Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

»tvm PVFOLTAV 307. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1971. DECEMBER 30, CSÜTÖRTÖK fA^rvR TÁRTAIM <B0Tj’ Gyorslista a III. és IV. Békekölcsön sorsolásáról <4 oldr.í) Év végi számadás Szabolcsi üzemekből jelentjük INDUL AZ UTOLSÓ EXPORTSZÁLLÍTMÁNY A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁRBÓL. (ELEK EMIL FELVÉTELE.) Négy miniszter a jövő év exportkilátásairól Menedzser: a társadalom A megyei tanács mai ülé­sén szokatlan dologban ké­szül döntésre. A többek kö­zött egy előterjesztés fekszik a tanácstagok előtt, amely alapítványok létesítését ja­vasolja. A megye párt-, ál­lami és társadalmi, vala­mint egy sor gazdálkodó szervének együttes terveze­te ez, amely az előterjesztés első mondata szerint a kö­vetkező célt tűzi ki: ,,A me­gye szellemi bázisának nö­velése, az alkotói kedv fenn­tartása, a tehetségek és az alkotói képességek kibonta­koztatása, az érvényesülés és az elismerés folyamat jellegének biztosítása." A kissé hivatalos fogal­mazás boncolgatása mind lelkesítőbb. Mert a tanács­ülés előtt szereplő előter­jesztés valóságban nem mást tartalmaz, mint azt, hogy Szabolcs-Szatmár me­gye társadalma vállalja: menedzsere, segítője és len- dítője lesz minden tehetség­nek és anyagi áldozatot sem kímélve teremti meg a lehe­tőséget ahhoz, hogy az itt élő szellemi kapacitás tudá­sát e terület folyamatos fel­lendítésére fordítsa. A sor ott kezdődik, ahol mindennek a forrása van: az általános iskolai diákott­honok alapításánál. Hogy időben felfedeződjenek a munkás-paraszt tehetségek, hogy egyenlő eséllyel star­tolhasson városi és falusi, tanyai gyermek az életben. Szervesen kapcsolódik eh­hez a középiskolai, az egye­temi és főiskolai alapítvá­nyok rendszere. Itt nem egy­szerűen kollégiumokról van Szó, hanem elsősorban arról, hogy az egy-egy szakterüle­ten kiválóak tartós ösztön­zést kapjanak ahhoz, hogy kibontakozzék képességük, és hogy e folyamat idősza­kában anyagi gondoktól mentesen fordíthassák ener­giájukat a tanulásra. Az alapítványrendszer kö­vetkező fázisa a pályadíj. Évente hét, a megyére vo­natkozó témában hirdetik meg a pályázatokat, melyek tudományos igényeknek ele­get téve lendítik előre Sza­bolcs-Szatmár életét. Nívó­díjak, alkotói alapítványok sora buzdítja a művészeket, a természet- és társadalom- tudomány művelőit arra, hogy tudásuk, és szép éle­tünk megmozgatta képzelet- világuk híven ábrázolja ko­runkat. Felkutatni, felnevelni, itt­tartani, megbecsülni. Ebben foglalható össze a szellemi bázis erősítését célzó elő­terjesztés, amely fölött ma szavaznak megyénk tanács­tagjai. Nem kis dologról van szó. Döntésük évtizedekre meghatározhatja Szabolcs- Szatmár egész lakosságának tudományos, művészeti, mű­velődési előrelépését. B. L, Sikerekben gazdag eszten­dőt zár december 31-el a közmű- és mélyépítő vállalat. 150 milliós éves tervét előre­láthatóan 8 millióval teljesíti túl. S nemcsak összességében, hanem részleteiben is. A vállalt munkákat határ­időre, vagy még annak előt­te átadták rendeltetésének. Határidőre fejezték be Ti- szavasváriban is az Alkaloida bővítési munkáit. A 600 mil­liós egyedi nagyberuházásból ez évben 11,5 millió volt a befejező munka értéke. Ered­ményes munkát végzett a vállalat a nyíregyházi tejpor­gyár építésénél, ahol nemrég kezdték meg az alapok építé­sét. A munkát sürgette, hogy- a tejporító, a kazánház és a tejátvevő gépeit a dánok már január elején szerelni akarják. így az alapokat a vállalat az év vége helyett december közepén elkészítet­te. Befejezték 1000 méter szennyvízelvezető csatorna építését is. Jól haladnak a vállalat új székházának épí­tésével, ahol már a nyolca­dik emeletnél tartanak. A vállalat jövőre már ne­gyedmilliárdos termelési ér­ték elérésére vállalkozott. Jó a mérleg a Szabolcs- Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalatnál is, ahol az ugyancsak 150 milliós ter­vezett értéket előreláthatóan 172 millióra teljesítik az év végére. Tavaly 88 lakást ad­tait át, az idén 168-at. A 2 és fél százalékos létszámnöve­kedés mellett a terrpelésd ér­ték 25 százalékkal emelke­dett. Ez a termelékenység mintegy 22 százalékos növe­kedését eredményezte. A vállalat 1971-ben befe­jezett nagyobb munkái közé tartozik a d eme csen 8 tan­termes iskola, a nyíregyházi autóbusz-pályaudvar, az Utasellátó, a mezőgazdasági főiskola repülőtéri hangár­épülete, a HODIKÖT tisza- löki üzeme. Miskolcon elké­JÓ EREDMÉNNYEL ZÁR­JA AZ IDEI ÉVET A NAGYKALLÓ ÉS SZATMÁR VIDÉKE CIPÓ KTSZ. A TERVEZETT 100 EZER PAR FÉRFICIPÖ HELYETT 160 EZER PÁRAT GYÁRTOT­TAK. •:zítet!tak az első elektromos fűtésű vasúti váltórendszert, amely a téli időszakban is biztosítja a zavartalan üze­melést. Az ÉPpZER jövőre 180— 190 milliós termelési érték elérésére vállalkozik. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban ezekben a napokban a szállítások — ezenbelül is az exportkótelezsttségek teljesítése a legfontosabb feladat. . Összesemben a ki­szállítás várhatóan 8 száza­lékkal lesz több, mint' . ta­valy s ezénbelül az export 13 százalékkal növekszik. Va­gonba átszámítva az idei ki­szállítás 330-al lesz több. mint tavaly. Exportra 3830 vagonnal szállítanak. A termelés zökkenőmentes­sége érdekében már három vasárnap dolgoztak. Ez mint­egy 40 vagon áru csomagolá­sát tette lehetővé. A gyár­ban jelenleg borsó, uborka, pudingalma, dunsztszilva és lecsó elszállítása folyik gyors tempóban, hogy a vagonok December 29-én délelőtt a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban pedagógus nagygyűlést tartottak a Pe­dagógusok Szakszervezete nyíregyházi városi bizottsá­gának rendezésében. A nagy­gyűlésen Nyíregyháza terüle­téről mintegy 200 pedagógus vett részt, köztük általános, közép- és főiskolai tanárok, valamint óvónőik és nyugdí­jasok. még az óesztendő utolsó nap­ján elhagyják az ország te- rüle'.ét. 17 százalékos felfutással, ez évben éri el a félmilliárd forint termelési értéket a Nyíregyházi Palma Gumi­gyár. Ezenbelül is jelentős eredmény, hogy az új esz­tendő küszöbét a-tervezett ér­ték 1 százalékos túlteljesíté­sével lépik át. A gyár ebben az évben már mind az öt vi­lágrészbe szállít árut és az exportált áruk értéke elérte a 100 millió forintot. A kem­pingüzem a napokban készí­tette el az egymilliomodik matracot. A tervezett 17 százalékos termelési felfutást a lehető­ségek jobb kihasználásával, azonos létszámmal értek él. Ennek nyomán a Pálmá­ban ez évben 9 százalékos bérfejlesztést tudtak végre­hajtani. Ugyanakkor 1971- ben a lakosságot is érintő, nagyobb arányú árleszállítá­sokat is valóra váltottak. Ábrányi Edének, a Peda­gógusok Szakszervezete nyír­egyházi városi bizottsága tit­kárának megnyitó szavai után dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének titká­ra tartott vitaindító előadást „Az iskolai demokratizmus helyzete és távlatai” címmel. Az előadás az oktatás orszá­gos helyzete mellett szólt megyénk — amely mind a A következő éveknek köz­ismerten egyik fontos fel­adata, hogy a termelő és a külkereskedelmi vállalatok javítsák piaci munkájukat, fűzzék szorosabbra együtt­működésüket, ezzel is elő­mozdítva az export tartós és dinamikus növelését. Az MTI munkatársai megkér­dezték dr. Bíró József kül­kereskedelmi, Keserű Já- nosné könnyűipari, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisztert: tárcá­juk területén 1972-ben me­lyek lesznek a legfontosabb teendők az exportmunka ja­vítására, külföldi piacaik bővítésére. DR. BÍRÓ JÓZSEF — A Külkereskedelmi Minisztérium, a külkereske­delemmel foglalkozó vállala­tok máris nagy erőfeszítése­ket tettek és a jövőben még inkább azon munkálkodnak, hogy a magyar áruk számá­ra stabilizálják, s bővítsék a külföldi piacot. Úgy ítélhető meg a helyzet, hogy mind államközi, mind pedig üzleti vonalon megvannak a felté­telei az export fokozásának. Az export növeléséhez szá­mítunk hazai partnereink, a termelővállalatok erőteljes közreműködésére. Elsősorban a gépipartól és a könnyű­ipartól várunk mind több olyan terméket,, amely' meg­felel a világpiaci követelmé­nyeknek. Külön említeném a mezőgazdasági és élelmi- szeripari export növelésének nagy lehetőségeit. Nemcsak azért, mert nyu­gati exportunknak jelentős részét már ma is ez az ága­zat szolgáltatja, hanem azért is, mert e területen még na­gyok a kihasználatlan ex­portlehetőségek. Mindenek­előtt a mezőgazdasági ter­mékek hazai továbbfeidol- gozására, gondos és korsze­rű kikészítésére gondolok. KESERŰ JÁNOSNÉ: — Az export növelésének — különösen a divatcikkek esetében — alapvető feltéte­le, hogy a vállalatok rugal­masan alkalmazkodjanak az igények gyors változásaihoz. Tovább kell tehát fejleszteni az ipari és a külkereskedel­mi vállalatok együttműkö­dését az export előkészítésé­ben és lebonyolításában egyaránt. Szélesebb piaci bá­zist kell kiépíteni, javítani a mintakészítés és a kollekció­zás színvonalát, gyorsaságát, vagyis az egész együttes pi­acszervező munkát. Nemcsak új piacok szerzéséhez, ha­nem a meglévők megtartá­sához is elengedhetetlen, hogy határidőre. jó minő­ségben és az előírt feltételek betartásával készítsék el termékeikét az üzemek. — A könnyűipar feldol­gozó iparágaiban 1968 óta fejlődés ütemét, mind az ok­tatás hálózatát tekintve a legdinamikusabban fejlődő megye — oktatási helyzeté­ről is. Az előadást követő vitában több felszólalás hangzott el az óvodák helyzetéről, a több- gyermekes pedagógusnők gondjairól, valamint a peda­gógus-szakszervezetek szere­péről. 40—50 százalékkal csökkent az export állami támogatá­sa. Ez az eredmény már bi­zonyos struktúraválto­zást is jelent, hiszen a ko­rábbi támogatás ily jelentős részét a vállalatok csak úgy tudták nélkülözni, hogy meggyorsították a korsze­rűbb, gazdaságosabb cik­kek gyártását. A követelmé­nyek azonban ezen a terüle­ten is nőttek, tehát az eddi­ginél nagyobb gondot kell fordítani a struktúra korsze­rűsítésére, s nem utolsósor­ban az üzemszervezés kor­szerűsítésére, amely ugyan­csak szükséges a termelési költségek csökkentéséhez. OR. DIMÉNY IMRE: — Jövőre a külkereske­delem minden eddiginél több mezőgazdasági terméke:, szállít feldolgozott állapot­ban, tehát előnyösebb érté­kesítési feltételek mellett külföldre. A növényi eredeti termékek kivitele dinamiku­sabban nő, mint az állati eredetüeké. Valamivel több húst és ■ húskészítményt ex­portálunk az ideinél a szo­cialista országokba ás fokoz­zuk a minőségi borok, a frits gyümölcs és a gabona kivi­telét is. — A mezőgazdasági ter­melés fokozódása lőhető''ív teszi, hogy riataatom ■■■ ■ -»tag,» 1971. évihez képest — ces’i- nem 2 kilóval növekedjél: az egy főre jutó. belföldi hús­fogyasztás, s ugyanakkor az ország szempontjából to­vábbra is kedvezően alakul a hús export-import egyen­lege. Az ideihez' képest va­lamivel fokozódik a húsipari export, főképpen sertésből. Ugyanakkor a szrrvas.uar- ha-tenyésztesben l:ia,a..r)t ismert helyzet miatt — amelynek javítására egyéb­ként a MÉM programot dol­gozott ki — néhány eze- tonnányi vaj importjára kerül sor. Mint ismeretes, a zöldségtermesztés fokozásá­ba közgazdasági intézkedése­ket hozunk, növeljük a pa­radicsom, a fűszerpaprika, a zöldpaprika felvásárlási árát. Azt várjuk, hogy ez az intézkedés az exportra is kedvező hatással lesz. DR. HORGOS GYULA: — A szocialista országok­kal az elmúlt hónapokban kötött államközi egyezmé­nyek a jövő évre kedvező kereteket biztosítanak a gép­export fokozására. 1972-ben a rubelelszámolású orszá­gokba irányuló gépexport az ideihez képest mintegy 16 százalékkal növekedik. Kü­lönösen nagymértékben nő gépexportunk a Szovjetunió­ba. . — A dollárelszámolású or­szágokba is a szocialista or­szágokéhoz hasonló mérték­ben kívánjuk növelni gépex­portunkat. A tőkésországok­ban a magyar gépipari vál­lalatok az idén jelentős lé­péseket tettek piaci pozíció­ik megtartására, sőt a köl­csönös érdekeknek megfele­lő kooperáció létesítésével azok kiszélesítésére. Igen fontos továbbra is a vállala­tok kitartó piaci munkája, a szerviz- és vevőszolgálati hálózat továbbépítése, a vállalati kirendeltségek há­lózatának bővítése és általá­ban mindaz, ami a kultúráit külkereskedelemnek nélkü­lözhetetlen feltétele. Minde­nekelőtt azonban elenged - hetetlen a gyártmányok ál­landó korszerűsítése, és kifogástalan minőség. (tóth) /HÁG PRO LETÁRJ Ál, EGYES ÖLI ETEK I Pedagógus nagygyűlés Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents