Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

Wri. 5e? ffET.ET MAÖVAR0RS7ÄI? 8 afda! LAPSZELEN : Óvodások ebéd nélkül Az év utolsó két hetében nem főztek az ibrányi óvo­dában. Mert elfogyott a ke­ret, december 16-ra „elfőz­ték” azt a bizonyos engedé­lyezett 28 ezer főzési napot, ahogy, vagy hogy nevezik ezt?! Végül is mindegy, a lé­nyeg, hogy ebéd, a kicsinyek számára nélkülözhetetlen me­leg étel nélkül maradt 160 kisgyermek. Hát ez bizony meghökkentő, sőt a háttér is­meretében fel is lehet hábo­rodni ezen. A községben két óvoda van, kétszer kétcsoportos, így az engedélyezett létszám száz lenne. Ám évek óta — mint szinte mindenütt — több gyermeknek adnak he­lyet és étkezést, mert mind több asszony vállal munkát a hétezer lelkes községben is. így — bár évről évre sok kérelmet vissza is kell uta­sítani — az óvodás gyerekek száma meghaladja a száz- hatvanat. Az Ibrányi Községi Ta­nács mégis évek óta ugyan­azt a költségvetést, „főzési napot”, béralapot kapja az óvodák működtetéséhez. Per­sze hogy nem elég! 160 gyer­mek többet eszik, mint száz, ez természetes Egy évben sem volt még elég ez a „ke­ret” Ibrányban. Abból pótol­ták, amit más, környező köz­ségek e célra fordítható pén­zéből megmaradt, meg abból, amit megtakarítottak a nap­köziben. Az idén azonban ott sem tudtak spórolni, mert ott is több volt a gyerek, és már a téli szünet előtt két héttel a napköziseknek sem tudtak ebédet adni. Pedig szeptembertől már szomba­tonként nem főztek (!?),hogy megpróbálják „kihúzni” az év végéig. Sőt, azt a pénzt sem hasz­nálhatták fel — pedig, ha felhasználhatják, talán nem is jutnak ebbe az abszurd helyzetbe! — amit a plusz hatvan gyerek után a szülők fizettek be étkezési hozzájá­rulást. A község legerősebb gazdálkodó szerve, a Rá­kóczi Tsz segített, amiben tu­dott. Az ott vásárolt nyers­anyagot a főzéshez jutányos áron adja, fizeti az egyik dajka bérét. Teljesen nyilvánvaló, hogy az óvodába járó ibrányi gyermekeket étkeztetni kell — hogy milyen keretből, azt döntsék el az illetékesek egymás között. Úgy tűnik, csupán rugalmasabb intézke­désre lenne szükség, hogy a jövő esztendőben ne kerülje­nek ebbe a tarthatatlan hely­zetbe. Kádár Edit Áramszünet kizárva Épül az üzembiztos Lozvezelék Üzemzavar! Pár nappal ezelőtt a Nyíregyháza és Kisvárda közötti villanyhá­lózatnál észlelték. Ez azzal a ’ természetes következmény­nyel járt volna, hogy mind Kisvárdán, mind Mátészal­kán majdcsak, egy napra megszűnik az áramszolgálta­tás. De nem így történt. Egy kapcsolás kellett csupán, és a Tiszalökön .termelt áram Szerencsen át jutott el Kis- várdára, onnan tovább Má­tészalkára. Ördöngösség? Nem, csak maximális biz­tonságra törekvés. Köztudott, hogy az ország áramellátását egy körön húzódó vezetékrendszer, az úgynevezett országos háló­zat biztosítja. Ez eleve lehe­tővé teszi, hogy egy-egy sza­kasz hibája esetén az ellen­kező irányt táplálják be, így az áramszolgáltatás folya­matos. Az országos hálózat mellett sorra épülnek a te­rületi körök, amelyek emel­lett egy-egy tájegység zavar­talan és abszolút biztonságos energiaellátását szolgálják. A Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalat, amely há­rom megye — Szabolcs— Hajdú—Szolnok — területén külön teherelosztó révén adja az áramot, folyamatos építkezésekkel