Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
1. oMa! fWi. <!eeemSer Szülök fóruma: Mit tehet a család a gyermek egészségéért ? Már a rómaiak is tudták, hogy a harmonikus szellemi fejlődéshez elengedhetetlen feltétel az egészséges életmód, a testi nevelés. Ez a felismerés korunkban egyre több értelmet nyer, a modern pedagógia következetesen veszi alaptételei közé. A testi egészség azonban nemcsak eszköz, hanem kiegészítő célja is a személyiségformáló munkánknak. Eléréséhez azonban a család és iskola következetes együttműködése szükséges, egyik sem helyettesítheti a másikat. Egyforma kötelezettségeik vannak, amit ha valamelyik nem teljesít, a másik látja kárát. Országos és megyei tapasztalatok bizonyítják, hogy ma még gyakran nincs meg a kellő összhang az iskola és a család egészségnevelő munkájában, a gyermekek helyes életritmusának kialakításában. A dolgozó szülök helyzete a megfelelő környezet biztosítása a gyermekkel való foglalkozást illetőéin nem könnyű Különösen nehéz azoknak, akiknek hátrányosabb anyagi viszonyok között kell lehetőséget biztosítani az eredményes tanuláshoz. Mégis hangsúlyozzuk, hogy az iskola csak úgy dolgozhat hatásosan, ha a családi légkör megkönnyíti az adottságok jó szervezésével, a körülmények ésszerű rendezésével a gyermek elé állított követelményrendszer teljesítését. Eredményesebb a munka, ha a helyiségben, ahol a gyermek tanul, tiszta a levegő, megfelelő a világítás, a hőmérséklet és nyugalom van és a szülök figyelnek ilyenekre. Mert a füstös, áporodott levegő csökkenti a teljesítőképességet, a rossz világítás fárasztja az ideg- rendszert, a túl meleg levegő álmosít, a hideg, a rádió, a mértéktelen televíziózás, a zaj elvonja a gyermek figyelmét a tanulástól, túlterheli idegrendszerét. Nem helyettesítheti az iskola a szülőt a gyermekek étkeztetésével kapcsolatos gondokban sem. Különböző okok miatt sok gyermek — a megkérdezett ötszázból száz — otthon nem étkezik rendszeresen a családi élet szervezetlensége miatt. Gyakori jelenség, hogy reggeli nélkül engedik őket az iskolába, pedig az üres gyomrú gyermekek hamar kifáradnak, munkaképességük alacsony, figyelmük változó. Az éhség nyugtalanságot, figyelmetlenséget is okoz. Sokszor állítják össze helytelenül a tízórait, uzsonnát is. Gyümölcs helyett édességet adnak gyermeküknek, ami étvágytalansághoz vezet. Az sem mindegy, hogy a gyermekek délben főtt, vagy száraz ételt fogyasztanak. Nem kevés a szülői ház szerepe abban sem, hogy a tanuló a tanított személyi higiéné alapelveit megtartsa-e és milyen mértékben szokása? Sok adat igazolja, hogy e területen még van tennivaló. Például a tisztasági csomagok megvásárlását az egészségügyi szervek kötelezően elrendelték, sajnos, az általános iskolai tanulóknak körülbelül 30 százaléka nem hordja, vagy a szülő meg sem vásárolta. Ez eleve kizárja, hogy az iskolában eleget tegyen bizonyos egészségügyi követelményeknek, bármennyire is következetes ebben a pedagógus. Elengedhetetlen egészségügyi követelmény a rendszeres testápolás, a mosdás, fürdés, a haj, köröm, stb. ápolása ÍS.'1 A családi otthon nem egyformán ösztönzi gyermekeit a fogak rendszeres tisztítására, pedig a fogszuvasodás gyulladásos folyamatokhoz vezethet, ami izületi, szívizom- és vesegyulladást is okozhat. A fogak ápolásának megszokásában is a szülői ház az, ahol a gyermek a legmélyebb hatásokat kaphatja, hiszen a gyermek ezt a feladatot csak otthon végezheti, az iskolában nem lehet rászoktatni. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a tanulók 50 százaléka nem mos rendszeresen fogat, sőt 500 alsó tagozatos gyermek közül száznak fogkeféje sincs. Nem kicsinyesség, vagy felesleges pedagógus „túlbuzgóság” megkövetelni ezeket. Mindez a modem, tudatos élet minimuma. A szülők szabályozhatják igazán azt is, hogy gyermekeik az otthon eltöltött szabad időt hogyan használják fel. A szabad idő helyes felhasználása a szervezet pihenését, felüdülését szolgálja. A gyermek számára azonban a szabad idő csak akkor válik pihentetővé, ha észszerűen szervezte meg. Az alsó tagozatos gyermek szabad Idejét még a szülőnek kell kialakítani, a felső tagozatban azonban már helyesebb, ha a gyermek maga készíti napirendjét. A pihenés sokféle tevékenységiét foglal magába. Meg szokjak különböztetni passzív és aktív pihenést. Az előbbi legfontosabb formája az alvás. Minél fiatalabb a gyermek, annál hosszabb alvási Időt igényel. A 6—7 éves napi 11—12 óra, 8—9 éves 10—11 óra, 10—12 éves korban 10 óra. 13—14 éves korban legalább napi 9 órai alvás szükséges. A 6—7 évesnél ebből az időtartamból legalább 1 órát napközben, lehetőleg ebéd után kellene biztosítani. A lefekvés lehetőleg mindig azonos időpontban. 9 óra körül történjen. A pihenés másik fajtája az aktív, frissítő tevékenység. Tartós szellemi munka után a mozgásos játék pihentet legjobban. A gyermekekre jellemző a nagyfokú mozgásigény. A kisebbek naponta 2—3 órát töltsenek a szabadban A mozgásos játék mellett jusson elég idő a gyermek egyéni érdeklődése szerinti foglalkozásra, olvasásra. barkácsolásra, szórakozásra, stb.-re is. Ehhez biztosítson a szülő megfelelő időt, helyet és eszközt. Ha a gyermek szívesen foglalkozik valamivel, ne vonják meg attól indokolatlanul A szabad idő felhasználásának formái közé tartozik a tévénézés, mozilátogatás, rádióhallgatás is. Ezek időtartamát a gyermek életkora és a szülő okos felelősség- érzete határozza meg. Simkovlcs Gyuláné Csányi Gyöngyi: Két zöld ladik Legurul a nap, mint feldobott nagy, érett aranyalma, fejét a Hosszúhegy kék vállára hajtja. Piros palástban áll a hegyorom, elébe tükröt tart a Balaton. Piros víztükrön át suhannak vadrucák, siklanak a nádasig, mint haragoszöld ladik. Két ruca-ladik ringva tollászkodik. Megszólal az egyik: — Lásd-lásd! Ez jó hely itt! Elbújtat reggelig. — Felel rá a másik: — nád, nád, selyem itt! Csillaggal beterít. — S összesimulva lágyan a part nádhajában horgonyoz hajnalig két alvó zöld ladik. GYERMEKEKNEK TÖRD A FEIEDÍ Milos Macourek: Vízszintes: 1. A függőleges 15 folytatása. 6. Ajándékoz. 7. Maró folyadék. 8. Csermely. 9. Egyik érzékszervével felfog. 11. Félig ivadék. 12. Névelővel vízinövény. 14. Gyilkoltat. 16. Bocinév. 18. -tói, -tői oroszul. 20. Lóca. 21. Alumínium vegyjele. 22. Nem egyenetlen. 24. Szülő. 25. Sem ez, sem az. 27. Fundamentum. 28. Halk zaj. 29. Óvoda. Függőleges: 1. „.-vétel. 2. Kerti munkát végez. 3. Égitest. 4. Római 505. 5. Aratás után készül. 6. Tüzetesen. 10. Nyit. 11. Ilonka. 13. Fúvós hangszer. 14. Csapadék. 15. Minden gyerek erre vár most (folyt, a vízsz. 1-ben). 17. Ragadozó madár. 19. Idő, angolul. 21. Csökken a szintje. 23. Kosár. 24. ALE. 26. Kettőzött mássalhangzó. 27. Ajándékoz. Megfejtendő: függőleges 15. vízszintes 1. Helyes megfejtők: Farkas Agnes Nyíregyháza, Farkas Gábor Szatmárcseke, Révész Andrea Anarcs. Krecsmáry László: VIDÁM UTAZGATÁS Menjünk Eszter Esztergomba, ott a finom reszel tgomba: tinoru és csiperke —, nénénk szedte, s cipelte... Gyere Piri Piripócsra, üljünk fel egy piri polcra s móka-móka-mókázzunk, míg a lábunk lógázzuk!... Gyere Sári Sárisápra, ott perdül majd Fáni táncra, s míg ő vígan rakja, ropja: batyuját az apja fogja.Menjünk Gábor Gáborjánba, ott vár a sok bátor lányka — mind oly merész, olyan bátor: nem fut el az árnyékától.Nem messze van Andráshida, ott vár András, Kontrás Ida, hogy Árpádnak Árpádhalmon őröljön majd árpát malmom... Ruccanjunk le Peti Pétre, négy napra, vagy hat-hét hétre. Várnak ott ránk sok-sok jóval: millió zsák pétisóval.Gyerünk Gyuluskám Gyulára, ott olcsó csak a nyúl ára! Épp tegnap vett Pöttöm Áron egy tucatot potom áron... Jöjj Egyedke Egyekre, s vadásszunk ott legyekre! Kende Endre ne legyek, ha nem ütök egy csapásra két legyet!... Menjünk Miki Makóra, van ott egy nagy napóra, nézzük meg, hogy ketyeg-e, s forog-e a kereke?— Jöjj Béreiké Barcikára, meghívlak egy marcipánra. , De siess, mert Karcsi Eresen tőlem minden csokit elcsen... Battyogjunk el Borosa Barcsra, — nem messze van oda Bajcsa — s meglátod, hogy milyen kajsza minden barcsi harcsa bajsza... A repülő Egyesek azt hiszik, hogy a szőnyegeknek könnyű életük van, de ez nem igaz. Ha azt mesélik nektek, hogy a szőnyegek egész nap csak fekszenek és semmit nem csinálnak — az ilyen szóbeszédnek ne higgyetek! Volt egyszer egy kis vörös szőnyeg, aki nagyon kutyául érezte magát. A hideg padlón feküdt, egyik sarkán a zongora állt azzal a vaskos lábával, a nyakán a kisasztal és a szék, melyen Bandi ebédkor ülni szokott. De teremtő atyám, micsoda evés volt az! Minden kiesett a tányérjából, a rizsszemek, krumplik, paradicsomszeletek; néha a villát is leejtette, s amikor kiflit evett, a szőnyeg egy merő morzsa volt, mert Bandi evés közben ösz- szevissza forgott, ahelyett, hogy az asztal fölött evett volna. Nem kellemes dolog, ha az ember nyakában morzs» van, csiklandozza, birizgálja, mint a hajszálak, mikor borbélytól jön az ember. Csakhogy ti háromhetenként egyszer mentek borbélyhoz, míg a szőnyegnek ezt nap mint nap el kellett viselnie, s amíg nem volt a szobában egyedül, még moccanni sem volt szabad. És képzeljétek, ráadásul még a morzsák miatt mindig ki is porolták az udvaron, mintha nem Bandi, hanem ő evett volna olyan rendetlenül. Egyik este Bandi kétszer- sültet evett, a morzsák úgy potyogtak, mint a hóesés és egészen elborították a szőnyeget. „Reggel majd megint jól kiporolnak” — gondolta magában a kis vörös szőnyeg és felsóhajtott, mert a morzsák borzasztóan csiklandozták. De aztán az jutott eszébe, hogy miért szenvedjen reggelig, és várjon a ki- porolásra? És mikor már mindenki aludt, illedelmesen megkérte a zongorát, az asztalt és a széket, hogy legyenek oly kedvesek és egy nil- lanatra emeljék fel a lábukat. Aztán feltápászkodott, óvatosan kiment az udvarra, és ott alaposan leporolta magát, mint mikor, a kutyák fürdés után lerázzák magukról a vizet. „Nincs más hátra, mint Rittyenteni a fákon alvó madaraknak” — gondolta a vörös szőnyeg és egészen halkan füttyentett egyet, olyan halkan, ahogy csak a szőnyegek tudnak füttyenteni. Nem volt könnyű dolog: a madarak álmukban visszacsipogtak, de utána aludtak tovább, s a kis vörös szőnyegnek újra meg újra füttyentenie kellett. Meghallotta ezt a macska, akinek éles füle van, lerohant a háztetőről és így szólt a szőnyeghez: — Mit fütyörészel itt, nem tudod kérlek, hogy éjszaka van? — Fel kell ébresztenem a madarakat — válaszolta a szőnyeg. — Kétszersültmor- zsáim vannak a számukra, talán ízlene nekik, nem lennél olyan kedves felébreszteni őket? De finoman, kérlek szódén, mert tudod, hogy a madarak félnek a macskától! — Légy nyugodt — mondta a macska, azzal fogta magát, felmászott a fára, felébresztette a madarakat, s így szólt hozzájuk: — Nincs kedvetek véletlenül egy kis kétszersültmor- zsára? A szőnyeg van itt. A madarak hálásak voltak a macskának, meg a szőnyegnek, sőt nagyon hálásak voltak, mert ők szinte állandóan éhesek és csak néhanap jutnak kétszersültmorzsák- hoz. — No nézd csak — mondta reggel anya — a mi Bandink végre megtanult szépen az asztal fölött enni! Egy fia morzsa sincsen a szőnyegen. Ez már beszéd! És kénre1->4tek el, Bandit megdicsérték és kapott két szelet nápolyit. Bandi nekilátott a nápolyiszőnyeg nak, úgy, hogy még oda sem ült az asztalhoz, és olyan szörnyű morzsázást csapott, hogy a szőnyeg egészen pety- tyes lett. A nápolyimorzsák nagyon jó morzsák, de ha az embernek a nyakában vannak, akkor a világ legrosszabb morzsái. A szőnyeg egy pillanat alatt egészen oda lett. „No ebből elegem van” — gondolta és mikor mindenki elaludt, megkérte a zongorát, az asztalt és a széket, hogy emeljék fel a lábukat. Kiment az udvarra, füttyentett a macskának, a macska felkeltette a madarakat, s a szőnyeg így szólt hozzájuk: — Tele vagyok morzsával, felcsipegethetitek őket, jóféle nápolyimorzsák, jobbak, mint a múltkoriak, de valamit valamiért. Már nem bírom itt tovább, ez már nem élet itt! Szeretném, ha elvinnétek valahová, ahol a gyerekek tudnak rendesen enni. — Semmi akadálya — mondták a madarak. — Mi ide-oda repkedünk, benézünk az ablakokon, tudjuk hol, hogyan esznek a gyerekek. A város másik végén lakik egy kislány, aki nagyon rendesen eszik, egyáltalában nem morzsázik. — Jó! — mondta a kis vörös szőnyeg — csipegessétek fel a morzsákat, aztán repülünk. A madarak felcsipegették a nápolyimorzsákat, a vörös szőnyeg meg így szólt a macskához: — Köszönök mindent, jó szívvel gondolok majd vissza rád. — Nagyon örültem — válaszolt a macska — remélem, hogy a kislány tényleg szépen eszik. A madarak aztán csőrükbe kapták a szőnyeget és repültek vele a háztetők, a város utcái felett. Már reggel felé járt az idő, néhány ember munkába ment, a villamosok is megindultak. A tejcsamok előtt ott állt a tejcsarnokos néni és az eget fürkészte, hogy milyen idő lesz. És ahogy fürkészte, meglátta a repülő szőnyeget. „No nézd csak!” — gondolta — nem is tudtam, hogy a szőnyegek repülni is tudnak. Ezt közhírré kell tennem. És amikor az anyukák megjöttek a tejcsamokba a tejért, elmesélte nekik, hogy repülő szőnyeget látott, úgy hogy ma már mindenki tud erről. De, hogy az a kis vörös szőnyeg miért repült, és hogy hová repült, s hogy a madarak vitték a csőrükben, (azok a madarak, akik nápolyimorzsát reggeliztek), azt már kevesen tudják. Bars Sári: Ha eljön a Mikulás... Mikulások járnak Szerte az uccákon. Megállók előttük. Mindahány barátom. Köszönök, megkérdem: — Jó Mikulás bácsi, Tudja-e, én mire Lennék most kiváncsi? Eddig jól tanultam, Jól is viselkedtem, Szárhon tartotta-e, Hányasra feleltem? Nevető szemével Rámnéz a jó öreg, Meg is simogatja A kócos fejemet. — Tudok én mindenről — így fordítja a szót —, Hoztam a zsákomban Kiskocsit, mogyorót... Folyókon keltem át, Nagy, havas hegyeken, Hogy a te ünneped Kedves, vidám legyen. — Én, a Télapónak Ifjabbik testvére Ötödikén jövök. Cipődet estére Tedd ki az ablakba... Hátha eljön Mikulás, S lesz csoki, kis virgács.
