Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-16 / 296. szám

1971. december 16. KFT FT MAGYARÖRRZAO S. oldal KOMMENTÁR Segített a tsz: MINDENFÉLE Kocsirendezők bére A záhonyi kocsirendezők és tolatásvezetők félmillió fo­rint munkabér kifizetését kö­vetelték visszamenőleg-. A MÁV kollektív szerződés ugyanis 1970-ben előírta hogy „azokon a munkahelye­ken, ahol a közbeváltást (a 210 órás munkahónapot) be­vezették, ki kell jelölni a dolgozók heti pihenőnapját.” A rendeletet néhány hónapig be is tartották Záhonyban, a kocsirendezők és tolatásve­zetők megkapták heti pihe­nőnapjukat, így csak 210 órát dolgoztak havonta. 1970 közepétől azonban a létszámhiány miatt már csak ritkán, október elsejétől pe­dig egyáltalán nem kaptak pihenőnapot. (Erről tudomá­sa volt a felettes szervnek, a debreceni vasútigazgatóság- nak is.) A dolgozók rekla­máltak, erre az állomás ve­zetősége papíron jelölt ki pihenőnapokat a dolgozók számára. (Azokra a napokra, amelyeken egyébként is szol­gálatmentességnek örültek.) Papíron tehát minden stim­melt, azonban a dolgozók az előírt 210 helyett 240 órát dolgoztak havonta. A kocsi- rendezőknek és tolatásveze­tőknek vasárnapra is volt „pihenőnap” kijelölve, s a vasárnapi pihenőnapon végzett munkáért az előírás szerint száz százalékkal fel­emelt munkabért kell fizet­ni. Az állomás és az igazga­tóság vezetői persze erről is ,,megfeledkeztek”. Az állomás vezetői az érintett dolgozóknak, a munkaidőkereten felül vég­zett munkáért 25 százalékos túlórát fizettek, mintha a túlfoglalkoztatás nem a heti pihenőnapon, hanem munka­idő után történt volna. A kollektív szerződés is előír­ja: „A heti pihenőnapon vég­zett munkáért kétszáz szá­zalékos bért kell fizetni.” A dolgozók közül néhányan is­merték ezt a rendelkezést, így ez év közepétől a vasutas- Szakszervezet területi bizott­ságához fordultak. Végül is a debreceniek segítettek, így 180 vasutas visszamenőleg megkapta az elmaradt het­venöt százalékos munkabért — félmillió forint összegben. Köztudott, hogy Záhony kiemelt, népgazdaságilag igen fontos munkahely. Ép­pen ezért a vasút vezetőinek a dolgozók jogos követelését politikai ügyként kellett Vol­na kezelni. A létszámhiány miatt á kocsirendezők ugyanis nem az előírt négy­fős, hanem háromfős brigá­dokban dolgoznak. Plusz­munkát végeznek és ezért idáig nemhogy jutalmat, de még rendes fizetést sem kap­tak. Munkájuk nehéz és veszélyes. Ezért is vannak kevesen. A meglévő keveset jobban meg kell .beesülni a vasút vezetőinek. N. L. Megnyílt a Vöröshadsereg úti gyógysasertár Szerdán délelőtt ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották a Vcyöshadsereg útja 10. sz. alatt lévő átalakított gyógyszertárat. Az ünnepélyes megnyitás a meghívott vendégek, orvo­sok, gyógyszerészek és a hi­vatalos meghívottak előtt történt. A barokk stílusú be­rendezéssel újjáépített gyógy­szertár jelentős a város egész­ségügye szempontjából. A zárt jellegű bejárat után a gyógyszerek kiszolgáltatására alkalmas előtér is nagyon szép. Kialakítottak gyógy­szer-előkészítő helyiséget, la­boratóriumot, raktárhelyisé­get, szociális helyiségeket is. ünnepélyes megnyitó beszédet Szabó Imre, a me­gyei gyógyszertárköznont igazgatója mondott, majd dr. Magyar János főorvos, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te meleg szavakkal a gyógy-- sZérészéket abból az alka­lomból, hogy egy korszerű és szép gyógyszertárral bővült a város egészségügye. Ezt kö­vetően dr. ördögh János, a városi tanács elnökhelyette­se méltatta az esemény je­lentőségét, majd a gyógyszer- tárat átadták a forgalomnak. F, P. Óvóuők Szabolcs-Szatmár egyre gyarapodó óvodáiban nincs kellő számú képzett óvónő. A hajdúböszörményi intézetből csak évek múltán kapunk friss utánpótlást, addig szük­ségmegoldásként a hivatás­szerető és majdan -választó érettségizett lányokat is munkába kell állítani. Nyír­egyházán az ő részükre ren­deztek egyhetes továbbkép­képzése zést, a megyei módszertani kabinet helyiségeiben. Itt elsősorban az alapvető peda­gógiai és pszichológiai is­mereteket szerezték meg, de gyakorlati feladatokat is végre kellett hajtaniok. A most záruló tanfolyam az el­ső lépés a képesítés nélküliek jó felkészítésére, amit az év során újabb képzési formák követnek majd. Megjavult Mátészalka ellátása i „ A mátészalkai Egyesült Erő Tsz a város jobb ellátása ér­dekében sikeresen teljesítet­te kertészetfejlesztési ter­vét. Változatosabb és jó rrti- nőségű zöldségféléket termel­tek. A kedvező eredmény ab­ban mutatkozik, hogy hosz- szú idő óta először követke­zett be: Nyíregyháza vagy bármely más megyei piactól olcsóbb volt idén Mátészal­kán a paradicsom, zöldpap­rika, szamóca, málna, ká­poszta, kelkáposzta. A tsz megjavult termelése után a káposzta, karalábé és más zöldségféle még jelenleg is » olcsóbb a megye más piaci áraihoz képest. Az áruellátá­sért a városi tanács vezetői dicséretben részesítették a tsz gazdasági irányítóit. A városi ellátás további ja­vítása céljából, az Egyesült Erő Tsz a húsellátásban is segít. Terv szerint hamaro­san üzembe helyezik a tsz korszerű sertástenyésztési, -hizlalási telepét. Az az el­képzelés, hogy a szálkái tsz­szel kooperálva, a Mátészal­kai Állami Tangazdaság, a nagyecsedi Rákóczi és a csengeri Lenin Termelőszö­vetkezet közös vágóhidat és tőkehús-előkészítő üzemrészt építenek meg. (ab) ÖRIÁS 30 TONNAMÉTER TEHERBÍRÁSÚ PORTÁL­TÁRUK FŐDARABJAIT GYÁRTJÁK TISZÁVÁ ^ÁRIBAN. EZEKEN LEGTÖBB A HEGESZTÉSI MUNKA. KÉPÜN­KÖN: PETE LÁSZLÓ, RÖKA FERENC $S KUTRON IMRE HEG ESZTI A VARRATOKAT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉ­TELE) Sólyom Katalin előadó körútja Szabolcsban Ritka kellemes és tehetsé­ges művészegyéniséget kö­szönthettünk az elmúlt na­pokban Szabolcs-Szatmár megyében. Sólyom Katalin, a pécsi Nemzeti Színház mű­vésznője látogatott ide, hogy országos síkért és feltűnést keltett műsorával örvendez­tesse meg a legkisebb közön­séget, a harmadikos — hato­dikos osztályos iskolásokat. Vasárnap Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond művelődé­si házban, délután Borbá­nyán, hétfőn Vásárosna- ményban, kedden pedig Nagykállóban lépett szín­padra, hogy csaknem két órán át együtt játsszon kö­zönségével. Sólyom Katalin verseket, meséket, mondókákat ad elő, találós kérdésekkel, népi já- tékocskákkal vonja be hall­gatóságát műsorába, egyszer­re tanít és szórakoztat, ját­szat és nevel. A megyei könyvtár gyer- mekkölcsönzőjének gondozá­sában lebonyolított túrné jó szolgálatot tett a gyermek- nevelésnek. AZ ECSEDI-LÁP társulatnál Kétmilliós munka az árvízkárok helyreállítására A Ecsedi-láp Vízgazdálko­dási Társulat negyedik ne­gyedévi intéző bizottsági ülé­sén többek között'az árvízká­rok helyreállításáról tanács­koztak. A társulat az 1970-es sza- mosközi árvíz következmé­nyeinek a felszámolására — a felettes szervek jóváhagyá­sával és támogatásával —, 1 millió 800 ezer forint érté­kű munka végzését tervezte. E munkák nagy részét no­vember 25-ig teljesítették. A tél beállta után csupán egy kotrógép maradt üzemben a területen és műtárgyi mun­kák befejezését kell még év végéig befejezni. Ez utólagos tevékenység Tunyogmatolcs határában történik, ahol az árvíz kiszakította a gátat. A kocsordi, ököritófülpö­si, csengeri, szamosszegi és tyukodi tanácsok részére, megrendelések alapján félmillió forint / értékű munka elvégzését vállalta erre az esztendőre a társulat. S általában, a tanácsi rendelé­sű munkák után, az idei be­vétel már 800 ezer forint körüli. A láprendezésnél a társu­latra háruló feladatok el­végzése is biztosított. Piv-pov A boltos rám néz, csodálko­zik : Már három éve nem kap­tunk. Egy másik üzlet: — Ugyan, hová tetszik gondolni, ki fog­lalkozik ilyesmivel? Piaci magánkereskedő: — Mindent adnék, ha tudnák szerezni!' A csodálatos ritkaság ami után mászkáltam nem más, mint a pogácsaszaggató. Nincs se fém,' se műanyag. Nincs, mert senki nem gyárt­ja. Kezdő háztartásokban na­gyobb becsben van, mint a rézmozaár. Bezzeg, ha valami hobby lenne, biztos akadna gyártó­ja és eladója. Volna egy tip­pem : ha nem megy mint po­gácsaszaggató, nevezzék a ti- ki-taki mintájára pigi-pogi- nak. Hátha még valaki meg is gazdagodna belőle! Kártyanaptár Megkezdődött a kártyanap* tár-őrület. Ad jak-veszik, cs e­reberélik. Van is belőlük, minden cég, amelyik ad ma­gára valamit, készíttet ilyet. Bevallom, nekem is lapul néhány a zsebemben, és ami bennük közös: csaknem mindegyiken egy-egy fél* pucér, de legalábbis hiánvo- san öltözött hölgy kíván boldog új esztendőt. Ez nem is lenne baj, isten látja a lel­kem, sose voltam semmi jó­nak az elrontója. Csak. Csali akinek ilvert nap .ára van, egész évből ugyanazt a nőt kénytelen a zsebében cipelni, ugyanazt a nőt nézi januártól decembe­rig. Ezért volna - egy tippem. Adjanak ki havinaptárakat. Minden hóra egy újat, min­den naptáron egy új növel. Mert már a rómaiak is mond­ták: Variatio delectat. Vagy­is: a változatosság az igazi csemege. í. Vevőszolgálat Ezekben a hetekben min­denki vásárol. Karácsony előtti az izgalom. Az eladók az üzletekben — mindeddig — dicséretes türelemmel, ud­variassággal igyekeznek a különösen válogatós és této­va vevőt eligazítani a meg­lehetős kínálat között. , Egy valamit azonban na­gyon hiányolunk. Ez pedig a vevő érdekvédelmének egy különleges fajtája lenne. Egy világosan olvasható tájékoz­tató arról, hogy: mikor és mit lehet cserélni; mi a sza­vatosság; mi a garancia; mik a határidők; milyen a rejtett és milyen a más jellegű hi­ba. Szóval hiányolok vala­mit, ami védené a vásárló érdekét, aki ilyenkor bőkezű, és lelkes. Tudom, a kereskedelem el­sősorban eladni akar. De így ez a tájékoztatás többszörö­sen hasznos szolgálat lenne. 03! * Vizsga 2000-ben, avagy a III. c nem adja meg magái A küzdelem a III/c-ben kezdődött. A kis Szamosi kétségbe­esetten pillantott a „Rém —I” mintájú vizsgáztató gép kérdő táblájára. A röghöz- kötöttség fogalma — olvasta a feliratot. — Válassza ki a helyes feleletet! — Szamosi nem mert hát­rafordulni a falba épített te­levíziós kamerák miatt. A széken ide-oda mozgott. — A röghözkötöttség fogalma... Erről életemben nem hallot­tam — villant át agyán a felismerés. Az osztály látta a felelő szorult helyzetét. Súgni az érzékeny mikrofonok miatt nem lehetett. Garaguly Ban­di, a III/c. műszaki zsenije lépett akcióba. Egyetlen mozdulattal üzembe helyezte a tranziszto­ros zavarót. A műszerskála tanúsága szerint az ellenőrző tévé és mikrofonrendszer megbénult. — Siessünk! — ugrott fel. — Öt percünk van. (Ennyi idő alatt lehet a tanáriból az osztályig megtenni az utat' —• Engedjétek el a sünit! — szólalt meg Jocó. A távirányítású zavaróval ellátott fémsünit egy pillanat alatt bevágták a dobogó alá. Közben az osztály vizsgael­hárító csoportja sem tétlen­kedett. Garaguly fojtott han­gon vezényelt. — Csavarhúzót! — Póttelepet! — Zseblámpát! A fiúk sorba a kezébe nyomták a kért eszközöket. Bandi szélsebesen kapcsol­gatott. A Rém—I felzúgott és ontani kezdte a megfej­téseket. A válaszok villám­gyorsan tűntek fel a félélet- lapján. Jocó sorozat-fény képezőgé­pe halkan zúgott. Az auto­mata gép elkészítette a vála­szokról a fényképeket. — Egy perc múlva itt a kész kép! — nyugtatgatta Jocó az ijedtségtől még min­dig halálsápadt Szamosit. A feleletfotókat bele­nyomta Szamosi kezébe és viszarohant a padjához. A folyosóról léptek hallatszot­tak. Garaguly épp, hogy csak az alapkérdésre vissza­állíthatta á gépet, máris nyílt az ajtó. Az osztály felállt és így a vizsgaelhárítók még visszatérhettek a padjaik­hoz. Pingiczer bácsi, a hivatal- segéd lépett be, maga előtt cipelve a diákok által „fa­kutatónak” elkeresztelt be- mérőkészüléket. Egyenesen Caragulyhoz tartott. Bandi ijedten vette észre, nem kapcsolta ki a zavarót. Már majdnem a padjához ért Pingiczer bácsi, amikor az utolsó pillanatban sikerült átkapcsolnia a sünire. A fakutató irányjelzője 90 fokkal megfordult. A süni ott lapult a dobogó alatt és most az ő adását vette Pingiczer bácsi. Az öreg odacsoszogott a katedrához. Felemelte. A süni — úsgyi — kigurult. Fotocellás érzékelő szeme mindig a fény felé hajtotta. A süni szélsebesen szaladt a fal mellett. Pingiczer bá­csi utánavetette volna ma­gát, de a hátfájása meg­akadályozta. — Fogjátok meg! — kiál­tott a gyerekekre. Néhányan immel-ámmal elérakták a lábukat, de az utolsó pillanatban elkapták. Csak Kovács, a stréber szaladt utána. Az egyik lábban ő esett el hasra, és eltűnt a középső padsor alatt. Mindenki dőlt a röhögés­től. Még Pingiczer bácsi is nevetett, amikor belépett a nagy kormányosnak becézett igazgató. Dermedt csend lett. A sü­ni épp a nagy kormányos­nak futott, aki egyetlen rú­gással a folyosóra penderí­tette a készüléket. — Ki engedte el?! — hangzott a vésztjósló kérdés. Senki sem válaszolt. — Úgy. Most majd a je­lenlétemben folytatjuk a vizsgát! Harminc szempár kísérte a diri útját. A Rém—I. mellé leült a Rém—II. Úgy lát­szott, minden elveszett. Garaguly lélegzetvisszafojt­va a konnektorba helyezte az időzített zárlathiztositót. Sza­mosi ezalatt ismét rémülten bámulni kezdte a „Mi a rög­hözkötöttség? című kérdést. A válaszfénykép a zsebében lapult, de elővenni a diri miatt nem tudta. Épp jókor jött az áram­szünet. A Rém—I. felmondta a szolgálatot. — Már megint rossz ez az átkozott készülék! — hábor­gott Rém—II. Felfüggesztem a vizsgát, amíg megjavítják — és ki rohant. Az osztály műszaki zsenije elégedetten vette elő a zsem­léjét és nagyot harapott be­lőle. (F) Pontosan egy hete írtuk meg a Mindenfélében, hogy a szerkesztőség éjszaka, ins- pekciós helyiségében a tele­fon több hete rossz. Egyszer megnézték, aztán kijelentet­ték, majd visszajönnek. Akkori kis háztáji meg­jegyzésünket afféle csalogató, nak szántuk, hátha kedvet kap egy szerelő és megnézi, vajon egy szerkesztőség lel­ke, a világgal kapcsolatot tartó telefon miért nem mű­ködik. Nem sikerült elcsábítani senkit. Azóta sem jönnek. Lehet, hogy nemcsak telefont nem javítanak, de újságot sem olvasnak? Bürget Lajos SZEMÉLYGÉPKOCSI- VEZETŐI TANFOLYAMO INDÍT a megyei gépjárműi* kola. A tanfolyam kezdet. 1971. december 20. TeP fon; 37—50. Cím: Repül? tér 1. (675'.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents