Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-31 / 308. szám
I97í. deéem'öer Sí.-SÍAÖVAfttfft*» * W 8. »fia! Közlemény a megyei pártbizottság üléséről Az 1971. évi ^azdasá^poliiikai célok telj építéséről és irányelvek 1972-re Mint már jelentettük, december 28-án a megyei párt- bizottság megtárgyalta, mit tett a X. pártkongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósításáért az elmúlt évben, illetve megjelölte az 1972. évi legfontosabb célokat. A pártbizottság megállapította, hogy a megyénkre 'vonatkozó 1971. évi gazdaságpolitikai feladatok szoros összefüggésben történtek a népgazdasági terv főbb céljaival, illetve a párt X. kongresszusának határozataival. Célunk a IV. ötéves terv időszakára: „A tervidőszak végére el kell érni, hogy a gazdaságban, a lakosság foglalkoztatottságában, életszínvonalában, szociális, egészségügyi, kommunális ellátottságában az országos átlaghoz viszonyított elmaradottsága fokozatosan csökkenjen.” Mint ahogy dr. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, nagyok az elmúlt évi eredmények és jogosan lehetünk erre büszkék. 1971 dinamikus fejlődést hozott és ez a megye lakosságának életszínvonalában megmutatkozik. 1972-ben is az országos átlag felett fejlődik az ipar és a mezőgazdaság és lakosságunk életszíntje is az országos átlag szerint alakul. De — mint mondotta — nagyon sokat kell mindenkinek tenni a maga helyén, hogy behozzuk történelmi elmaradottságunkat és elérjük az országos átlagot. 1. Megyénk 1971 évben történt fejlődésének fő vonásait a következőkben látja a megyei pártbizottság: A termelő ágazatok fejlődési üteme továbbra is meghaladja az országos átlagot. Iparunk termelése 9—10 százalékkal, az építés-szerelési teljesítmény 14—15 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12—13 százalékkal lesz magasabb, mint 1970 évben. Kedvezően alakult a termelés az állami nehéziparban, ahol a termelésnövekedés üteme 12 százalékkal haladta meg a korábbi évet. A könnyűiparban várhatóan mintegy 5 százalékos lesz az évi növekedés. A tanácsi iparban 14 százalékos növekedéssel számolhatunk. A növekedési ütem azonban az 1970 évi szintet nem éri el. Hasonlóképpen mérsékeltebb a fejlődés a szövetkezeti ipar területén, ahol 5—6 százalék körül alakul. A gazdaságos termelés végett az üzemek fokozottan törekedtek a technológiai folyamatok, a gyártmányok korszerűsítésére. Ez a törekvés elsősorban a nagyobb és a nemrégiben fejlesztett vállalatoknál volt érezhetőbb. Egyes kisebb üzemeknél, de különösen a ktsz-eknél a műszaki fejlesztésben a lehetőségeket nem eléggé használják ki. A megtermelt termékek piaci realizálása — egy-két vállalat kivételével — megfelelően alakult. A vállalatok és szövetkezetek előreláthatóan mintegy 5,4 milliárd forint értékű terméket értékesítenek, 7—8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építőipar folyamatos termelését az egyes építőanyagok (cement, kavics, kisméretű tégla, stb.) hiánya, az építkezések szétforgácsolása, a termelés szervezetlensége Kedvezőtlenül befolyásolta. Viszont a termelésnövekedést elősegítette az új építőipari szervezetek létrehozása, a gépesítés fokozása, az új technológiák bevezetése (alagútzsalus építési mód). A szocialista iparban foglalkoztatott létszám 2300 fővel, 6,3 százalékkal növekedett, éves átlagban eléri a 38 300 főt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az iparban 2—2,5 százalékkal javult, így a termelés növekedésének forrása csak 20—25 százalékban a termelékenység emelkedése. A szocialista iparon belül a tanácsi és szövetkezeti iparban a helyzet kedvezőbb. A tanácsi iparban a termelés növekményének 50—55 százaléka, a szövetkezeti iparban 60—65 százaléka származott termelékenységjavulásból. Az építőipar a 14—15 százalékos termelésfelfutást 9— 10 százalék létszámnöveléssel érte el. A termelékenység javulása kedvezőbb, mint az iparban és megközelíti az országos átlagot. A munkaerő-vándorlás úgy az iparban, mint az építőiparban mérséklődött. 1971-ben a szocialista szektor beruházásainak értéke meghaladja a 3,3 milliárd forintot. A beruházások anyagiműszaki összetételét tekintve megállapítható, hogy az építés- jellegű beruházások részaránya csökken, ugyanakkor a gépi beruházásoké növekszik. Jelenleg a megyében 30 fontosabb beruházás kivitelezése folyik. A fontosabb beruházások közül megtörtént az átadása a HAFE I. II. szerelőcsarnokának, az Alkaloida Vegyészeti Gyár tablettázó- és gyógyszeralapanyag üzemének, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai üzemének. Megyénk mezőgazdaságában tovább folytatódott a termelési módszerek korszerűsítése. Termelőszövetkezeteink 35 százalékkal fordítottak többet gépbeszerzésre, mint 1970 évben. A felhasznált műtrágya 38 887 tonnával, 31 százalékkal volt több, A termelési módszerek korszerűsítése, a műtrágya fokozottabb felhasználása, a gondos előkészítési munka és a viszonylag kedvező időjárás eredményeként a termésátlagok kedvezően alakultak. Az ipari növények közül a cukorrépa, a dohány és a burgonya vetésterülete tovább csökkent. Vetésarányuk különösen az állami gazdaságoknál alacsony. A szálas takarmány hozama a nyári szárazság miatt 9—10 százalékkal csökkent. Zöldségfélék termelésében lényeges javulás nem tapasztalható. A vetésterület további 650 kh-val csökkent. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság és a feldolgozó üzemek igényeinek kielégítését. A téli alma termése mintegy 22 ezer vagonra tehető az 1969 évi 34, és az 1970 évi 26 ezer vagonnal szemben. A csökkenő terméseredményt a korai fagy, többszöri jégverés okozta. A szarvasmarha-állomány gyarapodása továbbra sem kielégítő. A sertéstenyésztésnél a fejlődés dinamikus, elsősorban a nagyobb üzemeknél, különösen a süldő- és hízóállatlétszám gyarapodott nagy ütemben. Az 1970 évi ár- és belvíz nagy károkat okozott a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek ez évben jelentős segítséget kaptak az államtól veszteségeik rendezésére. Az 1971 évi termelés viszonylag zavartalanul folyt. A termelőszövetkezetek gazdasági eredménye a tervezettet 2—3 százalékkal, a múlt évit körülbelül 18—19 százalékkal múlja felül. A mezőgazdasági üzemek a vetési és betakarítási munkákat időben elvégezték. A termelőszövetkezetek és a kisegítő gazdaságok az őszi mélyszántást december 1-ig 70 százalékban elvégezték. II. Megyénk lakosságának életkörülményei 1971 évben megfelelő mértékben javultak, annak ellenére, hogy az 1970 évi kedvezőtlen gazdasági eredmények ez évben is éreztették hatásukat. A bérből élők átlagkeresete az 1970 évi tényleges szintet 4 százalékkal haladja meg. Ezenbelül a növekedés az iparban 3—3,5 százalékos, az építőiparban 5—5,5 százalék. A jövedelmek az átlagbéreket 2—2,5 százalékkal haladják meg. A megye közös gazdaságai a vártnál általában jobb eredményeket értek el. Ez lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti tagok átlagos jövedelme is meghaladja a múlt évi színvonalat, és megközelítse az 1969 évit. A megye pénzforgalma előreláthatóan 7—8 százalékkal növekszik, s ebből munkabérekre 6—7 százalékkal, felvásárlás címén 16—17 százalékkal fizetnek ki többet a lakosság részére, mint 1970-ben. Ruházati cikkekben, tartós fogyasztási cikkekben lényegesen javult az ellátás. Bővült a választék az alacsonyabb áru ruházati termékeknél. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 4 százalék, ezenbelül az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma 10—11 százalékkal több, az iparcikkek forgalma viszont 2,5—3 százalékkal kevesebb, mint 1970 évben volt. A kiskereskedelmi forgalmunk tendenciái az országoshoz viszonyítva ellentétesen alakult. Az iparcikkforgalom csökkenése összefüggésben van az 1970 évi ár- és belvízzel. A IV. 5 éves tervben meghatározott 21 800 lakásból az 1971 évi terv szerint 4289 lakás építését kellett befejezni. Év végéig várhatóan 4010 lakás megépítésére kerül sor, melyből 1420 árvizes lakás. A gyermekintézmény-hálózat megyénkben tovább bővült. A bölcsődei férőhely 6 százalékkal, az óvodai férőhely megközelíti év végére a 12 200-at, ami 600-zal több a tavalyiul. A járóbeteg-ellátás feltételeinek javítására három új orvosi rendelő épült, ezzel számuk 211-re emelkedett. A megye gazdasági fejlődésének iránya megfelel a megyei pártértekezleten kitűzött céloknak. Állami vállalataink, szövetkezeteink nagy része dinamikusan fejlődik. A mezőgazdaságban a szocialista üzemek tovább szilárdultak. Az eredmények ellenére megállapítható, hogy a munka termelékenysége nem az elvártaknak megfelelően alakult. Ez elsősorban annak a következménye, hogy egyes vállalatainknál nem fordítanak elég gondot a munka- és üzemszervezésre, a munkafegyelem megszilárdítására, a takarékosabb munkaerő-gazdálkodásra. A mezőgazdaságban az ipari növények, zöldségfélék termelése nem kielégítő, ezen kell javítani. III. 1972-ben a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai irányelvek szerint fejlődik a megye gazdasága. A rendelkezésre álló eszközök optimális felhasználása — egyes népgazdasági ágakban — az országostól nagyobb arányú fejlődést, termelésnövelést tesz lehetővé. Takarékos gazdálkodást kell megvalósítani az összes gazdálkodó szerveknél. Nagy gondossággal kell foglalkozni a hatékonyság, a termelékenység növelésével. A termelékenység növelése mellett biztosítani kell a foglalkoztatási színvonal emelését is. Jelentősen előbbre kell lépni a vállalati üzem- és a munkaszervezés korszerűsítésében, a szocialista munkaverseny fejlesztésében. 1972-ben tovább folytatódik az 1970—1971-ben megkezdett ipari beruházások építése. Az 1971-ben üzembe helyezett beruházások, az új termelőkapacitások, valamint a meglévő üzemek fejlődése eredményeként az ipari termelés körülbelül 8—9 százalékkal emelkedik. Az 1972 évi tervben jelentősen érezteti hatását a Hajtómű- és Felvonógyár, az Auróra Cipőipari Vállalat üzembe helyezése, a Nyírségi Ruházati Ktsz üzembővítése, a MOM részleges üzembe helyezése, a Csepel Motorkerékpárgyár üzembővítése, a HÓDIKÖT új üzeme. Az ipari termelésben nagy súlyt kell helyezni a termelés gazdaságosságára, ezt kívánja a népgazdasági és vállalati érdek egyaránt. Különösen vonatkozik ez az export- termelésre. A vállalati gazdasági vezetésnek nagyobb gondot kell fordítani az új kapacitások gyorsabb kihasználására. Ennek érdekében biztosítani az ehhez szükséges alapvető feltételeket, (megfelelő piackutatás, munkaerőképzés fokozása, betanulási idő csökkentése). Az iparban foglalkoztatottak számának növekedésében 1972-ben a korábbi évek 7—12 százalékos emelkedésével szemben mintegy 5—7 százalékos fejlődés várható. Ez részben összefügg azzal, hogy vállalataink létszámigényüket a munkaerő belső átcsoportosításával igyekeznek kielégíteni. 1972-ben a piaci igényeknek megfelelően törekedni kell a termelőberendezések, a kapacitások jobb kihasználására. Ahol az igények és a lehetőségek adottak, biztosítani kell a több műszakos termelést. Illőbbre lépni a vállalati munkaszervezésben, a folyamatos normakarbantartásban, a technológia és gyártmányfejlesztésben, a műszaki fejlesztésben. Ezáltal biztosítható, hogy előbbre lépjenek a termelékenységben. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1971. június 29-i határozata, az ennek kapcsán született megyei pártbizottsági határozat megszabta azokat a feladatokat, amelyeket a IV. ötéves terv, ezenbelül az 1972 évi terv beruházási céljainak tervezésében, előkészítésében és megvalósításában érvényesíteni kell. Minden területen gyorsítsuk a folyamatban lévő beruházások befejezését, ezáltal emeljük a kivitelezői munka hatékonyságát. Csak olyan beruházásokat szabad elkezdeni, melyeknek a teljes pénzügyi fedezete biztosítva van. A kormány országosan a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos növekedésével számol. Megyénk mezőgazdasági termelésénél 1972 évre is — a IV. ötéves terv időszakára meghatározott évi 4—4,5 százalékos átlagos növekedéssel számolunk. A szocialista üzemek termelésnövekedése mellett továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a háztáji kisegítő gazdaságok termelése a korábbi évekhez képest ne csökkenjen. Az általános mezőgazdasági fejlesztési célok elérésén túl az 1972-es gazdasági évben az alábbi főbb feladatokra kell összpontosítani gazdaságpolitikai intézkedéseinket: 1. Az 1972. évi befejezésre tervezett szakosított ser* téshizlaló és tehenészeti telepek műszaki átadása megtörténjen. 2. A mezőgazdasági nagyüzemek teremtsék meg áss állattenyésztés és a takarmánytermesztés összhangját, törekedjenek a terméshozamok növelésére. 3. A növénytermesztésben mind szélesebb körbe» kell kialakítani, alkalmazni a nagy terméshozamokat biztosító hibrid vetőmagok arányát és a műtrágya használatát. 4. Törekedni kell mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a komplex gépesítés mind szélesebb körben való alkalmazására, a mezőgazdasági élőmunka hatékonyságának növelése érdekében. 5. A megyei szakemberek széles körű bevonásával részletes tanulmánytervek készülnek a burgonya, a dohány, a cukorrépa, a zöldségfélék, a téli alma termesztésére és a szarvasmarha tenyésztésére. 6. Országos pályázati kiírásra beadott megyei pá lyázatok alapján — annak MÉM-elfogadása és engedélyezése után — meg kell kezdeni az 10UU vagonos na romfifeldolgozó, két 500 vagonos hűtőtároló és 1 üzemi húsfeldolgozó építését, valamint egy 500 vagonos hű- tőtároló 1973. évi építéskezdésének műszaki előkészítését, IV. Az 1972. évi megyei költségvetés előirányzata 13,2 százalékkal magasabb az 1971. évinél. Országos szinten a költségvetési előirányzat növekedésének mértéke 8,6 százalékos. A kiadások több, mint 70 százaléka szociális, egészségügyi, valamint kulturális jellegű. Az 1972. évi terv szerint megépül 36,3 kilométer vízvezeték-hálózat, 5,6 km csatornahálózat, 67 574 folyóméter járda, 2512 folyóméter szilárd burkolatú út, 26 ezer méter villamoshálózat, 7 körzeti orvosi rendelő, 172-vel nő a kórházi ágyak száma, a középiskolai tanterem 12-vel, az óvodaférőhely 750-nel, a középiskolai férőhely 124-gyel növekszik. Az 1972. évi terv szerint várhatóan 3601 lakás épül megyénkben, melyből 852 célcsoportos, 422 OTP, 50 magántársas, egyéb állami lakás 80 darab, egyéb tanácsi lakás 78, lakásszövetkezet keretében 108, magánerős családi ház 1939. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedése mellett a lakosság fogyasztása 5 százalékkal, a lakosság egy főre éső reáljövedelme is mintegy 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2,5 százalékkal emelkedik. Megyénk vonatkozásában a lakosság reálbér, reáljövedelme tekintetében hasonló növekedéssel számolunk. Feltétlenül szükséges, hogy a reálbérek emelkedése szoros összefüggésben valósuljon meg a termelékenység javulásával. Megyénk kiskereskedelmi áruforgalma 1972 évben várhatóan magasabb lesz, mint volt ez évben. A kiskereskedelmi forgalom emelkedésénél az országoshoz hasonlóan 9—10 százalékkal számolunk. Az áruforgalom tervezett növekedése szükségessé teszi a kereskedelem hálózatának további korszerűsítését, bővítését, az árukínálat és a választék javítását. A kereskedelemnek fokozottabban kell törekedni arra, hogy a megyénkben működő vállalatok által előállított termékek minél nagyobb mértékben megyén belül kerüljenek értékesítésre. A tartós fogyasztási cikkek növekedésével párhuzamosan fokozódó igény jelentkezik a lakosság részéről a szolgáltatás iránt. A szövetkezetek, vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a teljesítményértékek növelésére, a hálózat bővítésére. Különösen fontos a kisebb településeken — az ellátatlan területeken — a szolgáltatások mennyiségi javítása, illetve növelése. Biztosítani kell, hogy a szolgáltatásfejlesztési alapok a célnak megfelelően és hatékonyan kerüljenek felhasználásra. V. • Az elkövetkezendő időben tovább növekszik a párt- szervezetek feladata, elvi irányító és ellenőrző tevékenysége, a gazdaságpolitikai célok megvalósításában — állapította meg a megyei pártbizottság. Pártszervezeteink — ahol reális és koordinált ötéves tervet dolgoztak ki — szorgalmazzák a konkrét intézkedési tervek elkészítését, folyamatosan ellenőrizzék a tervek megvalósulását és szükség esetén adjanak javaslatokat a tervcéloknak a változó igényekhez és lehetőségekhez való igazításra. Ahol a tervek módosításra szorulnak, pártszervezeteink kezdeményezzék a célok felülvizsgálását, reálisabb tervek kidolgozását, irányítsák a figyelmet a legfontosabb feladatokra. Ellenőrizzék az államközi kötelezettségek tervszerű teljesítését, a pártszervezet eszközeivel segítsenek az export növelésében, a belkereskedelmi rendelések ütemes kielégítésében. Fordítsanak nagy gondot arra, hogy a folyamatban lévő ^beruházások minél előbb megvalósuljanak, hogy megfelelő tartalékok képződjenek és maximálisan kihasználódjanak a korszerű technikai berendezések. Növekedjen a pártszervezetek kezdeményezőkészsége minden vonalon. Feladatuk figyelemmel kísérni és minden eszközzel támogatni a műszaki fejlesztést, a hatékonyság növelését, a belső anyagi és szellemi erőforrások feltárását, a takarékos gazdálkodást, a bér és jövedelem alakulását, a dolgozókról való gondoskodást, a szociális ellátást a kollektív szerződésekben rögzített kötelezettségek teljesítését. Utóbbit természetesen közösen a szakszervezettel. Fordítsanak pártszervezeteink az eddigieknél is nagyobb figyelmet a munkáskollektívák mozgósítására, a szocialista munkaversenyre, a szocialista brigádok és általában a munkaversenyben kitűntek erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Segítsék elő és óvják a jó munkahelyi közérzetet, lépjenek fel az üzemi demokrácia megsértői ellen. A vállalati, szövetkezeti és üzemi pártszervezetek készítsék el saját üzemük 1972-re gazdaságpolitikai céljait és politikai szervező munkával segítsék az intézkedések végrehajtását. Politikai irányító, szervező és ellenőrző munkájukkal járuljanak megyénk fejlődéséhez, Szabolcs-Szatmá# dolgozó népe életének javításához.
