Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Í97Í. December 28­KELET-MAGYARORSZÁG 9. oIda! Fennakadás nélkül Gyorsmérleg a nyíregyházi boltok karácsonyi forgalmáról Karácsony előtt az élelmi­szerboltok várakozáson fe­lüli forgalmat bonyolítottak le. A tájékoztatások szerint az eddigi éveket illessze fe­lülmúlta az id.ei ünnepi for­galom. Jóleső megállapítás: a legszükségesebb élelmiszer- cikkekből volt bőven. A ke­reskedelmi dolgozók elisme­rést érdemlő erőfeszítéssel, jól bonyolították le a nagy­arányú forgalmat. Az élelmiszer kisker vál­lalatnál kapott tájékoztatás szerint, fenyőfából 12 ezer métert adtak el. Kenyérből 220 mázsa, kalácsból közel 80 mázsa fogyott. Nem lebe­csülendő, hogy a szaloncukor forgalma elérte a 300 mázsát! Elfogyott még 2 vagon bor, 2 vagon sör, 1 vagon narancs, 20 ezer félkész torta, 400 mázsa különböző tőkehús és felvágott. Az is most fordult elő először, hogy tőkehúsok­ból még maradt is a kará­csonyi vásár után. A vállalat élelmiszerboltjainak ez évi ünnepi forgalma 10 százalék­kal volt nagyobb az elmúlt évekéhez viszonyítva. A Nyíregyházi Kenyér­gyár is büszke lehet rá, hogy az ünnepi kenyér- és süteményforgalmat fenn­akadás nélkül bonyolították le. Nyíregyházán az ünne­pekre elfogyott 54Ó mázsa kenyér és 140 mázsa kalács. Ezenkívül 120 ezer vegyes süteményt hoztak forgalom­ba, melyet maradéktalanul eladtak a boltok. Az ünnepek alatt teltház volt a vendéglátóiparban is. Különösen nagy siker volt karácsony első napján Koós János, Szécsy Pál, Keleti László és Kelety Pál vendég­szereplése Nyíregyházán. A vendéglátóforgalom 20 szá­zalékkal nagyobb volt mint tavaly. Csak az éttermekben és presszókban negyed- millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le a két ünnep­napon. A Kossuth téri ABC-ben újságolták: a kenyérgyár, a tejipar, a füszért, a sörgyár és a húsipar is 1Ó0 százalékig eleget tett a megrendelések­nek. Kenyérből itt 15 mázsa fogyott, kalácsból eladtak 500 kilót, tejszínből ezer do­bozzal, gesztenyemasszából 200 kilogrammot. Vajból 10 mázsa ment el, különösen az importvajat ,keresték sokan. Szaloncukorból 52 mázsa, karácsonyfa csokoládédí­szekből 200 kilogramm. 2000 darab félkész torta és 20 má­zsa tőkehús fogyott el az ün­nepek előtt. Különlegesség­nek számít, hogy borjúhús is kapható volt. Italféléknél különösen népszerű volt a vodka. Pezsgőből és borból 6 ezer liter fogyott. A csemege áruházban elad­tak 20 mázsa kenyeret, 5 má­zsa kalácsot, 100 darab kész- tortát, 2000 darab félkész tortát, 10 mázsa vajat, 20 mázsa húst, 8 mázsa barom­fit, 52 mázsa szaloncukrot és 600 liter italfélét. Az üzletek most a szilvesz­teri és újévi nagy forga­lom lebonyolítására, készül­nek, töltik fel újra árukész­leteiket. Farkas Pál Egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsának ülése Az egészségügyi felvilágo­sítás társadalmi tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a tanács jőve évi terveivel. Ez 1972-ben több fontos, sokakat érintő egészségügyi kérdést tűz napirendre. El­sőként a családtervezés és családvédelem sokoldalú kér­déskörével foglalkoznak, majd Ideges felnőtt — ide­ges gyermek címmel a helyes gyermeknevelést célzó felvi­lágosító munka feladatait vi­tatják meg. Napirenden szerepel to­vábbá a szabad idő helyes felhasználása, az ifjúság do­hányzásának problémája, va­lamint az ‘egyedül élő nők egészségügyi kérdései, külö­nös tekintettel a mentálhigi­éné, a lélekegészségügy szem­pontjaira. Azt is célul tűzte a társa­dalmi tanács, hogy a televí­zió hozzájárulásával megva­lósítják a rendszeres egész­ségügyi előadásokat, az An­tenna műsorához hasonlóan bevezetik az egészségügyi fél­órákat. Ugyancsak a népszerű tö­megkommunikációs eszköz nyújt lehetőséget az autó­klub, az Országos Mentőszol­gálat és a Vöröskereszt tele­víziós elsősegélynyújtó tan­folyamának megrendezésére, amely hat alkalommal 20—20 perces szemléltető előadásból áll majd. Ennek a tanfolyam­nak elsősorban az a rendel­tetése, hogy a gépjárműveze­tőket oktassák ki az egyre nagyobb számban előforduló közlekedési balesetekkel kapcsolatban nem egyszer életbevágóan fontos elsőse­gélynyújtási ismeretekre. Korlátlan lehetőségek A vezetékes gázszolgáltatás jövője Nyíregyházán öt évvel ezelőtt, 1966 de­cemberében kezdte meg munkáját Nyíregyházán a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat debreceni üzemegységének kirendelt­sége. Bár a vezetékes gáz fogyasztása — a vezetékek megépítésével párhuzamo­san — állandó mértékben növekedett, 1966 végén a fel­használók száma még csak 390 volt. Igaz. a fogyasztók száma a harmadik ötéves terv végén már meghaladta a 3300-at. A fogyasztás te­rületén is egyenletes volt a felfutás. Ennek mértéke 1968-ban félmillió, a terv­időszak utolsó évében pedig már közel tízmillió köb­méter. i Tízezer lakásnak Annak ellenére, hogy a negyedik ötéves terv négy­ötödében még — a forrásol­dali hiányok miatt — na­gyobb fejlesztésekre nem kerül sor. Nyíregyháza föld­gázfelhasználása á negyedik ötéves terv során rohamos növekedést ér el. A szovjet gázvezeték elkészítésének ha­tárideje ugyanis 1974 vége. A vezetéken a következő év­ben már egymilliárd köbmé­, tér gázt exportál a Szovjet­unió Magyarországra. S ez a vezeték érinti Nyíregyházát, illetve Sóstót is. Ennek fi­gyelembevételével a város tervezett évi gázfelhasználá­sa elérheti a 15 és fél millió köbmétert. (Ebben a meny- nyiségben nem szerepéi a TITÁSZ erőművének a fo­gyasztása.) A tervidőszak vé­gén a gázfelhaszná' "c száma már megközelíti a tízezret. Nyíregyházán jelenleg a lakások több, mint 18 száza­léka van ellátva vezetékes földgázzal. A tervidőszak vé­gére ez az arány 3Ö.5 száza­lékos lesz. Ha a palackos propán-bután gázt is számít­juk, a telítettség mértéke a negyedik ötéves terv végére jóval meghaladja a 90 száza­lékot. Ha az országosan elő­irányzott telítettségi elő­irányzat 65 százalékát figye­lembe vesszük, akkor ez mindenképpen nagy előreug­Kossuíh utca, kórház­környék A tervidőszakban kapnak vezetékes gázt a XVII-es la­kókörzet Ószőlő út térségé­ben épülő tanácsi lakások, a Kemecsei út és a Csalló köz Ü ’SÄff . * * t * *' EGER LEGÚJABB SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. Az Egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola a Dobó István gimná­ziumból vált ki. Tízmilliós beruházással először új tanulmá­nyi épületét emeltek, majd pedig az idén 20 millió forint ér­tékben műhelyeket és laboratóriumokat rendeztek be a korszerű politechnikai oktatás számára. Az új iskolának több mint 600 tanulója van. (MTI foto — Erezi K. Gyula) Az UNESCO javaslatára az egész művelt világ megemlé­kezik Johannes