Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

fítí. Seeemfier II, KELET-MAGYAKOnSZAO 8. oldal Gazdasági jegyzet: Van megoldás Százhúsz szövőgép ládákban Munka 840 embernek 1975: teljes üzemmel működik a nagyhalászi zsákgyár Czap András, a mándoki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke panaszolta nemrég: huszonnégy vagon burgonya zsákba csomagolva, kiválogat­va várta, hogy a vetőmagellá­tó elszállítsa, de ez heteken keresztül nem történt meg. Különösen sérelmes ez a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai számára azért, mert a falu szeme láttára vitték el a másik mándoki termelő- szövetkezet, az Uj Élet vető­gumóját szinte mind egy szálig. Miért mostoha gyere­ke a Kossuth a vállalatnak? — kérdezi az elnök — és miért édes a másik. A burgonyaszaporítást az elmúlt évig a nemesítéssel párhuzamosan a Nyíregyházi Agrotechnikai Kutató Intézet végezte. Idén először ezt a munkát közvetlenül a Vető­magellátó és Termeltető Vállalatra bízták. Tulajdonképpen a változás nem jelentős. Forgalomba a burgonya ugyanazon a csa­tornán át kerül, mint eddig tizenhat éven keresztül. Jelentős viszont az a vál- ■toz s, hogy az elvetett gumó egészséges voltának bizo­nyításához idén szigorúbban ragaszkodnak, mint más evekben. Amíg az Országos Vetőmagfelügyelőség monori telepe el nem végzi a köte- 3 ező rügydugványvizsgála- tot, addig tulajdonképpen meg sem lehet vásárolni a vetőmag-szaporítás anyagát, amelyre egyébként igen ked­vező felárral kötnek szerző­dést a Vetőmagellátó Válla­lat és a partner termelőszö­vetkezetek. Ebből a helyzetből több vita keletkezett. Ugyanis a rügydugvány- vizsgálathoz szükséges anya­got időben kell elküldeni Monorra. A minta beérkezé­sétől számítva Monor tíz hét múlva tud választ adni. Az egyik mándoki termelőszö­vetkezet idejében elküldte a mintákat, a másik nem. Te­hát a késedelem ezért van. Más kérdés, hogy a Vető­magellátó Vállalat meglehe­tős problémák elé néz a ve­tőgumó forgalomba hozásá­nál. Úgy tervezte — és ez helyes szám volt — hogy körülbelül 1600 vagon vető­gumóra lesz szükség a sza­bolcsi termelőszövetkezetek­nek a jövő évi vetéshez. Mi­vel az előhajtatáshoz a vető­gumónak már ott kell lennie abban a termelőszövetkezet­ei—— A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet nevét egyre több országban ismerik meg. Korábban Pakisztánba, Dél-Amerikába exportáltak, napjainkban a Német De­mokratikus Köztársaság két gyárával alakítottak ki jó kapcsolatot. A schönebecki traktorgyár­nak készítenek alkatrészeket és a drezdai transzformátor- és röntgengyámak szállíta­nak transzformátor olajedé­nyeket. A múlt héten ötéves kapcsolat kialakításáról írtak alá jegyzőkönyvet Berlinben. Az olaj edények gyártása bér­munka jellegű, a német part­ner adja az anyagot, míg a nyíregyházi szakemberek vég­zik a gyártást. A gyümölcsö­ző kapcsolat tette lehetővé hogy a transzformátor olaj­edényeknél várható konst­rukcióváltozásra is felkészül­jenek. A későbbiekben már ipari radiátorral felszerelve készülnek a berendezések, a radiá'orgyártáshoz az első prototípus még az idén elké­szül a szövetkezetben A radiátorgyártás beveze­tése nagy távlatokat nyit a szövetkezetnek, hiszen nem­csak a hazai gyártást venné1 át teljes egészében, hanem s KGST-n belüli szakosodé révén a szocialista országok­ba is szállítanának 1974-től Ennek a bázisnak a megte­remtéséhez — évente 80—100 milliós gyártási program ben, ahol azt el fogják vetni, (máskülönben elkésnek a vetéssel), ezért a vállalat ar­ra számított, hogy mint más években, idén is körülbelül ezer vagon vetőburgonya