Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

1971. december 7. KET,FT-MACYARORS2A<5 S. oldal Az ország piaca A Búza tér, reggel Őszi zárójelentés a földekről Jó termes burgonyából és cukorrépából — 4000 holddal iöbb búzavetés — A mélyszántásra kedvező az időjárás A Búza téren már áll a vá­sár. Az ország nyolcadik leg­nagyobb városának a piaca egyben a haza legforgalma­sabb vidéki piaca. Sőt: or­szágos viszonylatban is csak a két leghíresebb fővárosi piac, a Lehel téri és a Bos- nyák téri előzi meg. Ahogyan a piacra értünk, — pont nyolc órakor — feltűnt egy gépkocsi, amibe éppen az utolsó koszorú fokhagymákat rakták be. Vezetője — fiatal nő — letakarta színes pok­róccal a csomagokat, a kér­désünkre elmondta, hogy száznyolcvan kilót vett, tíz forintjával és Szegedre viszi, ahol tisztességes kiskereske­dői haszonnal adja tovább. Ksra kértük, de igazolta is magát, megmutatta mennyiért adózik (fantasztikusan nagy összeg szerepelt a hivatalos papíron) és kedvesen elmond­ta, hogy a fokhagymához ér­teni kell, ennyi az egész nagy kereset titka. Az igazi meglepetés akkor ért bennünket, amikor meg­kérdeztük a fokhagyma el­adóját, honnan hozta. Azt hit­tük, valamelyik Nyíregyháza környéki tanyáról. Pedig nem. Ez volt az egész fokhagyma- ügy csattanója: Sarkadról Aki veszi magának a fá­radtságot és megnézi hazánk térképét, rögtön megérti, hogy Sarkadról Szegedre sokkal rö- videbb úton is el lehetett vol­na vinni ezt a hagymát. De szinte törvényszerű, hogy a nvíregyházi Búza téren ta­lálta meg eladója a vevőjét A hat sor elárusítópulton a fogyasztóknak is jut min­den, — és sokszor olcsóbban, mint a pesti piacon. Itt még mindig három forint a szép fejes káposzta, holott az or­szág más piacain négy, öt, sőt, van ahol hét-nyolc forint. Ko­vács Jártosné Nagyszállásról állandó árus itt. A hagyma négy ötven, a karfiol hat öt­ven és a tojás egy nyolcvan nála — ez is olcsóbb, mint ezen a reggelen az országban bárhol. Kalán Ferenc Nyír­egyháza, Kincs utca 14. alat­ti lakos ezernégyszáz négy­szögöles kertjében minden gyümölcs megterem, itt árul­ja, szép és aránylag olcsó. Bo- dák Mihály Jánostól, egy má­sik árustól megtudjuk, hogy tíz óráig nem szabad volna vásárolni a kereskedőknek itt. Lukács néni, a legrégibb vi­rágárus éppen beteg. Helyet­te a másik törzs virágárusnő. Kruták Lászlóné nyilatkozik. Azt újságolja, hogy az And­rásoknak és a Ferenceknek is vett igen sok nő virágot a névnapjára... Nagy Gézápé, a Nyíri Fé­szek egyik vezetője elmond­ta, hogy a szombat reggeli for­galom duplája a többi hétköz­napénak, mert évszázados ha­gyomány, hogy „Tirpákia” né­pe szombaton felkerekedik és bejön vásárolni a Búza téri piacra. Az ABC-áruház belseje minden rangú és rendű ve­vőkkel tele. Hell Ferenc, a soros vezető elmondta, hogy decemberben rekord születik: A munkaügyi miniszter most megjelent rendeletében intézkedik a központi fűtő- berendezéses lakóházak és la­kótelepek fűtőinek béréről. Eddig az 1964-ben megállapí­tott bérek voltak érvényben, ezekhez képest december el­sejétől a fűtők bére emelke­dett. Mivel az utóbbi évek­ben a központi fűtésnél is el­terjedtek a korszerűbb tüze­lőanyagok, most első ízben az olaj- és gáztüzelésű központi fűtőberendezések fűtőinek bé­rét külön is megállapították. A legmagasabb béreket to­vábbra is a széntüzeléses köz­ponti fűtőberendezések fűtői kapják. Koksztüzelés esetén a bérek 90. olattilsteléftftál 40— 50. gáztüzelésnél 25—40 szá­zalékát kell fizetni. A teljes bér azokban az esetekben ér­elérik a tizenegymilliós for­galmat. (Az évi megközelíti a százmilliót.) Két tekintélyes fenyőfa díszeleg a bejárat előtt, már folynak az ünnepi vásárlások, májat is talált itt a háziasszony (ritkaság), és este nyolcig burgonyát, zöld­séget, tejet. Már nyolc órakor megkez­dődik a hajnali nép haza­áramlása. Mennek kerékpár­ral, a húszhoz, gyalog, szeke­rén, lovon, Személykocsin, te­herautón. Elözönlik a Búza utcát, a Bethlen Gábor és Rákóczi utcákat. Eldobott sö­rösüvegek, új ruhák borító műanyag zacskói, eldobott pénzek maradnak utánuk. Délre csak Gyurisits János, az ötvenkét éves kerékpár- megőrző marad a téren, a Nyí­ri Fészek előtt, a tolókocsijá­ban. A vonat vágta le a lá­bát, sok éve. Egy férfi nem fizeti ki neki az egy forintot a kerékpárőrzésért. De hoz neki bentről két deci bort... (gesztelyi) vényes, amikor a lakóépület­ben naponta legalább 12 órán keresztül 20 fokos átlaghő­mérsékletet biztosítanak, ha ennél rövidebb ideig fűtenek, úgy a bér ezzel arányosan csökken, de bizonyos mini­mum alá nem eshet. Az állan­dó felügyeletre szoruló köz­ponti fűtőberendezés kezelői vagy a különösen kedvezőt­len munkakörülmények kö­zött dolgozó fűtők a megsza­bott béreknél 50 százalékkal többet is kaphatnak. A ház- felügyelő a fűtőhöz hasonló bért kap. ha a fűtőberende­zést kezeli. A rendelet intézkedik a me­legvíz-szolgái tptás. esetén ááró_ napidíjról és a salak elhor- dásáért fizetett összegről is. A rendelet a Magyar Köz­löny 90. számában jelent meg. Szabolcs-Szatmár me­gyében december eleji össze­sítés szerint befejeződött a cukorrépa betakarítása mind i 9309 holdon és már a meg­közelítő pontosságú termés­átlag becslése is: 172 mázsa holdanként. Ugyancsak vége a burgo- nyaszüretnek. A terület 45 763 hold volt a tanácsi szektorban, ami csak az álla­mi'gazdaságok elhanyagolha­tó kis területét nem tartal­mazza. A termésátlag pedig 68,3 mázsa. Tulajdonképpen decem­berre betakarítanivalóból csak egy egészen kis meny- nyiségű napraforgó és kuko­rica maradt. Legérdekesebb — és a szakemberek számára legiz­galmasabb — adat a tavaszi vetések alá a jó magágy és a jó jövő évi termés előkészíté­se számára annyira fontos őszi mélyszántás számadata. A rendkívüli érdeklődésre tekintettel december 10-ig hosszabbították meg a Ki mit tud vetélkedőre való jelent­kezés határidejét. A fiatalok e hagyományos, és tegyük hozzá sok meglepő tehetséget felfedező versenye iránt me­gyénkben is sokan figyeltek fel. A beérkezett jelentkezé­sek feldolgozása folyamato­san történik de máris látha­tó: sok érdekes és jó produk­ció tanúi lehetünk. • A megyeszékhelyen eddig több mint 100 fiatal nevezett. Parodistától versmondóig minden műfaj képviselve Az őszi mélyszántásra ver­senyt is hirdettek. A tervezett holdszám: 187 000 hold. A tény decem­ber elsején: 132 401. Nincs miatta mit szégyenkezni. Igaz ugyan, hogy az elmúlt évi eredmény december el­sején jobb volt: fölötte a száznegyvenegyezer hold­nak. De ehhez az adathoz az is hozzátartozik, hogy a ta­valyi árvizes évben, sajnos, sok helyen nem volt mit be­takarítani és már hyáron is hozzákezdhettek az őszi mélyszántáshoz. Ha így ér­telmezzük, sok traktorosnak, vezetőnek, szervezőnek válik dicséretére, hogy november végéig tervük 71 százalékét teljesítették. És a szakembe­rek szerint vannak olyan ta­lajok, ahol a kora téli fagyok nemhogy nem akadályozzák a szántást, hanem még segí­tik is. Például homokon. De máshol is. Mindenesetre, re­ménykedni lehet abban, hogy van. Nem meglepő, hogy be- ategyüttes és táncdalénekes is akad bőven. A nyíregyházi járásból 43 jelentkező küldte be nevezési lapját. Nagykál- lóban 9, a vásárosnaményi járásban 16, Fehérgyarmaton 17 fiatal leány és fiú próbál szerencsét. A kisvárdai és mátészalkai jelentkezések még nem ismertek. December 14-én ül össze Nyíregyházán az az operatív bizottság, amely már a végső adatok ismeretében meghatá­rozza. hogy hol és mika^ ren­dezik a területi selejtezőket, majd ezt követően a megyei Ki mit tud-ot. a maradék ötvenezer holdon elvégzik a nagy fagyok be­állta előtt a mélyszántást, amely tulajdonképpen kulcs­kérdése — a kellő műtrágya­mennyiség kiszórásával együtt — a jövő évi jó ter­més megalapozásának. Figyelemre méltó adata még a decemberi jelentésnek a búzára vonatkozó számsor. Eszerint 97 211 holdon vetet­tek közös gazdaságaink őszi étkezési búzát. Négy száza­lékkal. négyezer holddal töb­bet, mint amennyi a tervük­ben szerepelt. Legtöbbet a jól bevált Bezosztája fajták­ból — 73 719 holdon — és Fertődi 29-3-asból — huszoh- negvezer holdon. De a2 új fajtákból, melyek most ér­keztek a hazai és külföldi ku­tatóintézetek nemesitőstől Is húszezer holdon olyan Új fajták jelentek meg, amelye­ket eddig vagy égyáltalábáh nem, vágy csak nagyon kis mennyiségben termesztettek. 8 perces mozgalom Záhonyban , A záhonyi MÁV pálya- fenntartási főnökségen dol­gozó fiatalok — a KISZ kongresszusa tiszteletére — hétfőn kongresszusi műsza­kot indítottak, s vállalták, hogy a hét minden napján munkaidejüket 8 perccel meghosszabbítják. A 8 per­ces mozgalomban a KISZ- kongresszusok sorszáma fe­jeződik ki. Kezdeményezé­sükhöz a záhonyi körzetben dolgozó fiatalok közül 350- en csatlakoztak. Ez azt je­lenti, hogy a fiatalok rendes munkaidejükön kívül napon­ta együttesen 47, egész héten 280 órát dolgoznak. Rendezték a központi fütéses házak fűtőinek bérét Parodistától a versmondóig Még lehet jelentkezni a Ki mit tud területi döntőire Rc£Í orvosi sajtó Nyíregyházán 500 éves kódexlap Nagykállóban Nyíregyházi orvos régészeti észlelése Ezerháromszáz vizsgázó a tanárképzőn Átadás előtt a főiskolai könyvtár épülete Évek óta foglalkozik Sza­bolcs-Szatmár megye orvos- történeti anyagának feltárá­sával dr. Fazekas Árpád nyíregyházi főorvos. Sza­badsága idején ez év augusz­tusában a Korányi-emlék­ház avatására készülve Ko­rányi-emlékek után kutatoti a nagvkállói református lel- készi hivatal értékes iratai között. Talált is adatot Ko­rányi Sebaldné 1863. V. 29-i temetésével kapcsolatban. Ennél sokkal jelentősebb azonban, hogy az eklézsia 2. Anyakönyve (1754—1757 évekből) címke által némi­Nemrégiben néhány sor ad­ta hírül a „halálozás” rovat­ban, hogy elhunyt dr. Janda Miklós nyugalmazott ügyvéd. Bizonyára sokan nem gon­dolnak arra, hogy az elhalá­lozott személy azonos azzal a Janda doktorral, aki a köz­tudatban úgy él, mint a ma­gyar Sherlock Holmes, vagy Simon Templar. Akik manapság egy-egy fo.'vton szimatoló ismerősre az mondják, hogy az illető eg valóságos Janda nyomo- zc tizonyára emlékeznek még arru a jellegzetes reklámfigu­rára is, amely évtizedeken keresztül ott állt Budapesten a Teréz körút forgatagában, Janda dr. magánnyomozói iro­dája előtt. Ennek a figurának hatalmas, fürkésző szemet szembe húzott puhakalapot angolosan kockás sálat fes tett a reklámkészítő. A „de­tektív” szájából elmaradha tatlan öblös pipája pedig haj naltól éjszakáig ontotta a füs töt. A szomszédos taxiállo más sofőrjei ugyanis az el szívott cigaretták csikkjeit be letömték a reklámalak pipe lába. leg fedett kötésében régi kó­dexlapot fedezett fel. A 24 cm széles és 35 cm hosszú pergamen mindkét ol­dalán csak feltárás után lett láthatóvá régi szépségében a belső oldal 9 és a külső ol­dal 10 kottasora, valamint a hozzátartozó latin szöveg. A kottasorok 4 piros vonalból állanak, a kottajelek és a kalligrafikus betűk pedig fe­keték. Mindkét oldalt 3—3 gyönyörű, színes iniciálé dí­szíti. Az Országos Széchényi Könyvtár és az esztergomi Keresztény Múzeum egybe­7 dán ez a nagyon forgal­mas ponton fölállított reklám­ember magyarázza azt, hogy a két háború közqtti időben Budapesten működő 42 ma­gánnyomozó közül éppen Jan­da dr. neve vált fogalommá. Közrejátszott ebben az aláb­bi jelmondat is: ,,Ha gyanúja sanda, — ki­nyomozza Janda.” A 78 éves korában elhunyt magándetektív 16 gyermekes nyomdászcsaládban született, s a gimnáziumot úgy tudta elvégezni, hogy délutánra munkát vállalt. A háború alatt az isonzói frontszakasz­ra vezényelték, ahol megsebe­sült. Felgyógyulása után be­tegszabadságot kapott, de le- céste a Pestre induló szabad- iágos vonatot. Felugrott hát íz utána indulóra, amely izónban történetesen IV. Ká­roly különvonata volt. Az ügybő* hadWrósáei vádirat lett, de ezt büntetés nélkül hangzó jza&véleménye sze­rint e XV. század végéről származó kódexlap részben a Salve Regina... kezdetű Má- ria-antifónát (kétszólamú ének) tartalmazza. Minden bizonnyal a refor máció idején használhatták e katolikus vonatkozású kó­dexlapot református egyházi könyv befedésére. E nagvkállói kódextöredék Kovács Imre nyíregyházi ref. esperes intézkedése nyomán I rövidesen a debreceni ref. I kollégium múzeumába ke­rül, de hiteles másolata Nagykállóban megtekinthe­tő lesz. megúszta: az ügye egy Magde- burgból származó katonai ügyész kezébe került, s ez szerencsére jól ismerte őt nemzetközi úszóversenyekről (Janda Miklós, az MTK egy­kori, akkor világszínvonalon álló vegyesváltójának tagja volt). A jogi doktorátust 22- ben szerezte meg, 1932-ig vég­zett az ügyvédi vizsgával is, de mert nem tudta letenni a 2000 pengő biztosítékot, ügy­védi irodát nem nyithatott. Ezért váltotta ki — anyagi kényszerűségből — a magán- nyomozói engedélyt. 1949-ig működött ezen a különös pá­lyán, amely bizony nemcsak sikereket, hanem kínos hely­zeteket is jelenthetett számá­ra. Janda dr., a magánnyomo­zók kezébe adott sokféle ügy közül a „szívspecialista” ha­táskörébe tartozókat vállalta Akkoriban általános dolor volt a ma már szerencsére jó­val ritkábban előforduló ér­dekházasság. Mint Janda Tanárképző főiskolánkon a hallgatók december 20-án kerülnek először oktatóik elé, hogy számot adjanak az első félévben tanultakról, A nappali tagozaton az idén 1042 tanár és 201 taní­tó szakos hallgató jelentkezik vizsgára. Hajdúböször­ményben, a tanárképző leányintézményében ebbgp az évben először az egyet­len első évfolyam 97 óvónő­Miklós néhány évvel ezelőtt egy riporternek elmondta, a házasságok jellegzetes Indí­téka volt a pénz és a meg­alkuvás. Pénz a nem éppen ieányálom férfi részéről és a megalkuvás a csinos, de szegény ara oldaláról. Ebből aztán számos házasságtörés származott, s a sanda gyanú­tól gyötört gazdag úr máris figyeltette kikapós nejét. Sok volt a házasságszédelgő is. Ezek nagy örökség váromá­nyosának, vagy rangos törté­nelmi család leszármazottjá­nak adták ki magukat, s igye­keztek behálózni egy-egy gaz­dag. rendszerint vidéki lányt. Jómódú családok csemetéit pedig szende leányzók kerül­gették, elhallgatva a kiszemelt vőlegény családja előtt, hogy egy, vagy több gyermekük sír esetleg a menhelyen anyuka után. Ilyenkor aztán Janda iiszkréten nyomozott, megfi­gyelt, s illő tiszteletdíj ellené­be atyai jó tanácsot adott a megbízó családnak. jelöltje ad számot ismere­teiről. Januártól a nappalia­kon kívül a levelező hall­gatók is megkezdik a vizs­gákat. Még egy hír a főiskoláról: Nyíregyháza legszebb épít­ménye, a főiskola könyvtára építészetiY;g a befejezés felé közeledik. A legfrissebb In­formáció szerint a műszaki átadásra a jövő év első he­teiben már sor is kerül. Végezetül egy híres esete: az ismert gyáros felesége fér­je fehérneműjén rúzsfoltot ta­lált. Megbízására Janda fi­gyelni kezdett, s megállapí­totta, hogy a mintaférj egész napját az üzemében tölti, es­te pedig szalad haza ottho­nába. A következő menetben Janda elbeszélgetett a gyáros irodája előtt posztoló hivatal- segéddel, s közben nyitva tar­totta szemét. A párnázott aj­tó fölött piros lámpa égett, jelezvén, hogy a nagyfőnök tárgyal, vagy diktál. Kisvár­tatva pedig egy bűbájos, sző­ke tisztviselőnő lépett ki az Irodából. Janda dr. ezek után kibérelte a szemben lévő ház egyik utcai szobáját. Az ab­lak alá heverőt, az ablakba pedig az igazgató irodaabla­kára irányított periszkópot helyezett. A gyáros felesége egy teljes délután nézett me­reven a periszkópba, s egy­szer csak felugrott a heverő- ről, s így kiáltott: „Nekem 20 év alatt nem adott ennyi csó­kot a nyomorult!”.« A magyar sajtó napja al­kalmából alkalomszerű arra emlékeztetni, hogy nem egészen 100 évvel ezelőtt Nyíregyházán országosan ter­jesztett orvosi folyóiratot szerkesztettek. A „Természet- gyógyász” című lapnak ösz- szesen 24 száma jelent meg 1874. július 1. és 1875. június 15. között. Többek közremű­ködésével Ungerleider Jónás basonszenvi orvos szerkesz­tette és Dobay Sándor nyom­dája nyomta. Ungerleider Jónás hasanszenvi orvos személyéről saját írá­sai alapján annyit tu­dunk, hogy előbb To­kajban folytatott gyakorla­tot, majd 1837-ben Ujfehértó- ra költözött illetve a lap szerkesztése idején már Nyír­egyházán lakott. A hasonszenvl (homeopat­hs) orvosok Priessnitz köve­tőinek mondták magukat és főleg természetes gyógyítást (friss levegő, séta) és víz­gyógymódokat ajánlottak — mindenre. Tudjuk, hogy a magyar új­ság- és folyóirat-kiadás jó 100 évvel elmaradt az osztrák és a líörnyező államok sajtó­jához viszonyítva. Ezért kü­lönösen számottevő e vidéki kezdeményezés. A közönség részéről a pártolás oly ri­deg volt, hogy a „Termé­szet-gyógyász” 1 év után már nem jelent meg. A Szabolcs- Szatmár megyében élő orvo­sok számára ez a lap mégis értékes orvostörténeti, vala­mint helytörténeti emlék. Ugyancsak a Dobay-nyom- da adta ki 1872-ben dr. Má- di Szabó Dávid megyei főor­vos „Kisgyermekes Anyák Könyve” című 87 oldalas munkáját, amely akkor or­szágosan keresett könyv volt. Ezt jelzi, hogy 1873-bah ugyancsak Nyíregyházán a II. kiadása is megjelent (F.AJ Ki volt dr. Janda?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents