodás is érleli gyümölcsét — nemcsak addig tekintik embernek a tagot, amíg . dolgozni tud. Cs. B. poefevezetőinek, a járási hivatalok osztályvezetőinek a tanácstörvény végrehajtásából adódó feladatokat ismertették a megyei tanács vezetői. — A további feladatok? — Februártól a községi tanácsok elnökeinek és titkárainak kéthetes bentlakásos tanfolyamokat rendezünk, ahol a legfontosabb, a tanácsi irányításban napjainkban felmerülő problémákról lesz szó, valamint az új rendeletek végrehajtásáról, értelmezéséről hallhatnak a községi vezetők. A tanfolyamok-jfäiiusra befejeződnek. Ezután három hónapig ismét a tanácsi dolgozók pihenését szolgálja a sóstói épületkomplexum. Késő estébe nyúló taggyűlés volt Aranyosapátiban. Párttagok vitatták a Béke Termelőszövetkezet párt- szervezetének múlt esztendei tevékenységét. ★ Egy taggyűlés hangulatát, tartalmát és a pártszervezet jövőbeli munkáját nagy mértékben befolyásolják a hozzászólások. Tizenegy felszólalás hangzott el. A párttagságnak csaknem a fele mondott véleményt. Nem elég a jó eredmény Idős Benga András nyugdíjas: „Én mint öreg ember is felelősnek érzem magam azért, mert hiányosan dolgozott a pártvezetőség. Nem kaptak megfelelő segítséget. Tőlünk már nem sok várható. Nekem már a látásom is rossz. De azért az unokám- - mai elöl vas tatom az újságot, hogy tájékozódjak, mi történik a világban. Őszintén mondom, ránk már nem sokat számíthatnak, de itt vannak a fiatalok, ők többet tehetnének.” Gaál József nyugdíjas az iránt érdeklődött, van-e törődés a fiatalokkal? Hányat küldtek iskolára tanulni. — Csabina Pál azzal foglalkozott, akadnak párttagok, akik még a legelemibb kötelességüknek sem tesznek eleget. Baj van a pártfegyelem betartásával. Feltette a kérdést: mit tettem én és a többiek, hogy ne így legyen? Pandula Péter: Igaz szép gazdasági eredményeket értünk el 1971-ben. Elégedettek az emberek. De ha a pártszervezet jobban és többet segít, még gazdagabbak lennénk. Egyes párthatározatokat nem hajtottunk végre. Voltak párttagok, aküoegyál- tal&n nem vettek részt a taggyűléseken. Megtörtént, hogy csak nyolcán jöttünk össze. Előfordult olyan is, hogy a párttitkárnak kellett a pártbélyeget egyeseknek elvinni Szűcs Lászíóné bírálta a pártvezetőságet. mert a mulasztókat nem vonta felelősségre. Varga József agronómus elismerte, hogy nem kapott megfelelő támogatást a munkához a pártvezetőség. iw összefogás Lehetne sorolni tovább. De ennyi is mutatja — ha nem is teljes egészében — milyen gondokkal küzdött a múlt évben a pártvezetőség. Szóvá tette ezt a beszámoló is, csak nem elég mélyen, sokoldalúan. Tapasztalható volt bizonyos félszegség. Űj, fiatal és tapasztalatlan még a párttitkár, az alig 27 éves főagronómus, Baráth László. Negyedéves az agráregyetemen. Tanul, s egyik szakirányítója a Béke Tsz-nek. Egyszerre sok munkát kell végeznie. S bizony a párt- szervezet irányításában, a pártmunkában kevés segítséget kapott. Elsősorban a gazdálkodás sikere érdekében tett sokat. A termelést segítő témák rendszeresen szerepeltek a taggyűlésen. Ebben adtak a legtöbb segítséget a gazdasági vezetésnek. Az eredmé-' nyen látszik is 1970-ben 14 millió volt a Béke Tsz bruttó termelési értéke, míg 1971-ben — sok nehézség ellenére is! — 24 miHióra növekedett. Ezzel párhuzamosan növekedett a tagság jövedelme. Az egy 10 órás munkanapra eső kereset így alakult: 1969-ben 73, 1970ben 86 és 1971-ben 95 forint. Sikerült megalapoznak új állattenyésztési létesítmények építésével az állattenyésztés fejlesztését. Két év alatt különböző erőgépekre több mint 1 milliót fordítottak. Ezek a fejlődést mutatják. Ilyen gazdasági eredmények láttán és tudtával joggal feltételezhetnénk: erős, ütőképes pártszervezet működik a Béke Tsz-ben. Sajnos nem teljesen így igaz. Csakhogy ebben a pártszervezetben a párttagok közül legalább tizenegyen voltak korábban párttitkárok. Hiányzik az összefogás. Ennek hiánya elsősorban a pártéletben mutatkozik meg. Személyes példamutatás A párttagságnak csak egy része mutat példát a munkában és a magánéletben. Akadt olyan párttag, akit a múlt esztendőben öt ízben vontak felelősségre magatartása miatt. Másokat a munkafegyelem megsértő-* séért. Ezeket elnézte a pártvezetőség, s mint párttagokat nem vonta felelősségre. Erről nem szólt a beszámoló sem. Hallgattak róla a párttagok is. Rendszertelenek voltak a taggyűlések. A múlt évben három elmaradt, hármat pedig határozatképtelenség miatt nem tudtak megtartani. Nem törődnek megfelelően a pártoktatással. Elég magas a párttagság átlag- életkora. Az utóbbi hónapokban van csak törekvés arra, hogy fiatal, rátermett tsz-tagokból erősítsék a pártszervezetet. Korábban a pártba való felvétel mércéje is alacsony volt. Egyes felszólalók bírálták a pártvezetőséget, mert nem következetes. Nem kéri számon az elfogadott határozatok végrehajtását. Nem számoltatja be azok sorsáról, alakulásáról a párttagokat, vezetőket. A pártvezetéséé még nem érti világosan mi-a teendője a termelés pértel- lenőrzésével kapcsolatban. Ezt tette szóvá Zubács Bertalan, egyik nyugdíjas, is,-, aki alaposabb munkát és nagyobb következetességet kért a pártvezetőségtől a munkatervek kidolgozásában, a« határozatok végrehajtásában. Rendszeresen, következetesen Aktivitásban, szókimpn- dásban, kritikai és önkritikái hangban mindenképpen felülmúlta a korábbi taggyűléseket ez a mostani. Érezték a mulasztásokért a felelősséget a párttagok, a pártvezetőség. ígéretek hangzottak el. Most már a cselekvésre van szükség. Ha a pártirányításban jobban érvényesül a következetesség, rendszeresebbé válik a pártélet is. Ez azonban egységes cselekvést kíván minden párttagtól. Főleg abban, hogy teljes bizalmat kapjon a fiatal párttitkár és a pártvezetőség. Elsősorban a tsz-ben dolgozó párttagoktól, de a községi csúcsvezetőségtől is. Csak ilyen légkörben végzett munkától* várható nagyobb eredmény, s válhat cselekvőképesebbé a pártszervezet. F. K. Tanácsi vezetők továbbképzése — Mióta munkásőr? — 1957. április 27-től. Elsők között jelentkeztem. — Hány éves volt akkor? — Negyvenkilenc. — Fáradságos a szolgálat? — Igen. A szolgálat, a kiképzés, a gyakorlatok, ez mind fáradságos. Kemény, fegyelmezett munkát igényel. Persze az utóbbi években már egyszerűbb, mert mint idősebbnek, könnyebbek a beosztásaim. Mostanában nevelő feladatokat kapok parancsnokaimtól. — Mi a fizetség a munkásőri tennivalókért? — Ilyen nincs. A munkásőr társadalmi munkában végzi feladatát. — Miért lett munkásőr? — Hogy miért? ...Azért, hogy védjem azt a társadalmat, amelyben emberré váltak az uradalmi cselédek is. (Kis szünet után.) Elnézést, ha ma már közhelynek számít, amit mondtam, de a kérdésre csak így tudok válaszolni. Pecséri Balázzsal oeszélgetünk Mátészalkán, az Ifjúság téri otthonában. Mondjuk, hogy amit mondott, az nem közhely, úgy gondoljuk, minden munkásőr így érez, ezt mondhatta volna. Szebb ars poeticája talán nem is lehet a munkásőrnek. De ha valaki a fiatalok közül (mert a középkorúak, és az idősek tapasztalatból ismerik a múltat) közhelynek érezné, A munkásőr villantsunk fel néhány filmkockát Pecséri Balázs életéből. Fülpösdarócon született 1908-ban, apja urasági cseléd Jekey László géberjéni uradalmában. (Hé, paraszt, merre van az intéző úr?!) 1917-ben az apa meghalt, három gyerek maradt félárván. Balázs 1922-ben 14 éves korában inasnak szegődik az urasági gépészkovácshoz. Örül a család, szakma lesz a kezében, de alig egy év múlva elcsapják a gépészkovácsot, Kiss Andrást azzal, hogy kommunista. Kiss jól tudja, hogy a megyében most már életlehetősége nincs, s bár hét gyermeke van, Budapestre költözik. Kérésére magával vitte nyolcadiknak Pecséri Balázst. Mivel Kissnek lakása nem volt, vice házmesterséget vállalt a Bujovszki utca 38—40 alatt. Pecséri Balázs náluk lakhat, ezzel is segíti, sőt sikerül elhelyeznie a kisfiút 'ugyanabban a házban az Erdős-Keller motorszerelő műhelybe tanulónak. A tanulás azonban kocsihúzásból áll, és a rossz táplálkozástól beteg lett. Kiss kivette onnan és ismeretsége révén a Váci úti Schlézinger Alajos Gépgyárban helyezi el szerszámlakatos tanulónak. A gyerek ars poeticája ügyes és szorgalmas. A fizetéséből pontosan fél kiló rozskenyeret vehet naponta. („Mondja Kiss bácsi, hogyan lehet az, hogy mi becsületesen dolgozunk és mégis éhezünk? Mások, meg... Azért fiam, mert kapitalizmus van és kizsákmányolás. Mi az, hogy kapitalizmus?”) A szabolcsi gyerek nem bírja a nagyváros nyomását, teljesen legyengül a nélkülözésektől, az OTI-ban az orvos nyíltan kimondja, vissza kell menni vidékre, a jó levegőre, tisztességes kosztra, mert különben... Rá egy évre Fülpösdarócon a Luby urasági gépműhelyben sikerült tanoncnak elhelyezkedni, két év múlva felszabadul és azután a munkát kereső vágy újból felviszi Budapestre. Elhelyezkedik a Faragó és tarsa Vasszerkezet Árugyárba. Szaladnak az évek, a nehéz keserves élet évei. 1930-ban besorozták katonának, majd behívták. — 72 hónapig voltam katona. Idegen célokért, népellenes cél szolgálatában, —'- mondja Pecséri. — Életem nagy elégtétele, hogy az a fegyver, amelyet 1957-ben kaptam, a halálomig a népet, a pártot szolgálja. 1931-ben nősült, majd a felesége halála után 1951-ben másodszor, öt élő gyereke van. Ágnes Nyíregyházán tanítónő, Erzsébet Budapesten a TERIMPEX-nél diszpécser, Éva Nyíregyházán, Ilona Budapesten dolgozik. A legkisebb, a 19 éves Kati tisztviselő. Felesége az állami gazdaságban adminisztrátor. A hadifogságból 1946-ban kerül haza, belép a pártba, DÉFOSZ-titkár, a helyi földmü- vesszövetkezet traktorkezelője. Azután megy élete, mint általában a tehetséges munkáskádereké. Hol kisebb, hol nagyobb pozícióban dolgozik, állami gazdasági igazgató is volt. de mindenhol tisztességgel, szorgalmasan Most hatvannégy éves Pecséri Balázs. Tavasszal nyugdíjba megy a gazdaságból. De a munkásőrségből nem. — Amíg tudok szolgálni,. parancsnokaim rendelkezésére állok. Pecséri Balázs megtanulta, életre, halaira megtanulta, hogy mit és hogyan kell védenie. Akkor 1956 rideg őszén, amikor a kanálisokból felszínre tört a szenny, végveszélybe került a munkások és parasztok hatalma. De nem maradt el akkor sem a testvéri segítség, és a rideg őszre eljöhetett a tavasz. O. N.
