Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

Polgári védelem Me'lékíetiink a Polgári védelem menyei parancsnoksásának tájékoztatója A honvédelmi szemlélet ‘ elmélyítéséért A gazdasági problémák nem csökkenthetik a polgári védelem fontosságát Új igazgató, régi törzsparaucsnok a kisvárdai öntödében Orosz Ferenc, a me­gyei tanács elnöke cikket írt a Honvédségi Szemle ünnepi számába a folyó­irat megjelenésének 25. évfordulója alkalmából. Az alábbiakban ismer­tetjük Orosz Ferenc írá­sát. * OLYAN KATONAI FO­LYÓIRAT ünnepli negyed- százados jubileumát, amely a felszabadulás óta a haza védelmének, a hazafiasságra, a proletár internacionaliz­musra nevelésnek szolgálatá­ban áll. A Magyar Néphadse­reggel született Honvédségi Szemle a hadsereg, a hadtu­domány, a hátországvédelem fejlődésének úttörője volt. Újat bemutató elméleti és gyakorlati cikkeivel, tanul­mányokkal segítette a hadse­reg tiszti állományának, a párt-, az állami és társadalmi élet vezetőinek honvédelmi, katonai, illetve polgári vé­delmét szolgáló tervező, szer­vező, irányító munka haté­konyságának fokozását. „A haza védelme minden állampolgár szent kötelessé­ge.” Ennek a felelősségteljes feladatnak a sikeréhez hasz­nos útmutatásokat közöl szá­munkra is. Korunkban a front és a hátország egyaránt veszélyeztetett terület. A korszerű követelményekből eredően, pártunk, kormá­nyunk honvédelmi politikájá­ból fakadóan a tanácsoknak — mint az államigazgatás he­lyi szerveinek — a védelem különböző ágazataival kap­csolatos feladatai jelentősen megnövekedtek. Szervező és irányító munkájuk nyomán az állami, a társadalmi, a gazdasági élet minden terüle­tén évről évre eredményesen valósulnak meg a honvédel­mi nevelés és a polgári Vé­delem célkitűzései. A helyi tanácsok területük minden ágazatát átfogják. Minden­napi munkájuk szerves ré­szeként — a lakosság és az üzemi dolgozók aktív részvé­telével — évről évre sikere­sebben, szervezettebben és mind nagyobb hozzáértéssel végzik munkájukat. A veze­tők látóköre, a honvédelem, a polgári védelem sokrétű, speciális szervezeti rendszeré­ben kiszél esedrtt. Valóban vezetői, irányítói ennek az életünk minden területébe ki­ható, össztársadalmi üggyé kibontakozott tevékenység­nek. A HONVÉDELMI SZEMLE közvetlenül is iger sok segít­séget ad a tanácsi vezetők­nek a honvédelmi politika, a polgári védelem, a tartaléko­sok oktatása és a honvédelmi nevelés szerteágazó feladatai­nak értelmezésében, követke­zetes alkalmazásában. Úgy ítéljük meg. hogy ezen a téren elért eredményeink­hez a Honvédelmi Szemléből merített újabbnál újabb és a korszerű hozzáértést biztosító szakmai ismeretek jelentősen hozzájárultak A szinte valamennyi szak­területet átfogó írások közül elismeréssel kell szólnunk a polgári védelemmel foglalko­zó nagy érdeklődés* kiváltó, a műszaki védelmi kérdése­ket tárgyaló cikksorozatról. E sorozat mindenki számára érthetővé tette a tömegpusz­tító fegyverek összetett — romboló- fény-, hő- és radio­aktív — hatását, a lakossá** és anyagi iavs« lehetőségeit. módszereit, a ki- és szétteleoítés. vai^mmt helyi védelem feladatait. Ismeretes, hogy a korszerű háborúban esetleg alkalma­zásra kerülő tömegpusztító eszközök hatása kövezeté­ben nagy kiterjedésű nukleá­ris kárterületek keletkezhet­nek. Az ezzel összefügg” mentési, ideiglenes helyreál lításl munkálatokkal — az egész megyét átfogó vezetésé­vel — kapcsolatos cikkek, ta­nulmányok a tanácsok felelős parancsnoki funkciókat be­töltő vezetőinek tudását, is­mereteit jelentős mértékben fokozták. Ennek tovagyűrűző — a községi, üzemi munkáig eljutó — hatása nyomán a polgári védelem valamennyi sejtjében a vezetők felké­szültsége évről évre jobb, de színvonalasabb politikai, szervezői, kiképzési és propa­gandamunka is. A lap elmé­leti nevelőtevékenységé­nek gyakorlati hatása telhe­tőiéi abban, hogy a polgári védelmi munka az utóbbi év­tizedben kiterebélyesedett és az állami, a gazdasági, a tár­sadalmi (polgári) szerveket átfogó rendszerré fejlődött. AMIÓTA A HONVÉDSÉGI SZEMLE a közölt írásokban, tanulmányokban rendszere­sen foglalkozik a tartalékos tiszti képzés segítésével, lé­nyeges fejlődés tapasztalható tartalékos tisztjeink felké­szültségében is. Az előadá­sokhoz nyújtott módszertani segítség elsősorban a katona- politikai ismeretek bővítését jól szolgálja. Egyúttal a hon­védelmi politika helyes kiala­kítását, a párt és a kormány honvédelmi politikájáról szó­ló határozatok megértését is segíti. így könnyebb a lakos­ság és az ifjúság honvédelmi felkészítése, amelyben Sza- bolcs-Szatmár megyében is jelentős sikereket értünk el. Megyénkben e folyóiratnak szép számú olvasótábora van. De nemcsak olvassák, terjesz­tik, hanem vannak, akik egy- egy írással maguk is jelent­keznek a lap hasábjain. Jelentős* segítséget nyújt számunkra a Honvédségi Szemle a politikai munkához és a hatásos propaganda- munka kialakításához és ér­vényesítéséhez. A honvédel­mi nevelés nálunk társadal­mi üggyé vált — kialakult a szocialista haza védelme iránti felelősségérzet — álla­pította meg a megyei párt­végrehajtóbizottság legutób­bi ülése is. S ez nemcsak ab­ban nyilvánul meg, hogy pár­tunk honvédelmi politikáját magunkénak valljuk, hanem abban is, hogy érvényesítésé­ben mind többen cselekvőén vesznek részt és e nagyszerű ügyért, anyagi, szellemi áldo­zatokat is vállalnak. Ma már a honvédelem mindennapi munkánk szerves részévé vált. A folyóirat jelentős szere­pet tölt be az MHSZ-vezetők és a honvédelmi munka te­rületén dolgozó aktívák fel­készítésében, munkájuk szín­vonalának emelésében. Hoz­zájárult ahhoz, hogy me­gyénkben több mint két év­tizede a haderőn kfvüli munkában, illetve az MHSZ- szervek tevékenységében tö­retlen fejlődés mutatkozik. Ennek eredményeként a had­sereg és a lakosság együtt­működése a honvédelemben jól összekaocsolódik: ezt se­gíti a MH^Z-szervezet és ebben kap jó támogatást a Honvédségi Szemlétől. a lakosság és a nép­hadsereg meleg, baráti kancsolata. együttműködése szénen fejlődik. Az ifjúság valamint a honvédelmi ne­velővel foglalkozó tanácsi MHSZ-. KISZ- Ifjú Gárda­vezetők számára a laktanyai étet á harci technikai esz­közök hozzáférhetőkké vál­tak. Jól sikerült bemutatók laktanvalátogatáso^ mutat­lak hogv ió úton járunk Hadseregünk o nén hadsere­ge, a dolgozó nép magáénak érzi. A sokoldalúan felkészül* tiszti állomány egyre bővíti kifejleszti kapcsolatát a ta­nácsokkal. az MHSZ honvé­delmi munkáiéval. Jól pél­dázza ezt az 1970 évben me­gyénket ért árvíz amikor a katonák életük veszélyezteté­sével Is küzdöttek a lakosság, s a népi vagyon megmenté­séért, és ez jutott kifejezésre az újjáépítés során is, ami­kor az idősebb, magános emberek részére — a kato­nák által — épített lakóhá­zak kerültek átadásra. Ezért beszélnek meleg szeretettel nemes tetteikről az újra ott­honhoz jutott emberek. E ne­héz időkben mutatkozott meg igazán, hogy ez a kap­csolat széttéphetetlen és dol­gos hétköznapjainkban is gyümölcsözően tölti ki éle­tünket. A munkasikerek, eredmé­nyek azonban köteleznek is. Biztos vagyok benne, hogy a Honvédségi Szemle a jövő­ben is tisztelettel, becsület­tel szolgálja a nép, a haza védelmének ügyét, segítséget nyújtva a soron következő feladatok végrehajtásához. Ennek egyik módja lehet a lakosság kötelező polgári vé­delmi kiképzésével, a nép- gazdasági szervek polgári vé­delmi feladataival, a mun­kahelyek speciális kiképzésé­vel, valamint a lakóhelyi ok­tatás kérdéseivel foglalkozó — az 1975-ig tartó ciklusra vonatkozó — konkrét, az ágazatok sajátosságait fi­gyelembe vevő tanulmányok és cikkek megjelentetése. Ha­sonlóan segítséget jelentené­nek a gyakorlatias, a polgári védelmi szakszolgálatok. a szakszolgálati alakulatok pa­rancsnoki és beosztott állo­mányának 1972—75 közötti korszerű felkészítésére, gya­korlati kiképzésére vonatko­zó módszertani útmutatást adó írások. LÉNYEGESNEK TARTOM a városi, a községi tanácsok területén megoldandó honvé­delmi, polgári védelmi veze­téssel összefüggő kérdések feldolgozását tartalmazó ta­nulmányok megjelenteté­sét is. Hasznos lenne a tar­talékosok tájékoztató oktatá­sának, a lakosság körében folyó sokoldalú honvédelmi nevelőmunkának, a taná­csok és MHSZ-klubok tevé­kenységének hatékonyabbá tételével, kiváló gyakorlati eredmények, módszerek be­mutatásával is foglalkozni. Az iskolai honvédelmi ok­tatás és a vele összefüggő gyakorlati képzések terén r — különösen a katonai is merettel nem rendelkező pe dagógusok számára — * Honvédségi Szemle a leg jobb példákat feldolgoz* jelentős segítséget adhat. A iskolai honvédelmi neveié kérdéseivel foglalkozó te. nulmánvokon belül fontr lenne és komoly segítse?* jelentene az Ifjú Gárda fejlő dését. kiképzését tárgyaló - a jó tapasztalatokat, a sike reket is feldolgozó — cik kék megjelentetése. Segítse a folyóirat a hon védelmi szemlélet elmélyí­tését, erősítse az emberek­ben a hazaszeretetet, a szo­cializmushoz való hűséget, a nroletár internacionalista fegyverbarátságot. Adjon jó módszereket, ismereteket a honvédelmi munka haté­konyságának fejlesztéséhez, nyújtson segítséget az álla­mi. társadalmi és gazdasági szervekben folyó honvédelmi munka helyes értelmezésé­hez és a gyakorlati életben való megoldásához. A Polgári védelem című képes folyóirat 197122 szá­mában részletes írást közöl­nek az egészségügyi intéze­tek, intézmények önvédelmé­ről. (Az írás egy cikksorozat része.) Rajzokkal és tábláza­tokkal illusztrálva mutatják be a hálótervezés szerepét a védelemben. Közlik a polgári védelem országos parancs­nokságának 1972. évi újítási feladattervét. A mintegy száznegyven- millió forint termelési érté­ket előállító, az Öntödei Vál­lalathoz tartozó kisvárdai vasöntödében a tervidőszak végén már mintegy hatvan­nyolc százalékkal növekszik a termelés. A fél évszázados gyár lényegében még csak most kezd igazi nagyüzem­mé válni, csak ezután lesz még belőle korszerű vasön­töde. Hogy mindez valóra is váljon, rendkívül nagy erő­feszítéseket kell (tenni úgy a vállalatnak, mini a gyárrész­leg Kisvárdán lévő vezetői­nek. Hiszen mintegy ezer ember kenyeréről, jobb meg­élhetésének biztosításáról, kedvezőbb munkakörülmé­nyeinek megteremtéséről van szó. A, korábban épült betonvá­zas 'üzemcsarnokok, korszerű kanyha, ebédlő, fürdő, öltöző, orvosi rendelő. irodaépület még nem minden. Sokat kell még áldozni a nehéz fizikai munkák megszüntetésére, a gépesítésére, termelékenyebb gépekre, az energetikai be­rendezések kapacitásán árnö­velésére, a munkásvédelem­re, a dolgozók utaztatásának megkönnyítésére. Mindez már megkezdődött folyamat, de a beruházások elhúzódása és más kedvezőtlen tényezők évek óta minduntalan prob­lémákat vetnek fel. Az irá­nyítói munka megjavítására nemrég zömében új vezetői garnitúra került a kisvárdai vasöntöde élére. Közöttük