Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

TÖT!. 3eeember 17. KET.ET-MAGYARORS2ÄO S. öMa§ EZ ÉV JÚNIUSÁBAN KEZDTÉK MEG A TERMELÉST A NYÍRMADAI KOS­SUTH TERMELŐSZÖVETKEZET NXKECELL ÜZEMÉBEN. AZ ÉV VEGÉIG 10 EZER KÖBMÉTER Hö- ÉS HANGSZIGETELŐ ANYAGOT ÁLLÍTOTTAK ELŐ. KÉPÜNKÖN: TÓTH JÁNOSNÉ ÉS KAPIN ISTVÁNNÉ A BAGUPA SZENDVICSEK ÖSSZERAGASZ- TÁSÁT VÉGZIK AZ ÚJ ÜZEMRÉSZBEN. (ELEK EMIL FELVÉTELE). M inkavédelmi tanácskozás Nyíregyházán Szerdán délelőtt a megyei tanács nagytermében ren­dezték meg a második me­gyei munkavédelmi tanács­kozást a tanács, a szakszerve­zetek, a területi szövetségek, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a TIT megyei _ szervezetei. Bácsit József, a megyei ta­nács osztályvezetője megnyi­tójában arról beszólt, hogy a munkavédelem ügye egyben az embervédéle- mé is. Megemlítette az egységes szövetkezeti tör­vényt, amely kimondja, hogy a szövetkezetekben végzett munka egyenrangú az állami vállalatoknál végzett munkával. Ez nyilván maga után vonja azit is, hogy azo­nos munkakörülményeket kell teremteni a szövetke­zetekben. Obermayer Mihály, a me­‘gyei tanács munkavédelmi és műszaki felügyelője ezután rövid áttekintést adott a me­gyei mezőgazdaság munkavé­delmi helyzetéről. Megemlí­tette, hogy a három évvel ez­előtt megjelent jogszabály kö­vetkeztében megnőtt a mun­kavédelmi rend és fegyelem közös gazdaságainkban. A statisztikai adatokban jelent­kező balesetszámok növeke­dése egyrészt ennek köszön­hető. Ugyanis sok olyan bal­esetet jelentenek, amire az­előtt nem került sor. E po­zitív vonás ellenére még mindig igen sok az évi 2400 baleset, a 10-nél több halálos és a 20 körüli csonkulásos baleset. Az évente 5—6000-rel több kieső munkanap pedig a legnagyobb problémát okoz­za. Főleg, ha összehasonlít­juk a megyei állami gazdasá­gok baleseti szintjeivel, amely egyharmadával alacsonyabb, mint a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteké. Ezután Magyary Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium munkavé­delmi vezetője tartotta meg előadását Termelés—munka­fegyelem—munkavédelem pímmel, majd dr. Éeregszászi Attila, a Gödöllői Agráregye­tem docense ismertette a mezőgazdasági gépesítés munkavédelmi kérdéseit. Az előadásokat vita követ­te. Sikeres halászat Kimagasló eredménnyel fe­jeződött be az őszi halászat a paksi Vörös Csillag Halá­szati Tsz biritói halastavai­ban. Bencze Ferenc, a htsz elnöke elmondta, hogy a 140 hold víztükrű nevelőtavák- ból a tervezettnél két va­gonnal többet, összesen 14 vagon halat — zömében pontyot, kisebb részben sül­lőt és növényevő halat — fogtak ki a szövetkezet tag­jai A jövő termés alapja ló eredmények a mélyszántási versenyben Gulácson és Tivadaron be­fejezték az őszi mélyszántást és a termelőszövetkezet tele­fonon jelentkezett a járási hivatalnál és a területi szö­vetségnél, hogy 10 erőgéppel hajlandók az elmaradottakat segíteni. Az őszi médyszántási ver­seny most, a befejezés előtt egészen szélesre terebélyese­dett S zabol cs-Szamár me­gyében. A megyei mezőgaz­dasági operatív bizottság által a legjobbaknak kitűzött ju­talmak is felfokozták a ver­senyzési kedvet a traktoro­soknál. De enélkül is érti minden jó szakember és jó gazda, hogy az idei — rossz időjárás ellenére — kialakult jó megyei terméseredmények mezőgazdaságunkban első­sorban annak köszönhető, hogy az elmúlt év őszén szin­te minden talpalatnyi földet felszántottak Szabolcsban. Gulács és Tivadar esete csak egy a sok közül. A ló- nyai Béke Termelőszövetkezet az elsők között szántotta fel, már november 10-én minden felszántható földjét és a szomszéd Benk közös gazda­ságának vállalta bérmunká­ban 700 hold felszántását. Már ennek is végefélé jár­nak. Ez a tett a lónyai új ve­zetőséget azért is dicséri, mert az elmúlt évben úgy el voltak maradva, hogy a szomszéd határon túli szov­jet traktorosok segítettek ne­kik 650 holdat felszántani. Az olcsvai Uj Élet 550 hold­dal végzett terv szerint már november 25-én. Sőt, még 60 hold háztáji kiskertet is fel­szántottak. Nagyon jó példát mutatott szervezésben a nagyecsedi Rákóczi. Amikor csúszós volt az idő, kért a szomszédoktól lánctalpas traktorokat. Ami­kor pedig isimét járható volt, gumikerekesekkel is a fold, akkor visszasegítettek. Csen­géinek, Fábiánházának, Ti- borszállásnak és Ököritófül- pösnek. — Még így is nagyon kell igyekezniük, hogy közel 5 ezer hold őszi mélyszántási tervüket teljesítsék. Csatlakozott a versenyhez a tiszavasvári Vasvári Pál Tsz is. Itt érdekes dolog tör­tént. Mint sok helyen, a lá­bon, vagy kupacban álló ku­koricaszár akadályozta a háztáji földek félszántását. Hangosbero ondón kihirdet­ték, hogy aki három napon belül nem viszi haza, azét ha lábon áll „leorkánozzák”, ha kupacban, felgyújtják, mégis leszántják — a háztáji tu­lajdonosai érdekében is — most ősszel a földjüket. A nyírbogát! Rákóczi no­vember 26-án végzett és be­nevezet); segíteni. November 25-én végzett sajátjában a tiszakerecsenyi Dózsa és csatlakozott a segítőik verse­nyéhez. Már november 17-én bejelentette csatlakozását a nyírszőlős! Jókai. A tyukodi- aknak december elsején már csak 200 szántatlan holdjuk volt a nagy gépparkjukhoz Még korábban végzett a mélyszántással a kisvárda; Rákóczi, 28-án Kálmánháza, 15-én a vásárosnaményi Uj Élet. Hogy kerül a csizma az asztalra ? Látogatás cipőügyben A C ipán agy kereskedelmi Vállalat nyíregyházi leraká­sánál és az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat központjá­ban olyan látogatók voltak, akiket azért érdekeltek a jó formájú cipők, hogy soron kívül — mielőtt az üzletekbe kerülnek — jusson nekik is egy pár belőlük. Most mar van Hinnék ellenére nem mond­hatjuk, hogy nincs elég cipő télre. A kereskedelem ünnepi felkészüléséből egyáltalán nem maradtak ki a cipők. Ez a' kínálat viszont nem mindig egyezett és egyezik a vásár­lók kívánságaival. Alig egy hónapja, a no­vember végi hideg napok ide­jén Nyíregyházán is, és a megye más cipőboltjaiban is a gyermekcsizmák hiánya volt a legnagyobb gond. Hir­telen jött a hideg, a megren­delt árukat viszont folyama­tosan szállították, a raktárak' csak december elejére teltek meg jobban. Most már van gyermekcsizma mindenütt. A Szabolcs Cipőgyár például december elejétől maga is gyárt csizmákat és árusít a saját boltjaiban, a nyíregyhá­zi gyermekruházati boltba a múlt hét végén érkezett 800 pár Budapestről, de a másik megyei vállalat, az Auróra Cipőipari Vállalat nyírbátori gyárából is kaptak, mégpedig a legkeresettebb, a 23—30-as szám közötti méretben. A divat változásai A gyermekcipőknél a di vat változását nem tudta ki­számítani a kereskedelem sem megyénkben, sem az or­szág más részeiben. Tavaly még a bundacipők, a hóci­pők voltak a kelendők, ma már jóformán senki sem vesz belőlük, viszont csizmából, főleg fűzősből a legnagyobb mennyiség is kevésnek tűnik. Ezt bizonyítja az is, hogy ta­vaszra a Cipőnagykereskedel­mi Vállalatnak 17 ezer pár gyermekcsizmája maradt, az idén mindez az új beszer­zésekkel együtt is kevésnek tűíik. Pedig a modellek gaz­dagsága is megvolt, hiszen 16 féle gyerek csizmát tároltak. A nagykereskedelmi vállalat szakemberei most a megyét járják, karácsonyig még 3 milliós forgalmat szeretnének elérni cipőből. S ehhez hoz­zájárul még az a pótrendelés is, ami szerint 3 ezer pár gye­rekcsizmát kapnák rövidesein, s mellette a saját rendelésből sem érkezett be még kétezer pár. Hódít a „bánkén“ A fűzős csizma — szak­nyelven kánkán csizma — hódította meg a nőket is. Megvásárlásuk viszont nem olyan könnyű. Az ipar nem tudott alkalmazkodni a di­vathoz, a kereskedők járják az országot, hogy minél töb­bet beszerezzenek a keresett cikkből. Az iparcikk kisfce­Sok évig jó szomszédunk volt Jóska bácsi. Amiben csak tudtuk; segítettük egymást. Amikor az öreg házőrzőjének hasa már majdnem a földet érte, megkértem: majd ad­jon egy kölyköt nekem is. Az biztos, hogy nem lesz fajtiszta a kölyök, de ház­őrzőnek majd csak megfelel — mondtam az öregnek. — Jól van — válaszolta — kapsz egyet leválasztás után. Másnap este, ahogy az ud­varon jártam, haragos mor­gásra lettem figyelmes. A szomszéd Bobija felborzolt szőrrel, de már teher nélkül szaladgált ide-oda. s néha kétségbeesetten felugatott. Átnéztem a kerítésén és lát­tam, hogy Jóska bácsi hat kis tarka jószágot vitt egy kosárban a kapu felé. Mikor meglátott, átszólt: Ne bú­súlj, neked hagytam egyét. És a kosárral elindult a Kraszna felé. Bobi morogva követte az öreget, aki néha SORSOK dúrván rákiáltott: takarodj haza! De Bobi nem tágított. Néhányszor utolérte az öre­get, olyankor két lábra állt és mellső lábaival szinte kö- nyörgött gazdájának. Szép, nyári este volt. Ész­revétlenül követtem a mene­tet. Amikor Jóska bác§i kiért a Kraszna partjára, létette a kosarat. Ebben a pillanatban Bobi felugrott és tátott szá­ját az öreg lehajtott nyakára irányította."“ Szerencse, hogy az öreg idejében észrevette a támadást és fiatalos reflexszel félreállt. Aztán egy csúnyái káromkodott, majd hirtelen lehajolt egy göröngyért és megdobta vele Bobit. A kö­vetkező pillanatban gyors egymásutánban hat csobba- nást hallottam... Hat kis hul­lám hirtelen egy nagy hul­lámmá egyesült. A keskeny folyó két partjára kiloccsant a víz. Az öreg dolga végeztével távozott, de én még marad­tam rejtekhelyemen és Bo­bi is maradt még. Telihold volt. A lepedőnyi felhőt a szél elvonta a sárga gömb elől. Abban a pillanatban Bobi felnézett a gömbre és nyögött és nyüszített. Szeme fényes volt. Olyan fényes, amilyen fényes szokott lenni az asszonyok szeme a temeté­sen. Éppen a következő nap hozta az újság, hogy egy fia­talkorú leányanya megfojtot­ta, majd a kukába dobta új­szülött gyermekét. Jó lenne, ha máskor nem írnának ilyen eseményről az újságok­ul. L. reskedelmi vállalat például -Sárvárról 50 párjával várja a fűzős csizmákat, csakhogy minél többet el tudjanak ad­ni karácsonyig. Ugyanígy a saját beszerzésre támaszkodik a szövetkezeti bolthálózat is. Ám a jövő évi rendeléseket már februárig le kell kötni, így nehéz a piac pontos fel­mérése. Jó példa erre a szö­vetkezeti beszerző és értéke­sítő vállalat, amely a szövet­kezeti áruházakat látja el — ugyanis már 1972-re alig tud­tak szerződésileg lekötni szállítást a megyei vállalat­tól, az Aurórától. A női csizmáknál kielégítő a választék a műbőrből ké­szülteknél. Ugyancsak kere­sett és kapható a közepes, 3—400 forintos áru bőr fel­sőrészű és műbőr szárú csiz­ma. De megjelentek az üzle­tekben a kimondottan divat­csizmák is, javarészt a szö­vetkezeti ipar termékei. Ezek a bőrcsizmák komolyabb pénztárcát igényelnek, az áruk 600 forinttól felfelé, 1000 forintig is elmegy. Sok a reklamáció Egyedül a férficipők vá­lasztéka az, ahol alig lehet ki­fogásolni válót találni. Ked­velt továbbra is az olcsó áru posztószáras téli cipők, bélelt csizmából szintén van elég, de fogynak a vízhatlan félci­pők is. Az ipar és a kereskedelem párbeszédében most az ipar húzza a rövidebbet. Bizonyít­ja ezt a sok-sok reklamáció, amely megkeseríti a vásárló­kat is. Egyedül az iparcikk kiskereskedelmi vállalatai eléri a reklamációk száma negyedévenként a 3—4 ezret. Pedig a minőség javításával sokat tehetnek a gyárak a vásárlókért. (lányi) A VÁSÁROSNAMÉNYI FORGACSLéMEZGYAR KISZ. FIATALJAI IS RÉSZT VESZNEK A TAKARÓT VIET­NAMNAK AKCIÓBAN. KÉPÜNK: BAKÓ VALÉRIA ÉS PANCSIRA LASZLÓNÉ SZÍNES KOCKÁKBÓL ÁLLÍTJA ÖSSZE A TAKARÓT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) A tárgyalóteremből! Példás ítélet garázdaságért Moziba indultak március 27-én Kislétán Rézműves Gé­za, Kanalas Andor és Réz­műves Gyula. Megtudták azonban, hogy nem magya- rulbeszélő filmet vetítenek, ezért úgy döntöttek, hogy inkább a kocsmába mennek. Kanalas sört ivott, aztán ha­zament. A két Rézműves azonban ott maradt és addig iszogattak, míg berúgtak. • Ez alatt a mozi pénztárosa észrevette, hogy míg a mozi­ban volt, a pénztárat valaki kifeszítette, elvitt 40 forintot és néhány csokoládét. Arra gyanakodott, hogy a három fiatalember volt és elmond­ta ezt a mozigépésznek. Együtt mentek át az ital­boltba és megkérdezték Réz­műveséktől: nem ők lopták-e el a pénzrt? Azok először csak tiltakoztak a gyanúsítás el­len, aztán hangoskodni, _kö- tekedni kezdtek. Rézműves Géza a bicskáját is elővette, de Bunya Györgyöt, — akit meg akart szúrni — az ott tartózkodók elrántották. Míg a kötekedés tartott, a pénztárosnő a postára ment, hogy telefonáljon a rendőr­ségre. Rézművesék azonban utánamentek és kivették ke­zéből a telefoni Az utcán Rézműves Gyula egy kis fát is kitört, azzal támadt a pénztárosra, de az elszaladt előle. Ezalatt Rézműves Géza hazament és egy karóval in­dult vissza az italboltba. Megtudta az esetet Kanalas Andor is, ő pedig — a válto­zatosság kedvéért — egy vas­villát ragadott és így csatla­kozott Rézműveshez. Nem kellett azonban az italboltig menni. Bunya Györggyel a kultúrház előtt találkoztak. Leütötték, az­tán amikor elesett, addig verték, amíg el nem vesztet­te eszméletét. A kiabálásra többen felfigyeltek, de mire odaértek a két „bátor em­ber” elfutott. A sérültet as orvoshoz vitték, aztán kór­házba. szállították: koponya­töréssel, agyrázkódással, bordatöréssel és jó néhány sérüléssel. A verekedés ideje alatt az erősen ittas Rézműves Gyu­la a rendőrségre akart tele­fonálni. Az orvos lakására ment, de az ajtó be volt csukva. Mire felfeszítette, odaért az orvos és a postára küldte az ittas embert, hogy onnan telefonáljon. Rézmű­ves ekkor még a belső ajtó üvegét is betörte és úgy ment el. A tárgyaláson Rézműves Géza részben beismerte, Ka­nalas Andor tagadta a vere­kedést, Rézműves Gyula pe­dig mentegette magát. Tet­tükért a nyírbátori járásbíró­ság vonta felelősségre őket és Rézműves Géza 24 éves alkalmi munkás kislétai la­kost, valamint Kanalas Andor 32 éves segédmunkás kislétai lakost 1 év és 2 hónap sza­badságvesztésre ítélte és 2—2 évre eltiltotta őket a köz­ügyek gyakorlásától, Rézmű­ves Gyula 27 éves segéd­munkás kislétai lakost 6 hó­nap börtönre ítélte. A három elítélt nem nyu­godott bele a büntetésbe cs enyhítésért fellebbezett. A megyei bíróság azonban — tekintettel arra, hogy külön­böző bűncselekményekért mindhárman voltak már bün­tetve — elutasította a felleb­bezéseket. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents