Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

5. o!da! 1971. rfeewiFer 5. fr--------------------­A jövő héttől árusítják a fenyőfát megyénkben A fenyőfa teremt különle­ges hangulatot az otthonok­ban a karácsonyi ünnepen. Ezért a családok általában nem mulasztják el beszerez­ni a szeretet ünnepének ezt a nélkülözhetetlen ..kellékét.” A megyei kereskedelem szá­mol ezzel, idejében megren­delték a fenyőfát az erdő- gazdaságoknál. Mikulás után, a jövő hét közepén megye- szerte megkezdik a fenyőfák árusítását. A felső-tiszái erdőgazdaság szabolcs-szatmári erdészke­rületeiből — a tiszadobi, a beregsurányi, a kömörői, a vámosatyai erdőkből — va­lamint a máriapócsi cseme­tekertjéből összesen 65 300 darab fenyőfát — kizárólag lucfenyőt — szállít a fo­gyasztási szövetkezeteknek, az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalatnak és a MÉK- nek. Különböző méretekben, 60 centiméterestől 2 méter 20 centiméteresig. A lucfenyő ára változatlan, méterenként 20 forintért hozzák forgalom­ba. Ezüstfenyőt más me­gyékből sem tudott beszerez­ni a kereskedelem. S amitől a fenyő kará­csonyfa lesz; szaloncukorból és édesipari függelékekből S milliós készlet Olajkályhát is kölcsönöznek Bővülő szolgáltatás Nyíregyházán és vidéken A1 szolgáltatások egyik for­korlátlan mennyiséget szállít az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat három megyei fiókja. Ton­nákban mérhető a sokféle édesség. A nyíregyházi lera­kat az olcsóbb, 22 forintos szaloncukorból 230 mázsát, a mártott és a desszert szalon­ból 600 mázsát kínál a kiske­reskedelemnek. Ezenkívül 90 mázsa karácsonyi figura és függelékárut. A kisvárdai raktárból közel 400 mázsa különböző minőségű szalon­cukor és 13 mázsa csokoládé- függelék kerül a boltokba. A mátészalkai lerakat az olcsóbb fajtából 340 mázsát, a krém-, mártott- és desszert szaloncukorból pedig össze-, sen 380 mázsát hoz forga­lomba. Karácsonyi csokolá­défigurákból és függelék­árukból 84 mázsát, valamint alkalmi, karácsonyi emblé­más táblacsokoládéból 15 mázsát és ugyanilyen díszdo­bozos desszertekből 8 mázsát szerzett be az ipartól. A kis­kereskedelem már nagy mennyiségű édesipari készít­ményt szállított el boltjaiba, de a raktárak még koránt­sem merültek ki. Van után­pótlásra lehetőség — az igé­nyeknek megfelelően. Recept — vagonszámra A kígyó saját farkába harap Százmillió forintnyi gyógyszert szedünk évente mája a kölcsönzés. December elején múlt 8 éve annak, hogy a fővárosi Belkereske­delmi Kölcsönző Vállalat köl- csönzőboltot nyitott Nyíregy­házán. A boltból eleinte főleg h '7tartási gépeket és különbö­ző háztartási eszközöket köl­csönöztek. Az utóbbi időben azonban egyre több család vásárolt mosógépet, hűtőszek­rényt és porszívót, így roha­mosan csökkent az említett cikkek kölcsönzése. Ezek- után van-e jövője a kölcsön­zésnek? — kérdeztük a bolt vezetőjétől. Tájékoztatása szerint a jö­vőben fejlesztik a bolt szol­gáltatását. A bolt lépést tart a divattal és a kereslettel. Jelenleg 4 millió forint érté­kű árukészlettel rendelkezik, de jövőre már 5 milliós áru­készlet seeíti a lakosság jobb ellátását. Hamarosan 150 olaj­kályhát .kap a bolt, s ezeket is lehet kölcsönözni. Újabb sportszereket, á jövő év ele­jétől pedig barkácsoláshoz szükséges tárgyakat is köl­csönöz a bolt. A válla­lat vezetőinek körében szó van arról, hogy néhány éven belül gépkocsikölcsönzéssel bővül a bolt szolgáltatása. A vállalat vezetői ármérséklést is terveznek. A téli szezonra felkészült a bolt: van elegen­dő tévékészülék (80 darab), hősugárzó, magnetofon és já­tékszer. A háztartási gépek köl­csönzési forgalma csökkent, a bolt forgalma és bevétele mégis emelkedett: a tavalyi 450 ezer forint helyett az idén decemberig 823 ezer forint volt a bevétel. Tehát érde­mes fejleszteni a szolgáltatás­nak ezt az agát is — a lakos ság igényli. Megyénkben 266 szövetke­zeti bolt foglalkozik kölcsön­zéssel. Elkészült a szövetke­zeti kölcsönzés fejlesztési ter­ve. A terv szerint 1975-ig 58 százalékkal nő a boltok köl­csönzési szolgáltatása. A boltokban lévő árukészlet eb­ben az évben mintegy 20 százalékkal nőtt, ami jelentős választékbővülést jelent. A szövetkezetek is az igények­nek megfelelő kölcsönzésre állnak át: több campingfel- szereléssel. perzselőgépoel, permetezőgéppel bővítik készletüket és kis teljesítmé­nyű mezőgazdasági erőgépe­ket is vásárolnak a háztáji földek és a gyümölcsösker­tek megműveléséhez. Az igazi duhaj manapság- így kiállt fel: „Nem élhetek Vegacillin nélkül”. Az is már a szatíra körébe tarto­zik, hogy reggel egy jó adag kávéval ébredünk, dél­előtt ráhajítunk még két duplát, délután előkerül az Andaxin és a Seduxen, este a Pipolphen, és így az ördö­gi kör bezárul, az izgató és nyugtató kígyója saját far­kába harap. Akinek begyullad a foga és gyáva fogorvoshoz men­ni a Vegacillinnel kezdi, Tet- rannal folytatja, majd Kal- mopyrint töm a lyukba, de a biztonság kedvéért bekap egy Dolort is. És miért ne? Olcsó a gyógyszer! Ötmillió vény egy évben Tassy Jenő, a Társadalom­biztosítási Főigazgatóság Szabolcs megyei igazgatója elém tesz egy jelentést. Nem fukar a kommentárral: a hetven megyei patikában egy évben több mint 5 és fél millió receptet váltanak be. A 240 ezer biztosított 100—120 millió forint értékű gyógyszert vált ki. Egy biz­tosítottra így átlagban 430 forint értéket fizet ki a társa­dalombiztosítási alközpont — mármint ami a gyógy­szert illeti. Nos, _ha ehhez hozzávesszük, hogy a beteg a patikában már a 15 szá­zalékot kifizette, akkor eb­ből kiderül: 500 forint érté­kű szert eszünk meg egy esztendő alatt. Persze ez a szám kicsit csalóka, hiszen a jelentés biztosítottakról beszél, már­pedig az az igazság, hogy egy SZTK-tagnak hozzátar­tozói is vannak. így hát az összeg egy főre vetítve csökken. Földes József a gyógyszertár-i központban né­mi vigaszt nyújtott amikor kimutatta, hogy szabolcsi polgár, csecsemőtől a haln.' készülő aggig „csak” 280 fo­rint v értéket fogyaszt. Győr san hozzá is tette, ez ner reális, hiszen van, aki égés évben, egy pirulát sem ve: be. így hát a valóság k! ott van, hogy 350 forint érté kö gyógyszer jut egy-egy err bérré. Nem vagyunk rekorderek Ha az egy főre eső gyógy­szerfogyasztást nézzük, ak­kor kiderül: országosan az uto'Vk vagyunk. Az egész­ségügyi kultúra növekedése, az urbanizáció gyors üteme, az itt is fokozódó élettempó, a betegek igényessége a már horribilisnak tűnő szá­mokat hamarosan feljebb emeli. Vagyis: várható a gyógyszerfogyasztás jövőbe­ni gyors fellendülése. Pedig senki nem mond­hatja, hogy nem kapjuk a legjobbakat. Egy-egy re­ceptre felírt egy gyógyszer ára több mint 20 forint. 100 biztosítottra évente így is 2360 recept jut. Ez előrevetí­ti, hogy néhány év múltán még szűkösebb lesz a gyógy­szertári kapacitás, és a mai 8500 főnyi beteg helyett csak több juthat egy-egy pa­tikára. Javuló ellátás és sláger Ha figyelembe vesszük, hogy a gyógyszerre kifizetett összegek értéke egy év alatt 16 százalékkal nőtt, mindjárt felmerül a kérdés: vajon' mi az ok? Csak az, ho^v töb­bet fogyasztunk? Részben ez is. De van még más ok is bő­ven. Nem a legfontosabb, de ide tartozik, hogy bizony az orvosok egy része is könnyen ír fel szereket, néha ötöt­hatot. Zsúfolt a rendelő, erő­szakos a beteg, türelmetlen az orvos, jobb tehát gyorsan túladni az ingerült receptira- tón. A másik, és ez már po­zitív jelenség: kitolódott az átlagéletkor, és így sokkal több az olyan ember, aki gyógyszerre tart igényt. Je­lentős tényező, hogy javult az egészségügyi ellátás szín­vonala. Nagyobb hatású gyógyszerek készülnek, és természetes, ezek árai is nőt­tek. Szerepet játszik az élet­ritmus változása is, ami ép­pen a már említett nyugtatok és izgatok fokozott fogyasz­tásában érezteti hatását. Ide sorolhatnék még azt is, hogy vannak divatos gyógyszerek, amelyeket a beteg kiváncsi­Piciny bolt ajtaja előtt fa­ragott széken ül és várja a vevőket Turcsán Mihály ré­giségkereskedő. Ha hosszú órákon át nem lépik át kü­szöbét, türelmetlenül lesimít­ja fehér szakállát, vagy meg­igazítja drótkeretes szemüve­gét. Prémes kabátot és kucs­mát visel. Széles és erős az arccsontja, tekintete éles. A hetvenkét éves ószeres­nek nincs konkurrense. De vásárlója is egyre kevesebb akad. A bámészkodók hada viszont szinte napról napra nő kirakata előtt. Nem csoda, hisz manapság kevés ilyen kira­katot láthatunk az ország­ban. A kirakat sokszínűsége és a gazdag áruválaszték miatt sok járókelő megtor­pan Nyíregyházán a Rákóczi utcai bolt előtt. Érdemes itt Ságból követel, és bőven akad olyan ember, aki má­niákusan alakítgatja ki há­zipatikáját. Ha úgy tetszik a gyógysze­reknél is van poplista. A slágergyógyszerek élén áll­nak a nyugtatok, a szív és érrendszeri betegség elleniek, az ossz gyógyszer 20 százalé­kát teszi ki a számos antibio­tikum, és kb hatszorosára növekedett a vitaminok fo­gyasztása. Gyógyszer és méreg A csak vagonokban elszál­lítható öt és fél millió re­ceptre felírt orvosság a leg­több embernek valóban eny­hülést, írt jelent. De csu­pán Szabolcsban több száz­ra tehető azok száma akik­nek mindez méreg. A házi­patikák elavult gyógyszerei sokszor tragédiát okoznak. A szomszédnak ajánlott szerek néha ellenkező hatást válta­nak ki. Sokan az örökös gyógyszerevés következté­ben rezisztensekké válnak, és komoly baj esetén már sem­mi nem használ nekik. Gyer- mekhalál is nem egyszer kö­vetkezett be az otthon fel­halmozott szertől. Végül ide vehetjük azt is, hogy a gyógyszermánia a társada­lombiztosítás számára nem is olcsó mulatság. Régi igazság: kevés belő­le orvosság, sok méreg. Mert lassú öngyilkosság, ha az izgatót nyugtatóval kom­penzáljuk. Ha a gyógyszer okozta ártalmat gyógyszer­rel gyógyítjuk. Mert a kígyó beleharap saját farkába. Csak éppen nem neki fáj, ha­nem nekünk. elidőzni azoknak is, akik nem vásárolnak semmit. A bolt — kirakatával — keleti bazárhoz, vagy inkább mú­zeumhoz hasonlít. Rézmo­zsár, háború előtti német gyártmányú rádió, régi fest­mények, múzeális értékű faldíszek, fafaragások, antik bútorok és különböző divat­jamúlt tárgyak kerültek ide a világ szinte minden tájá­ról. Az árukészlet mindig gazdag, mert Turcsán Mihály állandóan gondoskodik a be­szerzésről. Huszonöt évvel ezelőtt nyi­totta a boltot. Utazgatásai során gyűjtötte a régisége­ket, ismerkedett a történe­lemmel, a népszokásokkal, de csak saját szórakozására. Akkor még nem gondolta, hogy gyűjtögetéseinek hasz­nát veszi... A torzsgárdn A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői fokozott megbecsülésben kívánják ré­szesíteni azokat a dolgozókat, akik hosszú időn át becsüle­tes munkával és hűséges ma­gatartással járulnak hoz­zá a vállalat előtt álló fe­ladatok megvalósításához. Vállalataink többségénél a törzsgárdaszabályzatban fog­laltak a gyakorlatban .is megvalósulnak. A Nyíregyházi Gumigyár­ban a törzsgárda tagjainak építkezés esetén tízezer fo­rint lakásépítési kölcsönt ad­hatnak. Tíz százalékkal emelik nyereségrészesedésü­ket azoknak a dolgozóiknak, akik öt éve vannak a vállalat­nál. A hat éve itt dolgozók 12 százalékkal kapnak több nyereséget. Később is min­den év két százalékot jelent. A törzsgárda tagjainak hoz­zátartozói munkafelvételnél, gyermekeik pedig pz ipari tanulók felvételénél része­sülnek előnyben. A gumigyár régi dolgozóit az üdültetésnél és a jutalma­zásnál is megkülönböztetett figyelemben részesítik. A MEZŐGÉP Vállalat gyár­egységeiben a törzsgárda tag­jai 12 ezer forint lakásépítke­zési kölcsönt kapnak. A köl­csönt idáig ötvenen vették igénybe. A 12 ezer forintokat a vállalat a nyereségből és a fejlesztési alapból fedezi. A vállalat — a főkönyve­lő szerint — él az önállóság­gal járó lehetőségekkel: úgy foglalta be ezt a kedvez­ményt a törzsgárdaszabály- zafcba, hogy mindkét fél, tehát a dolgozó is és a válla­lat is jól járjon. Ha a dolgo­zó a vállalatnál marad, az összeget nem kell visszafizetni. A MEZÖGÉP-nél a 10 éve ott dolgozók felmondási ide­je 15 nap, 17 nap a felmon­dási idejük azoknak, akik tíznél több évet dolgoztak a vállalatnál. A régebbi dolgo­zókat nehezebben engedi el a vállalat, s mielőtt elenged­nék őket, tüzetesebben ki­vizsgálja felmondásuk okát... A Nyíregyházi VAGÉP-nél már két év után havi 50 fo­rint „hűségpénzt” fizetnek a dolgozóknak, s ez az összeg kétévenként 25 forinttal emelkedik. — Közeledett a front, mun­ka nélkül maradtam és ak­kor támadt az ötletem, hogy régiségboltot nyitok — em­lékezik vissza, de nem tudja befejezni gondolatsorát, mert belép egy fiatalember a bámészkodók közül és al­kudni kezd egy horgászfel­szerelésre... A „portéka” el­kelt, tovább beszélgetünk múltról és jelenről. Turcsán Mihályt néha felkeresik a fiatalok is megnyerő modora és mesélőkészsége miatt. Ké­ső délutánra jár, amikor is­mét belép egy bámészkodó és kályhát vásárol... Mihály bácsi a nyíregyházi ■ múzeumnak is ajándékozott; néhány értékes tárgyat. (uábrádi) Bürget Lajos Rézmozsarat vegyenek ... A Takács gyerekek szoir.erú sorsa Az alapterülete ötször négy méter. Földes, piszkos, bűzös és roskadozó. A szoba berendezésé: két ágynak nem nevezhető fekhely, ágy­nemű egyáltalán nincs. Egyiken három gyerek al­szik, takarniuk egy erősen használt, piszkos pléd. A másikon a két szülő és egy gyerek. A kétajtós szekrény bal ajtajának alsó része hi­ányzik. tűzhely asztal, a sa­rokban egy hokedli, ez min­den berendezés. Az elképesz­tő nyomor oka: a szülők fe­lelőtlen magatartása, az apa italozó életmódja. Mindez Takács Imre 32 éves tiszadadai lakos tulaj­dona. aki ellen ifjúság elleni bűncselekményért indítót' eljárást a nyíregyházi járás bíróság. Persze az ügy nem rögtör bírósági el járással kezdődött 1969-ben már felelősségre vonta őt a gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottság, egy évvel később pedig a tiszalö­ki járási rendőrkapitányság, ahol még Takács így beszélt: — Jelenleg dolgozom, 7,90 az órabérem, de ez a későb­biek során emelkedhet. így a családom eltartásáról gon­doskodni tudok Kérem, hogy ne büntessenek meg, mert úgy sem tudom kifizetni, ha pedig elzárnak azt a csalá­dom nélkülözi meg legjob­ban. Akkor nem zárták be Ta­kács Imrét, pedig az előzmé­nyek — az. hogy 1959 óta 17 munkahelye volt —. arra utaltak, hogy lényeges vál­tozás aligha várható. Ha még azt is figyelembe vesz- szük. hogy két-három hó­napnál sehol nem dolgozott tovább és a 17 bejegyzésnek mindössze három változata van: kilépett, szerződése le­járt vagy nem vette fel a munkát, akkor kiderül, mennyire átlátszó és alapta­lan volt a védekezése. Pedig lett volna kire keres­ni. Takács Imre 1960-ban kötött házasságot Farkas Te- rézzel. Egy év múlva egy fiú, két évvel később egy lány, 1965-ben majd 1967-ben is­mét fiúk született. Az asz- szony nem vállalt munkát — igaz négy kiskorú gyermek­től nem is vállalhatott — de a férje nem is engedte vol­na. mert féltékeny volt. Az orvosi szakértő véle­ménye pedig: Takács idült alkoholista. Erről természetesen neki más a véleménye. A tárgya­láson így vall: — A vádat megértettem. Nem ismerem el bűnössé­gem : azt. hogy a legidősebb fiam értelmi fogyatékos. Nem ismerem el, hogy a gyerme­keim szellemi, erkölcsi fej­lődése veszélyeztetve van. A figyelmeztetéseket is csak azért kaptam, mert az ital nagyon hamar megárt. És az sem igaz, hogy a gyerekek éheztek, ezt csak a tanács mondja. Az utcában senki gyerekei nem néznek ki úgy, mint az enyém. Ez valóban igaz. Mert olyan rongyosan, piszkosan olyan elhanyagoltan senk; gyerekei nem járnak Tisza- dadán, mint a Takács házas­páré. Ez az egybehangzó vé­leménye a tanúként kihall­gatott pedagógusoknak, szom­szédoknak és az ifjúságvé­delmi felügyelőnek, de még az udvarban dolgozó cipé­szeknek is, akik látva, hogy a gyerekek még a hidegben is mezitláb járnak, néha egy-egy lábbelivel próbáltak enyhíteni a gyerekek sorsán. Az asszony szintén nem is­merte el bűnösségét és ő is tagadta, hogy a gyerekek éheztek és ápolatlanul men­tek iskolába, vagy óvodába. Neki pedig — mivel nem dolgozott — lett volna ideje, hogy a gyerekeket és a la­kást rendben tartsa. Igaz, ehhez pénzt nem ka­pott, mert ha dolgozott is a férje, a keresetét egy-két na­pon belül elitta. Hogy a gye­rekek ne éhezzenek, néha a szomszédok adtak nekik en­ni. Míg a nyomozás és a bíró­sági eljárás tartott, addig a gyámhatóság állami gondo­zásba vette a Takács gyere­keket. Nevelőszülőkhöz he­lyezték ki őket, de a szülők egyszerűen hazalopták őket. Akkor összefogott a rokon­ság, a nagyszülők és felaján- ták, hogy anyagilag támogat­ják a családot, csak marad­hassanak ott a gyerekek. Jelen pillanatban ez a helyzet: a megyei bíróság másodfokon Takács Imrét öt hónap börtönre ítélte és el­rendelte, hogy a szabadság- vesztés ideje alatt kényszer­elvonó kezelésnek vesse alá magát. Takács Imrénét szin­tén öt hónap szabadságvesz­téssel büntette, de a végre­hajtást három év próbaidőre felfüggesztette. A gyámható­ság pgdig megszüntette az állami gondozást. Most tehát az apa börtön­ben, a gyerekek otthon van­nak. Az anya nyilván ígére­tet tett, hogy gondozni, ápol­ni fogja a gyerekeket. Az azonban elgondolkoztató, hogy ha házasságuk tíz éve alatt mindezt elmulasztotta, vajon meg tud-e egyik nap­ról a másikra változni? Mert a szegénységet lehet a férj italozó magatartásával ma­gyarázni, de az ápolatlansá- got, elhanyagoltságot sem­miképp ! Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents