Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

ÄXVIII PVFOLTAM 302. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1971. DECEMBER 23, CSÜTÖRTÖK CÄwrwff wntraßtf**«® Tiszalök — közelről iS. olda!) Korunk mezőgazdasága (4. oldal) Regényhősök — harminc év után (3. oldal) Mérlegen a nyíregyházi * . járási labdarúgóbajnokság (7. oldal) A tűzoltóság felhívása (8. oldal) Válaszok 1972-re Néhány héttel ezelőtt or­szágos gazdasági aktívaérte­kezleten jelölte meg a kor­mány elnöke a gazdasági to­vábbfejlődés ütemét és fő jellegzetességeit. Ám a jövő évi költségvetésre várt a fel­adat, hogy a legfontosabb mérőeszközzel, a pénzzel is meghatározza a teendőket és a lehetőségeket, amelyeknek tudatában élünk és dolgo­zunk majd 1972-ben. Ez az előterjesztés most a Parla­mentben megtörtént, s kiraj­zolódtak a gazdálkodás kere­tei. A legfontosabb: az ideinél némileg mérsékeltebb elő­irányzatok a termelésben és a nemzeti jövedelem alakítá­sában, de változatlanul az ötéves terv előírásai szerint. Nem mondunk le és nem is kell lemondanunk a terv egyetlen fontos céljáról sem, s ha következtesebben tö­rekszünk minden téren az egyensúlyi helyzet kialakítá­sára, az is megfelel a terv kívánalmainak. A hangsúlyos kérdés most a „hogyan?” Es még egy kérdés, ame­lyet Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára fogalmazott meg: élhetünk-e úgy, ahogy élünk? A válasz: igen. Mert a lakosság fogyasztása lé­nyegében tervszerűen nő, és az ismétlődő hiányt a ter­vezettnél gyorsabban növek­vő beruházások és készletek idézik elő. A termelés pedig nem fejlődik olyan ütemben es eredménnyel, hogy máris ilyen méretű felhalmozást te­gyen lehetővé. Tehát még egyszer: hogyan biztosítsuk az egészséges ütemet? Először is, a teljes egyensúlyt nem máról hol­napra, hanem csak fokozato­san kell megvalósítanunk. Azután: a jövedelmek növe­lésének és a fogyasztás bőví­tésének a tervein mit sem kell változtatnunk, csak a •beruházásokkal bánunk meg­fontoltabban. A külkereske­delemben a hatékonyságé a döntő szó, és kevésbé az im­porttakarékosságé. Mindez megóv a megrázkódtatások­tól, sőt még az életszínvonal­emelő intézkedéseknek is helyt ad. Igaz, a bejelentett ármódo­sítások, azaz inkább növelé­sek együttesen egy százalék­kal emelik az árszínvonalat, a várható szokásos piaci ár­módosulások pedig további egy-két százalékra rúghat­nak. A kormány azonban, ko­rábbi elhatározásához híven, gondoskodik róla, hogy mind­ezt a bérekben, jövedelmek­ben ennél nagyobb mérték­ben megtérítse. És hogy azt a megállapítást is komolyan értelmezzük, miszerint főleg a sokgyermekesek és nyugdí­jasok sínylik meg az áremel­kedést, a jelenlegi lehetősé­gek szerint emelik a családi pótlékot és még rugalma­sabb szabályozással könnyí­tik a nyugdíjas korúak to- vábbdolgozási és a nyugdíja­sok munkavállalási lehetősé­geit. A fogyasztást természete­sen elsőrendűen jellemzi, hogy milyen árut vehetünk a pénzünkért. • A könnyűipari miniszter országgyűlési fel­szólalása némi betekintést adott a ruházati és a cipő-, valamint a bútor-, a papír és a nyomdaipar korszerűsi tésének már megkezdett, szé les körű folyamatába és vái ható eredményeibe. Nagyobb választék, jobb minőség, korszerűbb termékek és ha mindez jól szervezett keres­kedelmi munkával párosul, nagy fellendülésnek leszünk Rendelet asz ösztönző nyugdíjpótlékról Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatót adott az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Guineád Köz­társaságban él a Kongói Népi Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az El­nöki Tanács a tájékoztatót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács a Hazafias Népfront Országos Taná­csa elnökségének javaslatára a Csongrád megyei 15. számú és a Hajdú-Bihar megyed 7. számú választókerületben — az elha­lálozás miatt megüresedett képviselői helyek betöltésére — az új képviselőválasztást 1972. március 12-re tűzte ki. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a továbbdoigozásra ösztönző nyugdíjpótlékról. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és elfogadta a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendeletet. A továbbiakban az Elnöki Tanács törvényerejű rendele­tet fogadott el a fogyasztási, értékesítő és ifeszerző szövetke­zetekről. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács most el­fogadott törvényerejű rende­let« szerint az öregségi nyug­díjra jogosultság megszerzé­se után munkában töltött évekre továbbdoigozásra ösztönző nyugdíjpótlékot le­het megállapítani. Az Elnöki Tanács felhatalmazása alap­ján a kormány rendelettel szabályozta a jogosultak kö- . rét, a jogosultság fettételeit és a pótlék mértékét. Esze­rint: a továbbdoigozásra ösz­tönző nyugdíjpótlékra a mun­kaviszonyban és a kisipari szövetkezetben dolgozók jo­gosultak, amennyiben a nyug­díjjogosultság megszerzése után továbbdolgoznak és nyugdíjukat nem veszik \igénybe. A fizikai munkakö­rökben továbbdolgozóknak az általános szabályok szerint megállapításra kerülő nyug­díja a további munkában töl­tött évek után évenként 7 százalékkal, az egyéb mun­kakörökben dolgozók nyugdí­ja pedig évenként 3 százalék­kal emelkedik. Az 1972. január elsejét megelőzően nyugdíjkorhatár felett munkában töltött Időre az ösztönző nyugdíjpót­lék mértéke fizikai munka­körökben az öregségi nyug­díj 3—3, egyéb munkakörök­ben pedig 1—1 százaléka. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjuk folyó­sításának korlátozása nélkül eddig általában évi 6000 fo­rintot kereshették. Az új sza­bályozás szerint a jövőben egy naptári év alatt általá­ban 840 órát dolgozhatnak, s erre az időre minden nyug­díjas a végzett munkának megfelelő munkabért kaphat. Szociális megfontolásból azok, akiknek a nyugdíja a havi 700 forintot nem haladja meg, a nyugdíj folyósítása mellett egész évben korlá­tozás nélkül vállalhatnak munkát. Az új szabályozás 1972. jan. 1-én lép hatályba. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekről szóló tör­vény továbbfejlesztését két lényeges körülmény tette szükségessé. A most alkotott törvényerejű rendelet egy­részt az egységes szövetkeze­ti törvény valamennyi szö­vetkezetre irányadó közös szabályaival a termelőszö­vetkezeti jogszabályokat is összhangba hozza, másrészt a termelőszövetkezeti törvény alkalmazásánák tapasztalatai alapján egyes gyakorlati kér­déseket is rendez. Az egységes szövetkezeti törvény egyes rendelkezései­nek beépítése fenntartja a termelőszövetkezeti jogi sza­bályozás önálló alkalmazha­tóságát. A teljes körű ágaza­ti szabályozás rendszerének fenntartása mellett azonban — a term el őszövetkezeti jog­szabályokban nem szabályo­zott kérdésekben — az egy­séges szövetkezeti törvényt és végrehajtási rendeletét kell alkalmazni. A törvényerejű rendelet a bevált mezőgazdasági szak­szövetkezeti forma tartóssá­gát juttatja kifejezésre az­által, hogy a szakszövetkezeti forma alapvető, jól bevált rendelkezéseit törvényszíntre emeli. A szakszövetkezeti szabályoknak a termelőszö­vetkezeti jogszabályokba való beépítésével ezen szö­vetkezetekben könnyebbé vá­lik a jogalkalmazás. Az 1972. január 1. napján hatályba lépő törvényerejű rendelet — többek között — módosítja az alapszabály jó­váhagyásának, a tagsági vd­(Folytatás a 2. oldalon) A megyei tanács vb ülése A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szerdán ülést tartott Nyíregyházán. A végrehajtó bizottság megtárgyalta és a vitában elhangzott javasla­tokkal, észrevételekkel ki­egészítve elfogadta a taná­csok káderhelyzetéről, a sze­mélyzeti munkáról szóló elő­terjesztést, valamint a sze­mélyzeti munka javítására vonatkozó intézkedési tervet. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a nagyközségi és községi tanácsok és szerveik szervezeti és működési sza­bályzatára vonatkozó rende­letéit A végrehajtó bizottság foglalkozott a lakott terüle­tek vízrendezésének helyze­tével, az ezzel kapcsolatos tanácsi feladatokkal. A megye községeinek több­ségében a csatornák, utcaár­kok erősen eliszaposodtak, vízelvezetésre alkalmatlanná váltak. A zömmel fából ké­4 tanúi a fogyasztás számos fontos ágában. Természetesen, rövidlátás lenne e folyamatokat csupán a fogyasztás oldaláról vizs­gálni. Nemcsak azért, mert a termelés — még a fogyasztá­si cikkek területén is — je­lentős része kivitelre is ala­pozódik, és mert a fejlesztés, az építés minden területét ez nagymértékben táplálja, ha­nem, mert a társadalom min­den tagjának, a legkülönbö­zőbb beosztásban, munka­körben, nemcsak fogyasztói, szült kapubejárók elavul­tak, felújításuk nem, vagy csak részben történt meg. így sok helyen vízlefolyási akadályt jelentettek. Emiatt elsősorban a régi, szigetelet- len alapozással készült lakó­házakat nagyfokú károsodás éri. 1971-ben csaknem 1000 belvízkárosodott épület, át­építését kellett elrendelni. Felmérések szerint a tele­püléseken belül kialakult káros felületi vízgyűjtők és egyéb csapadékvizek elveze­tését szolgáló rendezési mun­kálatokhoz egymilliárd fo­rintra lenne szükség. A helyi ^tanácsok már az elmúlt években megkezdték a bel­területek vízrendezését. A harmadik ötéves tervidő­szakban központi és helyi erőforrásokból — jelentős tár­sadalmi hozzájárulással is — 52,5 millió forintot fordítot­tak erre a célra. A következő ötéves tervben várhatóan 250—260 millió forintot köl­hanem termelői minőségében is nélkülözhetetlenül fontos szerepe van. És ez a szerep korántsem változatlan. A ter­melés korszerűsítése és a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása el sem képzel­hető a dolgozó tömegek cse­lekvő és mérlegelő részvétek nélkül. Ilyen értelemben esett szí a tanácskozáson a munka verseny kívánatos új voná­sairól, anélkül, hogy a hoz­zászólók eltértek volna a tárgytól. Lényegessé válik a tenek a belterületek vízren­dezésére. Ebből az összegből 178 millió forintot a megyei tanács ad költségvetésből. A központi segítségnyújtásnak azonban fontos feltétele, hogy a települések rendel­kezzenek az egész község belterületére, vagy vízválasz­tóval lehatárolt részterületé­re vízrendezési tervvel, és a társulatoknak is tagjai le­gyenek. Jóváhagyott kész terve eddig 23 községnek van. 14 település vízválasztó­val lehatárolt résztervvel rendelkezik. 12 község belte­rületének vízrendezési prog­ramja most készül. A tenni­valók mutatják, a helyi ta­nácsokra a jövőben még na­gyobb feladat hárul, hogy a megyei költségvetésből és helyi erőforrásokból képződő pénzügyi fedezeteket a leg­hatásosabban használják fel a települések belterületei­nek vízrendezésére. <h. 1.) i t . .......... gazdasági vezetés, a vállalat irányító munkája a verseny­mozgalomban, miután annak minden eddiginél szorosab­ban kell kapcsolódnia a ter­melőtevékenység tárgyához és céljaihoz. A mezőgazdaságban az idő­tényező kerül a figyelem kö­zéppontjába, a szállításban a pontosság, a kereskedelem­ben a legszélesebb értelem­ben vett figyelmesség és így tovább. Ezek az új formák, ha ugyan újaknak nevez­hetjük azokat Magyar társadalmi szervezetek tiltakozása a VDK bombázása ellen A békeszerető magyar nép felháborodottan fogadta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság újabb barbár bonr bázásáról szóló híreket, han­goztatja egyebek közt a nyi­latkozat. Jól tudjuk, mi indította az USA hadigépezetét a bom­bázási parancs kiadására: miután a frontokon egyre in­kább megrendül a saigoni bábhadsereg helyzete, a Pentagon ismét szükséges­nek látta felújítani a VDK területe felett a légika-lózko- dást, majd a bombázásokat. Az amerikai hadvezetőség — mint már annyiszor — ismét rosszul számít. A hadüzenet nélküli háború esztendeiben a vietnami nép már számta­lanszor tanúj elét adta