Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

2. oldal Iffffiw MAGVA RÁÍR«!'? S& 1971. deeemUer S. (Folytatás az 1. oldalról) — Ha vannak is akik mást mondanak, a fiatalok többsé­ge becsülettel és szorgalma­san készül a munkára, lean dő hivatásának gyakorlásé ra. Ennek megalapozásában az iskolára hárul a legna­gyobb feladat. Bármennyire is jelentősek azonban közok­tatásunk változásai, a társa­dalom és a fiatalok igényei ma már megelőzik oktatási intézményeink jelenlegi tel­jesítményeit. Ezért üdvözöltük örömmel pártunk kezdeményezéséi hogy széles körű, alapos vizs­gálatban tisztázzuk, melyek a jelen és a jövő társadalmi igényei az általános is­kolákkal, a közép. és felsőfokú oktatási intéz­ményekkel, a dolgozók továbbképzésével szemben. Kívánatosnak tartjuk a ta­nítók és tanárok munkaíelté teleinek javítását, kísérletező alkotó kezdeményezéseik le­hetőségeinek megteremtését. A tananyag korszerűsítésének irányát is meg kell jelölni, s bár sokat tettünk, mégis megoldásra vár a munkás- és parasztgyerekek tovább­tanulásával kapcsolatos gond­jaink jó része is. A vizsgálat során azt is végig kell gon dőlni, hogy reális-e mindaz, amit az általános és közép­iskola a szülőktől elvár. Va­jon jó dolog-e, ha az iskola a munkában elfoglalt és a tananyagban többnyire járat­lan szülőkre hárítja gyerme­keik felkészülésének majd minden gondját? Azt vár­juk az iskolától, hogy olyan fiatalokat indítson útnak, akikben megalapozta a tudást és felkeltette a tanulás vá­gyát, elültette a közösségért érzett felelősséget. Jobban becsüljük meg a fizikai munkát — A X. pártkongresszuson a gazdasági feladatok mellett a társadalom életének más területei is nagyobb hang­súlyt kaptak. Meggyorsult a szocialista társadalom intéz­ményeinek fejlődése, több fi­gyelmet fordítunk az emberi gondolkodás és cselekvés, az életmód új jelenségeire Szá­munkra különösen fontos an­nak tanulmányozása, hogy ezek milyen hatást gyakorol­nak az ifjúságra. Ifjúságunk nagy részének erkölcsi felfo­gása, magatartása és élet­módja megfelel népünk fejlő­dő szocialista tudatának. A fiatalok döntő többsége be­csületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, tiszte­lettudó a felnőttekkel és fia­tal társaival szemben, őszin­te, elítéli a közösségi erkölcs megsértőit. De ki tagadhatná a társadalmi közerkölcsbem és az ifjúság körében is nyíltab­ban szembetűnő problémá­kat? — Vannak, akik elmarasz­talják az ifjúságot, mert — úgymond — húzódozik a fi­zikai munkától. Nem valami hízelgőek ezek a szavak, any- nyi túlzás van bennük, hogy szinte már n'efn is igazak. Az viszont tény. hogy néhány, nehéz fizikai munkát igény­lő szakmában évek óta nincs elég jelentkező. Rendszerünk nagy vívmányainak egyike, hogy nincs. munkanélküliség, amely bármilyen feladat el­vállalására rákényszerítené a fiatalokat, csak azért, hogy álláshoz jussanak. De lehet-e csak az ifjúságot hibáztatni azért, ha bizonyos szakmák­ban a fizetésen felüli jutta­tásokkal együtt jóval maga­sabb a jövedelem? Úgy gon­doljuk, bőven van még vál­toztatni valónk a munka, kü­lönösen az átlagosnál nehe­zebb körülmények között és jobban végzett fizikai mun­ka anyagi elismerésében. Mi a cselekvő, az újat teremtő, az élet értelmét és szépségét formáló, dolgozó ember mel­lett állunk. Azt valljuk, amit a pártkongresszus fogalma­zott meg: az kapjon többet, aki többet és jobban dolgo­zik, aki nagyobb részt vál­lal közös feladatainkból, aki tehetsége, tudása és ereje ja­vát adja közös boldogulá­sunkért. Elítéljük mindazo­kat, akik érdemtelenül, má­sok és a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni, hogy kielégítsék önzésüket, kapzsiságukat. Társadal­munk közszelleme szembe­fordul a lógósokkal, a notó­rius vándormadarakkal, az immel-ámmal dolgozókkal, mindazokkkal, akik úgy akarnak a munkához állni, hogy csak mások . férjenek hozzá. Ki tagadhatná, hogy akadnak ilyenek, talán nem is kevesen a fiatalok között is. És amikor ezt'teljéi jog­gal a fejükre olvassuk, azt is tudnunk kell. hogy a nagy igyekezettel, esetleg túlbuz­gón kezdő fiatalember ha­mar megkapja: lassan a testtel, szakikám, holnap is nap lesz! Ne a divatban versenyezzünk — Manapság sok fiatal nem tudja kivonni magát az „előkelősködés” újkeletű di­vatjának hatása alól sem. Mostanában sokak szemében csak annak az érettségi ban­kettnek van rangja, amelyet legalább az Intercontinental­ban rendeznek meg, csak an­nak a ruhadarabnak van ér­téke, amelyet külföldről hoz­tak, vagy legalábbis egy lu­xusbutikban vásároltak. Mi természetesen mind­nyájan azt akarjuk, hogy a fiatalok egyre szebben, job­ban, divatosabban öltözköd­jenek, de az értelmetlen ver­seny lehetőségeiken túli ál­dozatokba hajszolja a szülő­ket, s mi nem engedhetjük meg, hogy iskolánkban és if­júsági közösségeinkben kel­lemetlenül érezzék magukat a szerényebb jövedelmű, ki­sebb keresetű szülők gyerme­kei. Veszélyes dolog a ké­szen kapott fényűzés. Persze tegyük hozzá, hogy rossz úton járnak azok is, akik ápolatlan, torzonborz külse­jükkel akarnak eredetiek és korszerűek lenni. Ifjúsági szövetségünket sohasem le­hetett azzal gyanúsítani, hogy csak a külsejük alapján minősíti a fiatalokat. Ma már szerencsére értelmetlen do­log lenne feleleveníteni a beat-, a farmernadrág- vagy a hosszú hajú vitát. Annyit azonban ismételten le kel! szögeznünk, hogy nem az el­hanyagoltságával megbot­ránkoztató fiatal lány és fiú a korszerű, hanem az, aki a haladással vállal közösséget, aki a jelent és a jövő* gaz­dagító cselekvésben találja meg örömét és az élet min­den területén teljesebb em­berré igyekszik válni. Bizalmat szavazott ifjúsá­gunknak és szövetségünknek, amikor lehetővé tette, hogy a KISZ-alapszervezet tag­gyűlése legyen a pártba je­lentkező egyik ajánlója, s amikor 18 évre szállította a párttagság alsó korhatárát. — Most kétségtelenül na­gyobb hangsúlyt adunk an­nak, hogy növeljük tagjaink politikai aktivitását, hogy markánsabbá tegyük szövet­ségünk tevékenységének po-' litikai jellegét. De soha sem gondoltunk arra, hogy mi­közben erősítjük politikai, kommunista vonásainkat, le­mondjunk mindarról, ami színessé, sokrétűvé és gaz­daggá teszi szervezeteinket. A KISZ tevékenységéneK olyan széles a skálája, mint az ifjúság igénye és érdek­lődése. — Ha saját feladataink megoldása mellett az ifjúság nevelését szolgáló munka- megosztásban is olyan kor­szerű felfogás és gyakorlat kialakítására törekszünk, amely mindinkább megfelel a párt ifjúságpolitikájának — az eredmények nem ma­radhatnak el. Ez egyszerre szolgálja a KISZ politikai befolyásának erősítését és az ifjúság szórakozási, mű­velődési, sportolási lehetősé­geinek gyarapítását. Nekünk is, másoknak is szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a magyar ifjúság egyenlő a KISZ-tagsóggal. Tudjuk, hogy ez nem könnyű feladat, hiszen sok éves gyakorlatot, beidegzettséget kell megvál­toztam. De így kívánja if­júságunk és a KISZ érdeke, nekünk és másoknak is ele­get kell tennünk ezeknek az igényeknek. Szép és feleme­lő, egymásba fonódó kettős feladat vár a magyar ifjú­ságra. Ennek a nemzedéknek kell befejeznie hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését és feltehetően a mai fiatal nemzedék kezdi meg a kommunizmusba való átmenet előkészítését, mi­közben — más országok if­júságával együtt — a szocia­lista társadalmi rend világ­méretű győzelmének elő­mozdításában is segítenie kell. Központi Bizottságunk azt kezdeményezte kong­resszusi levelében, hogy a fiatalok és a KlSZ-szerveze- tek a „Jobb munkával, na gyobb tudással a szociálist: Magyarországért” jelszóvá vegyenek részt a X. párt kongresszus programjánál' a IV. ötéves terv céljaina' megvalósításában. A KISZ. szervezetek egyetértéssel fo­gadták jelszavunkat, amely kifejezi mindazt, ami a kö­vetkező években ifjúságunk és a KISZ- legfontosabb fel­adata. — Javasoljuk a kongresz- szusnak, hogy forduljon fel­hívással a KISZ tagjaihoz, a magyar ifjúsághoz: jelsza­vunk jegyében teljesítsék a szocializmus építéséből reánk háruló feladatokat. Nagysze­rű célok sorakoznak előt­tünk. Merjük és akarjuk tel­jes szívvel, messzehangzó szóval és jó munkával lelke­sedni értük, — zárta referá­tumát a KISZ Köznonti Bi­zottságának első titkára. Ezután a kongresszus részt­vevőinek nagv tapsa közben Fock Jenő lépett a mikro­fonhoz. Fock Jenő beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Megtisztelő kötelezettsé­gemnek teszek eleget, ami­kor átadom önöknek, a kong­resszus küldötteinek, a KISZ valamennyi tagjának és ez alkalomból az egész magyar ifjúságnak pártunk Központi Bizottsága és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány forró üdvözletét. Öröm és jóleső érzés számunkra, hogy van, tevékenykedik, szo­cialista építőmunkánkban részt vesz a Kommunista If­júsági Szövetség. Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk szeretettel tekint er­re a szervezetre, mely 1957. március 21-én, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évforduló­ján bontott zászlót. Az azóta eltelt időszak eredményei tanúsítják: he­lyesen döntött pártunk, ami­kor úgy határozott, hogy egy­séges ifjúsági szervezetre van szükség, amely összefogja, neveli az egész ország dolgo­zó, tanuló ifjúságát. Azóta 14 esztendő telt el. A KISZ megfelelt a bizalomnak és a várakozásnak. Az elmúlt években egy sor olyan akciónak lehettünk ta­núi, részesei, melyek nem­csak az orszlg népének, ha­nem a nemzetközi ifjúsági mozgalom elismerését Is ki­vívták. Példaként talán elég megemlíteni azokat a meg­mozdulásokat, melyek a „Vá­doljuk az imperializmust!” jelmondatot tűzték zászla­jukra. Hosszan lehetne méltatni azt a törekvést is, amely a KISZ részéről az internacio­nalizmus tudatosítására, el­mélyítésére irányult. Ezzel párhuzamosan jelentős részt vállalt a szocializmus alap­jainak lerakásában és most az országépítő munka maga­sabb szinten történő megva­lósításában. Kezdeményezzen bátran a KISZ — A mi dolgunk is, hogy ezt jobban megértessük és elfogadtassuk minden fiatal­lal. Meggyőződésünk, hogy a fiatalok aktivitása pezsdíti, frissíti a közéletet. Ezért nem tekinthető ajándéknak, ha részt vehetnek a közösség dolgainak intézésében, hiszen évről évre nő hazánkban az ifjúság aránya és társadalmi jelentőségé; De nem is kegy, ha közéleti tevékenységet vállalnak, mert ez nekik is javukra válik. Nagyra érté­keljük azt a bizalmat, amely az idei választásokon min­den eddiginél több fiatalt • küldött a tanácsokba, az or­szággyűlésbe, és a szakszer­vezetek vezető testületéibe. Dr. Horváth István a to­vábbiakban a KISZ szerve­zeti életének továbbfejleszté­séről. a szövetség tevékeny­ségéről szólott. Elmondotta, hogy nem ok nélkül hangsú­lyozzák évek óta a politikai, kommunista vonások erősíté­sének fontosságát, s ez nyil­vánvalóan nem az ifjúsági szövetség ideológiai alapjai­ra, nem is politikai céljaira vonatkozik. A politikai, kom­munista vonásokat a KISZ- szervezetek mindennapi gya­korlatában, az egyes KISZ- tagok magatartásában kell erősíteni. Legvünk körülte­kintőbbek. reálisabbak és kö­vetkezetesebbek a követel­mények megfogalmazásá­ban és érvényesítésében — emelte ki a Központi Bizott­ság első titkára — ne feled­kezzünk meg arról, hogy a fiatalokat a KISZ-ben kell kommunistává nevelni. Mi a párt ifjúsági szerve­zete vagyunk és ehhez min­dig, mindenben méltónak kell maradnunk. Pártunk IX. és X. kongresszusa nagy E szerteágazó és bonyolult tevékenység az oka talán an­nak, hogy esetenként túl szervezett, túlságosan felnőt- tes, szinte öreges egy-egy mozzanat az akciók végre­hajtásában. Nem keresik, ku­tatják eléggé bátran a meg­oldások új módszereit. A fontoskodás, a merev beha- túroltság 'idegen az ifjúság lelkesedésétől. Ez visszahúz­za a kezdeményezést, a fia­talos lendületet. Kezdeményezzen csak bát­ran a KISZ! A kockázat nyilván kudarcokkal is jár­hat. És mégis az* tanácso­lom: vállalják a tévedések­kel együtt járó felelősséget is. Meg'vagyok arról győződve, hogy van ebben a szervezet­ben annyi erő, hogy képesek a hibaitat gyorsan kijavítani. Egész társadalmunk alapvető feladata és annak felismeré­se vezeti pártunkat, hogy az Fejlődjön tovább a szocialista versenymoz^alom Tisztelt kongresszus! Kedves fiatal barátaim! Kormányunk különös fi­gyelme* fordít az ifjúság ne­velésére, helyzetének foko­zatos javítására. A kormány, a minisztériumok és a taná- . csők, intézkedéseik kiadásá­nál messzemenően figye­lembe veszik az ifjúság ér­dekeit. Népi államunk az élet minden területén számít az ifjúság aktív részvételére. Ifjúságunk is részese an­nak, hogy népgazdaságunk alapjaiban egészségesen fej­lődik. A X. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során hazánkban számos gazdasági folyamat kedvező­en alakult. Nemrégiben a gazdasági aktívaértekezletén beható­an megvizsgáltunk néhány olyan fontos kérdést, mint a beruházások helyzete, a gaz­daságosság, a termelés haté­konysága. .Félmértük, milyen intézkedések szükségesek a kenységek visszaszorítására. Biztosítjuk, hogy a felszaba­duló eszközöket a gazdaságos termelés ösztönzésére fordít­sák. E nagyon fontos kérdés megoldásából jelentős rész hárul a KISZ-szervezetekre, A jó közösségek kialakításá­tól a termelés rejtett tarta­lékainak feltárásáig, az erők összefogásától a társa­dalmi érdekek megértéséig. A fiatalok szorgalma, fel- készültsége, az igaz ügy irán­ti lelkesedés minden bizony­nyal itt is meghozza gyü­mölcseit. A vállalati üzem- és munkaszervezés színvona­lának növelése a gazdasági hatékonyság fejlesztésének fontos eszköze. A gyorsuló nűszaki haladás következ­ében nemcsak a gyártmá­nyok cserélődnek ki, hanem Javulnak a korábbi szerve- :ési elvek, új szervezési mód- zerek , alkalmazása válik .zükségessé. A termelés, a forgalmazás >s a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésé­vel széles körű akció bonta­kozik ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ebben is nagyon sok segítsé­get nyújthatnak a KISZ- szervezetek. Nagyobb gondot kell for­dítani a munkafeltételek biz­tosítására a jobb szervezés­sel, az emberek képességei­nek gondosabb mérlegelésé­vel és a legjobb munkamód­szerek bevezetésével. A KISZ-szervezetek hozzájá­rulhatnak, hogy a vállalatok­nál, üzemekben ezeknek a követelményeknek eleget te­gyenek. ösztönözzék erre a gazdasági vezetőket meg­győzéssel, igazukra alapo­zott szilárd meggyőződéssel. S ha netán a közösség érde­két szolgáló első kezdemé­nyezéseik kudarcot vallaná- nak, ne bátortalanodjanak el, újra és újra lendüljenek tá­madásba. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szükségesnek tart­ja, hogy az anyagi érdekelt­ség és a szocialista öntudat kettős pillérjére építve, to­vább fejlődjön, új lendületet kapjon a szocialista munka- versenymozgalom. Vonatko­zik ez KISZ-szervezeteinkre, az ifjúkommunistákra, de azokra a fiatalokra is, akik nem tagjai a KISZ-nek. A jó példát, a kezdeményezést természetesen a KlSZ-tagok- tól várjuk. A fiatalok külön­böző fórumain sokszor el­hangzik a kérdés, hogy ma mit jelent a forradalmi tett. Nemcsak szavakkal. éle* által megkövetelt újon­nan felmerülő problémákat, a fejlődéssel együtt járó új feladatokat, mélyreható elemzés után, dogmatizmus- tól mentes új módszerekkel, eszközökkel oldjuk meg. Ki­től várjunk ennek megfelelő magatartást, ha nem a KISZ- ben tömörült ifjúságtól? A gyakran tapasztalt óva­tosságot — ezt készségesen elismerem — erősítheti, hogy az idősebbektől nem kapnak kellő bátorítást, serkentést a feladatok megoldásához. Mintha hallanám is a vá­laszt : gyakorta előfordul, hogy inkább a már kitaposott úton maradó kocogásra biz­tatnak, mórt abból nem lehet nagyobb baj. Elismerem, elő­fordul ez is. Rögtön hozzáte­szem, hogy sokszor szíveseb­ben is hallgatnak az ilyen tanácsra, mert a szervezetek számára nyugodtabb, rázkó- dásmentesebb életet biztosít. jelenlegi helyzet javítására. Tervezési és irányítási szerveink ?ddig a szükséges­nél kevesebb figyelmet for­dított a termelési szerkezet átalakításának olyan útjai­ra, mint a gazdaságtalan te­vékenység korlátozása, vagy megszüntetése. A különböző megfontolásokból fenntar­tott, az értéktől eltérő terme­lői és fogyasztói árak és ár­arányok széles körben kon­zerválják az adott termelési struktúrát, fékezik a gazda­ságosabb termelési és fo­gyasztási szerkezet kialakítá­sát, gátolják a fogyasztás kedvezőbb összetételének létrejöttét. A kormány — éppen a leg­utóbbi ülésén — határozatot hozott a gazdaságosság javí­tásának meggyorsítására. Erősítjük a központi szer­vek kezdeményező, koordi­náló és ellenőrző szerepét. Központi intézkedéseket te­szünk a gazdaságtalan tevé­Ugy gondolom, nem szük­séges valamilyen ember fe­letti, halált megvető bátor­sággal .véghez, vitt cselekedet­re gondolni. Forradalmi tet­tet bármelyik fiatal véghez vihet, aki a szocializmus "ütésében részt vállal, inter­nacionalista szellemben fog­lalkozik társaival, az itt ta­nuló és dolgozó külföldi