Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

w. md STELET-WAeYARÖRSSÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET ten, décemt»«f sr .. de ráhajtani ?... (!) (Kiss Ernő rajza) Félreértett segítség. AZ ORVOSNÁL Betegség? Szó sincs róla! Csak azt jöttem megérdek­lődni, hogy nincs-e valami új, érdekes gyógyszer, amit ki­próbálhatnék. A KÖZÉPKORBAN Tudomány @ TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA # Tudomány A jelek tudománya: a szemiotika — A herceg azt üzeni, hogy az Ön képtelen találmá­nyait a jövőben nem fogja finanszírozni többé! Alighanem mindenki egyet­ért azzal, hogy az úttestre festett nyilak, az utcasarkon felállított közlekedési táblák: jelek. Különféle forgalmi viszonyokat jelölnek, bizo­nyos cselekvések végrehajtá­sára (állj, maximális sebesség 80 km/óra, stb.) szólítanak fal, vagy tiltanak (várokozni tilos, stb.). De vajon jel-e az úttesten befagyott víztócsa? A bőrk ütéstől a szavakig Tulajdonképpen a bennün­ket körülvevő világnak min­den olyan mozzanatát jelként értelmezhetünk, vagy értel­mezünk, amely informál, tu­dósít bennünket világunk va­lamely részéről, vagy ítéletet' mond róla. Ebben az értelem­ben még a befagyott víztócsa is jel; a hideg, a talaj menti fagy jele; amint jelek mind­azok a tünetek, amelyeket a betegség megállapításakor az orvos felderít: a láz, a fej­fájás, a bőr elváltozásai, stb. És természetesen jelek nyel­vünk szavai is. Legfeljebb nem egyfor­mán, nem egyféleképpen je­lek ezek. Abban viszont mindannyian közösek, hogy három különféle „dolog” ösz- szetartozásáról van szó ben­nük. Az első maga a jelen­ség, ami jelöl valamit; a láz, a szó, az útjelző tábla, ezt pontosabban és tudományos kifejezéssel jelölőnek neve­zik. A második az a tárgy, vagy jelenség, amit megje­lölünk (ez a jelölt): egy be­tegség amire a láz utal, egy tárgy (pl. az asztal), amire a szó utal, vagy egy meghatá­rozott útkereszteződés, ami­re az „elsőbbségadás kötele­ző” tábla utal és így tovább. Végül beletartozik ebbe a hár. masba az úgynevezett jelen­tés, ami nem egyéb, mint a tudatunkban levő tartalom, kép a megjelölt tárgyról. Ez a három különböző „do­log”: a jelölő, a jelölt és a jelentés együtt alkotják a je­let a fogalom szemiotikái, ál­talános jel tudományi értel­mében. Ez a tudomány még alig néhány évtizedes múltra tekint vissza világszerte, Ma­gyarországon pedig csupán években mérhető múltja van. Egyike ez azoknak az isme­retköröknek, amelyek arra vállalkoztak, hogy a múlt századból ránk maradt tudo­mányos örökséget (továbbfej lesztésük mellett) átrendez zék, rendszerezzék, összefog­lalják. Az elmúlt évszázadok­ban ugyanis a tudomány va­lamennyi ágára, a társada­lomtudományoktól a termé­szettudományokig jellemző volt az ún. analitikus szemlé­let, a széttagolódás, a nagy­fokú specializálódás. Erre természetesen szükség van. de egyre világosabbá válik, hogy ezeknek a széttagolt is méreteknek az integrációjára egységére legalább annyira szükségünk van, hogy komp­lex, bonyolult világunkban mindinkább eligazodjunk. A rangjelzések szemiotikája Azok az egyszerű példák, amiket idéztünk, csak il­lusztrálják a szemiotikái prob­lémákat, de semmifélekép­pen sem merülnek bennük ki. Mert pl. természetesnek tekintjük, hogy nyelvünkben a szavakat meghatározó sza­bályok (nyelvtan) segítségé­A megyei kórház felvételre keres orvosi műszerészt és kazán­kezelőt. Jelentkezni lehet a megyei kórház gazdasági hi­vatalában. (1066) vei rendezzük mondatokká, nagyobb egységekké. Arra viszont kevesebbet gondo­lunk, hogy pl. a katonák vallapjainak jelzései is ha­sonló (szintaktikai) szabá­lyokkal épülnek fel. A tisz­tek vállapjainak két eleme („szava”) van: a csillag és a vállap alapja. Ha az alap teljesen arany, akkor tábor­noké a vállap, az egy, kettő, vagy három csillag csak a fokozatokat jelöli. Ha csak részben arany a vállap, ak­kor főtiszti, egy csillag ese­tén őrnagy, kettőnél alezre­des, háromnál ezredes. Ha nincs a vállapon arany alap, akkor egy csillaggal a tiszt hadnagy, kettővel főhadnagy, hárommal százados. A pragmatika jelentősége Az efféle kombinációs sza­bályokat szintaktikaiaknak nevezik. A szemiotika egy másik ága a jelentéstan, a szemantika azzal foglalko­zik, hogy egy jelsorozathoz hogyan kell „hozzárendelni” a jelentést, hogy pl. egy hír­adástechnikai méréssoro­zatban hogyan kell a helyes értéket meghatározni, azaz elválasztani az ún. háttér­zajtól. Efféle problémák ter­mészetesen nyelvünkkel kap­csolatban is felmerülnek. Egy híres példamondat: „A szín­telen zöld eszmék dühödten alszanak.” Ebben nyilvánva­ló, hogy tökéletes, ép ma­gyar mondat, minden szin­taktikai kívánalomnak ele­get tesz, csak nincs semmi jelentése. Egy másik példa: ..Török követ.” Ennek meg épp ellenkezően több jelen­tése is van (1. Törökország követe, 2. egy török követ az utcán; 3. töröm a követ; 4. egy Törökországból való kö­vet kaptam). A szemiotika harmadik ága az ún. pragmatika, a jel­használat kérdéseivel foglal­kozik. Mikor hatásos egy hir­detés? Milyen indulatok dol­goznak egy művészben alko­tás közben? Milyenek újság­olvasási szokásaink? A szemiotika friss tudo­mány, de nagy perspektívák állnak előtte. ÍH.) Az Interkozmosz együttműködése A szocialista országok kö­rében még a hatvanas évek első felében felmerült egy nemzetközi együttműködés lehetősége és szükségessége az űrkutatás terén. Tekintet­tel azonban a terület újszerű­ségére, valamint a tennivalók és a lehetőségek szokatlan bonyolultságára, időre volt szükség, amíg az elképzelés valóra válhatott. Mindenekelőtt tisztán kel­lett látni néhány alapvető fontosságú kérdésben. Tudo­másul kellett például venni, hogy az együttműködés a tu­dományos tevékenység te­rületén lehetséges, s a költsé­ges és rendkívüli műszaki­ipari felkészültséget igénylő rakétakutatás nem lehet a kisebb államok feladata, hi­szen ez lehetőségeiket meg­haladja. Meg kellett határozni azo­kat a területeket is, amelye­ken a szocialista országok együttműködhetnek. Nyilván más lehetőségekkel kapcsoló­dik a munkába a Német De­mokratikus Köztársaság, mint Lengyelország és ismét más lehetőségei vannak Ma­gyarországnak. Ezeket az ipari kutatási eszközlehetősé­gek mellett, döntő mértékben a szakemberek felkészültsége és érdeklődése szabja meg. A munkába való bekapcso­lódásnak emellett más vonat­kozásban is különféle lehető­ségei vannak. így például al­kalom kínálkozik automata mesterséges égitestek egyes műszereinek tervezésére és kivitelestesére, ami azonban azzal a kötelezettséggel jár együtt, hogy a műszer észle­lési eredményei feldolgozásá­nak módszereit is ki kell dol­gozni és közreadni. Másrészt be lehet kapcsolódni a meg­figyelésekbe, és ez szükséges is, hogy a mért adatok mara­déktalanul értékelhetők le­gyenek. Ez utóbbi tevékenyt ség végezhető speciális mű­szerek tervezése és kivitele­zése nélkül is, azonban a földi észlelőrendszerek be­szerzése, a kezelőgárda beta­nulása és folyamatos munká­ja ennek is fontos feltétele. Az együttműködés lehető­ségeinek tisztázása után az egyes szocialista országok ku­tatógardáinak először az űr­ben végezhető speciális mű­szeres kutatások lehetősé­geivel kellett megismerked­nie. Egyeztetni kellett a már kialakult kutatási irányokat és elképzeléseket, meg kel­lett találni a még feltárásra, kutatásra váró lehetőségeket. Mindez természetesen nem ment egyik napról a másik­ra. Az egyes országok e té­ren való tevékenység koordi­nálása érdekében megalakult nemzeti bizottságok végezték el az előzetes felmérések bo­nyolult feladatát. Ezt köve­tően a hatvanas évek máso­dik felében megkezdődhe­tett a tényleges együttműkö­dés is. Az első fázisban hazánk ebben a munkában elsősor­ban napfizikai észlelésekkel, megfigyelésekkel és a nyert adatok feldolgozásával vett részt. Amint a lehetőségek­kel — mind a kutatás szem­pontjából kívánatos terüle­tekkel, mind saját szellemi, anyagi és ipáid adottságaink­kal számolva — egyre beha­tóbban ismerkedünk meg, úgy szélesedhet részvételünk a munka további szakaszai­ban. Éppen ezért nincs semmi meglepő abban, hogy a kö­zelmúltban újabb Inter­kozmosz megállapodás alá­írására került sor a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok között. Ez természe­tes velejárója a fejlődésnek. Sínka József II Villámgyors beton Varsóban egy új betonféle receptjét dolgozták ki, amely­nek kötési gyorsasága és szilárdsága háromszorta na­gyobb, mint bármely más, is­mert fajtáé. Míg azelőtt a 200 kg/cm’-es szilárdság 28 nap alatt „gyűlt össze”, az új márka már az első napokban 650 kg/enr-t ér el, hét nap múlva 800 kg/errd-t, 28 nap múlva pedig már 880 kg/cm2-t. Az új beton előnyös tulajdonságai különösen fon­tosak hidak, magasepületek, stb. emelésénél. A cementet mesterséges gyantából ké­szült műanyaggal helyettesí­tik. Innen ered az újdonság neve is: „Plasztobeton”. KERESZT REJTVÉN^/ idősebb A. Dumas francia író 1870. december 5-én halt meg. Nemcsak mint romantikus, ka- lándos, történelmi regényíró dol­gozott, hanem .... folyt, vízsz. 1., függ. 24. és 12. Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 12. Kettőezer római számmal. 13. Akit ezzé tesznek, azt be­csapták. 14. Geográfus, egyetemi tanár (Sándor). 15. Argon vegy­ijeié. 16. Német számnév. 18. Hímnemű német névelő. 19. Be­cézett női név. 20. Háziállat né­velővel. 21. Vissza: hivatali be­osztással jár. 23. Meghosszabbí­totta, tájszólással. 23. Vegyi elem, kemény fém. 26. Hűsít. 27. Jer betűi keverve. 28. Pipafajta. 29. Ragasztó. 30. Még nincs bekötve a feje! 32. Az első gyilkos. 33. LSI. 34. A ritka földfémek cso­portjába tartozó vegyi elem (vegvjele: Ho). 36. Részeseset rövidítése a latinban. 37. Sport­ban. főként röplabdában használt szó: vonalon kívül a labda. 38. Szín. 40. Fekete franciául töb­besben. 43. Kórházi osztály. 45. Tubustető. 48 Győr-Sopron me­gyei községbe való. 49. Ország. 51. Soortcsónak. 52. Szeszes ital tálszólással. 53. Palackok. 55. Hángtalan nádas! 56. EÄ. 57. Hely határozó rag. 58. Fogoly. 60. Lant része! 62. Idegen Antal. 66. Mezőgazdasági eszköz. 68. Tö­mör hópelyliekből áHó megüle- Dedett csonthó. 69. Szolmizációs hang. 70. Megint. 72. Az óra fon­tos része. FÜGGŐLEGES: 2. Kitűnő, első tanuló. 3. Vá­gószerszám része. 4. Kisebb ku­tyanagyságú pikkelyes farkú, rágcsáló víziállat. 5. Mókus. 6. A matematikában és az írásban is használatos. 7. Az edényből a folyadékot kiönteni. $. Megyénk. 9 Becézett férfinév, ló. Mint a 69. ví/sz. 11. A hő mennyiségének egysége. 17. Becézett nagymama. 20. Ékezettel: boltívvel összekap­csolt oszlopsor. 22. Visszaver! 25. Hogyan, hogy oroszul. 30. Bib­liai személy. 31. YUK. 34. Dél­vietnami város. 35. Falusi táj- szólff ial: megyek. 37. Becézett női név. 39. Császári és királyi — Bécsben a monarchia idején. 41. Az Ausztráliától északra és ke­letre elterülő szigetvilág össze­foglaló neve. 42. -összevissza sír. 43. Kettőzve: üres fecsegés. 44. Házikó. 46. Toll angolul. 47. Las­sú, merengő, ábrándos hangulatú zene (mű). 49. A.rcrész. 50. Borá­ról híres dunántúli község. 53. Száraz, meleg szél. 54. A méhek lakása. 57. Japán buddhista pa­pok elnevezése. 59. Színésznőnk (Margit). 61. Nobélium, oxigén és nitrogén vegyjele. 63. Torna hang­zói. 64. Jövőbe látó. 65. Svájci kantc%i. 67. Vendégoldal a sze­kéren. 69. Igen oroszul. 71. Puha­fém. A megfejtéseket december 13-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el? November 31-i rejtvény pályá­zatunk megfejtése: „Tudtam, hogy ős* lesz s majd fűteni kell, de nem hittem, hogy itt van« ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog.” Nyertesek: Bodnár József* Pászt :«r* Lajosné, Szilágyi Enikő* Vágó Sándorné, Veress Valéria nyíregyházi, Cservenák Árpád mátészalkai, Hornyák József nyírbátori, Lukács Sándorné nyírbogdányi, Tóth Károly tiszta­berek! és Vájná Gyula új fehér­tói kedves rejtvény fej tőink. A fejenként 30 forint értékű könyvsorsjegyeket poétán ok küldtük.

Next

/
Thumbnails
Contents