Gábor Lajos igazgató, úgy is mint a gyár polgári védelmi parancsnoka. — Szeptember tizedikén jöttem ide Csepelről. Remé­lem, és akarom is, hogy si­kerrel járjon küldetésem. Ma még Pesten lakom, he­tenként járok haza. Megígér­ték, hogy lakást kapok Kis­várdán és akkor leköltözörh. Jó lenne minél hamarabb, mert sok a munka. Akad ten­nivaló, probléma bőven. Év vége van, a legfontosabb tennivalónk most az éves fel­adatok maradéktalan teljesí­tése. — Tudta-e, hogy ezt a fel­adatot is vállalnia kell az igazgatói kinevezéssel? — Természetesen. S éppen ezért is súlyának megfelelő jelentősége van a munkám­ban. Igaz, van gondunk ép­pen elég, de azt tartom, hogy a gazdasági problémák nem csökkenthetik a polgári vé­delem terén végzett munka fontosságát. Ezt szinte meg­erősíti az a tény, hogy a Kohó- és Géoioari Miniszté­rium szervezésében polgári védelmi kiképzésen is részt vettem. — Minden bizonnyal ez hasznos útravalót adott a további munkához. — A tanfolyamon lénye­gében előadásokat hallgat­tunk. S habár ezek az elő­adások elvi jellegűek voltak, nagyon sokat nyújtottak, hi­szen a témát jól ismerő, ma­gas képzettségű emberek tartották. A legfontosabb, hogy megtanultuk; miért kell, és milyen jelentősége van a gyári polgári védelmi szervezetnek. A 23. számban ismertetőt közölnek a polgári védelmi szolgálati kötelezettség meg­sértésének szankcióiról. Elemző írásban foglalkoznak az állami, gazdasági, állam- polgári feladatok összefüggé­sével — a polgári védelem szempontjából. Képes ripor­tot közölnek a gabona meg­előző, védelmi és mentesítési lehetőségeiről. — Konkrétabban? — Talán néhány előadás nem szó szerinti címe: A polgári védelem helye és sze­repe, hogyan illeszkedik be­le az üzemi szervezés az or­szágos egészbe, miért szük­séges a kitelepítés megszer­vezése, a vállalati rendészeti munka feladatai, a felkészü­lés alapvető szükségessége... és így tovább. Igen hasznos volt számomra az az elő­adás is, amely a jövő évi pol­gári védelmi oktatás fontos­ságáról, hogy miért van rá szükség, mi a konkrét tenni­való. Nagy élmény volt szá­momra az a filmsorozat is, amely egy nagyszabású gya­korlatról készült és oktató jelleggel nekünk is bemu­tatták. — Milyen benyomásai, ta­pasztalatai vannak az üzemi polgári védelmi munkáról? — Általában jó. Ez annak is köszönhető, hogy jó kezek­ben van a közvetlen irányí­tás. Sipos János törzspa­rancsnok régi, képzett szak­ember. Nem jellemző, de elő­fordult, hogy némely műsza­ki beosztású dolgozónk nem vette kellő komolysággal a polgári védelmi feladatokból kötelességszerűen rá háruló munkát. Megfelelő módszer­rel ezeket a hibákat meg­szüntettük. Sipos János törzsparancs­nok valóban régi, rutinos ve­zető ezen a területen. Külö­nösen jól látja el feladatát, amióta munkáját függetlení­tették és ehhez segítséget is kapott. ' A parancsnok és törzsparancsnok egybehan­golt munkájára természete­sen ezután is szükség van. Minden bizonnyal egyetért ezzel ő maga is. — Másként nem is lehet. Azt hiszem a bemutatkozás, az ismeretség mindkettőnk megelégedésével kezdődött. Talán apróságnak tűnik, de meg kell említenem; jóleső érzés volt, amikor az igazga­tó a Polgári Védelem című folyóiratból annyit rendelt, hogy az alegységparancsno­kokig mindenkinek a kezébe kerüljön. A lap ugyanis sok hasznos, jó példát közöl, amelyeknek a kiképzésnél nagy hasznát veszik. — Milyen eredménnyel zá­rult a felülvizsgálat? — Két év alatt a cserélő­dés aránya 20 %-os. Ennek az az oka, hogy a gyárból Az NSZK kormánya a bé­keidők eddigi legnagyobb ka­tonai költségvetését hagyta jóvá. Az elmúlt évi katonai kiadásokhoz képest a növe­kedés 11 százalékos és vég­összege meghaladja majd a 24 milliárd márkát. Ezenkí­vül már tárcák tételeiben is körülbelül 5 milliárd márkát irányoznak elő katonai célok­ra. A folyó költségvetési év­ben a hadügyi keret 21,8 milliárd márka, amihez még a következő kiadásokat kell hozzászámolni: fenntartási költségekre 1,9 milliárd, kül­földi csapatok, elsősorban az amerikai fegyveres erők ál- lomásoztatáséra 1,2 milliárd, polgári véde,emre 500 millió, a határőrizeti alakulatokra 450 és az úgynevezett védel­mi segélyre 103 millió már­ka. Ez így együttesen 4,2 milliárd márkányi külön ki­adást jelent az 1971-es esz­tendőre' A kiegészítő itt fel­sorolt tételek 1972-ben előre­láthatóan megközelítik majd a 6 milliárd márkát, vagyis a katonai költségvetési elő­irányzat összesen mintegy 30 milliárd márka lesz. A szövetségi gyűlés szociál­demokrata képviselői nem el­havonta húszan-huszonö mennek el. Törzsgái ugyan van, de az kevés. í zülük sokan már idős nyugdíj előtt állnak, kénytelenek vagyunk az emberek egy részét is beo tani. — Ilyen helyzetben n lesz könnyű a kiképzési t végrehajtása. — Valóban nem. A t már elkészült. Az első 1 csőben befejeződik az ok tők és a parancsnoki ál mány általános és szakr kiképzése. Ennek előjáti volt már a KGM által sz vezett parancsnokok, tői parancsnokok és más polg védelmi vezetők rész megtartott továbbképzés, biztosítják az egységes i nyitást, ebből következi egységes a kiképzés és szervezeti felépítés is. C pán az aggaszt, hogy nagyfokú munkásvándoi miatt nem lesz olyan er ményes a kiképzés, rr ahogy azt terveztük. — Hogyan lehetne e. változtatni? — Elsősorban azzal, hí a vállalat olyan munkaié! teleket alakítson ki a gy ban, amelyek lehetővé tes; jó munkahelyként tisztéi az öntödét is. Meg kell gy sítani például a homok-e készítő mű építését, ame hez már két éve hozzáfogt Ez tehermentesíti majd öntödei munkásokat a ne! fizikai munkától. Ugyanéi a munka megkönnyítését lentené a folyamatos g formázás mielőbbi megva sítása. Ha egy dolgozó érzi magát a gyárban, esz« sem jut, hogy máshová m jen. — Lényegében a gazdas munka több szempontból szorosan kapcsolódik a f gári védelmi feladatokI Úgy tudom, a dolgozók tö sége vidékről jár be, sas; lítás nem a legmegfelelőbl — Pontosan hatvanöt s zalék a vidéki. Bizony n egyszer megesik, hogy a r szakba jövő jékeiek és t nyospálcaiak egyszeri nem fémek fel az autóbi ra. A vita emiatt szi mindennapos az autókö; kedési vállalattal, de er ménytelen. Nagyon elke itt már egy saját autóbr amely a dolgozók ilyen i nyű gondjain enyhítene. lenézték a hadikiadások velését, mondyán, hogy biztonságnak ára van”, vatalos NATO-statisztil szerint a 60-as években — megelőzve más nagy n gáti országokat — az NS növelte a leggyorsabb üt< ben kátonai költségveté Megfigyelők szerint en három alapvető oka \ Először: rendkívüli mó< megerősödtek a nyugat met katonai-ipari kor lexum poziciói a NATO-fe verpiacokon. A hadiipari pacitás növelése ugyanak újabb nagy beruházásé kíván- Másodszor: a Ná „rugalmas reagálási” dók nája szerint a Bundeswehr „minden célra” alkalmas kell lennie. A tábornokok tál követelt nagyobb moz konyság és ütőerő, a hade korszerűsítése ismét új milliárdokat igényel. Vé harmadszor: az Egyesült lamok az „arányos teherv lés” jegyében a hadikia sok egyre nagyobb hánya igyekszik áthárítani szőve geseire. Ennek megfelel az NSZK kormánya kész vélni a NATO ötéves feji« tési tervében saját hozzí rulását lapszemle-. 9 polgári védelmi köte’ezettség Növekvő hadikiadások az NSZK-ban

Next

/
Thumbnails
Contents