biztosítja hogy a települések, ipari lé­tesítmények ellátása ma­ximálisan biztos legyen. így épül az a kör. melynek Ti- szalöktől induló szakasza Nyíregyházán és Kisvárflán át Mátészalkára vezet. Szál­káról egy nyúlvány épült az árvíz után Fehérgyarma­tig, majd új városunk és Nyírbátor között most ké­szült el a 120 kilovoltos ve­zeték 24 kilométeres szaka­sza. Az 1972 évi programban szerepel a Nyírbátor és Debrecen közötti táv meg­építése, így a kör bezárul, hiszen Tiszalök és Debrecen között már van kapcsolat. Az üzembiztos energia­szolgáltatás megtervezésekor ügyeltek arra, hogy a körök egy-egy ponton érintkezze­nek, így a teljes kör kiépü­lése után egy-egy vezeték elromlása esetén az ellen­kező irányból is tudnak ára­mot adagolni. Speciálisan biztonságosan — három ve­zetékes rendszerrel — ol­dották meg Záhony villany­áram-szükségletének kielé­gítését, mégpedig 20 kilo­voltos elosztóhálózattal. Az új körvezetékrendszert vasoszlopokra szerelik, még­pedig függesztett szigetelők­kel. Ez a tartórendszer olyan stabil, hogy vihar sem tépi, és csak rendkívüli ele­mi pusztítás képes megron­gálni. A tartók felállítása és építése, a vezeték szerelése rendkívüli erőt igényel, és csak a korszerű gépi beren­dezésekkel valósítható meg. Még így is szükség lesz az 1972 évre ahhoz, hogy a Nyírbátor—Debrecen kö­zötti vonalszakasz elkészül­jön, és majd 1973-ban bezá­ruljon a kör (b.) NYÍREGYHÁZA LEGKORSZERŰBB ÜZEMI KA­ZÁNHÁZÁT A HAFT 1NDE UTCAI G RÁBÁN ÉPÍ­TETTÉK. A7 ÖT ÉS .’ONNÁS GAZJLAJFÜTÉSÉ.. KA­ZÁNOKAT KATRIC7 MIHÁLY FÖKAZÁNKEZELÖ A DISZPÉCSERASZTAL MELLÖL IRÁNYÍTJA. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Egészségünk tükre 2,5 millió orvosi vizsgálat — Háromezer magányos öreg gondozása Tanácskozás a zárszámadások előkészítéséről A betegnek aligha jelente­nek vigaszt az egészségügyi ellátás fejlődéséről szóló ada­tok. A gyógyításra szoruló ember elsősorban azon méri le az egészségügyi gondosko­dás szintjét, hogyan látják el őt a körzeti orvosnál, a rendelőintézetben, a kórház­ban. S valljuk be, ma még korántsem lehetünk elége­dettek. Közismerten zsúfoltak a rendelők, kórházak, kevés az orvos — főként a szakorvos, A megye lakosságához viszo­nyítva kevés a kórházi ágyak száma. Még sorolhatnánk a jogos igényeket, de nemcsak az igények növekednek, ha­nem az egészségügyi ellátás szintje is. Noha szeretnénk már előbbre tartani. De a számok is jelzik, nem akár­milyen — egy csapósra meg­oldható feladatok hárulnak a megyére. 70 ezren a kórházakban Egy év alatt megyénkben 2,5 millió vizsgálatot végez­nek a körzeti orvosok. Más­fél millióra tehető az SZTK- rendelőin tétetekben lebonyo­lított vizsgálatok száma, míg a kórházakban egy év lefor­gása alatt 70 ezer beteget gyógyítanak. Ha ezekhez még hozzávesszük a 180 ezer ter- hesgondozásoíi megjelent nőt, több, mint 4 millióra tehető azok száma, akik a gyógyítás valamilyen lépcsőjén talál­koznak az orvossal. Óriása munka rejlik a számok mö­gött, még akkor is, ha — fi­gyelembe vesszük a valós helyzetet — az úgynevezett, rutin-vizsgálatokat, vagy ai' enyhébb megbetegedéseket. Alig ötszáznál több — 584 — orvos gyógyító munkája, erőfeszítése húzódik meg a 4 millión felüli betegségszám mögött. Az orvosok döntő többsége — állapította meg egy megbeszélésen a .megyei tanács elnökhelyettese — be­csülettel dolgozik. Az elmük időszakban tovább javult az orvos és a beteg kapcsolata, a kölcsönös bizalom. Me­gyénkben — ahol az országos átlagnál jóval kevesebb az orvos — nagyobb munka, te­herbírás vár a gyógyító munkát végzőkre, mint má­sutt. A megye orvosai mégis helytállnak, új gyógyászati eljárásokat dolgoznak ki, a kórházak tehetséges, friss erőkkel gyarapodnak, az or­vosok közül mind többen vé­geznek értékes tudományos, kutató tevékenységet is. Orvosi továbbképzői* A megyében az utóbbi év­ben 64 körzeti orvos vet* részt kórházi továbbképzé­sen, hogy eredmánvesebben tudia ellátni tennivalóit. Az. egészségügyi ellátást a tárgv* és személyi feltételek azon­ban meglehetősen hátráltat­ják. Kevés a kórházi ágy Sza bolcs-Szatmárban, 10 ezer la­kosra 34.9 jut, az országor átlag 45.8. Az ágyaik száma a kívántnál lassabban gyarap­szik. öt évvel ezelőtt a megye kórházaiban 2870 ágy volt, a legutóbbi adatok; 3251 az ágyszám. Az egészségügyi be­Ritka pénzlelet Tiszabezdéden Kert ásózása közben a mai forinthoz hasonló nagyságú, három milliméter vastagsá­gú, majdnem tíz gramm sú­lyú ezüstpénzt talált Majo­ros Géza gépkocsivezető Ti­szabezdéden. Az érme egyik oldala Zeust ábrázolja, a másikon Pegazus látható. A szakemberek megállapításai szerint Európa első pénzei közül került elő egy példány. Az időszámításunk előtt! századokban itt élt kelták öntötték hasonló görög vén? mintájára. A ritka érme a nyíregyházi múzeum numiz­matikai gyűjteményét gyara­pítja. ruhazások elhúzódása is ne­hezíti a színvonalasabb gyó­gyító munkát. A megye ve­zető szervei az 1972-es évben a korábbinál is nagyobb erő­feszítéseket terveznek, hogy javuljon a tárgyi és személyi ellátottság. Különféle előnyök biztosí­tásával igyekeznek betölteni a még üres orvosi állásokat. Az utóbbi időszakban is tör­téntek lépések ez ügyben, 10 millió forint értékben csak­nem 100 lakást vásároltak és építettek a megyében, a kezdő orvosok részére. Jelen­leg azonban megyénkben 10 ezer lakosra 9,7 orvos jut, az országos átlag 16,8. Különö­sen nagy az orvoshiány a rendelőintézetekben, ahol kórházi orvosok Kénytelenek ellátni a munkát. Ezzel keve­sebb idő és erő jut a kórhá­zi gyógyító munkára. De a körzeti orvosok létszáma sem teljes. Háromezer magányos A megye egészségügyi fej­lesztésével megbízott szervek az új év során mindjobban kiterjesztik tevékenységüket a szociális gondozás külön­féle területeire is. Felméré­sek szerint a megye lakosai­nak 14,7 százaléka 60 éven felüli.- Az idős emberek 30— 40 százaléka nem tudja eltar­tani magát. Őket a tanácsok részesítik szociális segélyben. Több száz idős ember vár szociális otthoni elhelyezésre, azonban sokan vannak olya­nok, akik szívesen maradná­nak a megszokott régi kör­nyezetben, otthonukban, amennyiben gondozásukat, el­látásukat sikerülne megálda­ni. A magukra maradt öregek száma nem csekély. 25 ezet tsz-járadékos él megyénkben, közülük 5700-an szorulnak rendszeres anyagi támogatás­ra, melyet a tanácstól és s tsz-tői részben meg is kap­nak. Ez nem eléggé állandó jellegű, nem intézményes. Ai idős emberek közül 3 ezernek nincs gyermeke, teljesen ma­gányos, róluk a társadalom­nak szükséges, a jelenleginél átfogóbban, intézményesen gondoskodni. Ezek alapján kezdeményezték megyénkben a házi környezetben történő társadalmi gondozást. Egy önkéntes megyei gondozó- szolgálatot szerveznek, mely­nek első lépcsőit már 1971- ben lerakták. Néhány járás­ban már értek is el kezdeti eredményeket. Tovább szorgalmazzák megyeszerte az öregek nap­közi otthonait, hogy minél több magára maradt idős em- - bér érezze a társadalom cse­lekvő gondoskodását. Páll Géza Élénk vitában kölcsönöz-* ték egymásnak gondolataikat a Tisza menti Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek hívására a terület fő­könyvelői. A 61 termelőszö­vetkezet és 15 szakszövetke­zet képviselői közül hetve­nen jelentek meg a három­napos konzultáción és a vita­indító előadás után részlete­sen elemezték az év végi lel­tár. a mérlegkészítés és a zárszámadási közgyűlések előkészítésének újszerű ten­nivalóit. Az idei termelőszövetkeze­ti zárszámadások előkészíté­sénél néhány új finomítás történt az előírásokban. Kö­zülük a legjelentősebb, hogy az év végi leltárban a kész-* leteket szűkített önköltségen, tehát a tényleges ráfordítás költségeinek arányában lehet elszámolni. (Korábban orszá­gosan egységes árakon folyt az elszámolás.) Ez a közös gazdaságok döntő többsége számára előnyös. Ugyanígy az állatállományt is a ráfor­dított költségek alapján le­het leltárba venni. Ez is a termelőszövetkezetek szá­mára előnyösebb a korábbi eljárásnál. Csak végre kell hajtani. Mint megtudtuk a tanács­kozáson, a zárszámadásokat legkésőbb február 17-ig meg kell tartani, mert február 20-ig fel kell küldeni a köz­gyűlés által jóváhagyott jegy­zőkönyveket az elsőfokú pénzügyi hatóságnak. Emiatt a mérlegeket januárban, de legkésőbb február 10-ig el kell készíteni. vörös nyakkendők, no meg a vékony . gyermekhangok azt jelzik, hogy úttörők ta­nácskoznak. A beszámolók az eredményekről és a gon­dokból, a viták, a megye ve­zetőinek feltett kérdések mégis azt tanúsítják, hogy felnőttekhez illő komolyság­gal foglalkoznak az úttörő­élet törvényeivel, iskolájuk, községük' és az egész megye életével. Két napon át, december 28-án és 29-én rendezték meg a nyíregyházi Szamuely Tibor úttörőházban a VI. megyei úttörőparlamentet. 230 úttörőcsapat, több, mint 70 ezer gyerek képviseleté­ben 105 úttörő vette birto­kába két napra az úttörő­házat. Mint az igazi Parlament. Olyan, mint az igazi. A gyerekek otthon, is­kolájukban és az úttörőcsa­patnál összegyűjtötték a vé­leményeket, izgatottan vár­ták, hogy szót kapjanak, s beszámolhassanak életükről. Figyelnek minden hozzászó­lásra," mert a tanácskozással még nem ért véget a mun­ka. Otthon még hosszú ideig faggatják majd őket; mit láttatok, mit tapasztaltatok ? Vitaindító előadással kez­dődött a kétnapos program, majd három ' szekcióban folytatták a küldöttek a ta­nácskozást. A téma mind­három szekcióban ugyanaz: „Az úttörőtörvény szellemé­ben.” Délután a megye fejlődé­sével ismerkedtek. Másnap a KISZ VIII. kongresszusán részt vett küldöttek él­ménybeszámolót tartottak. Tyukodi pajtás A gazdag programok kö­zötti szünetben, , a folyosói beszélgetéseken — ugyan­úgy, mint az igazi parla­mentben — a küldöttek kis "sooortekra szakadva to- •'ább folytatták a tapaszta- • -♦(’serét. Csermák Emília, a tyukodi iskolások parlamenti képvi­selője a raj munkájáról, és az iskola tisztasági verse­nyéről számolt be. A megye néhány „papucsos iskolája” között egyik a tyukodi új is­kola. — Hatodikos voltam, ami­kor átadták. Most nyolca­dikba járok. A szülők örül­tek, hogy tiszta, rendes is­kolába járunk, mi meg ha­mar megszoktuk. Mindenki hozott papucsot, yagy torna­cipőt. Az iskolában azt vi­seljük. Szép eredményt ér­tünk el az iskola szépítésé­vel, vöröskeresztes szakkö­rünk is van, részt vettünk a „Jó fog — jó egészség” ak­cióban. Aztán, mint egy igazi képviselőhöz illik, megemlíti a gondokat is. — Nincs tornatermünk. Nyáron az udvaron, vagy a futballpályán tornázunk. Télen a tanteremben. A pa­dokat félre kell tolni, alig férünk. Pedig mindenkinek van tornafelszerelése. Azt nem értjük, hogy ehhez a szép, új iskolához miért nem készült tornaterem. Emília az iskolai úttörő­tanács tagja, azonkívül az ötödikben őrsvezető. — Tanárnő szeretnék lenni, mert nagyon szere­tem a gyerekeket. Főleg a kicsiket. Ezért is örülök, hogy ötödikes őrsöm van. „Elmond'uk egymásnak” Nyolcszáz nyíregyházi út- ' törőt és kisdobost képvisel Bodnár Katalin a 12. számú iskolából. — Nem sokat tudunk más városok, községek úttörői­nek örömeiről, gondjairól. Ez a parlament sokat pótol. Elmondjuk egymásnak; ná­.lunk ez, meg ez jól megy, ezt ajánljuk másoknak is. Nálunk az ötödikesek a 18 akció közül a közlekedési eszközök feldolgozásának témáját választották. Földön, vizen, levegőben — ez a cí­me. A hatodik és a hetedik osztályosok a „Fél évszáza­dos a lenini úttörőszervezet” elnevezésű akcióba neveztek. A nyolcadik osztályosok pe­dig a „Testvéreink számve; tése” akcióval foglalkoznak, vagyis a KISZ-szel. Idén a papírgyár KISZ-szer vereté­vel tartunk kapcsolatot. El­jöttek, ismertették a mun­kájukat, pályaválasztási ta­nácsadást tartottak a nyol­cadikosoknak. Kati hetedikes és csapat^ titkár. — Meglepődtem, amikoí megválasztottak. Inkább nyolcadikosokat szoktak er­re a funkcióra választani. Sok mindennel foglalkoz­tam, a tanulás mellett ének­karba és sportolni jártam, sokat olvasok, és itt van aa úttörőmunka. Szüleim ta­nácsolták, hogy valamelyik­kel szakítani kellene, na menjen a pluszmunka a tanulás rovására. Abbahagy­tam a sportot. Érzem, hi­ányzik, de arról mégis könnyebben mondtam le, mint az úttörőmunkáról. Posgai Gyuri küldetése A kisvárdai Posgai György már másodszor jár úttörő­parlamenten. Tanárai ko­molynak, koránál idősebben gondolkozónak ismerik. — Inkább eredményeket hoztam Kisvárdáról a par­lamentre, mint gondokat, Szerencsére nincs sok prob­lémánk. Az akciók az ötö­diktől a hetedik osztályig városunk, a megye és az öt­éves terv megismerésével foglalkoznak. Nyolcadikban pedig a KISZ életévei is­merkedünk. — Mint nyolcadikost, le­endő KISZ-tagot az foglal­koztat, hogy milyennek kell lenni az úttörőnek és mi­lyennek a KISZ-tagnak. Az úttörőmozgalomnak nagy egyéniségformáló ereje van, önállóságra szoktat az őrs­ben, a rajbah, a csavarban. Jobb lenne, ha többen len­nének büszkék arra, hogy úttörők. Mert belőlünk lesz-' nek a KISZ-tagok, és én úgy gondolom, hogy a KISZ- be olyan emberek kell°nekä akik szilárd jelleműek. ha­tározott világnézetűek, akik tudják, hogy mit kell tenni­ük. B. Ü ff • I * 'AJ.9* I ^ „Sej, haj úttörőnek... Két nap a megyei parlamentben A hófehér ingekre kötött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents