Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

'lAPmKTARTAlMABflß1 üzlet és kötelesség 43. oldal) Záhony a vásárlók szemüvegével (S. oldal) A kukoricatermesztés fejlesztésének lehetőségei (6. oldal) Bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről jelentjük (7. oldal) KXVin ÉVFOLYAM 884. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 2, CSÜTÖRTÖK I .................................... - --------------------------------------------------------- - ti mi II -I -mmmi II miiinii ■ ^ .........................— ............. '■ —---------- —----------------------------------------------------------------__ Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i üléséről Losonczi Pál Oranba látogatott A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az ál­lamtitkárok, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, a fővárosi tanács elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers RersS elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1972. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés irányelveiről szóló javaslatot, továbbá a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, valamint a szocialista munkaverseny moz­galom továbbfejlesztésére tett javaslatokat; — megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1972. évi munkatervét. I. ti e térség békéjét és bizton­ságát is. Elítéli a kelet-pa­kisztáni néptömegek elleni kegyetlenkedéseket; elisme­rését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekül­tek segítésében vállalt áldo­zatáért. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy csak az ve­zethet igazságos megoldás­hoz, ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a mene­kültek visszatérhetnek hazá­jukba és ezzel a világ e ré­szében elhárul a háború je­lenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden államnak tartóz­kodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet A nemzetközi helyzet ■ és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követe­lik az antiimperialista akció­egységet. Pártunk kötelessé­gének tartja, hogy fqkozott erőfeszítéseket tegyen az im­perializmus ellen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítá­sára. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunis­ta és munkáspártokkal, va­lamint minden más, az anti­imperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális fel­adatairól. Kifejezi meggyőző­dését, hogy a kommunista pártok és más antiimperialis­ta erők közös erőfeszítésével megfékezhetők az agresszió a régi és az újgyarmatosítás erői, a népek nemzeti füg­getlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében. A Központi Bizottság a nem .tközi helyzetet, vala­mint külpolitikánk időszerű kérdéseit megtárgyalva meg­állapította: A legújabb nemzetközi ese­mények is azt tanúsítják, hogy a szocializmus, a hala­dás és a béke erői bonyolult és nehéz körülmények között folytatott harcban további si­kereket érnek el. A világ- helyzetet a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a kezdeményezései, fokozott aktivitása, az annak nyomán egyes területeken kibontako­zó enyhülés, a tárgyalások gyakorlatának térhódítása jellemzi. A szocialista orszá­gok következetes békepoliti­kája döntően hat a nemzet­közi politika alakulására. Pártunkat, kormányunkat — népünk érdekeiből kiindulva következetesen az a szán­dék vezérli, hogy a proletár internacionalizmus elve alap­ján hatékonyan elősegítse a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában tö­mörült országok közös célki­tűzéseit, a szocialista világ- rendszer érdekeinek érvé­nyesülését, a haladás és a bé­ke ügyének győzélemre vite­lét. O A Központi Bizottság megállanítiq. hogy az európai béke és biztonság ér­dekei sürgetik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények rati­fikálását, a négy nagyhata­lom Nyugat-Berlinről szóló megállapodásának mielőbbi életbe léptetését. A Központi Bizottság értékeli azt a tényt, hogy a két szuverén német állam . között tárgyalások folynak; támogatja a Német Demokratikus Köztársaság­nak a tár"-*alások sikeres be­fejezésére irányuló törekvé­sét, és azt a harcát, amelyet teljes jogú elismertetéséért folytat. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy mind na- gv-*1-1- " ’stásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a javuló európai lég­kört, lehetségesnek tartja, hogy az európai béke és biz­tonsági értekezlet már 1972- ben összeüljön. Ehhez el­ső lépés lehetne, hogy a finn kormány ismert javaslata alapján megkezdődjön az ér­dekelt államok képviselőinek közvetlen konzultációja. O Az Indokínában folyó agresszióval kapcsolat­ban a haladó nemzetközi köz- vélemé”"t felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a mai napig nem adott érdemi választ a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány konstruktív, az indokínai helyzet politikai rendezését célzó javaslataira. Sőt, agressziójának kudarcá­ból nem okulva, időhúzó po­litikai manővereivel most az­zal kísérletezik, hogy az in­dokínai népek megkerülésé­vel próbáljon a maga számá­ra kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyo­lult szakaszában még inkább szükséges a vietnami, a lao­szi és a kambodzsai nép hat­hatós politikai, diplomáciai és katonai támogatása. A Ma­gyar Népköztársaság tovább­ra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó interna­cionalista kötelezettségeinek. O A Közel-Keleten az imperialisták, az izrae­li uralkodó osztály tovább folytatják manővereiket az agresszor érdekeinek érvé­nyesítéséért. A magyar köz­vélemény elítéli ezeket a tö­rekvéseket, valamint a nyu­gati országokban működő reakciós cionista körök szí­totta kommunista- és szov­jetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-kele­ti kérdés békés eszközökkel történő igazságos rendezését. A Központi Bizottság is­mételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határo­zatának végrehajtását tartja a válság megoldásához veze­tő reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető ér­dekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvá­nították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust, pár­tunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. A Központi Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Fakisztán- ban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezte­II. A Központi Bizottság át­tekintette és összegezte a X. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásával kap­csolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredmé­nyeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival össz­hangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat •f A Központi Bizottság ■■ megvizsgálta a X. párt- kongresszus gazdaságpoliti­kai határozatainak megva­lósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megálla­pította, hogy a párt gazda­sági szervező munkáját a X. kongresszust követően erő­södő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósítá­sának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kor­mány irányításával 1971- ben jelentős szervező mun­ka folyt. A gazdasági haté­konyság fokozásának elő­segítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjú­ság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos in­tézkedés történt és van fo­lyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági út­mutatásainak minden lénye­ges elemét, jó alapot biztosí­tanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és ma­gasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kér­dések megítélésében erő­södő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozá­sok is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazda­ságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a koráb­binál nagyabb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A gazdasági élet áttekinté­se megerősíti: népgazdasá­gunk szilárd alapokon fej­lődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően mű­ködik. A beruházások azon­ban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték as ötéves terv kereteit, gyengült a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te. A vállalatok és szövetkeze­tek nagyobb figyelmet for­dítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdasá­gos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gaz­daságtalan termékek terme­lésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszer­vezési módszerek elterjesz­tésével. Túlzottnak tekinthe­tő a vállalatok létszámnöve- lési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gaz­daságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell olda­ni. A Központi Bizottság • megállapította, hogy a X. pártkongresszuson meg­szabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen fo­lyik, nemzeti össztermelé­sünk 1971-ben is dinamiku­san fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben di­namikusan növekedett, vár­hatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelke­dett és meghaladta a létre­hozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta ká­rok áthúzódó hatása, vala­mint a nagymértékben fel­gyorsult beruházási tevé­kenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési prog- rarppkban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti vál­tozások irányában — fejlő­dött. A termelés növekedése teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Folytatódott a tech-- nikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsö­dése. Egyes szakmákban ki­emelkedő eredményeket ér­tek el, felzárkóztak a nem­zetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fon­tos területein okoz hátrányo­kat, a gazdaságos gyárt­mányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fej­lesztés sok helyen még las­sú. (Folytatás » 2. oldalon) Hajdók Lajos, az MTI kü- löntudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Ein öld Taná­csának elnöke, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, szerdán vidéki körútra indult. A magyar államfő és kísé­rete reggel Algírból különre- pülőgépen Oranba, az ország nyugati részén lévő tenger­parti városba utazott. Az El­nöki Tanács elnökét vidéki útjára elkísérte Mohamed Ben Jahia felsőoktatási és a tudományos kutatások ügyed­nek minisztere, a magyar ál­lamfő algériai állandó díszkí- séretónek vezetője. Losonczi Pált Órain La Se- nia repülőterén a 2-es számú katonai körzet parancsnoka, a megye vezetője és az FLN helyi szervezetének vezetője fogadta. Az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében lévő személyi­ségek megtekintették az Oran környékén lévő Si Ben Dahou-i szőlőtermelő mező- gazdasági szövetkezetét, amelynek gyümölcsöse és jól termő búzatáblái is vannak. Ezt követően a magyar vendégek gépkocsisára Arzew felé folytatta útját. A város határában Losonczi Pált, nemzeti szokás szerint, a kedves vendégnek kijáró da- tójával és tejjel fogadták. Az Ein öld Tanács elnök* látoga'ást tett az arzewi pet- rokómiai kombinát nitrogén- műtrágya gyárában, ahol az üzem igazgatója kalauzolta. A magyar államfő beírta nevét a gyár vendégkönyvébe és ajándékokat nyújtott át az üzem vezetőinek, akik teve­nyereggel ajándékozták meg az Elnöki Tanács elnökét. Losonczi Pál délben Órám­ból továbbutazóit a Szahará­ban lévő Hassi Messaoudba. A város repülőterén az Elnö­ki Tanács elnökét a 4-es s~á- mú katonai körzet parancs­noka és a megye vezetői fo­gadták. A magyar államfő látoga­tást tett a szahanai olaj m ező­kön működő Reoal nevű kő­olaj- és f öldgázf eldolgozó üzemben. Szerdán esAe Hassi Messao- ud megye vezetőd vacsorát adtak Losonczi Pál és a kísé­retében lévő személyiségek tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke az éjszakát Ourgla oázison töltötte. Ma reggel repülő­géppel visszautazik Algírba. Befejeződön a varsói kQ’ügymrniszteri értekezlet Szerdán Varsóban befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei­nek értekezlete. A tanácskozáson megvitat­ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Ezen­kívül véleménycserét foly­tattak és kölcsönösen tájékoz­tatták egymást más nemzet­közi kérdésekről. Az értekezlet közlemény elfogadásával fejeződött be. A közleményt a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára Jozef Cyran- kiewicz, a LEMP PB tagja, az államtanács elnöke és Pí- otr Jaroszewicz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök szerdán délután a LEMP KB székhá­zálban fogadta a Varsói Szer­ződés tagországainak érte­kezletén részt vett külügymi­nisztereket. . A találkozón részt vett Ivan Basev bolgár, Jan Marko csehszlovák, Stefan Jedrychowski lengyel, Péter János magyar, Otto Winzer NDK-beüi, Comeliu Manescn román és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. Koszigin ma indul skandináv kőrútjára Csütörtökön délelőtt (ma­gyar idő szerint 8 óra 30 perckor) Koszigin szovjet miniszterelnök a dán kor­mány meghívására hivatalos látogatásra Koppenhágába repül. Észak-afrikai, kanadai és kubai látogatása után a szovjet kormányfő ezzel a világnak egy újabb régióját vonja be a szovjet csúcsdip­lomácia hatóterébe — Skan­dináviát. Pontosabban Skan­dinávia egy részét — Dániát és Norvégiát, azokat az or­szágokat, amelyek az „északi egyensúly” nyugaton divatos elmélete értelmében az im­perialista katonai és gazda­sági érdekeket hivatottak képviselni a „semleges Svéd­országgal” és a „szovjetbarát Finnországgal” szemben. Alekszej Koszigin három napot tölt majd Koppenhá­gában s onnan egyenesen a norvég fővárosba, Oslóba utazik. Látogatása közvetle­nül összefügg az európai biztonsági értekezlet előké­szítésével. Elvben mindkét vendégfogadó ország már évekkel ezelőtt állást fog­lalt az európai enyhülés to­vábbvitelének e formája mellett, s az októberben né­hány évi szünet után Dániá­ban ismét hatalomra jutott szociáldemokrata kormány vezetője, Otto Krag minisz­terelnök kormányának prog­ramnyilatkozatában is kife­jezésre juttatta pozitív szán­dékait a biztonsági konfe­rencia és a kölcsönös csa­patcsökkentési tárgyalások ügyében. Különösen kedvező a klí­ma Dánia viszonylatában, s éppen a politikai légkör ja­vulása veti fel a két ország jelenleg igen alacsony szintű gazdasági kapcsolatai kibőr vitásénak szükségességét, VI1I0 priuetAríaiegyesölieteki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents