Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-08 / 289. szám
Mn. tfceeíflfcesir f. •EBLBr-MAGTARÖRgZÄS * tm# Mitől kiváló a vállalat Y Vizsga kétmillió ügyfél előtt A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS színvonalát legát- fogóbban a nyereség alakulása jellemzi. A nyereségtől függően képződnek — növekednek, stagnálnak, vagy csökkennek — a dolgozok jövedelmének emelését, az álló- és forgóeszközök bővítését szolgáló alapok. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdálkodó egységeket automatikusan rangsorolja, minősíti ez az átfogó mutató. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A nyereség nem mindig a vállalat eredményes, jó munkájának következménye. Jó néhány vállalat például veszteségesen gazdálkodik, s nyereségre az állami támogatásokból, költségvetési juttatásokból tesz szert. Az egyébként jövedelmező üzemek sem minden esetben hatékonyabb munkával növelik nyereségüket, hanem a magas árszínt tartásával, vagy esetenként áremeléssel, más vállalatok, a fogyasztok rovására. A nyereség alakulása nem csupán a gazdálkodás színvonalától, hanem a piaci viszonyoktól is függ. A hazai piac feszültségei — szemben a tőkéspiacokkal — nem átmeneti konjunkturális okokra, hanem hosszabb távon ható kapacitás hiányára, monopol - helyzetre vezethetők vissza, így viszonylag tartósan, ha nem is örökérvényűen a piaci helyzet haszonélvezői az anyagok es alkatrészek szállítói, az építőipari vállalatok, stb. Ok — legalábbis egyelőre — úgy alakíthatják az árakat és diktálhatják a szállítási feltételeket, hogy megtalálják számításukat. Partnereik, vevőik viszont növekvő költségeiket már nem mindig tudják rendelőikre áthárítani. Vagy azért, mert az exportpiac ezt nem veszi tudomásul, vagy pedig azért, mert belföldi eladási áraik hatóságilag meghatározottak. A HAZAI GAZDASÁGI VERSENY tehát nem azonos feltételek közepette folyik a különböző vállalatok között. A kedvező piaci helyzetben lévők például nem kényszerülnek arra, hogy olcsóbban, jobban, hatékonyabban dolgozzanak, mivel jövedelmezőségüket a másutt megtermelt nyereség megszerzésével is javíthatják. A megtermelt nyereség újraelosztásával kedvezőtlen helyzetbe kerülnék a nagy kooperációs igényű termelők, míg a bedolgozó, az alkatrészeket szállító kisebb üzemek viszonylag nagy nyereséget realizálnak. A többi között ez az alapja egyes kisüzemek pillanatnyi kedvező, s némely nagyüzemek hátrányos helyzetének, az ezziel kapcsolatos társadalmi feszültségeknek. (De nem csak ez: a kisebb üzemek általában rugalmasabban kéFinis a ruhagyárban Már jövö éri megrendeléseken is dolgoznak Az idén tovább folytatódott 6 Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének rekonstrukciós munkája. Az év végéig és a jövő év első felében összesen mintegy négymillió forint értékű munkát végeznek el. Eddig elkészült a gyár központi fűtése, átalakították a régi épületek belsejét, átadták a százszemélyes étkezőt és ételmelegítőt. Tovább bővítik a raktárépületeket, javítják az udvari világítást és rendbe hozzák a járdákat, A belső átalakítások révén lehetővé válik a szabászati munkahely bővítése, s újabb harminc dolgozó alkalmazása. A kiváló minőségű termékeket előállító gyár az idén tovább bővítette külföldi kapcsolatait. Ennek során jelentős bérmunkát is vállaltak. Az NSZK-bell Brüll-cég- gel kötött megállapodás értelmében eddig 66 ezer, különböző színű és fazonú nadrágot készítettek el, további húszezret még év végéig legyártanak. A nyugatnémet cég a munkával annyira elégedett, hogy a jövő évre mintegy 120 ezer nadrág elkészítését rendelte meg a nyíregyházi üzemből. Jó kapcsolat alakult ki a holland Mechintos-cégge! is. A tervezett ötvenezer nadrág , elkészült és el is szállították. Kisebb tételekben tízezer nadrág készítését vállalták el svájci ruházati cégeknek. Ezek a bérmunka jellegű megrendelések azért is előnyösek, mert gazdaságosak és nincs gond az anyagbeszerzésre. A megrendelők saját kocsikkal, maguk szállítják az anyagot és viszik el a készterméket. Van olyan eset is, amikor a megrendelő cég még le is szabja az anyagot, itt Nyíregyházán csak a varrási műveleteket kell elvégezni. Az év második f "létől a nyíregyházi gyárban már férfizakókat is készítenek. Ebből ötvenezer a terv. Több mint fele közvetlen bonyolításban a Szovjetunióba került elszállításra. Ebből már a belföldi igényeket is kielégítették. A nyíregyházi gyáregység elsősorban a koratronnadrá- gok gyártására specializálta magát. Ennek a termeknek a jó híre gyorsan tért hódított úgy a külföldi, mint a hazai piacokon. A nadrágokból már naponta ezerötszáz ezer- hatszáz, zakókból pedig kétszázötven kerül le készen a szalagokról. A nagymértékű felfutást a fokozatos gépesítés is elősegítette. A termelékenység növelése érdekében még egy sor korszerű célgépet helyeznek üzembe. Ezek értéke meghaladja a félmillió forintot. Az éves terv sikeres teljesítése már biztosított. több munkahelyen már a jövő évi megrendeléseken dolgoznak. Hosszan elnyúló lapos tetejű épület. Olyan, mint egy barakk. Valójában munkásétkezd. Falai szürkék, kopottak. Úgy lapul meg szégyenkezve a modem, épülő kockaházak, égbe nyúló daruk, magas épületek között, mim koldus az ajtó előtt. Ideiglenes, mint a munka, itt az épülő városnegyedben. Ha végeztek, továbbállnak az építők, s talán lebontásra kerül ez is. Beletelik ebbe még három esztendő is. Addig ide járnak minden délben enni. Belépve egy lépcső- foknyit lélép az ember a földes előtérbe. Lim-lom összetört székek. Innen nyílik az ajtó az egyetlen, tágas, rideg ebédlőbe. Piszkosan fehér falak. Sehol egy kép. Csak figyelmeztető táblák. Középein vaskályha. Hideg. Három sorban asztalok. Mellettük lócák, székek, felváltva. A tálalóablak előtt egy asztalon fadobozban az étkészlet: kanál, villa. Odébb műanyag tálcák feltomyozva, mellettük hasonlóan a műanyag tányérok. Hordják az ebédet Nagy alumínium fazékókban, lezár, va. Itt történik a porciózás. Háromszáz, ötszáz emberre. Mikor mennyi a jelentkező. Előre senki nem tudja, mi Emberek az akták mögött pesek alkalmazkodni a piaci igények változásához, mint a nehézkes nagyvállalatok.) A megoldás nem az, hogy visszaállítjuk a reform előtti módszereket, s az árukapcsolatokat központi tervutasítással, az árakat pedig hatósági elóirásokkal diktáljuk. A cél a meglévő piaci feszültségek felszámolása. A jelek szerint azonban hosszabb időbe telik, amíg az eladók piaca a vevők piacává válik. Legalábbis ami a vállalatok árukapcsolatait illeti. (A fogyasztási javak piacán, ha nem is egyértelműen, javult az áruellátás és a vevők pozíciója.) így az üzemek éves mérlegbeszámolóiban kimutatott nyereség sem tükrözi a gazdálkodás tényleges színvonalát és rangsorolja a vállalatokat, a szövetkezeteket teljes tárgyilagossággal. Am ezt a reform bevezetésekor is pontosan tudtuk. Ezért nem egyetlen esztendő jövedelmezőségét, hanem a nyereség tartós növelését tekintettük eredetileg is a gazdálkodási színvonal reális mércéjének. A változó piaci feltételek miatt mindenkor elkerülhetetlenek az évenkénti ingadozások. Ezt a ciklust -jelenleg megnyújtják, torzítják az említett feszültségek. A nyereség tartás növelésére tehát már most kell felkészülniük azoknak az üzemeknek, amelyek pillanatnyilag még válogathatnak a rendelések között és egyoldalúan diktálhatják a szállítási feltételeket. Csak így találhatják meg anyagi számításukat _h06z- ssaibb távon is. A PIACKUTATÓ MUNKÁBAN, a gazdálkodásban nélkülözhetetlen az előrelátás. A veivő, a rendelő megbecsülése, a termelékenység emelése, a hatékonyság fokozása, a nyereség érdemi növelése akkor is fontos feladat, ha a piaci viszonyok ezt nem kényszerítik Id. Az igazán kiváló üzemeket nem kápráztatja el a könnyű haszon- szerzés átmeneti lehetősége. A nyereség tartós, hosszú távú növelése csalt érdemi munkával valósítható meg. Az éves gazdálkodás értékelésénél, a vállalatok rangsorolásánál, minősítésénél is az összefüggések elemzése és az előrelátás mérlegelése a döntő. K. J. Velük, a közalkalmazottakkal találkozik az állampolgár ügyes-bajos dolgainak intézésekor. Négyezer-ötszázán vannak megyénkben, akik az íróasztal másik oldalán várják az ügyfeleket. Évente csak a tanácsoknál 2 millió állampolgár fordul meg. Nem mindegy milyen érzésekkel, megelégedve, vágj’ kellemetlen szájízzel zárják be maguk után a hivatalok ajtaját. A köz alkalmazottai Ezúttal az íróasztal másik oldaláról lesz szó, az alkalmazottakról, akik a dolgozók ügyeit intézik. Milyen emberek ők? Valóban érzilc-e, hogy a köz alkalmazottai? Megfelelő-e a felkészültségük, szakértelmük, emberségük? Megbecsüli-e a társadalom őket anyagilag, erkölcsileg? Annyi kérdést természetesen nem tehetünk fel, ameny- nyit az élet nap mint nap feltesz a hivatali helyiségekben. A szakszervezet megyei bizottságán Tusai Pál megyei titkár először a közalkalmazott egyik igen lényeges szerepére hivatkozik: ez a politikai helytállás. A közalkalmazott nem csak az intézmény vágj’ önmaga nevében tölt be pozitív vagy negatív szerepet az állampolgárokkal való találkozások során, hanem bizonj’os fokig társadalmunk lényegi vonásait, emberségét, a dolgozókkal való törődést is megszemélj'esíti. Sokan fiztál mérik le a társadalom lényegét, hogj’an fogadják őt a hivatalban, milyen., megértessek emberséggel, türelemmel, segítik ügj’ei- nelc intézését. A tapasztalat az, hogy zömében a tanácsi, igazságügyi és más szervéli alkalmazottai a fogalom nemes értelmében a köz alkalmazottainak tekintik magukat. Küincselés helyett „A közalkalmazottak többsége nem a munkájukat szaporító ügyfelet látja az állampolgárokban. Az akták mögött az embert nézik...” — foglalta össze véleményét a közalkalmazottak megyei szakszervezeti titkára. Nyomban hozzátette, hogy a jobb légkör meghonosodását nem csak a szubjektív tényezői: segítették. Az utóbbi időben megvalósított intézkedések is az ügyintézés korszerűsítése érdekében történtek. Emberek százait kímélik meg a kilincseléstől a helyi hatáskörbe utalt ügyek gyorsabb, kulturáltabb intézésével. A szabálysértési, az építési, az iparengedélyek és más, sokakat érintő rendelkezések váltak hozzáférhetővé az emberek számára. Bizalmat, emberséges kapcsolatokat eredményezett a tanácsi ügyintézés, a hatáskör korszerűsítése. Sajnos azonban a közalkalmazottak a fejlődés ellenére sem mindig tudnak megfelelni az állampolgárok megnövekedett igényeinek, jogos követelményeinek. Gyorsítani kellene a hatáskörök leadását, hogy a jelenleginél több községben intézhessék időveszteség, bosszúság nélkül az ügj’eket. Az alkalmazottak munkakörülményeit is tovább szükséges javítani. Különösen a községi tanácsok és a társadalombiztosítási intézet dolgozói nélkülözik a sokszor elemi munkafeltételeket. Nem egy irodában öten. hatan szoronganak. Néha az ügyfelek leültetése is gond, nem a megkívánt udvariasságon, figyelmességen múlik. Az alkalmazottak szak- képzettsége is összefügg az ügyfél elégedettségével, a kulturált ügj’intézéssel. Ma még ez sem százszázalékosan megoldott, bár a többség rendelkezik a megkívánt képesítéssel. Igen gyümölcsöző lehet a megyei tanács által létrehívott megyei továbbképzési központ, ahol politikai, szakmai és az emberekkel való bánásmód tudományára tanítják majd a közalkalmazottakat . Modern technika nélkül Még jobban elvárhatna az állampolgár a kulturált, a szocialista ügyintézést, ha az alkalmazottak munkáját tovább sikerülne könnyíteni, a munka egy részét gépesítenék. Ma a községi hivatalok írógépeinek negyven százaléka elavult, alig használható. Kevés az elektromos írógép, a diktafon és más modern technikai eszköz. Sajnos még nem dolgozták ki, hogj’ az ügj’intézés milyen fázisait lenne a legcélszerűbb gépekkel segíteni. Nem közömbös az sem, milyen a száz és ezer érkezőt fogadó alkalmazottak közérzete, anyagi és erkölcsi megbecsülésük. Az éves bérfejlesztési összegek rugalmas bérgazdálkodást tesznek lehetővé, jól serkentik a differenciált díjazást, azok részére akik szakértelmükkel, emberségükkel kitűnnek a kollektívából. Az éves bérfejlesztesek ellenere. is mind sürgetőbbé válik a helyi tanácsi alkalmazottak bérének rendezése, korrekciója. Jobb körülmények „Az elmúlt évben kezdeményeztük a törzsgárdatag- ságot, amely az erkölcsiek mellett anyagi elismeréssel is járt a tanácsi dolgozóknak” — jegyezte meg Tusai Pál. Kétszáz becsületesen dolgozó alkalmazott kapta meg. Ezt szeretnék kiterjeszteni az igazságügyi dolgozókra is, A bérfeszültség nem csak áltálában érezhető, hanem egyes hivatalokon belül is vannak aránytalanságok. Ezek kiküszöbölése a következő időszak feladatai közé tartozik. Foglalkozik a szakszervezet az élet- és munkakörülmények további javításával is. Lakásépítési akció szervezéséről is tárgyaltak a szak- szervezetnél. Szeretnék megoldani a heti 44 órás munkát is. Ez természetesen nem érintené hátránj’osan az ügyintézés színvonalát. Két év alatt a tanácsi közalkalmazottak negyven százaléka, a társadalombiztosítási intézetnél 25 százaléka vált meg a munkahelyétől. Ez a mozgás a problémákat is jelzi, hisz a természetes elvándorlás — nyugdíjazás, stb. — mellett sokan a rossz mun- kakörülménj’ek miatt, masok a magasabb követelmények es az alacsony képzettségük miatt mentek el. A társadalombiztosítási dolgozók nagy része viszont az alacsony bérezés miatt választott más munkahelyet. Érdemes még egy pillantást vetni á‘statisztikára: a 4500 közalkalmazottból mindössze 1622 a nő, az íróasztal másik oldalán így többségében férfiakkal találkozunk. És az életkor: a harminc éven aluliak száma 1076, vagyis a többség túl van, vagy nagyon közelíti a közép és idősebb kort. Mind több segítőtárs így fest a nagyvonalakban vázolt kép az íróasztal másik oldalán ülő emberekről, akik nem valamennyien „angyalok”, de mind többen' válnak „ellenfélből” segítőtársává az ügyes-bajos dolgaival kopogtató embernek. S hogy valóban a köz alkalmazottja-e, vagy méltatlanul visel! ezt a címet, ebben az ügyfelek is sokat tehetnek... Páll Gés» Étkezőben lesz az aznapi menü. Még a kon y h afelel ősök sem, csalt akkor, amikor érte mennek. Lassan közeleg a dél. Az ebédfélelős gépkocsi után futkos, amely elszállítaná az ebédet. Nehezen intézkednek. — Szinte mindennap így van. Nincs kijelölve, melyik gépkocsival szállítsuk ide az ebédet — magyarázza. Amilyen éppen kéznél van. Hol itt a higiénia? Ebben a teherkocsiban az imént még sódert szállítottak. Most az alumínium edényeket segítik le róla a gyülekező, ebédre váró munkások. Ott, állnak sorban a szabad ég alatt, s a keskeny bejárati folyosón, mint a heringek. Fáradtait, elcsigázottak, jólesne egy kis meleg. De ez nincs. Dörzsölik a kezüket, s mennek sorban, egymás után. Zörren a műanyag tál, tányér, a kanál és a villa. Odalépnék a tálalóablak elé Benn fehér köpenyes, fityulá fiatalasszony áll. Mozgása begyakorlott, gyors és egyenletes. Belementi a háromde- eis levesmeró kanalat a fazékba, s utána a tányérba önti. — Miféle leves ez? — kérdi az egyik munkás. — Nem látod? — így a másik, amelyik már kapott. — Borsópüré. Gyorsan megtelnek az asztalok. Pufajkás, overallos, sárga ruhás, olajfoltos munkások kanalazzák a meleg levest. A tálaló fiatal- asszony megtöri! homlokát. Tempósan dolgozik. A tálaló mellett égj’ másik ablaknvílás. Gőzfelhő áramlik kifelé. Ez a mosogató. Csörögnek, zörögnek a tányérok, evőeszközök. Forró víz csobog, csordogál lefelé. Ua cső zott lábvédőn állnak, de a víz szinte bokájukig ér. Ebédel 400 ember. Felváltva. Egyik csoport megy, a másik jön. A tálaló saccolja. elég lesz-e? Most könnyebb dolga van. — A rizs mellé egy szelet ■ült hús jár. Ez darabos, nem lehet eltéveszteni. Sakkal nehezebb a helyzetünk, ha pörkölt van, vagy olyan húsféle, amelyet nem tudunk adagolni — mondja levesme- regetés közben. Megesik, hogj’ ilyenkor aztán ebéd nélkül maradnak a konyhán dolgozók. Nem jut. Ök különben nincsenek hivatalosan beszámítva az ebédlő létszámba. Az ebédfélelős, a lconyháfőnök feladata, hogy megoldja az itt dolgozó személyzet ebédjét. Éppen ahogy tudja. Két óra felé már csak egye.gj’ csoport,, h áram -négy munkás szállingózik. Akad közöttük, aki csak megkérdezi, mi az. ebéd, aztán továbbáll. Alábbhagy a tálalás, mosogatás is. Léssük, vizsgáljuk a les,’est és a rizst, húst tartalmazó edények tartalmát. Leves még van bőségesen. Rizs is. — Ebből talán többet is adagolhattunk volna — jegyzi meg az ebédfelelős. Uborka is maradt. Három szelet húsra viszon öten maradtak. Meg is feled keztek a,nagy munkában <• fűtőasszonykáról, aki arró’ gondoskodik, hogy legyem meleg víz a mosogatáshoz no meg a zuhanyozóban. Vi szik is gyorsan részére az ebédet. Ö az ebédlőbarakk túlsó oldalán egy helyiségben üldögél. Mellette a kazán. Fűt Ű kerít fűtőanyagéi, mert errő! is elfeledkeznek, A megmaradt két szelet húst testvériesen szx-tporcióz- zák. Amikor elül a kanalak, villák zörgése az ebédlőben, levetik kötényüket, s ki. hova tud, oda ül. Hiszik a maradékot mert ők Iéts-zamfelőttiek, S amikor végeztek, újra nun. Icához latnak. Patyolattisztára mossák, súrolják és sikálják az edényeket, evőeszközöket, a beton padlót, a tálalóban, konyhában. Ragyog minden. Remeg a lábuk, mert nekik nem jár gumicsizma. Valósággal kilugozódott a kezük, ujjaik, mert ők nem kaphatnak védőkesztyűt. Ök csak ebédfelelősek. Olyan lányok és asszonyok, akik azért naponta éppen úgy ledolgozzák a 8 órát mint az építőmunkások, s félezer ember ebédjéről gondoskodnak. Mindennap. Míg be nem fejeződik itt az építkezés. Aztán ők is tovább- mennek. Oda, ahol új lakónegyedek épülnek. Itt ütik fel tanyájukat, az újabb ideiglenes munkásétkezőt és konyhát. Mert a munkásokról íondoskodni kell. Mindig és uindenhoi, ahal dolgoznak, Hüten ék. Farkas Kálmán
