Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

* t\xvm fvfolyam 300. szAm ÄRA i 80 FILLÉR wn. december 21, kedd f.AWftW VAtRVJI/(M£ ..............— — Határőrök ünnepélyes eskütétele Nyírbátorban 5. o'íáí.1 Karácsonyi ajándék: a lakáskulcs ló Didai) Sportjelenteseink \í. oldal) A boltok ünnepi nyitvatartása i'o. oldal) Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Nyers Rezső felszólalása az 1972. évi állami költségvetés vitájában Hátion délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun- .ráspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá iái páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Lévai Sándor képviselőről, aid a párt hűséges harcosa volt, önfeláldozóan szolgálta a népet, a szocializmus ügyét. Különösen sokat fáradozott városa, Hajdúböszörmény fejlesz­tésén. A országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az el­hunyt képviselő emlékének; a parlament jegyzőkönyvben is megörökítette Lévai Sándor emlékét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkot­mány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelen­tést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra meg­kapták az országgyűlés állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy két képvi­selő nyújtott be interpellációt; ezek tárgyát dr. Prieszol Olga jegyző ismertette. Apró Antal javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvény­javaslat; 2. interpellációk. A napirend szerint ezután megkezdődött az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A költségvetés tervezetét Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ter­jesztette elő. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Beszéde első részében az 1971-es költségvetés végre­hajtásának mérlegét vonta meg, majd így folytatta: — Az idei költségvetés vég­rehajtása a gazdasági növe­kedés tervezettet meghaladó ütemével jellemezhető. A nemzeti jövedelem 7—8 szá­zalékos emelkedésére számít­hatunk, ami meghaladja ' az 1966—70-es évek átlagát. — A népgazdaság legtöbb ágazata teljesítette a nemze­ti jövedelem növelése te­rén ez évre tervezett felada­tot, egyes ágazatoknál jóval gyorsabb növekedés követke­zett be. — A költségvetés részese­dése a vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél létrehozott jö­vedelemből megközelítően megfelel az előirányzottnak. Ez 165 milliárd forintot jelent, ami a nemzeti jövedelem 54 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapve­tő az ipar hányada. Az ipari termelés előreláthatólag 5—6 százalékkal nő. — Az átlagosnál erőtelje­sebben fejlődött a vegyipar, a gépipar progresszív ágai erő­teljesen fejlődtek. Az idei év az első olyan esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt,, a termelés emelkedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából származik. — A másik alapvető nép- gazdasági ágazat, a mezőgaz­daság 9—10 százalékkal ter­melt többet, mint a kedvezőt­len 70-es esztendőben. Hozzá­járulása a nemzeti jövedelem­hez termelésénél is nagyobb mértékben növekedett, a ter­melékenység is javult. Nem megnyugtató a szarvasmarha­tartás helyzete, örvendetesen felfelé ível viszont a sertés- tenyésztés. Az állomány gya­rapodása és összetételének ja­vulása módot ad a ciklikus­ság mérséklésére és az ebbő! származó előnyöket a jövő esztendőben az üzemek és a népgazdaság hasznára fordít­hatjuk. — Feszített feladatok előtt álltak az idén az építőipari vállalatok és szövetkezetek; teljesítményük az 1970. évi viszonylag gyors növekedés után is 11—12 százalékkal emelkedett. Uj vonása a tel­jesítményeknek, hogy a nö­vekedés mintegy kétharmada a termelékenység javulásából, szármázik. Köztudott, hogy az építési kereslet túlzottan nagy, az építési árak is emel­kedtek, szóvá kell ten­nünk azt is. hogy az épí­tőipari vállalatok jövedelme­zősége elmaradt a várakozá­soktól, jórészt a költséggaz­dálkodás lazaságai miatt. — A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal emelkedik, a reál­bérek kb. 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jö­vedelmek és a munkateljesít­mények között. Az átlagbérek a termelékenységgel össz­hangban nőnek, az iparban 4 százalékkal, az építőiparban — jórészt a kedvezmények hatására — ennél valamivel jobban. A mezőgazdaságból származó jövedelmek az idén is meghaladják a tervezettet. — A lakosság összes pénz­bevétele az előző évinél ke­reken 10 százalékkal több; hasonló ütemben emelkedik a belkereskedelmi forgalom is. A fogyasztói árak — a lakos­ság teljes fogyasztására jel­lemző statisztikai megfigyelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén a burgonya, zöldség és gyümölcs szabad­piaci ára, egyes cikkeké még ezt meghaladóan is. Ez az át­lagosnál jobban terhelte a kisebb jövedelmű családok és a nyugdíjasok háztartását. Az alapvető élelmiszerek árai nem változtak, néhány ruhá­zati cikk ára a forgalmi adó elengedése nyomán csökkent. Az építőanyagok, a kávé és néhány más cikk világDiaci árai lényegesen emelkedtek, de az áremelkedést költség- vetési támogatással kiegyenlí­tettük. — A lakásépítés mérlege többlettel zárul: az év végéig várhatóan 73—74 ezer lakást adnak át. ez több mint 2 ezer­rel haladja meg a tervezettet. A fejlődés árnyoldalai — A viszonylag gyors üte­mű gazdasági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvo nal árnyoldala, hogy a belföl d: felhasználás a nemzeti jö védelemnél jobban növeke dett A hiányt oehozatal többletből kellett fedeznünk Egyensúlyi gondjainknak lé­nyegét két egymásra ható eredővel lehet kifejezni. Az egyik, hogy a létrehozott többlettermék és jövede lem nem arányosan bőví­ti a felhasználás végsí csatornáit: a fogyasztást, a külkereskedelmet és a felhalmozást. A másik, hogy gazdaságunk szerkezete és ha­tékonysága még nem illeszke­dik elég harmonikusan a gaz­dasági-műszaki haladás gyor­san változó követelményrend­szeréhez. — Ha ezekből a szempon­tokból vizsgáljuk idei költség- vetésünket, kitűnik, hogy ez­úttal is a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházá­sokra. Az ezekre fordított ösz- szeg a szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 száza­lékkal haladja meg a tavalyit és eléri a 106 milliárd forin­tot. Ez a költségvetésben csaknem 4 milliárd forint elő­irányzaton felüli kiadást je­lent. A túlteljesítés közel 17 milliárd forint előirányzaton felüli kiadást jelent. — A nemzeti jövedelem tervezettnél gyorsabb növeke­désével az 1971. évi állami költségvetés bevételei, de a kiadásai is várhatóan maga­sabbak lesznek az előirány­zottnál. A fogyasztás és a fel­halmozás tervezettől eltérő aránya, szerkezete, továbbá a támogatások viszonylag ma­gas színvonala miatt a kiadá­sok a bevételeknél gyorsab­ban növekedtek: az állami költségvetés 1971. évi hiánya várhatóan mintegy 3,4 mil­liárd forint lesz, ami az elő­irányzottat meghaladja. — Az idei tapasztalatok' alapján jogos feltenni Szt a kérdést, miként vélekedjünk gazdasági fejlődésünk létemé­ről ? A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést, nagyobb jövedelmet és fo­gyasztást eredményezett. Hosszabb távra tekintve azon­ban — és ez a lényeg — a túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt csökken a beruhá­zások hatékonysága; ha a fe­szítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállala­tokat a termelési szerkezet változtatására, s végered­ményben importtöbbletet okoz. Amennyiben ez erősödő ten­denciává válna, később lehe­tetlenné tenné az életszínvo­nal tervezett javítását. Éppen ezért kell ezekre a közgazda- sági tényezőkre idejében fel­figyelni és határozottan cse­lekedni. A cél: a költségvetés egyensúlyának javítása Faluvégi Lajos a további­akban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hang­súlyozta, hogy a nemzeti jö­vedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A me­zőgazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal ha­ladja meg az idei magas szin­tet. — A törvényjavaslat sze­rint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 mil­liárd forint, kiadásainak tel­jes előirányzata pedig 215,8 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel ke­vesebb, mint a várható idei deficit. — A költségvetés egyensú­lyi helyzetét bevételi oldalról a vállalatoktól és a szövetke­zetektől származó befizetések határozzák meg. Ezek a befi­zetések 179 milliárd forintot tesznek ki. Az emelkedés mér­téke 8,5 százalék, ami azt mu tatja, hogy a jövedelmek je­lenlegi növekedési üteme nem ’átszik biztonságosan elegen­dőnek az állam által vállalt fejlesztési és intézményfenn­tartási kötelezettségekre. — A lakosságtól szár­mazó bevételek