el­szántságának, bátorságának; és annak az eltökéltségének, hogy semmiféle megpróbál­tatás nem téríti el szándéká­tól: a végső győzelemtől. A közelgő karácsony az egész földön a béke, a szere­tet ünnepe. Nixon elnök be­szédeiben sűrűn előfordult e két fogalom. A világ közvé­leménye azonban ma már rádöbbent, hogy e fogalmak washingtoni értelmezése el­tér az évezredes jelentéstől. A Fehér Ház és a Pentagon szótárában — bizonyság rá az egész vietnami háború, s annak legfrissebb fejlemé­nye, a légitámadások felújí­tása — a temetők némaságát értik a békén, a szeretet pe­dig nem más, mint üres szó­virág. Népünk nevében követel­jük, a halált hozó légierődök tűnjenek el a VDK egéről. A csődbe jutott nixoni, vietna- mizálási politika kudarcát sem most, sem a jövőben nem lehet ártatlan nők, gyermekek, és aggastyánok legyilkolásával elhomályosí­tani. Ellenkezőleg! Az újabb légitámadások csak növelik az Egyesült Államok iránt a közvélemény indulatát, rá­mutatnak az amerikai poli­tika igazi arculatára, felhá­borodást váltanak ki minden jóérzésű emberben. Áfadfa megbízólevelét az új mongol nagykövet Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Punca- gijn Sagdarszüren rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, a Mongol Népköztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. Puncagijn Sagdarszüren megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, melyre Losonczi Pál válaszában a többi között hangsúlyozta: — A magyar nép tisztelet­tel tekint a testvéri mongol nép által megtett fél évszáza­dos forradalmi útra. Szívből örülünk azoknak a sikerek­nek, amelyeket a mongol nép a népi forradalom győzelme óta ért el, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével hazája felvirágoztatása. a szocializmus építése terén. A mongol kormánynak az európai biztonság ügyében kifejtett állásfoglalása fontos támogatást jelent ahhoz a harchoz, amelyet az európai szocialista országok folytat­nak kontinensünk szilárd bé­kéjének megteremtéséért. — A Magyar Szocialista Munkáspártot és a Mongol Népi Forradalmi Pártot a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméje kapcsolja össze. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Tömegpropaganda szakcsoportok alakultak a megyében Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága a Politikai Bizottság határozata alap­ján ez év májusában foglal­kozott a tömegpropaganda munka továbbfejlesztésével és határozatot hozott a ten­nivalókról. Ennek végrehaj­tása érdekében tartottak megbeszélést december 22-én a megyei pártbizottságon az aktivisták számára. Szűcs Imre, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese ismertette a feladatokat és adta át a megbízóleveleket a harmincnégy propagandistá­nak, akik rendszeresen részt vesznek a megye pártoktatá­sának segítésében, ellenőrzé­sében, javaslatokat tesznek a tömegpropaganda munka javítására. A megbeszélésen nyolc szakcsoport alakult, amelyek a megyei pártbizottság tár­sadalmi munkaközösségei­ként végzik majd munkáju­kat a pártoktatás különböző területein. Mint ahogy a vezetéssel szemben támasztott követel­mények többsége sem új, leg­feljebb magasabb szintű és most már alig halasztható. Sok az elavult termék és viszonylag nehezen szület­nek meg az újak, a korsze­rűek; nem kielégítő a drága berendezések kihasználása és így tovább. Mindez napi­rendre kell, hogy kerüljön akár a versenymozgalom megújítása, akár a vezető és szervező munka tökéletesíté­se van soron. Persze, mind­kettő halaszthatatlan, emberi feltételeik pedig: a kima­gaslóan dolgozó munkások egyértelműbb anyagi és er­kölcsi elismerése, nemkülön­ben az eredményesen tevé­kenykedő, kiváló vezetők nyílt szívűbb társadalmi megbecsülése. Nem ritkán éppen egymásnak tartoznak ezzeL Vagy ha úgy jobban tetszik: egy társadalom ön­magának. & « VUÄ6 PRO LETÁRIAI, EGYES 0 L J ETEK J

Next

/
Thumbnails
Contents