Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

*

t\xvm fvfolyam 300. szAm ÄRA i 80 FILLÉR wn. december 21, kedd

f.AWftW VAtRVJI/(M£

..............— —

Határőrök ünnepélyes eskütétele Nyírbátorban

5. o'íáí.1

Karácsonyi ajándék: a lakáskulcs

ló Didai)

Sportjelenteseink

\í. oldal)

A boltok ünnepi nyitvatartása

i'o. oldal)

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

Nyers Rezső felszólalása az 1972. évi állami költségvetés vitájában

Hátion délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun- .ráspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá iái páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet.

Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Lévai Sándor képviselőről, aid a párt hűséges harcosa volt, önfeláldozóan szolgálta a népet, a szocializmus ügyét. Különösen sokat fáradozott városa, Hajdúböszörmény fejlesztésén. A országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselő emlékének; a parlament jegyzőkönyvben is megörökítette Lévai Sándor emlékét.

Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt; ezek tárgyát dr. Prieszol Olga jegyző ismertette.

Apró Antal javaslatára az országgyűlés elfogadta az

ülésszak tárgysorozatát, amely a következő:

1. az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat;

2. interpellációk.

A napirend szerint ezután megkezdődött az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A költségvetés tervezetét Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő.

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja

Beszéde első részében az

1971-es költségvetés végrehajtásának mérlegét vonta meg, majd így folytatta:

— Az idei költségvetés végrehajtása a gazdasági növekedés tervezettet meghaladó ütemével jellemezhető. A nemzeti jövedelem 7—8 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami meghaladja ' az

1966—70-es évek átlagát.

— A népgazdaság legtöbb ágazata teljesítette a nemzeti jövedelem növelése terén ez évre tervezett feladatot, egyes ágazatoknál jóval gyorsabb növekedés következett be.

— A költségvetés részesedése a vállalatoknál és a szövetkezeteknél létrehozott jövedelemből megközelítően megfelel az előirányzottnak. Ez 165 milliárd forintot jelent, ami a nemzeti jövedelem 54 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapvető az ipar hányada. Az ipari termelés előreláthatólag 5—6 százalékkal nő.

— Az átlagosnál erőteljesebben fejlődött a vegyipar, a

gépipar progresszív ágai erőteljesen fejlődtek. Az idei év az első olyan esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt,, a termelés emelkedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából származik.

— A másik alapvető nép- gazdasági ágazat, a mezőgazdaság 9—10 százalékkal termelt többet, mint a kedvezőtlen 70-es esztendőben. Hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez termelésénél is nagyobb mértékben növekedett, a termelékenység is javult. Nem megnyugtató a szarvasmarhatartás helyzete, örvendetesen felfelé ível viszont a sertés- tenyésztés. Az állomány gyarapodása és összetételének javulása módot ad a ciklikusság mérséklésére és az ebbő! származó előnyöket a jövő esztendőben az üzemek és a népgazdaság hasznára fordíthatjuk.

— Feszített feladatok előtt álltak az idén az építőipari

vállalatok és szövetkezetek; teljesítményük az 1970. évi viszonylag gyors növekedés után is 11—12 százalékkal emelkedett. Uj vonása a teljesítményeknek, hogy a növekedés mintegy kétharmada a termelékenység javulásából, szármázik. Köztudott, hogy az építési kereslet túlzottan nagy, az építési árak is emelkedtek, szóvá kell tennünk azt is. hogy az építőipari vállalatok jövedelmezősége elmaradt a várakozásoktól, jórészt a költséggazdálkodás lazaságai miatt.

— A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal emelkedik, a reálbérek kb. 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jövedelmek és a munkateljesítmények között. Az átlagbérek a termelékenységgel összhangban nőnek, az iparban 4 százalékkal, az építőiparban — jórészt a kedvezmények hatására — ennél valamivel jobban. A mezőgazdaságból származó jövedelmek az idén is meghaladják a tervezettet.

— A lakosság összes pénzbevétele az előző évinél kereken 10 százalékkal több; hasonló ütemben emelkedik a belkereskedelmi forgalom is. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztására jellemző statisztikai megfigyelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén a burgonya, zöldség és gyümölcs szabadpiaci ára, egyes cikkeké még ezt meghaladóan is. Ez az átlagosnál jobban terhelte a kisebb jövedelmű családok és a nyugdíjasok háztartását. Az alapvető élelmiszerek árai nem változtak, néhány ruházati cikk ára a forgalmi adó elengedése nyomán csökkent. Az építőanyagok, a kávé és néhány más cikk világDiaci árai lényegesen emelkedtek, de az áremelkedést költség- vetési támogatással kiegyenlítettük.

— A lakásépítés mérlege többlettel zárul: az év végéig várhatóan 73—74 ezer lakást adnak át. ez több mint 2 ezerrel haladja meg a tervezettet.

A fejlődés árnyoldalai

— A viszonylag gyors ütemű gazdasági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvo nal árnyoldala, hogy a belföl d: felhasználás a nemzeti jö védelemnél jobban növeke dett A hiányt oehozatal többletből kellett fedeznünk Egyensúlyi gondjainknak lényegét két egymásra ható

eredővel lehet kifejezni. Az egyik, hogy a létrehozott többlettermék és jövede lem nem arányosan bővíti a felhasználás végsí csatornáit: a fogyasztást,

a külkereskedelmet és a felhalmozást. A másik, hogy gazdaságunk szerkezete és hatékonysága még nem illeszkedik elég harmonikusan a gazdasági-műszaki haladás gyorsan változó követelményrendszeréhez.

— Ha ezekből a szempontokból vizsgáljuk idei költség- vetésünket, kitűnik, hogy ezúttal is a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházásokra. Az ezekre fordított ösz- szeg a szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit és eléri a 106 milliárd forintot. Ez a költségvetésben csaknem 4 milliárd forint előirányzaton felüli kiadást jelent. A túlteljesítés közel 17 milliárd forint előirányzaton felüli kiadást jelent.

— A nemzeti jövedelem tervezettnél gyorsabb növekedésével az 1971. évi állami költségvetés bevételei, de a kiadásai is várhatóan magasabbak lesznek az előirányzottnál. A fogyasztás és a felhalmozás tervezettől eltérő aránya, szerkezete, továbbá a támogatások viszonylag magas színvonala miatt a kiadások a bevételeknél gyorsabban növekedtek: az állami költségvetés 1971. évi hiánya várhatóan mintegy 3,4 milliárd forint lesz, ami az előirányzottat meghaladja.

— Az idei tapasztalatok' alapján jogos feltenni Szt a kérdést, miként vélekedjünk gazdasági fejlődésünk léteméről ? A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést, nagyobb jövedelmet és fogyasztást eredményezett. Hosszabb távra tekintve azonban — és ez a lényeg — a túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt csökken a beruházások hatékonysága; ha a feszítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállalatokat a termelési szerkezet változtatására, s végeredményben importtöbbletet okoz. Amennyiben ez erősödő tendenciává válna, később lehetetlenné tenné az életszínvonal tervezett javítását. Éppen ezért kell ezekre a közgazda- sági tényezőkre idejében felfigyelni és határozottan cselekedni.

A cél: a költségvetés egyensúlyának javítása

Faluvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A mezőgazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal haladja meg az idei magas szintet.

— A törvényjavaslat szerint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint, kiadásainak teljes előirányzata pedig 215,8 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit.

— A költségvetés egyensúlyi helyzetét bevételi oldalról a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések határozzák meg. Ezek a befizetések 179 milliárd forintot tesznek ki. Az emelkedés mértéke 8,5 százalék, ami azt mu tatja, hogy a jövedelmek jelenlegi növekedési üteme nem ’átszik biztonságosan elegendőnek az állam által vállalt fejlesztési és intézményfenntartási kötelezettségekre.

— A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos társadalmi igény, hogy a kiugróan magas jövedelműek az átlagosnál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban határozottan megkülönböztetjük az átlagosat meghaladó jövedelmet azoktól a jövedelmektől, amelyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal.

— Indokoltnak tartjuk a lakossági jövedelemadóztatás némi módosítását. Adórendszerünk a kisiparosok és a kiskereskedők esetében az eddiginél érzékenyebben reagál majd a jövedelem-különbségekre, de nem korlátozó jellegű, mert a lakosság szükségleteit kielégítő, hasznos tevékenységüket sem most, sem a jövőben nem nélkülözhetjük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagy jövedelmű kisiparosoknak és kiskereskedőknek több adót kell fizetniök. ugyanakkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű, vagy lakossági szolgáltatásokat végző kisioaro'ok adóterhe.

— Hasonló alapelvekre épti' az önálló szellemi szabadfog lalkozásúak adózási rendszere. A tevékenység társadalmi értéke szerint differenciálódik az adó, olyan módon, hogy a

társadalom számára különösen értékes tevékenység jövedelemadó-terhei változatlanok maradnak.

— Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nagy értékű ingatlanok után fizetendő illeték és néhány járadék jellegű jövedelem adóterhe.

— A költségvetés kiadásaiból 45 milliárd forintot irányoztunk elő felhalmozásra. A népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozásakor széles körű vizsgálat kezdődött a beruházási egyensúly javítása érdekében. A vizsgálat tapasztalatai / is jelzik; határozott intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a beruházások összege 1972-ben megközelítően azonos legyen az idei várhatóval és a következő években közelítsünk

a IV. ötéves tervben rögzített felhalmozási fogyasztási arányhoz.

— Szűkítjük azoknak az állami nagyberuházásoknak a körét, amelyeknek indítását

1972-re tervezzük. Jövőre 5 nagyberuházást kezdünk el; ezek elsősorban a bauxitbányászat, a villamosenergiaipar, az építőanyagipar és a vegyipar fejlesztését szolgálják. Két nagyberuházás későbbre halasztódik, egy pedig elmarad.

— A szabályozások érintik a vállalati fejlesztési alapok felhasználását is. Megfontoltabb gazdálkodást kíván a vállalatoktól az, hogy az építési költség 20 százalékénak megfelelő tartalékképzési kötelezettséget vezetünk be. .

Csökkennek

a költségvetési ártámogatások

— Az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés előkészítésekor nem kevésbé fontos feladat volt a költségvetésből nyújtott támogatások — különösen az ártámogatások — áttekintése és csökkentése. összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javítsák a termelők anyagi érdekeltségét és a szükséges jövedelem-átcsoportosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését.

— Ismeretesek az építőanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel ezelőtt az építőanyag behozatala még egészen jelentéktelen, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálnunk. A költségvetés pedig a tégla- és cserépipari termékekre 460 millió forint, a cement és a tetőfedő pala importjára 300 millió forint ártámogatást folyósított. Az építőanyagipar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemeljük egyes építőanyagok termelői és fogyasztói árát. A tégla és cserépfélék termelői árának átlagosan 32 százalékos növelése útján a gyártás jövedelmezőbbé válik és ez a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton- és vasbetontermékek, a tetőfedő pala. a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal, így igazodunk a termelési költségekhez és csökkentjük az importtal együttjáró terheket.

— A hazai ellátás menynyiségi és minőségi javítását célozza az önt vények

termelői alapárának 15 százalékos növelése és a wn> ségi öntvények gy< 'v íra

ösztönző nagyobb fe’ ‘ k.

— Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A

("Folytatás a Z. oMatasj

VIIÄ6 PRO UETÁR JAI, EG YES 0II ETEK I