megállapí­tásánál jogos társadalmi igény, hogy a kiugróan ma­gas jövedelműek az átlagos­nál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban határozottan megkülönböztetjük az átlago­sat meghaladó jövedelmet azoktól a jövedelmektől, ame­lyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadal­mi normáinkkal. — Indokoltnak tartjuk a la­kossági jövedelemadóztatás némi módosítását. Adórend­szerünk a kisiparosok és a kis­kereskedők esetében az eddi­ginél érzékenyebben reagál majd a jövedelem-különbsé­gekre, de nem korlátozó jel­legű, mert a lakosság szük­ségleteit kielégítő, hasznos te­vékenységüket sem most, sem a jövőben nem nélkülözhet­jük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagy jövedelmű kis­iparosoknak és kiskereskedők­nek több adót kell fizetniök. ugyanakkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű, vagy lakossági szolgáltatásokat vég­ző kisioaro'ok adóterhe. — Hasonló alapelvekre épti' az önálló szellemi szabadfog lalkozásúak adózási rendszere. A tevékenység társadalmi ér­téke szerint differenciálódik az adó, olyan módon, hogy a társadalom számára különö­sen értékes tevékenység jö­vedelemadó-terhei változat­lanok maradnak. — Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nagy értékű ingatlanok után fize­tendő illeték és néhány jára­dék jellegű jövedelem adó­terhe. — A költségvetés kiadásai­ból 45 milliárd forintot irá­nyoztunk elő felhalmozásra. A népgazdasági terv és az ál­lami költségvetés kidolgozá­sakor széles körű vizsgálat kezdődött a beruházási egyen­súly javítása érdekében. A vizsgálat tapasztalatai / is jel­zik; határozott intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a beruházások összege 1972-ben megközelítően azonos legyen az idei várhatóval és a kö­vetkező években közelítsünk a IV. ötéves tervben rög­zített felhalmozási fogyasztási arányhoz. — Szűkítjük azoknak az ál­lami nagyberuházásoknak a körét, amelyeknek indítását 1972-re tervezzük. Jövőre 5 nagyberuházást kezdünk el; ezek elsősorban a bauxitbá­nyászat, a villamosenergia­ipar, az építőanyagipar és a vegyipar fejlesztését szolgál­ják. Két nagyberuházás ké­sőbbre halasztódik, egy pedig elmarad. — A szabályozások érintik a vállalati fejlesztési alapok felhasználását is. Megfontol­tabb gazdálkodást kíván a vállalatoktól az, hogy az épí­tési költség 20 százalékénak megfelelő tartalékképzési kö­telezettséget vezetünk be. . Csökkennek a költségvetési ártámogatások — Az 1972. évi népgazdasá­gi terv és költségvetés előké­szítésekor nem kevésbé fon­tos feladat volt a költségve­tésből nyújtott támogatások — különösen az ártámogatá­sok — áttekintése és csök­kentése. összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak valóságnak megfele­lően tükrözzék a ráfordítá­sokat, a tervcélokkal össz­hangban javítsák a termelők anyagi érdekeltségét és a szükséges jövedelem-átcso­portosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését. — Ismeretesek az építő­anyag-hiányból adódó nehéz­ségeink. Néhány évvel ez­előtt az építőanyag behozata­la még egészen jelentékte­len, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanya­got importálnunk. A költ­ségvetés pedig a tégla- és cserépipari termékekre 460 millió forint, a cement és a tetőfedő pala importjára 300 millió forint ártámogatást fo­lyósított. Az építőanyag­ipar termelésének ösztönzé­sére és fejlesztésének stabili­zálására január elsején fel­emeljük egyes építőanyagok termelői és fogyasztói árát. A tégla és cserépfélék ter­melői árának átlagosan 32 szá­zalékos növelése útján a gyártás jövedelmezőbbé vá­lik és ez a következő évek­ben feltétlenül javítja az el­látás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton- és vasbetontermékek, a tetőfe­dő pala. a cementkötésű fa­lazóblokk és a parketta árát. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal, így igazodunk a termelési költségekhez és csökkentjük az importtal együttjáró ter­heket. — A hazai ellátás meny­nyiségi és minőségi javítá­sát célozza az önt vények termelői alapárának 15 szá­zalékos növelése és a wn> ségi öntvények gy< 'v íra ösztönző nagyobb fe’ ‘ k. — Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A ("Folytatás a Z. oMatasj VIIÄ6 PRO UETÁR JAI, EG YES 0II ETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents