Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-10 / 291. szám
19TÍ. December W. KELET-MAGYAÍÍORR2A® 9. oTSaS Az ésszerűség mérlegén Mérk, Vállaj, Tiborsiállás „Aki szavaz, az segít is..." AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL, köztük a dotációkról a köznapi beszélgetésekben már-már természetes elítélően szólni; jobbára tévedésnek, hibának minősíteni. Ahhoz, hogy az állami támogatásokat megítélhessük, mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a modem gazdaságirányítás világszerte — társadalmi rendszerektől függetlenül — eszköztárába illesztette bizonyos tevékenységek pénzügyi preferálását Közelítsük gondolatsorunkat a mai sajátos körülményeinkhez, amelyek a nemzetközi összefüggósremd- . szerbe ágyazva nem is any- nyira egyediek, mint gondolnánk. Az iparilag gyorsan fejlődő, s a korszerű gazdasági szerkezetet most kialakító kis országok — ahoi a fejlesztési tőke is, a belső piac is mérsékelt —. általában erőtelies központi támogatásokkal ösztönzik az exportot, ez ugyanis a fizetési mérleg jellegzetesen krónikus hiányából. másszóval: a fejlődés szakadatlan ímoortigén véből logikusan következik. Ez a tendencia — a nemzetközi elemzések tényei szerint —, Dániában. Norvégiában. Görögországban, Magyarországon eevaránt általánosain kimutatható. Mindez voltaképpen csak annyit bizonyít — érvelésünk sem célzott egyebet —, mint hogv érzékeltessük: a támogatáspolitika nem ítélhető meg egyszerűsített logikai kerekítésekkel, „jó” és „rossz” je’-'kkeL t DÉLEBBRŐL VIZSGÁLÓDVA most már. hazai közoonti támogatásaink voltaképpen három csoportra oszthatók- a termelési, a fogyasztási és az exporttámogatásokra. összegezve, egyetemleges érvénnyel nem is lehet megbízhatóan értékelni ezeket az egymástól annyira különböző gazda-ági. támogatási folyamatokat, hiszen vári Icoztíik olVan. amélv eyvértelműén kedvezőnek. sőt nélkülözhetetlennek minősíthető, s van olvan is. amely hangsúlyozottan Ideiglenes jellegű, mert tartósan hátrányos a népgazdaság számára. Érdemes — szemléltetésül — kiemelnünk az állami támogatások szövevényes rendszeréből a fogyasztási dotációkat, az úgynevezett fogyasztási árkiegészítést. Nos. bár ebben is egész sor különböző indítékú folyamat keveredik, a végeredmény úgy foglalható össze, hogy a tervszerű, folyamatos életszínvonal-emelés pillanatnyilag nélkülözhetetlen pénzügyi feltételrendszeréről van szó. Ahhoz, hogy a tőkés világpiac évről évre gyorsuló inflációja ne gyűrűzzék át hozzánk a viszonylagos árstabilitás* áttörő. erőteljes árfelhajtó hatásaival. jelentős dotációkra, költségvetési támogatásokra van szükség. Nézzük mindezt a tények tükrében: a fogyasztási árstabilizálás költségvetési hatása (az imoort árgyű- rűzést és a belföldi tónyezőEgyszer valahogy későn éto- . redtem fel, nagyon kellett sietnem a munkahelyemre, és csak az autóbusz-megállónál vettem észre, hogy otthon felejtettem az órámat. — Hány óra van most? — kérdeztem a mellettem álló fiatalembertől. — Nem tudom — közölte lágy bariton hangon. Ez a kérdés teljesen távol esik érdeklődési körömtől. Én ugyanis a kollektív sakkjáték végjátékelemzője vagyok. Ezen kívül az égvilágon semmi sem érdekel. — Mondja, ugye teljesen valószínű, hogy az 'ilyen teljesen szűkre behatárolt foglalkozás sok nehézséget támaszt önnek az élet más területein? — Azt hiszem, igen. Sok olyan dologhoz nem értek amelyek teljes mérőkben tér mészetesek a hétköznapi ember számára. De nézzünk egy, gyakorlati példát: Mit tudok mondani a lakásomról. Mindent összevetve: ez egy két- noba, konyha, fürdőszobás lakét együttesen számítva) 1969-ben 780 millió forint volt, 1970-ben elérte az 1400 millió forintot, az idei terv pedig már 1995 millió forinttal számolt Talán nem árt mindezt a fogyasztók, a vásárlók nézőpontjából kézzelfoghatóbb adatokkal is illusztrálni: a fogyasztói árkiegészítés arányait jellemzi, hogy a sertéshús 44, a marhahús 64, a tej 65, a vaj 71 százalékos dotációt kap. Csupán az idén mintegy 500 millió forinttal terhelte a költségvetést a városi közlekedés támogatása. (Jellemző, hogy a budapesti metró sem működhetne csupán az árbevételeiből, amely hozzávetőleg évi 20 millió forint; ehhez még évenként 200 milliós támogatás járul.) AMI A TÁMOGATÁSPOLITIKA termelési oldalát illeti, erről sem lehet egyértelmű, mindenre azonosan érvényes megállapításokat tenni; itt is jócskán akad nélkülözhetetlennek minősíthető dotáció, mégis: ez az a gazdálkodási terület, ahol a központi támogatások fokozatos, de határozott árértékelésre szorulnak. Ami a jelenleg érvényes termelési-támogatási rendszert illeti, létezését-működé- sét kialakulásának körülményei indokolják. A mai gazdaságirányítás bevezetésekor ugyanis — elsősorban társadalompolitikai okokból — központi támogatásokkal, úgynevezett pénzügyi hidakkal szükségképp ellensúlyozni kellett a vállalatok korábbról felhalmozódó különbségeinek következményeit, magyarán azt nehogy a jobb, illetve a rosszabb eszközellá- tottságú vállalatok jövedelmi arányai elviselhetetlen mértékben elszakadjanak egymástól. Egyszerűbben: arról volt szó akkor, hogy a gyengébb, hátrányosabb körülmények között gazdálkodó, s akár objektív okokból, akár hibák következményeként nem nyereségesen működő vállalatok számára időt, türelmi szakaszt adjanak. kás illemhellyel. Arról viszont már halvány fogalmam sincs, hogy hogyan is jutottam hozzá. — Talán a felesége kapta? — Könnyen meglehet, mert határozottan emlékszem, hogy engem ebbe a lakásba egy igen kedves arcú hölgy cipelt fel. Ám sajnos az én igen szűk keresztmetszetűre programozott foglalkozásom és érdeklődési köröm már mintegy két év óta nem teremtik meg a lehetőségét annak, hogy tisztázzam a hölggyel való rokonsági fokomat — ö egész biztosan az ön felesége! — Hinném, ha nem tudnám, hogy a lakásban néha- néha más asszonyok is megfordulnak. Ne folytassuk elvont általánosságban eszmefuttatásunkat, nem árt bemutatnunk mindezt a tények tükrében is. Nos, 1968 és 1970 között a központi támogatások növekedési üteme rendkívül gyors — 124 százalékos — voit, s arányait az szemlélteti, hogy a termelési támogatásoknak a vállalati össznyereséghez viszonyított hányada átlagosan mintegy 60 százalékos. Magyarán ez az arány azt jelenti, hogy a nyereség a munkával előállított érték, hozzávetőleg 60 százalékát a központi forrásokból visszaül j-ek- ciózák támogatások formájában a termelésbe, ez pedig nagymértékben elmossa a jók és a gyengék, a törekvők és a gondolatnélküliek, az eredményesen és a rosszul gazdálkodók különbségeit. Sőt, mi több — s ezzel nem árt kiegészíteni ez iménti sort — a támogatások ará- ,nya elmossa a különbséget a szerencsés és a nem szerencsés adottságok közepette gazdálkodók között is, márpedig a gazdaságban aligha szabad szavazni ilyen fogalmakról csupán morális alapon; itt a pénz, a közösség által előállított ériek dominál, ennek kell meghatároznia, mit érdemes" támogatni és mit nem, mi az, amire indokoltan fordítunk dotációt, mi az, amire — átmenetileg bár — de célszerűtlenül, feleslegesen. VOLTAKÉPPEN EZ A HÁTTERE annak a világosam, egyértelműen fogalmazott mondatnak, amely Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének referátumában olvasható a gazdasági vezetők aktíva üléséről szóló sajtótudósításokban : „Következetesebbé tesszük támogatási rendszerünket a tekintetben, hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben csak azért, hogy elkerüljék vagy elodázzák a termelés struktúrájának -átalakítását, illetve az üzem esetleges megszüntető — És az éjszakát is ott töltik? — Aligha, mert a reggeli teámat mindig egy és ugyanazon hölgy szokta feltálalni. — Vannak önnek gyerekei? — A lakásban állandó jelleggel ott szokott tartózkodni egy csengő hangú aprócska gyermek. Azt viszont már nem állítom, hogy kisfiú-e. vagy kislány. A hölgy, akit ön előszeretettel nevez a feleségemnek. minden reggel felöltözteti ezt a gyereket, és valahová eltávozik vele. Esténként pedig mindig ugyanezzel a gyerekkel tér haza. — Bizonyára a bölcsődéb hordja. Mondja kérem, milyen ön által értelmetlennek vélt dolgokat művel még a kedves felesége? Ahol a Kraszna ligetes erdők között átsurran a határon, hogy szeszélyesen éslus- ytán folydogáljon megyénkben, egymást váltja a csillogó homok és a zsíros fekete föld, a lápos ingovány és a szatmári lanka. Itt terül el három község: Mérk, Vállaj és Tiborszállás. Hatezer ember szolgálatában * Szilágyi Ferenc öt éve mint leszerelt katona egyenesen a tanácselnöki székbe csöppent Vállajon. Ma a közös tanács elnöke. Látszik rajta, az elmúlt évek több gondja és felelőssége, a szerzett tapasztalat korosított rajta valamit. Harmincéves, erős, izmos, oszlopszerű ember, szőke hajjal. Ahogy nézem, úgy is érzem, kell is ilyen fizikum ahhoz, hogy valaki 6000 ember szolgája legyen. Vajon milyen ma az öt évvel ezelőtt oly optimista és bizakodó ember? — Optimista és bizakodó — mondja mosolyogva. Miért is ne lennék? Ha a választók megtartottak bizalmukban, akkor mi okom lenne az izgalomra. Errefelé is úgy van: aki szavaz, az segít is. így aztán nem is olyan nehéz a szolgálat. Most már van apparátus, amely az ügyesbajos dolgokat intézi, és sokkal több idő marad arra, hogy a három falu emberei között éljek. Mert igaz, a tanácstagi csoportok elhozzák a viták, tervek, javaslatok, akaratok sorát. Igaz, hogy a végrehajtó bizottság dönt és harcol. Mondhatom, zavartalanul működik a közös tanácsülés is. De az elnök nemcsak arra- való, hogy koordináljon. A közvéleményt nem lehet jelentésekből megismerni.« Egv falu, több gazda Az egyik gond, ami az elnököt sem hagyja nyugton, Merken található. Övoda- gond. Van most is óvoda, egy államosított volt egyházi épületben, de ez nem megoldás. Készült számukra terv, három és fél millióból ki is jönne az épület. Aztán találtak egy olcsóbb tervet, de hát abból a szerény 600 ezerből, amit össze tudnának hozni, arra sem futja. Kivitelező sem nagyon akad. Vállajon ugyan van még hely az óvodában, de hát oda el kellene — Elég gyakran szokott vizet önteni egy vödörbe, abba belemerít egy jókora rongyot, és felmossa vele a lakás padlózatát. Aztán vesz egy száraz rongyot, azzal pedig tö- rölgeti az asztalt, a szekrényeket, az ajtót, az ablakot, meg minden egyebet, ami a keze ügyébe kerül. — Az csak természetes, hogy nem vizes ronggyal törli le a bútorokat! — És miért természetes az? — Mert az elveszi a fényezett bútor színét. — Mondja kérem, honnan van önnek az élet különböző területeiről ilyen széles körű ismerete? Hogy sikerült önnek ilyen sokoldalúvá válnia?— Am ekkor megérkeztünk, le kellett szállni, útunk külön- külön vitt és így nem volt alkalmam megmagyarázni neki. hogy a mi családunkban a feleségem a specialista. Fordította: Sigér Imre szállítani a gyerekeket, mert gyalog valóban kiesik. Persze, a községiek mindezt tudják, és egy kicsit furcsállják is, hogy míg ez az áldatlan állapot uralkodik, addig a falu közepén a tsz emeletes irodaházat épít. Nagyot, szépet, és ráadásul olyat, amelyről azt sem tudják, mi lesz a földszinten. Hát Igen, más a forrás, más a pénz gazdája... Grófi lak és luxus És az elnök, aki vállaji, Márkén székel, Tiborszállás gondját is a sajátjaként mondja. Márpedig ha valahol van gond, akkor itt található. Talán azért, mert itt a legdinamikusabb a fejlődés, ez a legfiatalabb falu, itt akarnak a legtöbben építeni, és itt nem fogy, hanem nő a lé- lekszám. — Az iskola igazgatója itt már harcos toliforgatót akart kihívafcni — mondja az elnök —, mert elkeseredett ember. Nem maga miatt. Az iskola bántja. Az, hogy a grófi lak ósdi helyiségeiben, rossz tárgyi feltételek mellett tanítanak. Meg azért, mert itt bizony nem öröm tanyasi iskolásnak lenni. Reggel hétkor idehozza őket a busz Halmosról, Zsírostanyáról, Szalmavárosból, Újsorról, aztán csak este hétkor jön újra Tiborra. És addig? Képzelheti, hogy milyen lehet a helyzet, ha már a káembét is izgatja az utcán futkosó gyerekek sokasága, az igazgatót idegesíti, hogy nincs megfelelő napközi. És mondjuk el gyorsan itt: van Tiborszálláson is ok, ami a feszültséget élezi. Itt épült fel ugyanis az a 10 hétig működő ifjúsági tábor, melyben gőzüst és villanyboyler,’ luxus és kényelem szolgálja a nyári pihenő fiatalokat. Nos, büszkék is itt a táborra. Nem is vitatják: kell az üdülőhely is. De vajon nem luxus-e hátrányos helyzetben tanítani 300 gyermeket és ugyanakkor egy 10 hetes nyaralót fenntartani? És ha megbetegszik? De maradjunk továbbra is egy kicsit Tiborszálláson. A Jövőre 30 személyes napközi otthonos óvodát építünk községfejlesztési alapból és a helyi tsz támogatásával. A tervdokumentáció elkészítését tavaszra a tervezőintézet már nem vállalta, ezért kérésünkre a Hazafias Népfront megyei bizottsága a megyei beruházási vállalat mátészalkai kirendeltsége vezetőjéhez, Pusztai Sándorhoz fordult segítségért A kirendeltség dolgozói 20 nap alatt elkészítették a penyigei óvoda és a szolgálati lakás, valamint a kapcsolt községünk, Mánd klubkönyvtárának terveit. Áldozatvállaló segítőkészségüknek köszönhető, hogy községünk legkisebb lakói már 1972-ben birtokba vehetik a 30 ezer forint értékű társadalmi munkával készült tervdokumentációk alapján épülő második otthonukat Nem az első ilyen segítség, amit községünk a beruházási vállalat dolgozóitól katanácstagi csoport hosszúéin készítés után beterjesztette a község állásfoglalását: fordítsák a fejlesztési alapot orvosi lakás és rendelő építésére. Lesz hozzá fuvar, társadalmi munka is. Lesz minden, hiszen 25 éve ide csak kijár az orvos, 1550 ember pedig megérdemelne egy állandót is. Mire elkészült a javaslat, mire megszületett a tanács döntése, a járási főorvos közölte: a következő öt évben ne is reménykedjenek abban, hogy kapnak saját doktort. A busz reggel megy, és utána csak este. Aki injekcióra jár, patikába igyekszik, hirtelen lesz rosszul, vagy 12 órát van távol otthonról, vagy dunyhásszekéren utazik Mérk- re. jó és nem... — Talán akkor Vállaj az a falu, ami a legkevesebb gondja az elnöknek? — Igen is, meg nem is. Ha azt veszem, hogy az 1600 lakos egy év alatt 25 ezer 50# liter bort ivott meg a kocsmában, akkor nincs örülhet- nékem. Viszont itt minden házban szakmunkás lakik, az eljárók kikerültek az „sm”. sorsból. A tsz-t gépesítették, ez is jó, de az első osztályba a következő tanévben csak 18 gyerek iratkozik be. Sok pénz van a faluban, de egyre több itt az üres ház is. Nem művelik a novás szőlőt, ez jó, de lassan telepítik a gyümölcsöst és ez baj» - * » Most kezdem érteni, miért mondta az elnök: a közvéleményt nem lehet jelentésekből megismerni. Három fala szinte minden portájának gondját tudja. Egy éve áll egy közös tanács élén, alig harmincéves fejjel. És mindezek után újra megkérdezem tőle: optimista? — Ha csak arra várnék^' hogy valaki, akinek panaszkodunk, megoldja a gondunkat, aligha lennék az. De mondtam magának: 6000 ember él itt. És nemcsak én akarom a pott. Ez a vállalat készítette el Penyige valamennyi elpusztult, és újjáépülő közintézményeinek terveit is. A tanácsháza, a kultúrház, az egészségház, a tűzoltószertár, a posta, az iskola politechnikai műhelye és a szolgálati lakás tervdokumentációinak elkészítését az idén, júliusban vállalták el, amikor már mindenütt elutasították ezt a kérésünket. Imre Zoltánnak, a tervezési osztály vezetőjének az irányításával készített terveik alapján december 2-án a nagykállói Virágzó Föld Tsz építői hozzákezdtek a tanácsháza és a kultúrház kivitelezési munkáihoz. Községünk valamennyi lakója nevében is megköszönöm a megyei beruházási vállalat dolgozóinak gondjainkkal osztozó magatartását, munkáját. Harkai Frigyes tanácselnök, Penyige IEGYZET Ahány nap ••• Beruházásokról beszélgettünk Vásárosnamenyban. Olyan állattenyésztő telepekről, amelyek már több mint 1 évet késinek, hogy üzembe állíthassák őket. Vagy üzembe helyezték, de még mindig nem működik. Vagy elkészül, de 6—8 millióval többe kerül mint amennyiben megállapodtak az építőkkel. A naményiak egy irattárból megszerezték az első vá sárosmaményi híd építésének szerződésanásolatát. Az első naményi hidat a Tiszán át két tarpai vállalkozó építette. A szerződésben ki volt kötve, "hogy két év alatt, 1882 tavaszára készen kell lenni ök. A két tarpai vállalkozó úgy szerződött, hogy amennyiben korábban készülnek el a híddal a határkőnél, minden nap időnyereségért egy százalékkal több lár nekik, mint amennyire leszerződtek. Viszont ahány napot késnek az átadással — igen szigorú műszaki követelmények mellett — annyi százalék levonandó a kikötött árból. Nem ártana ezt a 90 éves szerződésmintát beruházásainknál feleleveníteni. (gesztelyi) German Drobix: Specialisták jobbat. Bürget Lajos Olvasónk ir]a: Segítség Penyigéuek
