Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
tim. Jarráír W. Wfn.vr? WAimffnns**?? 8. oMafl Kénye» az ízlésünk? Friss kenyér minden szabolcsinak *♦ Ötvenötmillió a süluipar íejlesztéscrc — Sütemény reggelire Az adat, melynek hírét vettük, olyan hihetetlennek tűnt, hogy muszáj volt vele felkeresni más szakembereket is. f^kitől hallottuk, Gulyás Emil volt, a megyei tanács élelmiszeripari csoport- vezetője. Akit felkerestünk a történettel, 'Haszták László, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatója. Maga a történet pédig: az egyik megyei üzem nemrég egy műszakban kiiktatta a gépeket, áttért a kézi munkára. Azóta .„házi”, kenyeret tudnak sütni. Nem a gépek rosszak Igaz-e a történet? Azt jelenti-e, hogy sütőipari gépeink rosszak? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk az igazgatóhoz. — A történet igaz. De nem a gépek rosszak. Egyszerűen arról van szó, hogy a mi hazai ízlésünk hihetetlenül igényes. Ember legyen a talpán, aki Itt mindennap ki tudja vívni a vevők megelégedését. Az említett gépek ugyanis akármelyik szomszédos országban közmegelégedésre készítenek kenyeret. Ami azonban ott jó kenyér, az még nem biztos, hogy Magyarországon is jó. Nem valamifajta beteges válogatásról van szó. Ehhez ismerni kell a malom- és sütőipar történetét — folytatja elgondolkozva az igazgató. — Miután Mexhwart András egy évszázada tökéletesítette a hengerszéket, fél évszázadig London, Párizs, New York -gazdag háztartásaiban Magyarországon készült fehér lisztből sütötték a kalácsot, a reggeli friss kiflit. A magyar iparosodás .történetében a malomiparnak — aztán a malomipari gépek exportálásának — döntő s2erfepe van. Természetes, hogy mi hozzászoktunk a legfinomabbhoz. És ami a századfordulón még az urak kiváltsága volt, azt ma minden állampolgár megköveteli. Egyébként népi hagyományaink is erre utalnak. Az országban leginkább Szabolcsban — de főleg Szatmárban — az élelmezési cikkeket három kategóriába sorolják: van „zsírozó” (ebbe a húsféle is beletartozik), „édesítő” (sütemény, cukor, stb.) — de a fő táplálék a kenyér. A népi gondolkozás ma is a kenyeret tekinti tápláléknak. Kétszer annyi Tulajdonképpen mennyi kenyeret eszünk naponta? Körülbelül 35—40 dekát. Miért van akkor, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején az amúgy is túlterhelt sütőipari vállalataink napi teljesítményigénye felmegy a napi 21—22 vagonról 30-ra? Ennyivel több kenyeret ennének munkaidő csúcsán a mezei munkások? — Szó sincs róla — mondja az igazgató. — A kielégítetlen igények miatt megyénkben, a falusi házak udvarán még mindig ott áll, üzemképes sok ezer kis sütőkemence. Ha bármi probléma van a kenyérellátással, a falusi háziasszonyok befűtik őket és kisütnek esetenként öt darab kenyeret, melyek ha. gyományos 3—5 kilósak. Eszik néha két hétig is. A végén, ha már száraz, enyhén savanyú, nem panaszkodnak rá, hiszen az ő anyjuk, feleségük sütötte. Bezzeg a boltban, ha nem gőzölgőén friss a kenyér... A nagy mezei munkák idején a szabolcsi háziasszonyok is kimennek dolgozni. A több ezer kemencét nincs aki be- fűtse, Ezért szökik a kenyér- fogyasztás a másfélszeresére. Hiszen világos, hogy napi 35 86 tsz 40 milliója A több csatornás értékesítést, beszerzést segíti a SZATEV Az elmúlt év közepén alakította meg 59 megyei szövetkezeti gazdaság a Szabolcsi Termelőszövetkezetek Beszerzési és Értékesítési Önálló -Közös Vállalkozását, nyíregyházi székhellyel. Később további 27 gazdaság csatlakozott a vállalkozáshoz. A vállalkozás életrevalósága mellett szól,' hogy alig fél év alatt 40 millió 553 ezer forint forgalmat bonyolított. Sikeres akciót folytatóit mezőgazdasági gépek, berendezések és felszerelések beszerzésében, közel 5 millió lo- rint értékben. Járműbeszerzési közvetítés, a taggazdaságok részére csaknem 10 millió forint értékben történt. Ezek közt van IFA-gépkocsi, személy-, beszerzőkocsi és egyéb jármű. 162 darab szarvas- marha tenyészállatot is közvetített beszerzéssel a vállalkozás tbc- és brucellamen- tes környezetből. E tevékenység értéke 1 millió 835 ezer forint. Az értékesítés skálája ugyancsak változatos. Ezek közt legjelentősebb 55 200 mázsa étkezési burgonya, 36 246 mázsa ipari burgonya és 13 896 mázsa lé- és szeszipari alma / kedvező értékesítési elhelyezése. Végeredményben az alakulástól eltelt fél esztendő alatt a beszerzést 17 millió 349 ezer, az értékesítést 23 millió 204 ezer forint forgalmi értékkel zárta a vállalko zás. A kezdeti tapasztalatok, a partnerek keresésének eredményé még kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak. Erre épít a kooperációs társulás irodája — az igazgatóság és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően — idei terveiben. Ebben az esztendőben a beszerzési terv 54, az értékesítésé 26 millió forint- értékű bonyolítást irányoz elő. dekát alapul véve is, Sza- bolcs-Szatmár megye félmillió lakosának féímiiliószor 35 deka napi kenyér kellene. A megye sütőipara ennek alig felét tudja elkészíteni. Vagy itt van van a süte- ményellátás. Átlagosan — reggelire, tízóraira, uzsonnára, vacsorához, szendvicshez — fejenként napi 4—5 péksütemény kellene. Ehelyett még mindig kettő és három között, mozgunk. A megyei sütőipar nagyarányú fejlesztésének éppen az a célja, hogy a megye sütőipari hálózatát városi szintre emel4 je, biztosítsa .a korszerű táplálkozáshoz szükséges sütemény ellátást is... A nagyobb It őrségekben o A megye- ötéves tervében 55 millió szerepel a sütőüzemek támogatására. (Ebbe nem számít bele a most üzembe helyezett új nyíregyházi és kisvárdai kenyérgyár.) Ezt már a megyei tanács illetékeseinél tudtuk meg. Eszerint kisebb sütőüzemek épülnek minden nagyobb községben, elsősorban Tisza- vasváriban, Rakamazon, Ke- meesén, Záhonyban, Ibrány- ban, Mándokon és általában minden olyan, helyen, ahol 5—10 falu lakosságát lehet a kívánsága szerint „friss, gőzölgő” kenyérrel ellátni naponta. Mindehhez tudni kell, hogy előző kezdeményezések során már működnek napi 20— 70 mázsát adó sütőüzemeik Nagyhalászban, Nyírbog- dányban, Tiszaszalkám, Pa- nyolán és még több helyen, javarészt az általános fogyasztási szövetkezetek, vagy tsz-ek, esetleg kettőjük együttműködésének, üzemeként. Még így is-égnek a kis kemencék tüzei. A két nagy kenyérgyár új teljesítményével együtt is csak napi 170 tonna kenyeret készítenek a nagyüzemek, a kicsik még 30 körülit sem. A kis üzemek belépésével ezt a számot közel a kétszeresére emelik 1975- ig. Legnagyobb lesz a Mátészalkai Sütőipari Vállalat új, Nyírbátorban építendő kenyérgyára, melynek teljesítménye egyedül ríap 20 tonna. azaz 200 mázsa lesz. 35 dekás adagot véve alapul. 60 ezer ember mindennapi lágy kenyere. (gesztelyi) NEB-vizsgálat nyomán Az öntözőgépek — télen Szokatlan dolog télen az öntözésről hírt adni, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mégis most végzett e témában alapos elemző vizsgálatot. Az elmúlt év júniusában és augusztusában az öntözési felkészülésről, majd az öntözésről gyűjtöttek tapasztalatokat, most pedig egy utóvizsgálat során azt nézték meg a népi ellenőrök öt járás 30 termelőszövetkezetében: mi történik télen, hogyan tárolják és készítik elő nyárra a nagyértékű öntöző- berendezéseket a közös gazdaságok. A tapasztalatok vegyesen szólnak jó és rossz példákról. Több helyen kidolgozták annak rendszerét, hogyan lehet egyes csúcsidőszakokban az öntözéshez átcsoportosítani a munkásokat. Jó hatása volt a vizsgálatnak, hogy azóta több főagronómus, agro- nómus jelentkezett a szakmérnöki vizsga letételére. Ti- szabercelen a szakmunkásképző iskolában hathónapos átképzés tanfolyamot indítanak, a rakaimazí Győzelem Termelőszövetkezetben pedig betanított munkásokat képeznek az öntözés szakszerű ellátására. Azt is megállapították, hogy egyes tsz-ek — ahol lehetőség volna az öntözésre — azóta sem tettek többet az előkészítés érdekében. A csahold Erdőhát, az eperjes- ked Uj Élet és a tiszaszent- mártoni Táncsics Tsz-beri nem tapasztaltak változást a népi ellenőrök. Az öntözőgépek tárolását a tsz-ek többségében jól oldották meg: a kényesebb berendezéseket fedél alá, gépszínekbe, kellően leápodva helyezték el. Problémák általában ott voltak*-ahol korábban az öntözésnél is hiányos-' ságokat találtak. Ilyen például a tiszaszentmártoni Táncsics, ahol 2 aggregátorjukat a szabad ég alatt tárolják, egy másik öntözőgép motorját pedig teherkocsiba szerelték. Itt az öntözőcsövek egy részét is az öntözés helyén találta a vizsgálat. A tiszavasvári Zöld Mezőben 1970-ben a gépudvarban helyezték el az öntöző aggregátort, s az utolsó vizsgálat idején ugyanott és ugyanolyan állapotban találták — azóta nem használták. . Az öntözőgépek javítását a tsz-ek egy részében már megkezdték. Hete—Fejér- csén, valamint a mátészalkai járásban Vizsgált négy termelőszövetkezetben már novemberben és decemberben kijavították és üzemképes állapotban helyezték téli raktárakba az öntözőberendeEZT A TO 300-AS ÖNTÖZŐGÉPET A TISZANAGYFA- LUI ÜJ ÉLET TSZ PORTÁJÁN TALÁLTUK ELHAGYOTTAN. A ROZSDA ESZI, MARJA, AHOGY CSAK AKARJA, (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) zéseket. Másutt a javítások zömét azonban — elsősorban a pénzügyi lehetőségek miatt — az év első hónapjaiban kívánják elvégezni, többnyire saját műhelyekben. Több jó terv is készült a 72 évi öntözésekkel kapcsolatban. A gávavencsellőii Uj Erő Tsz-bon korszerű átemelő teleppel kívánják javítani az öntözési lehetőségeket, a laskodi Vorosilov egy új, komplett öntözőberendezést kíván vásárolni, a pstneházi Uj Barázda Tsz-ben pedig egy mellékcsatorna építését tervezik, s aszályos idő esetére így próbálnak tartalékvizst biztosítani. Néhány tsz a vízgazdálkodási társulatokkal tárgyal az öntözés szakszerű megvalósítása érdekében. A vizsgálat során sok jó tapasztalatot is szereztek a népi ellenőrök. Külön erény, hogy a figyelem időben történő felhívásával már most az első előkészületek során segítséget nyújthattak az 1972. évi öntözés eredményesebb megtervezéséhez és szervezéséhez. (marik) Készül az új nyíregyházi gumigyár terve A Vegyiműveket Tervező Vállalatnál megkezdték az Országos Gumiipari Vállalat radiál gumiabroncs gyárának tervezését, amelyhez az osztrák Semperit-cégtől vásárolták meg a gyártási technológiát és a mérnöki szolgálatot. A korszerű, új eljárással kitűnő minőségű teherautó gumiabroncsot gyártanak majd, amelyben a hagyományos selyem- és műszálköpenyt a futóiránnyal párhuzamos és arra merőleges irányú acélvázzal helyettesítik. Ez a belső tartószerkezet 50 százalékkal meghoss zabltja a gumiabroncs élettartamát, sőt biztonságosabbá teszi a közlekedést is, hiszen a kanyarokban megtartja a gumikerék formáját. Az új gyár a tervek szeriint 1,3 milliárd forintos beruházással Nyíregyházán épül Del, s évente 300 ezer tehergumiabroncsot készít majd. — Mit tenne, ha látná, hogy valaki késsel támad egy emberre? — kérdeztünk meg négy felnőttet. íme a válaszok, név nélkül. — Hát, attól függ... Mert, ha mondjuk utcán, vagy szórakozóhelyen lennénk és többen látnánk, akkor egyszerre többen is közbeavatkozhatnánk... — Segítségért kiabálnék! Mert, ugye volt már rá példa, hogy az lett az áldozat, aki segíteni akart. — Még nem voltam ilyen helyzetben, de azt hiszem kikerülném. Még azt sem szeretem nézni, ha a feleségem csirkét vág. — Nekem már egyszer megégette a kása a számat. Pedig ott kés sem volt. „Csak” verekedés. Szét akartam választani őket és akkorát kaptám, hogy a munkahelyemen egy hétig röhögtek a monoklimon. Meg aztán olvastam ezt a nyírbogán esetet is. ahol a fiú a barátját akarta hazavinni. Másnap temették. A beszélgetések persze hosszabbak voltak, de ez a lényegük. Valamennyien gondolkodás nélkül vízbe ugrottak volna egv fuldokló* kimenteni, valamennyien bemennének egv égő házba ha életmentésről Van szó. de az erőszakos cselekedeteknél nem avatkoznának be. Tulajdonképpen most jutottunk el addig a kérdésig. Amíg a bűncselekmény megtörténik (2.) Ki avatkozzon be ? amit előző írásunkban felvetettünk. Vajon hibásak-e a szomszédok, a munkatársak, mindazok, akik tudtak a családi perpatvarokról, és nem fordultak sehová segítségért, nem tettek semmit azért, hogy a veszekedések, verekedések ne végződjenek családi tragédiával. A válasz az lehetne, hogy igen. Az előbb felsoroltak azonban mégsem engedik ezt egyértelműen kimondani, Ezt támasztja alá egyik tahú vallomása is, — Nagyon gonosz ember volt. Tessék meghinni, az az asszony annyit szenvedett miatta. Ezt csak én tudom. Hányszor jött át sírva. hogy a férje még mindig nincs otthon, biztos iszik. Egy óra múlva meg már a gyerekekkel együtt jött. szállást kérni. Nálunk mindig Volt helyük. Kétségtelen, hogy már az együttérzés,, a segítségnyújtás kizárja a közömbösséget. Ez azonban csak eey éjszakára. egy napra enyhített a helyzeten. Mi lett volna a megoldás? Ismét nézzük a négy választ. — Feljelenteni a rendőrségen! — Elvonókúrára vinni és megbüntetni I — Elválni! — Börtönbe zárni! Az elsőre idézünk egy asszony panaszából, amit a napokban a gyámhatóság előtt mondott el. — Voltunk már a rendőrségen is, meg szóltunk a körzeti megbízottnak, Azt mondják, ők nem avatkoznak belé, meg úgysem meri beváltani a fenyegetéseit. Az egyik alkalommal szóltak a férjemnek. Aztán amikor hazajött, még józanon Sem Volt megállásom előtte. Addig legalább Csak akkor fenyegetett, ha ivott. Elvonókúráról meg hallani sem akar. „Azt próbáljátok meg hogy elvitessetek, kiirtom az egész családot!” — mondta, amikor próbáltuk rábeszélni. Ezzel a második javaslatra is megkaptuk a választ. A megbüntetéshez pedig any- nyit: a bírságot nem a zsebpénzből fizetné be. hanem a családnak jutna annyival' kevesebb. Börtönbe zárni? A fenyegetés alapján ugyan lehetne, de a védekezés ilyen esetekben egyébként is i az: csak meg akartam őkét ijeszteni. Nem mondtam komolyán... Maradna tehát a Válás. Ép eszű, normális emberek ezt teszik, ha rosszul sikerült a házasságuk, vagy ha valamelyik fél összeférhetetlensége miatt megbomlik a családi harmónia. Igen ám, de a házastárs sérelmére elkövetett emberölések és emberölési kísérletek közül hét családban ezzel is kísérleteztek : eredménytelenül. Külön költöztek, megindították a válópert, aztán hösz- szabb-rövidebb idő után a férj különböző ígérgetésekkel visszacsalta feleségét. A folytatást ismérjük: magatartásán nem változtatott és ez okozta á tragédiát. Sajnos, a megtörtént eseteken már nem lehet változtatni. Azért viszont többet tehetnénk, hogy kevesebb- szer forduljanak elő ilyen családi tragédiák. De nemcsak a környezet, hanem a hatóságok Is. Előrelépést jelent majd a most készülő egészségügyi törvény, amely kitérjed a nők fokozott védelmére, az alkoholisták, az elmebetegek gyógykezelésére és még többet jelenthet majd — ami egyébként az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatban javaslatként felvetődött — gyógyító, munkaterápiás intézmények létrehozása. Ezenkívül 1973-ra tervezik a családjogi törvény módosítását, amely a családon belüli rendellenességek törvényes és szigorú rendezésével megakadályozhatja, vagy legalábbis csökkentheti az erőszakos cselekedetek elkövetésére hajlamos emberek esélyeit. A két Új törvény életbe lépése segít majd a gondok megoldásában. Addig azonban még egy, illetve két év telik el és ki tudja hány csalódból szed áldozatot az alkohol, a beteges féltékenység, a primitív gondolkodásmód. (Mert ez is szerepel áz okok között. Az elkövetők közül csupán egyetlen embernek van nyolc általános iskolai végzettsége, a többinek öt, vagy még ennél is kevesebb.) Itt látszik talán a munkatársak legnagyobb mulasztása és ebben lehetne a legtöbbet előre lépni. Tény, hogy többet tehetnének a megelőzésben a hatóságok, de erre nagyobb lehetőség CSak az új törvények életbe lépése 'tán lesz. A hatóság azonban -sak egy a lehetőségek közül. Balogh Józsftg