gaz­dát cserél, átveszi azoktól a termelőszövetkezetektől, amelyekkel szerződést kötött a megtermelésére és átadja a többieknek, akik megrende­lik. Nem így történt. A terve­zett ezervagonos mennyiség­nek még a felére sem jelen­tették be igényeiket a vevők. Ilyen módon több olyan ter­melőszövetkezetről is tudunk, amelynek már zsákba szedve ott állt az eladásra szánt áruja, mint például Gyulahá­zán, és nem vitték el idejé­ben. A zsákba szedett burgo­nya könnyen megfagy. Az j újra kiszedése és prizmába I rakása pluszköltséget és munkát jelent. A jelenség oka teljesen egyértelmű. A termelőszövet­kezetek értékesíteni akarják, amit megtermeltek, hogy mi­nél több jövedelemhez juttas­sák tagjaikat. Ehhez szüksé­gük van arra az árbevételre is, amit a vetőburgonya je­lent számukra. Nincs megoldás? Van! A területi szövetségek szakem­bereinek javaslatára a Vető­magellátó Vállalatnak kell új hitelkonstrukciót alkal­mazni. Külön pluszpénzre sincsen szükség hozzá. Ugyan­is azt a vetőburgonyát, amit a vállalat nem vesz át ősz­szel, eddig is kifizette, levon­va belőle az őszi és tavaszi ár közötti különbséget. De ezt a húsz százalékot is megkapta az a gazdaság, amely áttelel­tette a vetőgumót. Tehát az állam pénze eddig is benne feküdt a megtermelt vetőbur­gonyában. Most csak arra van szükség, hogy ezt a pénzt ne az eladónak, hanem a ve­vőnek hitelezze meg. A szakemberek véleménye sze­rint ebben az esetben köny- nyen el lehet érni, hogy ez­után mindenki elszállítsa a vetőgumót onnan, ahol meg­termelték, oda, ahol fel fog­ják használni. Vagyis sem a megtermelő, sem a felhaszná­ló termelőszövetkezetnek nem érinti ez a probléma a zár- számadási elképzeléseit. Reméljük, hogy jövőre már ilyen rendszerben folyik a forgalom és nem lesz fenn­akadás. Gesztelyi Nagy Zoltán megvalósításáról van szó — jövőre a Derkovits utcai te­lep további bővítéséhez kez­denek hozzá. Uj csarnokot építenek 18 millió forintos beruházással, amihez a me­gyei tanács 5 milliós, a szö­vetkezetek kölcsönös támoga­tási alapja 4 milliós segítséget nyújt, míg a többi pénz a szövetkezet fejlesztési alapjá­ból kerül ki. A 2800 négyzet- méteres csarnok megépítése után rátérhetnek a teljes transzformá ‘orgvártásra is. A villamos berendezések hazai piacán is új konstruk­cióval jelentek meg. A Vil­lamos Állomás Szerelő Vál­lalattal az idén augusztusban állapodtak meg komplett transzformátorállomások gyártására a negyedik ötéves terv végéig. Már elkészült és vizsgálják az első öt minta darabok az év végéig 15 da­rabot készítenek él. Jövőre viszont már 200 darabos a termelésük, mintegy 25 millió forintos értékben. A szövetkezet a gazdája a hazai tárolótartály-gyártás egy részének is Ezt a pro­filt továbbra is fenntar jak — éppen ezért készült el a fedett darus pálva, aminek az építéséhez a dolgozók is hoz­zájárultak jelentős társadal- ni munkával Januártól fej ottebb technológiával, új félautomata hegesz ő beren­dezésekkel folyik a gyártás. A DerkovHs utcai telepen rendezkedik be a szövetkezet Óriási méretű földmunka után ez év első felében kezd­te meg a több, mint 7 és fél ezer négyzetméter alapterüle­tű, kéthajós csarnok építé­sét Nagyhalászban a Könnyű ipari Szerelő és Épületkar­bantartó Vállalat. Tulajdon­képpen ezzel vette kezdetét az a mintegy 170 milliós be­ruházási program, melynek keretében a Rostkikészítő Vállalat nagyhalászi telepén az ország legnagyobb zsák­gyára épül fel. Háromszorosan is nagy je­lentősége van ennek a beru­házásnak, annak mielőbbi megvalósításának. Egyrészt mert a Kender-, Juta- és Textilipari Vállalat budapes­ti üzeme a munkaerőhiány miatt már nem tudja kielégí­teni a növekvő igényeket. Másrészt —' s ennek egyenes következményeként — foglal­koztatni tudja majd Nagyha­lász és környéke még mindig nagy számú munkaerő-feles­legét. Ugyanakkor a gyár az alapanyagot közvetlenül meg kapja a kendergyártól. Könnyűszerkezetes acéSváz A zsákgyár az ötéves terv utolsó évében már teljes ka­pacitással dolgozik. Ettől kezd­ve évente 5 ezer tonna göngyö­a későbbi időkre is. Ezért vé gezték el az új öltöző-fürd' kialakítását, jövőre pedi egyszerre 120 személyt ki szolgáló üzemi konyhát épí tenek. Az iparitanuló-képzés is növelik, a jelenlegi 70 he­lyett 100 tanulójuk lesz Nyír­egyházán és 40 Tiszadobon. Erre a termelés növekedése miatt van szükség, hiszen az ötéves terv végére a jelenlegi 630-as létszám helyett 800 fölött lesz a szövetkezet dol­gozóinak a száma. (lb) leget készít, s három mű­szakban 840 embert foglal­koztat. A hatalmas vertikum lényegében a legalapvetőbb művelettől — a kenderszálak kártolásától a fonásig, majd szövése után a zsákok meg- varrásáig — minden munkát folyamatosan átvesz majd a jelenlegi profilgazdától. Az új ipari bázis legfonto­sabb része — a. csarnok — már áll. A tervező és egyben kivitelező is, egy eléggé költ­séges, de nagyon korszerű, külsőleg tetszetős és műsza­kilag is kielégítő megoldást választott. A könnyűszerke­zetes acélvázak közé előre gyártott, méretre szabott fa­lak kerülnek. Ezek a falak két alumínium lemez közé préselt salakgyapotból áll­nak. Az úgynevezett szend­vicspanelek nemcsak kitűnő hő-, hanem hangszigetelők is. Amellett igen gyorsan lehet vele dolgozni. Az egyik csar­nok falazását már elvégezték. Érkeznek a gépek Lényegesén megkönnyíti 9 munkát, hogy a vázszerkezet gyors összeszerelését követő­en befejeződött a tetőszerke­zet lemezelése is. Jelenleg a hőszigetelést biztosító salak- gyapotpaplanokat szerelik fel a tetőlemez alá. Elkészült a. hatalmas alapterület al.izat- betonozása, s megkezdték a vasbeton burkolat építését. Ezt a munkát zömmel decem­ber végére fejezik be. A munka lényegében az előre elkészített ütemtervnek meg­felelően halad. Csali a csar­nok építésének köTsége 52 millió forint, melyből az üte­mezésnek megfelelően — ez év végéig 34 milliót megva­lósítanak. A fennmaradó összeg fel- használása is egyre jobban sürget, hiszen 1972. elején már a gépek szerelését is meg kell kezdeni, mert a tel­jes beruházásnak mintegy egyharmadát jelentő gépek, gépi berendezések fele már megérkezett. Többek között ládában, becsomagolva vár sorsára az a 120 darab AT— 120-as típusú szövőgép is, amelyet a Szovjetunióból vá­sároltak. Ugyancsak beszere­lésre vár már egy óránként 5 tonna kapacitású kazán is, amely „előlegként” érkezett. Ugyancsak gyors ütemben épül a régi üzemet és az új gyárat villamos energiával ellátó kapcsoló- és transzfor­mátorház. A kapcsolóberen­dezés már készen várja a be­szerelést. Tanulmányát a jutában S amíg a beruházás folyik, Budapestről már hazajöttek azok a dolgozók, akik a ken­der-jutában voltak átképzé­sen. Megkezdődött a munka a tanműhelyben, ahol fokoza­tosan, legalább 100 dolgozót képeznek át szakmunkásnak. A volt matracüzem helyén néhány napja 20 szövőgép kezdte meg a munkát, mint­egy jelképesen, hogy a leen­dő új gyárban már megkez­dődött a szárnypróbálgatás. Szerencsés eset, hogy az új gyár létesítésének összes munkáját — a tervezéstől kezdve az épületek felállítá­sáig és a gépek beszereléséig — a generál kivitelező banya, lítja. Ez jó összhangot teremt nemcsak az építő-, hanem a szakipari jellegű munkák­nál is. Tervezési hiba azon­ban, hogy a kazánház építé­sét, a kazánok üzembe he­lyezését (a már megérkezett kisebb kapacitású mellé 1975- ben még megépül egy na­gyobb is) a csarnok felépíté­sét követően ütemezték be. így a csarnok téliesítése nincs kellőképpen megoldva. Erősebb lehűlés esetén zavar keletkezhet az eddig még jó ütemben haladó munkánál. Későbbi időpontban hatá­rozták meg az utak megépíté­sét is. Ennek hiánya máris megbosszulta magát; a friss töltésű terepen súlyos gond a szállítás, a sáros, latyakos utakon szinte veszélyes a közlekedés. S amíg másutt a hideg, a fagy a munka gátló­jává válhat, az itt megvál­tást. Ha egy kicsit előbbrelá- tók a tervezésnél, programo­zásnál, mindkét esetben ke­vesebb gonddal biztosíthat­nák most is a folyamatos munkát. Tóth Árpád Üzletek — üresen A kereskedők az üzlethiányra panaszkodnak, ami­kor nagy a zsúfoltság a boltokban. Nyíregyházán pedig immár egy hónapja üresen áll nem egy üzlet, hanem egy egész üzletsor. A Szarvas utca és az Arany János utca sarkán felépült házban árválkodnak üresen a bol­tok, pedig gazdáiknak, az iparcikk kiskereskedelmi vál­lalatnak, az ÁFÉSZ-nek, a kótaji tsz-nek már novem­ber 18-án átadták a kulcsokat. Azóta csak egyetlen üz­let, az ezermester- és úttöröbolt nyilt meg, a többinél még a berendezést sem kezdték meg. Pedig a nyolcvan négyzetméter alapterületű, jó beosztású boltok még az idei nagy karácsonyi vásár előtt fogadhatnák a vevő­ket. Helyette csak a kulcsátadás után kezdtek azon gondolkodni — már előbb is ismerték a terveket —, hogy milyen legyen a berendezés. Egy karácsonyi vá­sárt kihagyni — nem valami okos üzleti érzékre vall. Lányi Botond Galambos Szilveszter: Segítő kéz Kovalcsics Z. Albert, a jó­ságos arcú művezető megáll\ 1 gépterem végén. Barátsá­gosan rámosolygott Stácza; Mihályra, a gyár új dolgozó­jára: — Parancsol savanyú cuk rőt? — Köszönöm. Nem élek vele — mondta szerényen Stáczai, és gépe fölé hajolt. — Kedves barátom, maga íj ember nálunk. Tudom, hoyy egy új munkahelyen az embee, az első napokban, na­gyon egyedül érzi magát. Ha bármilyen emberi, vagy a munkával kapcsolatos prob­lémája van rendelkezésére ál lók. Forduljon hozzám biza­lommal — mzndta a műveze­tő bátorítóan, aztán elsietett. Néhány nap múltán Stác­zai segítségkérőén nézett Ko­valcsics mű ezetőre: — Lenne egy probléma... Az a helyzet ugyanis, hogy... Kovalcsics közbevágott: — Talán majd legközelebb. Az Vj-Zélandnak készülő tökgyalukat kell még ellen­őriznem — jelentette ki gond­terhelten, s elrohant. Másnap délelőtt aranyló napsütés tört utat a komor gépek közé. Stáczai szeré­nyen megállt Kovalcsics előtt: — Volt olyan kedves, és megígérte, ha valami problé­ma lesz, segít rajtam. A helyzet a következő... A művezető mosolyogva bó­logatott: — A legnagyobb örömmé állok rendelkezésére, ha bár milyen emberi, vagy munká­val kapcsolatos problémája van. De megbocsát, most ro­hannom kell. A Dániának szállítandó habverők utolsó szériájával baj van. És elszaladt A következő nap delén Stáczai kissé idegesen, de azért még mindig remény­kedve, Kovalcsics művezető­höz fordult: — Arról van szó... Kovalcsics mosolyogva le­gyintett: — Boldogan állok rendel­kezésére, de ma vettünk fel egy fiatal munkást. Vele kel­lene néhány szót váltanom. És elfutott. Stáczai még hallotta ""int 1 művezető odaszól a*. új 7olgozónak: — Ha bármilyen emberi, vagy munkával kapcsolatos problémája van, állok ren­delkezésére. Forduljon hoz­zám bizalommal*. * • • Ötéves szerződés az NDK-val Uj termék, évi 80—100 millióért — A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet holnapjából

Next

/
Thumbnails
Contents