Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
tST!. Äeeefnber S. KítPT MAGYARORCTAg t óláé Három szövetség intézete Ahol hivatalból kutatják a szövetkezeti jövendőt Kutatni természetesen sok mindent lehet, van is szép számmal intézetünk a legkülönfélébb témakörökre. Ezt korántsem iróniának szántam, hiszen való igaz: vajmi kevés jutna a voltaképpeni gazdasági munka a kutatók nyújtotta hátország nélkül. De megvallom, hogy amidőn ezt a címet olvastam: Szövetkezeti Kutató Intézet, óhatatlanul felrémlett bennem a kétely. Igaz, az elmúlt évek mindennél jobban bizonyítják, hogy éppen a szövetkezők háza táján kellett tisztázni tán elsősorban a hely« irányokat és arányokat, mégis, ez jobbára jogászi, rendelet- és törvényalkotási tennivaló — mit tehetnek a kutatók ez ügyben? Rövid néhány mondat dr. Marillái Vilmossal, az intézet alig harmincegynéhány esztendős igazgatóhelyettesével, s máris oszlik a kétkedésem. Integráció« törekvések, történetírás, pszichológiai problémák — íme, ízelítőül a témák egynémeJyike. — Jogelődünk — mondja Marillái Vilmos — a Szövetkezeti Kutató és Dokumentációs Iroda volt, amelyet a SZÖVOSZ hívott életre. s különféle megbízásoknak, megrendeléseknek tett eleget. 1968-ban alakult meg mai formájában az intézet, mégpedig már alapító okirata szerint is össz-szövetkezeti jelleggel. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az OKISZ. a SZÖVOSZ egyaránt eljuttatja hozzánk igényeit, amelyek rendszerint gyorsan kielégítendők. így mostanában a kongresszusok vannak napirenden, tehát az irányelvekhez, más munkákhoz kérnek dokumentumokat. — Van tehát a napi aktualitáson túlmutató, úgynevezett alapkutatás is... — A 22 tudományos kutató akik között van közgazdász jogász, bölcsész egyaránt, sokirányú munkát végez. A közgazdasági csoport például napjaink integrációs vállalkozásait és lehetőségeit vizsgálja. vagyis a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti ágazatok gazdasági és mozgalmi együttműködési formált. Ma a különféle közös vállalkozásokban sok még a tisztázatlan elem; gyakori a kilénés, a belépés, a feloszlás, de nem pusztán külső tényezők ha tására. Elég sok kritikával illethetjük az alapkők elhatározásait is. A Szövetkezei Tudományos Tanács egyébként a közelmúltban vitatta meg a termelőszövetkezetek egvmás közti tartós együV- működésének helvzetét, jövőre ezt a témakört alaposabban elemzi intézetünk. — Foglalkoznak-e az ipari szövetkezetek gondjaival is? — Egyik témánk címe: „A kis- és középüzemek helye a népgazdaságban”. Nyilvánvaló, hogy ez a ktsz-eknek szól. Ismeretes, a korábbi iparfejlesztés következményeként a miniatűr magánszektor és a nagyipar között bizonyos űr keletkezett; az egységes szövetkezeti törvény most lehetővé teszi, hogy a ktsz ne csak a nagyipar függvényeként dolgozhasson. Ne pusztán azt Vállalhassa el, ami nem gazdaságos a nagyioar- nak — vegyen részt például a tsz-ek és az ÁFÉSZ-ek iparcikkekkel való ellátásában, a karbantartásban, és így tovább. A Szövetkezeti Kutató Intézet valóban eddig be nem járt terepeket térképez föl. Külön csoport foglalkozik például a szövetkezeti belső mechanizmus kérdéseivel, ami első hallásra nemcsak száraznak, de szinte riasztóan elvontnak is tűnik. Ám mihelyt azt kezdjük elemezni, hogy milyen tennivalókat ad mondjuk a választott és szakvezetők kellő együttműködésének kialakítása, úgy máris megannyi konfliktusra bukkanunk. Fölmerül például: vajon miként szólhat bele érdemben is a tagság a vezetés döntéseibe? Van ugyanis ÁFÉSZ, amelynek hatóköre 18 falura terjed ki, akad termelőszövetkezet is sok 10 ezer holdon, tehát nyilvánvaló: egy beruházási program legjobb változatának kiválasztásába már nemigen szólhat bele mindenki. Akadnak viszont olyan, jelenleg is meglévő formák, amelyek tovább fejlesztendők ebből a szempontból. Ilyen az önelszámoló rendszer, ahol naponta lemérheti szinte minden egyes tag, miként járult hozzá az egész közösség fejlődéséhez. Információáramlás, szaktanácsadás, nemzedékváltás — mindez egyenként is rengeteg kérdőjelet tesz föl a kutatóknak. Miként kötődhet szövetkezetéhez az az ifjú tag, aki már nem hoz magával földet, termelőeszközt? Ismét másfelől: ha az öregek elhalasztják a pillanatnyilag képződő haszon átvételét, hogyan lehetne ezt méltányolni ? Célrészjegy a kockázatvállalásra, aktivizálás egyéb úton-mó dón, lám sokáig tallózhatnánk a kutatási, egyben azonban nagyon is gyakorlati teendőkben. — Hallhatnánk valamit a szövetkezeti történelem kutatásáról is? — Főhivatású történészek bevonásával több kötetben dolgozzuk föl, írjuk meg a magyar szövetkezeti mozgalom múltját. Hozzávetőleg egy év van még hátra a munka teljes befejezéséig. — Hogyan finanszírozzák e sokoldalú tevékenységet? — Miként említettem — mondja az igazgatóhelyettes —, mindhárom szövetkezeti szövetség céljainak megfelelően dolgozunk. Ebből következik, hogy a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ egyaránt hozzájárul anyagi alapjainkhoz, az intézet egyébként költségvetési szervként gazdálkodik. Természetesen nem maradunk meg honi keretekben. Szervezésünkben jött létre például októberben a szocialista országok II. szövetkezetelméleti konferenciája, ahol szintén az együttműködés tennivalóit tárgyaltuk. Keresztényi Nándor BIOT ÖO** A a Tiszaberceli Mezőgazdasági Szak munkásképző Iskolában. Révész László és Demjén Va’ Via r kukorica, valamint a napraforgószár metszetéről felel Szüc" István tanár kérdéseire. (Hammel József felvétele.) Pénzbírsággá* sújtották az áruházi tolvajokat és a dísz/atördelőt A Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ nagyáruháza feljelentést tett C. I-né nyíregyházi lakos ellett, aki a Búza téren lévő ABC-áruházban vásárlás közben egy darab női nylonnadrágot. 130 forint értékben egy másik nylonnadrágot 32 forint értékben, egy női nadrágot 41,50 forint értékben, egy darab férfi alsónadrágot 30 forint értékben, egy darab férfi atlétatrikót 33 forint értékben és egy darab női selyemkombinét 130 forint értékben tett a kosarába majd egy doboz mosó port. A pénztárhoz közeled ve a mosóport a vásárlókosa rában hagyta, míg a több1 árut egy nylontasakba rakta és a pénztárnál a távozás után a. nála lévő összes árut a táskájába tette. A bolt dolgozói a lonást észrevették és C. I-né a 312 forint 70 fillér- nyi áru értékét megfizette. A szabálysértési hatóság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett szabálysértés miatt C. I-nét 1200 forint pénzbírsággal súUotta. Hasonló bolti lopás miatt indult eljárás F. J-né nyíregyházi lakos ellen, aki ugyancsak a Búza téri ABC- áruházban egy pár gyógvha- risnvát a vásárlókosara helyett „tévedésből” saját táskájába tett és a pénztárnál nem fizetett. Tetten érték, a gyógyharisr.ya árát 131,80 forintban kifizette. A szabály- sértés tárgyalásánál megállapították, hogy a nyilvántartásuk tanúsága szerint 1970. március 24-én bolti lopásért már bírságolva volt. Fentiek figyelembevételével F. J-nét szabálysértésért 800 forint pénzbírsággal sújtották. Érdekes ügyben hozott szabálysértési határozatot a városi tanács vb szabálysértési csoportja F. I. nyíregyházi lakos ellen, akinek havi átlagos jövedelme 1750 forint, feleségének 1400 forint, gyermektelen házaspár. F. I. beismerte, hogy 1971. november 5-én éjjel Ittas állapotban Nyíregyházán, a Kossuth téren a cipőbolt előtt egy darab tuja díszfát kettétört. F. Is éjszakai „szórakozása” 600 forint pénbírsággal járt. ÉPÜL A SIÓ-TORKOLATI MÜ. A Sió gemenci szakaszán 350 millió forintos beruházással épül és 1973-ban elkészül a Sió-torkolati mű — az árvízkapu. Az új létesítmény biztosítja a csatorna állandó hajózhatóságát és öntÖzésés mezőgazdasági területek kiterjesztését, azonkívül kikötőt biztosít télen a jégtörő héjáknak. Ez a jelentős műtárgy a 15 éves Sió-program első építménye. A következő években vízlépcsők is épülnek a Sión. (Bajkor József felv.) Tél kezdetén Kemeesén Helytálltak az állattenyésztők — Megkezdődött a dohánycsomőzás Kemeesén, az Űj Barázda Termelőszövetkezet irodájában Varga Gyula tsz-elnök- kel, Bánfalvi István főkönyvelővel és Hatalyák Gyula üzemgazdásszal beszélgettünk, hogyan találta a gazdaságot a hirtelen beköszöntött tél. Elmondták: néhány száz mázsa cukorrépaprizma rakásokban a földön maradt. Hatszáz hold tervezett mélyszántásból még hiányzik 340 hold teljesítés. Lábon áll 80 holdon a kukoficaszár. Magyarázat van, el is lehet fogadni. De a tényen ez mit sem változtat. Jó dolog, hogy kukoricából páratlanul bő termést takarították be a tsz-ben. Nem egy táblán megtermett a 35 mázsa májusi morzsolt, a tervezett 20 mázsával szemben. Ez előzetes számításon felüli szállító jépkapacitást kötött le. Tény \z is, hogy nagy munka és ;ápi erőt igényelt ezer mázsa onatánalma szüretelése, ér- ékesítésre szállítása. S ál- alában 1900 hold közös Szánkó minden terményének a betakarítása és az egyéb apcsolatos munkák. De olyan is van már, hogy nagy munkák esetén a tsz-ek készek segítséget adni egymásnak. Talán az ilyen igénybevételt nem kellett volna elhanyagolni. Külön is emlékezetes marad — mint mondták — az állattenyésztésben dolgozók kemény helytállása. Az ítéletidő rohamában is biztosítani kellett az állatok kosztolását, almozását. A járatlanná vált utakon, a látást és járást veszélyeztető orkánban kellett kitartani. — Ismerjük két fontos feladatunkat — mondta az elnök. — Egyik, hogy ne vesz- szen el, ne menjen tönkre a már megtermelt cukorrépa egy része. Másik, és nem jelentéktelenebb, ha csak egy mód is adódik rá: a mélyszántás befejezése. — Gépeink olyan helyzetben vannak — jegyezte meg az üzemgazdász —, hogy valamennyit mozgósítani tudjuk. Fagymentes időben folytatjuk a szántást. Külön is gondoskodtunk a szántó traktorosok ellátásáról. A vezetési gondok másik része, a tagság téli foglalkoztatása. — Megkezdtük és munka alatt van száznegyven mázsa száraz dohány csomózása — kezdte ennek részletezését az elnök. — Van faipari üzemrészünk, ahol ládákat, tojatókétreceket, szerszám- nyeleket, háziseprűnyelet készítünk. Általában harminc tagot — férfiakat, nőket — foglalkoztat, ötszáztizennyolc holdon közös erdőnk van. Téli gyérítésé, tisztítása számos tagnak ad munkalehetőséget. Kihordunk a határba negyven- ötvenezer mázsa szerves trágyát. Az őszi .vetések fejtrágyázásával sem várunk tavaszig. Holdanként százötven kilót szórunk ki, amit február második felében kezdünk. Akár hó esetén is. Előreláthatólag ugyanakkor indítjuk a gyümölcskertészet törzsápolási és metszési munkáit. A teendőkhöz tartozik még, hogy december első napjai- barf a leltározó bizottság megkezdi az év végi felmérést. Bánfalvi István főkönyvelő pedig már „riadóztatta* az adminisztrációt a zárszámadási adatok rendszerezésére. (asztalos) Építők ankétja Nyíregyházán csehszlovák résztvevőkkel Szabolcs-Szatmár megyében az építők részére jelentős feladatot ad a nagyarányú iparosítással járó beruházások és a lakásépítési program megvalósítása. A megyei mérnökök, technikusok sokat fáradoznak és jelentős eredményeket is értek el annak érdekében, hogy a jelentkező feladatokat megoldhassák, a korszerű építési eljárásokat a megyében meghonosítsák. A korszerű ipari csarnokszerkezetek alkalmazása mellett megkezdődött a házgyári elemekkel való építés, az alagútzsalus technológia meghonosítása és bíztató erőfeszítések folynak a megyében gyártható korszerű acélszerkezetekkel va- ó építés bevezetésé terén is. Az új technológiák bevezetésével párhuzamosan foglalkozni kell az úi létesitmé- nyek korszerű alapozásával, mivel azok a legutóbbi időkig hagyományos eljárással készültek a korszerű technológiájú épületek alá is. A korszerű alapozási munkák elvégzéséhez szükséges kapacitás a SZÁÉV mellett megalakított KEMÉV révén bővült, szükséges azonban, hogy a korszerű alapozási eljárással mind a beruházó, mind a tervező, mind a kivitelező szervek és a szakemberek megismerkedjenek. E célok elérése érdekében rendezte az ÉTÉ megyei csoportjának statikus és mélyépítési szakosztálya az MTESZ nyíregyházi „technika házában” az alapozási ankétot december 1-én. Ezen az ankéton az ország kiváló alapozási szakemberei tartottak előadást, így dr. Gabos György, az ÉTÉ főtitkára, az FTI igazgatód. a korszerű alapozások várható fejlődéséről, dr. Goschy Béla műszaki szak- tanácsadó a paneles építéstechnológia alapozási kérdéseiről. Az ankéton felszólalt Csipke Csaba, a KEMÉV főmérnöke, aki az újszerű résfalas alapozásról adott tájékoztatást és hasznos javaslatokat tettek a miskolci, debreceni vendégek is. Ab ankét alkalmával Presov városából szakmai delegáció érkezett Petraskó Lászlónak, a presovi építőegyesület elnökének vezetésével. Az ankéton Josef Gottlieb, a presovi tervezőiroda főta- lajmechanikusa a csehszlovákiai igen fejlett cölöpalapozási munkákról adott tájékoztatót. Az ankéton elhangzottak alapján várható, hogy a korszerű technológiákhoz méltó alapozási munkák megyénkben elterjednek és építőipari kapacitásunk ezzel újabb nagy lépéssel fog bővülni. Scholtz Béla a statikus szakoszt. vezetője Farkas Pál