Kepler, min­den idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történet­írója nevezi, az ég forradalmi „tövény hozója” születésének 400. évfordulójáról. Kepler 1571. december 27- én született a württenbergi Weil városában. Nem volt boldog gyermekkora. Apja. Kepler Henrik falusi kocs- márosi nyughatatlan termé­szetű, durva lelkű, írástudat­lan ember volt. Faképnél is hagyta családját és beállt 7-soldoskatonának. A vézna testű, beteges Johannes még nem volt 4 éves. amikor any­ja felkerekedett és elindult Németalföldre, hogy megke­resse ott harcoló férjét. A gyermeket nagyszülei nevel­ték. A kis Kepler himlőt ka­pott. a betegség következté­ben látása egész életére meg­gyengült. Ez a körülmény ar­ra indította családját, hogy a mezei munkára, vagy kéz­művességre alkalmatlan fiú' iskoláztassák. 15 éves korá ban beíratták a maulbronni papi iskolába, ahonnan a tü- bingeni szemináriumba ke­rült Itt 1591-ben tanítói ok levelet szerzett és a pro.es- táns teológusokat nevelő aka­démián tanult tovább. Mi­Négyszáz é/e született Kepler chael Mästlin, a csillagászat tanára észrevette a fiatal Kepler tehetségét, szorgalmát és pártfogoltja lett. Megis­mertette Kopernikusz elméle­tével. Ennek lényege, hogy a Nap mozdulatlan és a Föld kering körülötte. Ellentétben a kétezer éves ptolemaioszi hagyománnyal, miszerint a Föld a mindenség mozdulat­lan középpontja. Johannes Kepler részletesen tanulmá­nyozta Kopernikusz új világ­képét és a nagy tudós lelkes híve lett. Minden vizsgáját kitűnően tette le. mégis alkalmatlan­nak találták a papi pályára mert nem voT elég fanatikus, így Mästlin közbeniárására matematikatanári állást ka­pott Grázban. 1594-ben kitűnő naptárt állított össze a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett új időszámítás sze rint. Protestáns hittestvérei ezt zokon vették, mert sze­rintük az evangélikus tanár­nak nem illett elfogadnia azt -imit egy pápa talált ki. Azzal •’ádolták, hogy titokban kato­likus, míg azok izemében vi­szont éretnék volt. Az ellenreformáció erősö­désével II. Ferdinánd elren­delte, hogy a protestánsok térjenek át, vagy halálbünte­tés terhe mellett 24 órán be­lül hagyják el az osztrák vá­rosokat. így Keplernek is me­nekülnie kellett családjával Csaknem egy évig Magyaror­szágon húzódtak meg, való­színűleg a Nádasdyak Vas me­gyei birtokain. A jezsuiták felismerték a magyar tudósban a szellem­óriást és kieszközölték vissza­térését, hogy megnyerjék ma­guknak. De Kepler kitartott vallási felfogása mellett, s így 1600-ban újból távoznia kellett a városból. Ekkor érte az a szerencse, hogy Tycho Brahe dán csillagász, Rudolf császár kegyeltje meghívta Prágába. Nagyra becsülte Kepler matematikai képessé­gét és észlelései alapján vele akarta elkészíteni az új csil­lagászati táblázatokat A két tudós együttműködése azon­ban nem volt zavartalan, mert Brahe még a régi felfo­gást képviselte, míg Kepler Kopernikusz híve volt. Tycho Brahé rövidesen bekövetke­zett halála Után a császár sarkon lévő ÓTP-házak, a százszemélyes óvoda, vala­mint az Ifjúság és Honfog­lalás , utcák között épült KISZdakótelep. Ezeken a te­rületeken középnyomású vezetékeket és körzeti sza­bályozót épít a TIGÁZ. A kisnyomású vezetéket — mint telepi elosztóhálózatot — a tanács építteti és finan­szírozza. A XVI-os lakó­körzet gázellátásét — amely­nek elosztóhálózatát a ta­nács építteti — a XVII-es lakókörzetben épülő körzeti nyomásszabályozó biztosít­ja. Üzembe helyezésének idő­pontja 1973. Az Északi körút III. és IV. szakaszán a kisnyomású ve­zeték megépítése, illetve ter­vezett belépési időpontja 1972. A Kossuth Lajos utcá­ban épülő OTP-, KlSZ-laká- sok gázellátásához a tanács építtet kisnyomású hálóza­tot. A lakótelepen belüli el­osztóhálózat-csatlakozók épí­tése viszont az OTP felada­ta. A Lenin téri, a Soltész Mihály utcai, Kert utcai és az Incédi sori lakásokhoz a TIGÁZ épít középnyomású vezetéket és megépíti a kör­zeti szabályozót. A gáz ide 1973-ban jut el. A Víz utca és a Síp utca közötti állami lakásokhoz, a Kórház utca és a Városmajor utcák közötti területeken épülő lakásokhoz szintén a vállalat építi meg a kisnyomású vezetékeket. Nyomásszabályozók nélkül Nyíregyháza egyéb terüle­tén lévő, illetve épülő laká­saihoz a vezetékes földgáz — Borbánya és a Ságvári-telep kivételével — nyomásszabá­lyozók nélkül, a már meglé­vő kisnyomású elosztórend­szerről. a lakótelepekhez tar­tozó csatlákozók megépítésé­vel biztosítható. (tóth) A gyár segített Szép karácsonyi ajándék­kal kedveskedett egyik 11 gyermekes dolgozójának a Nyíregyházi Konzervgyár. Hegedűs Lászlónértak másfél évvel ezelőtt építették fel belvizes kölcsönnel lakásu­kat. Egy segélykérelem inté­zése során most jutott a gyá­riak tudomására, hogy a Vil­lanyt azóta sem tudták be- köttetni. A gyár villanysze­relő csoportjának tagjai — Boros János. Gyöngyösi Pál és Jármezei Károly — vállal­ták a munkát, a szükséges al­katrészek elkészítésében a tmk-műhely dolgozói segítet­tek. A múlt héten elvégezték a szer?'esi munkákat, és a gyár közbenjárására a TI­TÁSZ kisVárdai kirendeltsé­gének munkatársai soron kí­vül elvégezték a bekötést is. A szakszervezet segítségével Hegedűsök televíziót vásá­roltak, és amikor december 24-én először gyúlt ki a vil­lany Gégényben a Rákóczi út 66-ban, a 13 tagú család karácsony előestéjén leülhe­tett a televízió elé is. Úttörők karácsonyi ünnepsége A gyermekek hagyományos karácsonyi ünnepségén, va­sárnap kisdobosok, délután úttörők népesítették ismét be az Országház kupolacsarno­kát és szomszédos termeit. E napon mintegy 3 ezer gyer­meket láttak' vendégül. A Télapó — ez alkalommal is Hadics László, az Operett­színház művésze — köszön­tötte az ifjú vendégsereget, amelynek tiszteletére az óri­ás fenyő szomszédságában felállított színpadon vidám műsor pergett. Neves művé­szek, sportolók, az artista, képző iskola növendékei, ze­nekarok szórakoztatták a gyermekeket. A színpadi mű­sort követően a szomszédos termekben filmvetítések, bábmüsorok, vetélkedők, ügyességi versenyek, külön­féle játékok gondoskodtak a gyermekek vidám időtöltésé­ről. Új SZOT-üdiilők Hévízen Hévíz, amelynek gyorsabb ütemű fejlesztését kormány­határozat is előírja, több nagy üdülővel gazdagodik. A SZOT szanatóriumi és üdü­lési főigazgatósága itt kezd­te meg egyik legnagyobb be­ruházását : az üdülőtelep központjában, egy kisebb nyaralóhelyén, 13 emeletes gyógyüdülőt épít. Az előre gyártott elemekből épülő gyógyüdülő, amelyben 414 szobát képeznek ki, Hévíz legimpozánsabb épülete lesz. Johannes Keplert nevezte ki udvari matematikussá. Egy­mást követték korszakalkotó munkái: 1604-ben a fénynek színekre való felbonthatósá­gáról írt, 1607-ben az üstökö­seikről jelentek meg fontos értekezései, 1609-ben pedig papírra vetette egyik főmű­vét, az Astronomia novát. vagyis az Uj csillagászatot. Mégis keserves Volt Prágában élete. 1611-ben meghalt fele­sége és három gyermeke ál­dozatul esett a himlőnek. Rá­adásul a háborúk miatt üres kincstártól sem kapta meg rendesen a fizetését, s így ál­landó gondokkal küzdött. A császár védelme ugyan meg­kímélte a fanatikusok üldözé­sétől, hogy megélhessen, ho­roszkópok készítésével kellett foglalkoznia. Nehéz sors volt ez egy lángelme számára. Nem is bírta soká és tanári állást vállalt Linzben, 1613- ban újra megnősült. Később a katolikusok itt is kikezdte1' a protestáns csillagászt. Eh­hez járult még, hogy 1620- ban ..bűV.'.jassáagal” vádolták öreg édesanyját, és börtönbe vetették. Kepler mindent megtett, högy kiszabadítsa. Egy év múlva az egyházi bí­róság fel is mentette, de a tudóson maradt, hogy „bo­szorkány fia”. így él kellett hagynia Linzet és a család­ját. Több éven át bolyongott Németország városaiban, ahol javában dúlt a 30 éves hábo­rú, és alkalmi munkákból tengődött. 1628-ban Wallen­stein szolgálatába lépett, mint csillagjós, de a hadvezér sze­szélyei és durvaságai miatt visszatért Linzbe családjához, minden kéréséit nélkül. 60 éves volt, amikor tüdőgyulla­dásban 1630. november 15-én meghalt. Regensburg falain kívül temették el a Szent Pé­ter temetőben. Sírfeliratát maga fogalmazta: „Mértem az egeket, most a földi árnyékot mérem, Szellemem az égen volt, testem árnya a földben nyug­szik.” Az ég „törvényhozója” nemcsak a matematikai csil­lagászat megalapítója. Az in­tegrálszámítás módszerének kidolgozásához is alapvétő kutatásokat végzett. Fonto­sak ezenkívül még a fizikai optika területén elért ered­ményei és a modern asztroló gia számára nélkülözhetetlen Kepler-féle távcső megszer­kesztése. Legnagyobb érde­me azotlbad, hogy Igazolta és Nemrégen fejeződött be Hévízen a KIOSZ új száz­személyes üdülőházának épí­tése is. További 200 'szemé­lyes üdülőházzal gyarapodik a bányászüdülő, míg a pos­tás gyógyüdülő 100 ágyas épülettel bővül. A tervek sze­rint ebben az 5 éVgs tervben felépül a 400 ágyás Marga- retta gyógyszálló is. A táv­lati elképzelések szerint fo­kozatosan 5 ezerre kívánják emelni Hévíz üdülő szállás­helyeinek számát. továbbfejlesztette Koperni­kusz világtérképét, megálla­pítva a bolygók mozgásának ma is érvényes fő jellemvo­násait. Johanne« Kepler tudatában volt annak, hogy kortársai nem egykönnyen fogják meg­érteni mondanivalóit, de vigasztalta, hogy nemcsak a jelennek, hanem a jövő szá­mára is dolgozik. „A libát mindenki ismeri** írja, „ezért dicsérik sokan a pecsenyéjét. A fácánt ínyen­cek dicsérik csak, mert csu­pán ők ismerik. Tárgyam ér­téke annál nagyobb lesz, mi­nél kevesebben dicsérik, fel­téve, hogy ez utóbbiak hozzá­értők. A nagy tömegek nem hozzáértők, ezért nem ugyan­az való nekik mint a fejedel­meknek. A csillagászat sem nyújtja-mindenkinek ugyan­azt a szellemi táplálékot, ha­nem csak a nagy rátörő szelle­meknek, ami nem az én hi­bám, mert én azt kívánnám, hogy a tudomány legyen mindenkié.” Abban a regensburgi ház­ban, ahol a tudós meghalt, Kepler-múzeumot rendeztek be, hogy hirdesse az emberi szellem egyik nagy géniuszá­nak őrök emlékét. (*)

Next

/
Thumbnails
Contents