test­véreinkkel. aki őszinte meg­győződéssel támogatja népi rendünk politikáját. . Nem­csak szavakkal, hanem. tet­tekkel ott. azon a munkahe­lyen, ahová az élet állította. Kell-e elismerésre méltóbb forradalmi tett annál, minta szocialista munka verseny rész vevőjeként, nagyszerű teljesítményekkel kiemelked­ni először a jók, majd a leg­jobbak közül? Sok fiatal azt is megkér­dezi, kit tekintsen példakép­nek. A választ erre sem csak á történelemkönyvekben kell keresnünk. Ha szétnéznek a maguk környezetében, ráta­lálnak azokra, akiket nyu­godtan példaképül választ­hatnak. Az idősebbek közül pél­dául azokat a törzsgárdata- gokat, akiknél ismeretlen fo­galom a lógás, a késés, akik az üres járatban látott gépet, az égve felejtett lámpát ki­kapcsolják, vagy éppen a szervezetlenséget, az akadozó anyagellátást teszik szóvá. De példáké” lehet az a fiatal is, aki sorra-rendre túlszár­nyalja a mellette dolgozó tár­sát, közben azon is fárado­zik, hogy társadalmi mun­kára kedvet ébresszen má­sokban. S maga is ott van velük mindenütt, a kommu­nista szombattól a lchibdélu- táftig, a beteg brigádtárs meglátogatásától az esti to­vábbképzésig. Meggyőződésem, hogy ilyen példák egész sorát említhet­né bármelyik fiatal; a szülei­től kezdvé tanárain, tanító- mesterén folytatva legjobb barátjáig. De valahogy úgy van ez is, hogy mivel termé­szetes, elkerüli a fiatalok fi­gyelmét. Sajnos ludasak va­gyunk ebben *mi, idősebbek is. Csak nagyon elvétve be­beszélünk, írunk olyan dol­gozókról, akik a termelés­ben kiváló munkát végeznek. A következő esztendők munkaprogramját a negye­dik ötéves tervtörvényben megfogalmazott egyértelmű és világos feladatok adják. Azt kívánjuk elérni, hogy lépést tartva a tudományos és technikai forradalom eredmé­nyeivel, mielőbb a fejlett ipa­ri országok sorába kerüljünk. Ez nálunk minden dolgozó ember egyetemes érdeke. Minden üzemben, vállalat­nál érezniük, tudniok kell a dolgozóknak, hogy képessé­geik legjobb hasznosítása össztársadalmi érdek. A tu­domány, ,a . technika gyors fejlődése, a szó valódi értel­mében anyagi erővé válása újabb és újabb ismereteket követel tőlünk. A megszerzett szakmunkás­bizonyítvány vagy a diplo­ma csak az alapokat nyújtja. Ha valaki az iskolában ta­nultakat nem gyarapítja to­vább, az elmarad, megreked, nem lesz képes lépést tarta­ni a fejlődés ütemével. Társadalmunk alapelve n munka Ahhoz, hogy valaki hatá­rozottabban lássa, érezze, hogy a szorosan vett köte­lességteljesítésnél többet kell nyújtani a társadalomnak, tudatosan azonosulnia kell a közösség életével, gondjaival. Juttatás és ellenszolgáltatás nélkül is cselekednünk kell a közösségért. Ne csak azt néz­zük, hogy nekem megéri-e a fáradtságot. Az enyém tuda­ta csak így teljesedhet ki a miénk gondolatává. A szocialista társadalom alapelve a munka. Az embe­reket aszerint értékeljük, hogy mennyit tesznek a tár­sadalom, a közösség, a haza javára. Ez a személyiség ki­bontakoztatásának, az értelmes életnek egyedüli helyes mód­ja, lehetősége. A szocialista társadalomban az egyén bol­dogulása, előrehaladása csak a közösséggel, a nép érde­keivel összhangban valósul­hat meg igazán. Az egyén szokásaiban, a divatban, a hajviseletben lehetnek „ge­nerációs” különbségek, de a munkához való viszo: '\in egyértelműen kifejeződik a társadalmunk ügye iránti el-, (Folytatás a 3. oldatot)

Next

/
Thumbnails
Contents