Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
f9Tl. deeember 19. KOT bt-magtaborszaci 3, oldal A mezok Budapest, Debrecen helyett Régen időszerű Gyógyászati segédeszközöket gyártanak Nyíregyházán KÉPÜNKÖN: KÉSZÜL A CSÍPŐFICAMOS GYEREKEK UTÓKEZELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KITÁMASZTÓ. (H. J. FELVÉTELE.) fegyveresei — ... és az itató természetesen tiszta legyen. Ha nem az, azonnal jelentem. — No és mi a helyzet az átjárókkal? — Ha eldugultak, vagy sár ment beléjük, szintén azonnal intézkedni kell, mihelyt észrevettem. Erre állategészségügyi okból is szükség van. A jószág beleléphet és eltöri a lábát. — Köszönöm. Kitűnő. Kérem a következőt. A megyei tanács egyik szobájában lestük el ezt a beszélgetést. Nagy bajuszú falusi ember vizsgázik. Jól válaszolt a jogi kérdésekre is. Amit hallottunk, az már csak egy kis kiegészítés volt, alkalomszerű helyzetek felismerésében való jártasságát kutatták. Mezőőr' lesz ebből a nagy darab emberből, ö Vizsgázik ötödiknek. Kinn a folyosón még kilencen várakoznak. Tizennéggyel szaporodott ezen a délelőttön a fegyverrel is ellátott mezőőrök száma a megyében. így már kétszázan vannak ebben a testületben, melyet két éve állítottak fel mostani formájában, fegyverrel és egyenruhával is ellátva őket. Ugyanakkor megkapták a hatósági személyeknek kijáró előjogokat, bántalmazásuk ilyennek minősül. A fegyver és az egyenruha pedig tekintélyesebbé teszi vagyonunk erdőn-mezőn járó őrzőit. A vizsgabizottságban helyet foglal a rendőrkapitányság képviselője is, hiszen a mezőőrnek, ha úgy kívánja a helyzet, azonnal intézkednie kell. Feljelentést is tehet, igazoltathat, sőt, adott esetben elő is állíthatja a gyanúsnak tartott személyt. A vadászati felügyelő jelenléte pedig azért szükséges, ■mert az' ő szakmája a fegyverhasználati gyakorlat. Ott vannak a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, a földterülettel rendelkező szerveknél és a községi tanácsok mellett. Keresetük különböző, függ munkájuk fontosságától és munkaadójuk vagyoni helyzetétől, de általában 1700 és 1800 forint körül van havonta. Ha nagy értékeket mentenek meg, vagy nagy kockázatban is bátran viselkednek, munkaadóik megjutalmazhatják őket, de — sok téves nézet ellenére — nem jár nekik „százalék” a feljelentései; alapján hozott szabályiéi .ési büntetések összegéből Nem ritkán kerülnek veszélybe. .Legutóbb, mint megírtuk, Nyírbogáton támadták meg botokkal a mezőőrt és, mielőtt leüthették volna, kénytelen volt fő támadója lábába lőni. Dolgoznak csendesen, magányosan. Járják esőben- fagyban a földeket. Védik a közös és egyéni > értékeket. (*> December 16-án átadták rendeltetésének a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának új nyíregyházi gyáregységét. Nyíregyházán eddig s is tér-- melt a gyáregység kis kapacitással, korszerűtlen körülmények között. Az új üzem — amelyhez szociális létesítményeket is építettek — a budapesti gyár, a megyei tanács és a megyei kórház költségén épült. Az Egészségügyi Minisztérium ez év elején országos ortopédiai vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a nyíregyházi gyáregység a korszerűtlen körülmények ellenére is jól dolgozik. A kórház területén fekszik (az ország többi gyáregységei távol esnek a kórházaktól), ez előnyt jelent, ezért is sürgették az új gyáregység felépítését. Az új üzemet korszerű gépekkel látták el és a közeljövőben újabb modern gépek érkeznek az üzembe, így a jövőben a gyógyászati segédeszközöket modern technológiával gyártják Nyíregyházán. A szakemberek szerint a vidéki gyáregységek közül a nyíregyházi a legkorszerűbb. Az új gyártási technológiával a gyógyászati segédeszközök tartósabbak lesznek. A vidéki gyáregységek közül például csak Nyíregyházán gyártanak NDK-típusú, vákuumos rendszerű művégtagokat. Olyan gyógyászati segédeszközöket is készítenek itt, amelyekért eddig Debrecenbe, vagy Budapestre kellett utazni a betegnek. A jövőben a termelés növekedésével megrövidül a termékek átfutási ideje, így a betegek a megrendelés után néhány napon belül megkapják a kívánt gyógyászati segédeszközt. A gyár vezetői létszámbővítést terveznek. Szeptembertől Nyíregyházán ortopédműszerészeket képeznek és a segédmunkások létszámát is növelik. Az elkövetkezendő években bővül a gyáregységhez tartozó terület: a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei betegek egy részét is a nyíregyháziak fogják ellátni gyógyászati segédeszközökkel. December 17-én már teljes kapacitással megindult a termelés. (ni) Térkép a föld mélyéről Kiásták az árkot a gázcsöveknek, s csak akkor derült ki, hogy mégsem jó helyre jelölték ki a csövek lefektetését, mert ugyanott húzódtak a föld alatt a közvilágítás villamos kábelei. — Az eset a közelmúltban történt Nyíregyházán, a Honfoglalás utcában. Ám lehet hozni másik példát is: a Kun Béla út távfűtési vezetékének .építésénél is módosítani kellett az eredeti terveket, más vezetékek akadályozták a kijelölt helyen a csövek lefektetését. „Albérletben" voltak Egy-egy ilyen későn észrevett akadály miatt határidők csúsznak, költségek emelkednek. Nyilvánvaló, hagy nem tartható állapot, hiszen a későbbi évek tervezéseinél, különböző közművek építésénél ezután is előfordulhat ugyanez. Ezért határoztak úgy, hogy megyénkben pontos közműkatasztert készítenek, térképen rögzítik, milyen vezetékek vannak a föld alatt. Szerepelni fog ezen, hogy milyen méretű vízvezeték- és csatornacsövek húzódnak a fold mélyén, a gázvezetékek hol helyezkednek el, az elektromos és postakábeleket mer-" re vezették, a távfűtés csövei hogy hálózzák be a föld mélyét. S nemcsak a földben lévő közművek tényét rögzítik, hanem a méretek, a műszaki állapot, teherbíró képesség feltüntetése is fontos. A közműtulajdonosok, vagyis a víz- és csatornaművek, a TITÁSZ, a TIGÁZ, a posta, az ingatlankezelő ez év végéig közlik a nyilvántartásaikban, rajzaikon szereplő vezetékeket. Ennek alapján Nyíregyházán a városi tanács építégi osztálya egy térképen összesíti a vezetékek helyzetét. A vezetékek helyének pontos felmérése nagy munkát követel, a részletes felmérést például az egyik tervezővállalat másfél millió forintért vállalta volna. Kellemetlen meglepetés Persze ez az összesítés még nem old meg mindent Nyíregyházán sem. Ugyanis a fé- gi 1937—42-es csatornázásokról nincs pontos térkép, sok helyütt a csapadékvizet is bevezették a szennyvízgyűjtőbe, ezért fordulhatott elő például olyan a Dózsa György utcában, hogy több pincét elárasztott a víz, s tulajdonképpen máig sem tisztázott, hogy a csatorna melyik része volt a rossz. Ugyanígy okoznak sokszor meglepetéseket az 50- es évek elejének különböző cső- vagy kábelfektetései, amelyekről szintén nem készültek részletes rajzok. A közműhálózat részletes ismerete a jövő terveihez nyújt sok segítséget. Ugyanis a nagyobb mérvű városfejlesztés alapfeltétele éppen a közművesítés kiterjesztése. A teherbíró képesség, a műszaki állapot ismeretében már eleve úgy lehet kijelölni az új, több emeletes lakóházak helyét, megtervezni a különböző köz- intézményeket, üzemeket, hogy’ minél kevesebb legyen az úgynevezett járulékos beruházás, amilyen a közművesítés is. Az építési irányelvek szerint közműtámogatást, pénzügyi fedezetet csak. célcsoportos beruházásokra adnak — mint amilyen Nyíregyházán a Korányi Frigyes űt mellett épülő új lakótelep, vagy Mátészalka ipartelepe, ahol elő- közművesítéssel fogadták az oda települő vállalatokat. A társasház-építkezéseknél, szövetkezeti lakásoknál ezért már úgy alakítják az elhelyezési terveket, hogy a becsatlakozás minimális költségű legyen, s a településrendezési és fejlesztési irányelveknek megfeleljen. Egy megyei eh és a valóság A tervezésnél — a föld alatti munkáknál — még nagyobb összhangra van • szükségük a különböző vállalatoknak. Me. gyei elvként rögzítették, hogy egy-egy újonnan elkészült Utat öt évig nem szabad fel. bontani, legfeljebb kérészié, zéseket engedélyeznek, de azt is csak indokolt esetben, ha az út alatti átfúrás nem lehetséges. (Sajnos,, alig van eset, amikor be is tartják.) Az előre való gondoskodás példája a nyíregyházi Kossuth utca építkezése, ahol a készülő burkolat alatt már most elhelyeztek egy védőcsövet, amelyben a Korányi Frigyes úthoz vezető távfűtési csöveket majdan elhelye. zik. A közműkataszter adatainak a felvétele nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye másik két városában és a kiemelt településeken is fontos, hiszen a költséges közműépítésre nem csak az érintett üzemek társulnak, 1 hanem a megyei szervek is támogatást adnak. Az adatók ismeretében, valamint a helyi fejlesztési elképzelések figyelembevételével lehet, a pénzt elosztani. (lányi) Teljes kapacitással Télen Is építik a lakásokat, üzemeket, iskolákct Az építőipar egyre inkább elveszti idény jellegét. Az új technológiák alkalmazásával télen is egyre jobb ütemben haladnak az építkezések. Szükség is van a folyamatos munkára, főleg megyénkben, ahol különösképpen nagy feladatok előtt áll az építőipar. Megkérdeztük megyénk három legnagyobb építőipari vállalatát: hogyan készültek a télre és milyen ütemben haladnak’ az építkezések, ha beáll az igazi tél? A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága és szakmai vezetősége december 9-én tárgyalt az építkezések téliesítéséről. A tanácskozáson elmondták, hogy a tél folyamán egy dolgozót sem akarnak fagyszabadságra küldeni, így . valószínű, hogy a tél folyamán teljes lesz a dolgozók foglalkoztatása a vállalatnál. Ehhez nagyobb részt már biztosítva vannak a technikai feltételek: kiszállították az építkezések helyére a hőtermelő berendezéseket, a szükséges üzemanyagot, a fóliákat, s van elegendő védőruha és védőital a dolgozók számára. Probléma viszont, hogy nincs elegendő hőtermelő berendezés a dolgozók teljes foglalkoztatásához, de a vezetőség reméli, hogy még december folyamán sikerül a hiányosságot pótolni. A vállalat decemberben átadja azokat a lakásokat, amelyeknek felépítését ez évre tervezték. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat nehezebben birkózik a téllel, mert többnyire vezetékeket, csatornákat épít, s munkahelyei nehezen fűthetők. Ennek ellenére a vállalat, mínusz 10 fok hőmérséklet fölött teljes foglalkoztatottságot biztosít dolgozói számára, mínusz 10 fok alatti hőmérséklet esetén a dolgozók 60 százalékát foglalkoztatja a vállalat. December folyamán újabb négy hőlégfúvó érkezik a KÉM Évhez, s üzemelni fognak a gőzkazánok is, a téli munkák technológiai terve elkészült, így megvan a feltétele annak, hogy jó ütemben haladjon az építkezés télen is a vállalatnál. A tél folyamán a vállalat dolgozói mintegy 35 millió forint értékű munkát végeznek Szabolcs-Szatmár- ban. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat is teljes kapacitással kíván dolgozni a fagy beállta után. Az ÉPSZER a tél folyamán a többi között 42 lakás építésén dolgozik Mátészalkán és 36 lakás építésén Kisvárdán. Télen is dolgoznak a METRI- POND fehérgyarmati gyáregységének építésén, a mátészalkai iskolán stb. összese* 36 millió forint értékű' mun- kát végeznek tavaszig. Bódi Tibor 1968 januárjában került a Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer és Vegyi-, áru Nagykereskedelmi Vállalathoz, mint túravezető. Első évben elégedettek voltak munkájával, 1970-ben azonban már kapott egy fegyelmit. mert ittasan dolgozott. Mint tűravezetőftek az volt a feladata, hogy a boltokba árut szállítson és á boltvezetőktől átvett árukról visszavételezési jegyet állítson ki. Ennek alapján számolt el a rábízott értékekkel a raktárosnak. Bódi végezte a munkáját, de észrevette, hogy a raktárvezetők nem valami nagy körülte! ntéssel járnak el az elszámolással és elhatározta, hogy fiktív visszavételezési. jegyeket állít ki. A neki kiadott tömbben nem mert ha- • misítani, de az alkalom magától jött. Egyik alkalommal magára hagyták az irodában és — pút tesz isten — a szigorú számadású nyomtatványok sem voltak elzárva. Kivett egy tömböt. Aztán arra is rájött, hogy a neki szabályosan kiadott visszavételezési jegyekkel is manipulálhat, mert ezek könyvelése A tárgyalóteremből Lebukott a bűnszövetkezet csak több heti, sőt hónapos késéssel történik meg, és még •ez is ellenőrzés nélkül. Az elhatározás tehát megvolt, de a visszaéléshez partnerekre volt szüksége, akik egyrészt a fiktív árut megveszik, másrészt a fiktív visszavételezési. jegyet is úgy számolják el, mint a tényleges árukiszállítást. Az áru átvételéhez már volt egy ismerőse Bódinak Nagy József személyében, aki fűszer és vegyíáru kiskereskedő volt. Kellett azonban még egy raktáros is, aki hajlandó az áru helyett) csupán a papírral megelégedni. A múlt évben aztán megoldódott Bódi problémája. Bakos László, a vállalat raktárosa újságolta: lehetne egy kis pénzt csinálni, ha lenne egy boltos ismerőse, aki megveszi a „megspórolt” árut. Volt. Megbeszélték az ügyet és rendszeresen hamis visszárujegyzékeket készítettek, a pénzen pedig megosztoztak. A közös buli azonban, nem- tartott sokáig — alig hétezer forint kárt okoztak — mert Bakos egyre nagyobb összegeket követelt. Bódi azonban nem volt hajlandó teljesíteni a raktáros kérését és elhatározta, hogy nélküle „dolgozik” ezután. Nagy Józsefnek továbbra is szállította az árut — ők ketten összesen 22 529 forint kárt okoztak —, de szállított zsírt, lisztet Márton S. ÁFÉSZ-' boltosnak Balkányba, zsírt, liszté* cukrot. Brátán Jánosnak Nagykállóba, egy deci almapálinkáért a Nyíregyházi ÁFÉSZ 4-es boltjában leírt citromot, göngyöleg-visszavé. telezés címén leírt az élelmiszer kisker vállalat 4-es boltjának 525 forint értékű göngyöleget és még egy sor „apróság” volt a számláján. A raktáros sem hagyta abba a mellékes pénzszerzésnek ezt a fajta módját. Egy szombati napon kiment a piacra és megkereste Katz György magánkereskedőt. Kétszáz forintot kért tőle kölcsön, de azt többszöri felszólításra sem volt hajlandó megadni. Nyáron aztán „magától jött” a törlesztés lehetősége. Katz két láda patront kért Bakos Lászlótól és közben újra kérte a pénzét. Mivel akkor sem kapta meg, megegyeztek, hogy fiktiv visszavételezési jegyet állítanak ki 50 patronról. Ezért még 300 forintot kapott a raktáros. Nem sokkal később Bakos újból megkereste a magánkereskedőt, és elmondta, hogy feleslege van patronból. Ekkor már százról állítottak ki fiktív visszavételezési jegyet és Bakos újabb 500 forintot kapott. Az ügynek több szereplője Is van. Például Vájsz János, aki akkor még a húsipari vállalatnál dolgozott. Egyik alkalommal két rúd turistaszalámit lopott és elvitte eladni Nagy Józsefnek. Három-négy nap múlva zsírt szállítottak a vállalat raktárából és — az előzőleg kötött jó üzleten felbuzdulva — leadott a boltosnak hat, egyenként húszkilós csomagot. Ezernyolcszáz forintot kapott érte, de természetesen a boltosnak is megérte, hiszen a rendes ár 2400 forint lett volna. Ennek az ügynek a szereplője Bódi Ferenc is, Bódi Tibor öccse, ö is a vállalatnál dolgozott és mint túrázónak, neki is ugyanaz volt a feladata. Ö a változatosság kedvéért a visszavételezési jegyeken szereplő üvegmennyiségeket hamisította meg és 10 alkalommal 1561 forint kárt okozott. Nem maradt ki a társulatból Dávida István, Bódi Tibor gépkocsivezetője sem. Az „üzletkötések” az ő szeme láttára jöttek létre. Hat alkalommal segített is Bódinak és ezért 1230 f-rint „honoráriumot” kapott A bűncselekménysorozat talán még most is tartana, ha Bódi Tibor — aki az ügyben elsőrendű vádlott volt — meg nem unja és feljelentést nem tesz saját maijuk ellen. És ez bár enyhítő körülménynek számít, a büntetés nem maradt el. Bódi Tibort egy év és hat hónap, Bakos Lászlót és Nagy Józsefet egy-egy év, Bódi Ferencet, Katz Györgyöt, Dávida Istvánt és Márton Sándort négy-négy hónap, Brátán Jánost halmazati büntetésül hat hónap, Vájsz Jánost négy hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként Bódi Tibort két, Bakos Lászlót és Nagy Józsefet egy-egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, Katz Györgyöt, Márton Sándort és Brátán Jánost 1000 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, valamint elrendelte, hogy Nagy József a korábban kiszabott 2 hónap és Vájsz János korábbi három hónap börtönbüntetését is letöltse. A bíróság Katz György, Dávida István, Márton Sándor és Brátán János büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztette. (boloísM
