Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

ivn feeemSer !9,

fww

9. oldd

(Folytatás as L oldalról)

sónkban perspektivikus intézmények. Megtisztelő számunkra ez a bizalom. Ezért kötelességünknek érezzük, hogy teljes erőnkkel.munkálkodjunk szocialista célI jainkért.

— A magyar szövetkezeti mozgalom és ezenbelül a fogyasztási szövetkezeti mozgalom életét a szövetkezetekről szóló új törvény formálja

— hangsúlyozta a SZÖVOSZ elnöke. — E törvény a legmagasabb szintű jogszabály

/' erejével határozza meg a szövetkezetek helyét és szerepét szocialista társadalmunkban, és segíti élő a mozgalom még eredményesebb munkáját, a szocialista továbbfejlődését. A szövetkezeti törvény szellemében készült el a kongresszusunk előtt lévő törvényerejű rendelettervezet, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek sajátos tevékenységének • szabályozására. Meggyőződésünk, hogy a tervezet találkozik a tisztelt küldött elvtársak egyetértésével és az Elnöki Tanács jóváhagyását elnyerve, jól fogja szolgálni e szövetkezetek fejlődését, jövőjének biztonságát. *

Kedvező helyzet

A takarék- és lakásszövetkezetek korszerű tevékenységét az új szövetkezetpolitikai élveket érvényesítő miniszteri rendeletek segítik. Ismeretes, hogy a szövetkezetekre vonatkozóan is egykét év távlatában, a szerzett tapasztalatok alapján, magas - szintű jogszabályok kerülnek megalkotásra.

Mindezek alapján — mondotta. dr. Molnár Frigyes — jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy ilyen kedvező feltételeink vannak kongresz- szusunk eredményes munkájához és a mozgalom további fejlődéséhez. Az országos tanács úgy ítéli meg, hogy akkor végzünk eredményes munkát, ha tanácskozásunkat a munka kongresszusává tesszük, ■ s ha nagyszerű ered mény ei nk et,>J i g van akkor nem kevés gondunkat — s tennivalóinkat is reálisan, kritikusan .értékeljük, együttes társad ál mi felelősségű ftk a szövetkezetek és a

mozgalom célját úgy meghatározni, hogy azok a párt X. kongresszusának szellemében hatékonyan segítsék elő tagságunk életkörülményeinek további javítását, egyben népgazdaságunk fejlődését, mégpedig a IV. ötéves terv céljainak megfelelő szövetkezeti tevékenységgel. Mindezek érdekében a kongresz- szus munkájában nagy figyelmet kell fordítanunk pártunk Központi Bizottsága december elsejei ülésének elemzésére és határozataira. E határozatok gazdaságpolitikánk, a gazdaság- irányítási reform még következetesebb végrehajtására, a hatékonyabb gazdálkodásra, a céltudatosabb és megalapozottabb fejlesztési-beruházási tevékenységre hívnak fel.

— Országos tanácsunk véleménye szerint, a beterjesztett dokumentumok, — gazdagítva a kongresszust előkészítő szövetkezeti és me- gyei küldöttértekezleteken kialakult állásfoglalásokkal és indítványokkal, valamint a küldött elvtársak sokrétű személyes tapasztalataival — megfelelő alapot nyújtanak a helyes értékeléshez és a további feladatok reális meghatározásához.

A fellendülés időszaka

A továbbiakban a SZŐ VOSZ elnöke a mozgalom eredményeiről szólott:

— A két kongresszus közötti időszakban — mondotta — a gazdasági reform és szövetkezetpolitikánk által teremtett kedvező feltételek hatására mindhárom ágazat- az általános fogvasztási és értékesítő szövetkezetek, a takarék- és lakásszövetkeze tek qvorsan és eredményesen fejlődtek. Hasonlóan az égés- masvar szövetkezeti mozga lomhoz a fogyasztási szövet kezetek is az úiabb fellendülés és kibontakozás időszakát élik.

Erősödik a szövetkezetek ütoállo vállalati gazdálkodása, valamint a szövetkezeti

demokrácia és az önkormányzat. A szövetkezetek gyorsan — bár még a lehetőségekhez képest korántsem kielégítően — alkalmazkodtak a gazdasági reform követelményeihez.

Tevékenységük számottevő a népgazdaság bizonyos területein a fogyasztásban, a termelésben és értékesítésben, a lakásviszonyok javításában, valamint a kereskedelmi, pénzügyi és ipari, szolgáltatási feladatok ellátásában.

— A beszámolási időszak alatt szövetkezeteink elősegítették szocialista rendszerünk életszínvonal-politikájának realizálását, továbbá a kulturált, szocialista életmód elterjedését. Tevékenységük a város és a falu közötti különbségek fokozatos csökkentését, politikai kihatásában a munkás-paraszt szövetség további erősödései szolgálta. Gyarapodott és kiszélesedett szövetkezeteink társadalmi, gazdasági hatóköre, ma a fogyasztási szövetkezetekben részt vesz a társadalomnak szinte minden rétege.

A fejlődést elemezve dr. Molnár Frigyes elmondotta, hogy az általános fogyasztási és ériékesítő szövetkezetek áruforgalma 58 százalékkal növekedett; a szövetkezeti áruházak, a kis- és nagybolT tok, valamint a vendéglátó üzletek területe 36 százalékkal bővült. A szövetkezetek növekvő hatékonysággal és egyben takarékos gazdálkodással gyarapították a szocialista szövetkezeti vagyont. Egyidejűleg az általuk realizált nemzeti jövedelemből az 1967. évinek a négyszeresével járultak hozzá az állami költségvetés bevételeihez. A szövetkezetek munkáját egyre hatékonyabban segítette elő az országos szövetkezeti vállalatok korszerűsödő tevékenysége. Az ÁFÉSZ-ek termékértékesítő munkája, valamint a takarékszövetkezetek által nyújtott kölcsönöknek 22 millió forintról 350 millió forintra növekedése sokban hozzájárult a háztáji és ház körüli ‘gazdaságok, a városi kisál- lättäFtäJR“ Termelésének köre szerűsödéséhez és fejlesztéséhez. A takarékszövetkezetek betétállománya 173 százalékkal, a kölcsönállomány pedig 110 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés és a szolgáltatások fejlődése számos községben elősegítette a helyi anyag- és munkaerő- források jobb kihasználását, egyes cikkekben az áruhiányok pótlását.

Az elmúlt esztendő új perspektívát nyitott a lakásszövetkezetek életében. Kidolgozásra kerültek a korszerű lakásszövetkezet-politikai elvek, ez év elején pedig — a lakásfenntartó szövetkezetek mellett — megkezdték tevékenységüket az új típusú lakásépítő szövetkezetek is. A hagyományos területeken végzett munka fejlődésével egyidejűleg — a mozgalom új hajtásaként — a munkásszövetkezet és tradícióinak felújításaival a munkásszö- vetkézetek lehetővé teszik, hogy a városi dolgozók is részt vegyenek fogyasztói igényeik és érdekeik jobb kielégítésében, kollektív védelmében.

Színvonalas

tevékenységet

A továbbiakban dr. Molnár Frigyes köszönetét mondott azért a hathatós segítségért, amelyet a párt-, állami és társadalmi szervek nyújtottak a szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez, s elismeréssel szólott a szövetkezetek tagjainak és dolgozóinak a mozgatóin korszerű kibontakoztatásáért nagy ügyszeretettel kifejtett tevékenységéről. •

A népjólét emelésében, az slejtszinvonal és a szocialista ’életforma fejlesztésében a szövetkezetekre váró feladatokról szólva hangoztatta a SZÖVOSZ elnöke, hogy . legfontosabb tennivaló a 'akosság növekvő fogyasztási gényeinek színvonalas kielégítése.

— Mindannyiunk érdeke — mondotta, — hogy az emberek az állami erőforrások igénybevétele mellett, a szövetkezeti összefogással is elősegítsék szükségleteik

kielégítését. — Ezután szólott azokról a gazdasági és társadalmi változásokról, amelyek figyelembevételével továbbfejlesztik tevékenységüket a szövetkezetek. — Községeinkben dinamikusan korszerűsödik, s válik mind hatékonyabbá a mezőgazdasági termelés. Technikai fejlődése és a vidék iparosításának eredményeként nagymértékben növekszik az ipari munkások, a falusi értelmiség, s általában a bérből és fizetésből élők száma, nő a jövedelem. Átalakulóban van az életmód, változóbbak az étkezési, ruházkodási szokások, új kulturális igények jelentkeznek. A N különböző generációk szerint is mások a szokások, s ezek gyors átalakulásban vannak. A háztartási munka azonban ma még minden háztartástípusban rengeteg szabad időt köt le, rabol el, különösen a dolgozó nőktől.

— A lakosság körében a

kialakult termelési kultúrák és hagyományok szerint ' ma még általában megvan a készség a kistermelői gazdaságok,' házikertek fenntartására, azonban ezek többnyire korszerűtlenéit, nagyon sok szabad

időt vonnak el, nem kielégítő a hatékonyságuk, s rendszeres gondot jelent termékeik biztonságos értékesítése. A szabad idő hasznos és pihentető felhasználása országosan kialakította a kiskertmozgalmat, a hétvégi házak iránti igényt.

Azonban lényeges különbségek vannak a különféle települések, a városok, a nagyközségek, az apró községek és a tanyai szórványtelepülések lakosságának igényei és az ezzel összefüggő tennivalók között. Úgy vélem — mondotta a SZÖVOSZ elnöke —, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy e sokrétű igények kielégítésében a fogyasztási szövetkezetek különböző típusainak megnövekedett szerepük van.

.4 szövetkezet a tagságé

— Az elmúlt években végbement változások új' helyzetet teremtettek a szövetkezeti tagság pozíciójában, a, szövetkezetekhez való viszonyában és a tagsági magatartásban is. Valljuk, hogy a szövetkezet a tagoké és azon munkálkodnak, hogy még inkább a tagok szervezetévé váljék. Ez a szemlélet és magatartás kell, hogy áthassa a szövetkezetek mindennapos gazdasági és társadalmi cselekvését. Ez. fejezi ki a szövetkezés célját és értelmét, s egyben biztosítja a tagok növekvő személyes és anyagi érdekeltségét és részvételét a szövetkezet életében. A szövetkezeteknek tehát még közelebb kell ke- rülniök a tagságukhoz. Mindenekelőtt tagjaik tömeges fogyasztói igényeinek kielégítését helyezzék előtérbe, s ennek során fordítsanak fokozott figyelmet az egyes tagsági rétegek sajátos szükségleteire. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogyasztási szövetkezetekben a dolgozó nők a háztartáshoz és a háztájihoz kapcsolódó gfíndok túlnyomó részét is viselik. Szövetkezeteink egész_ tevékenysége azért nagy részben a nők munkájához, annak megkönnyítéséhez kapcsolódik.

— Nagy szükség van arra, hogy a szövetkezetek jobb piackutatást végezzenek és pontosabban mérjék fel a fogyasztói igényeket és ezzel segítsék elő a fogyasztási és az árutermelés szerkezetének a tényleges szükségletek szerinti alakulását. Szövetkezeteink lássák el még eredményesebben a tagsági-fogyasztói érdekek képviseletét, védelmét.

Napjainkban különösen megnövekedtek az ** igények a különbpző szolgáltatások iránt. Ezért helyeseljük, hogy a szövetkezetek — anyagi lehetőségekkel arányban — erőteljesen fejlesztik a szolgáltatásokat.

— A tagsági célok jobb kielégítése, valamint az új jogszabályok is elősegítik a tagok fokozottabb anyagi közreműködését a szövetkezeti célokat szolgáló pénzügyi források egy részének előteremtésében. Ezért helyeseljük, hogy szövetkezeteink a tagok teherbíró képessegének megfelelően és a tagság demokratikus döntése alapján növelik a részjegyek és célrészjegyek összegét, igénybe veszik a tagság kölNYERS REZSŐ;

csöneit. Üdvözöljük és nagyra értékeljük,- hogy a tradíciónak megfelelően a szövetkezetek gazdasági igényeik mellett mind korszerűbben törekszenek elő«»

gíteni tagságunk szövetkezeti nevelését, művelődési, turisztikai és sportigényeinek kié-; légítéséti

Tisztelt elvtársnők és elvtársak !

— Pártunk politikája szempontjából kedvezőnek ítéljük és elismeréssel nyugtázzuk a fogyasztási szövetkezés négyéves fejlődését. A kongresz- szusi jelentések jól tükrözik, a való élet tényei pedig bizonyítják, hogy 1967 óta a gazdasági és a mozgalmi tevékenység jobban ötvöződik a szövetkezetekben, miközben bővül és fejlődik a gazdasági teljesítmény, erősödnek a szocializmus jellemző vonásai.

Jobban szolgálni ■ fogyasztókat

— Mit várjunk a jövőtől? Sokasodhat-e az, ami most jó, csökkenhet-e az, ami fogyatékosság? Igen, ha széles körű lesz a jobb munkára törekvés. Bízzunk abban, hogy az új szövetkezeti törvény alapján az állami szervek jobban ellátják majd az állami feladatokat, az új alapszabályok keretében a szövetkezetek jobban megállnak a saját lábukon, továbbá nő a gazdasági hatékonyság és fejlődik a szövetkezeti demokrácia. Egy dologra azonban nem számíthatunk, arra, hogy ami most nehéz, a jövőben könnyűvé válik, hogy ami bonyolult, az . mind egyszerűsödik.

— A szocializmus építésének mai, fejlettebb szakaszában nehézebb a., fogyasztás jó társadalmi megszervezése, mint korábban. Évről évre 5—7 százalékkal több terméket fogyasztunk, nő és módosul a szolgáltatás igénye, miközben gyorsan változik a termelés és a fogyasztás szerkezete. Növekvő átlagjövedelem mellett természetesen és jogosan nő a fogyasztók igénye, viszont a termelésnek és a kereskedelemnek mind nehezebb jobban szolgálnia — és kiszolgálnia — a fogyasztókat. De nem hátrálhatunk. Ha nehezebb is a feladat, meg kell tudni oldani, mert gazdaság- politikánk szocialista céljai jórészt éopen ezen a ponton realizálódnak a dolgozó emberek számára.

— Kedvező, hogy az ország 578 fogyasztási szövetkezete 22 000-nyi kereskedelmi egységével lépést tart a fejlődéssel. A szövetkezetek működési területén a fejlődés némileg gyorsabb, mint az állami kereskedelemben, ennek révén a falusi és vidéki életforma közeledik a városi színvonalhoz. Kedvező az is, hogy az áru útiénak rövidítése jegyében növelik a szövetkezetek az ipartól való közvetlen árubeszerzést. s ezt még tovább is lehet fokozni. .Emellett javítani kell együttműködésüket a nagykereskedelemmel, amely az áruellátás/főcsatornája marad. S hogy hivatásukat magasabb szinten teljesítsék, a szövetkezeteknek jobban meg kell ismerniük a fogyasztás alaovefti. egységeit, a családi háztartásokat, azok jövedelmi viszonyainak és fogyasztási szokásainak változását, ismerniök kell a hagyományok és az újítások növekvő konfliktusát a szokásokban, az úi technika benyomulását a háztartásokká. ennek helyi lehetőségeit, határait és oroblémáit. Mindez nem könnvű. A háztartások fejlődési irányzatai nehezen megismerhetők de nem meg- ismerhetetlenek. A iövő igénye e téren nagyobb lesz a mainál a fogyasztói szolgálatnak szélesebbnek kell lennie. hosv a fogyasztási színvonal lénást tartson a termelés fejlődésével. De egvúttal vessük el azt az ábrándot hogy a fogyasztás színvonala jobb lehet mint termelésünk színvonala.

— A 385 takarékszövetkezet ezernyi fiókjának hálózatával szintén a fogyasztói háztartások szolgálatát látja

el, s ezt eredményesen teszi. A háztartási megtakarítások összegyűjtése, hitelek nyújtása a háztartás fejlesztésére és a ház körüli termelésre — mindez természetes hivatása a takarékszövetkezeteknek, s ezen elvi alapon a tevékenység további fejlesztésére szükség és lehetőség van. De nem lenne helyes, ha azon igyekeznének, hogy kiterjesszék mai tevékenységüket a termelési,

vagy a kereskedelmi szféra bankügyleteinek intézésére. A bankfunkciót a szocializmusbán az állami bankok jól ellátják, itt valóságos

szükséglet nincs a szövetkezésre, ennek híján pedig erőszakolt lenne, kudarchoz vezetne ilyen funkcióra törekedni. Bő tere van még annak, hogy a mai elvi alapon bővítsék tevékenységüket á takarékszövetkezetek és fejlesszék közvetlen szolgálatukat a tagok részére.

— A sok új lakásszövetkezet létesülése, a meglévők fejlődése az elmúlt négy év szembetűnő eredménye. A kongresszuson képviselt 645 lakásszövetkezet és a kezelésében lévő 70 000 lakás már valóban tekintélyes szám. Miután a IV. ötéves terv lakásépítési programja — a 400 000 új lakás felépítése — felé tervszerűen haladunk ez évben és ezután is, a lakásszövetkezés fejlődése előtt széles az út. De nem mindig sima. Sok itt még a rendezésre váró dolog, a társadalmi összképre helyenként inkább a kavargás, mint a kristályosodás a jellemző. Éppen ezért a szövetkezeti emberek igazi pionírmunkája és elszántsága szükséges ahhoz, hogy a házvagyon értékének megóvását, az anyagi feltételeket, a jó ügyintézést. meg a folyamatos ellenőrzést biztosítani tudják. Fontos, hogy a lakásszövetkezetek meg inkább maguk mögött érezzék a SZÖVOSZ segítségét, úgyszintén az állami és tanácsi szervek megértő támogatását.

A demokratizmus kibontakozásáról

— A kongresszuson jól láthatjuk a szövetkezeti demokrácia újabb fázisának kibontakozását. A szövetkezeti önigazgatás elve, a tagság iránti felelősség jobb gyakorlati érvényesítése, a korszerű vállalati módszerek egybekapcsolása a szövetkezeti jelleggel, a szövetkezetek képviseletére és szolgálatára átállított szövetségi munka — ezek ennek az új szakasznak a jellemzői. A hatás pedig részben már lemérhető a pezsdíilő mozgalmi életben, a sok-sok kezdeményezésben, javaslatban, a felelősségvállalás fokozódásában. Megjegyzem, hogy javaslatokban ezen a kongresz- szuson sincs hiány. Pozitív és előremutató az az újítás, hogy a szövetkezetek által megszavazott országos érdekű javaslatok közvetlenül, eredeti formájukban a kongresszushoz kerültek eldöntésre. Ebből bizonyára számos jó határozat és intézkedés születik, ami előreviszi az ügyet. De alighanem az is igaz, hogy a javaslatok összességéhez annyi pénz kél- lene az államtól, amennyire nincs fedezet az állam kasz- szájában. Ebből nincs más kiút, mint kompromisszum a törekvések és a lehetőségek között. A demokráciának tarr tozéka — anélkül nincs igazi és hatékony demokrácia — hogy a realitás előtt fejet hajtson a tervezés, a demokratikus döntés a tényleges lehetőségeket számba vegye; csak ez vezethet sikerre és nem kiábrándulásra.

— A SZÖVOSZ-nak fontos feladata, hogy segítse a szövetkezeteket a gazdaságpolitikai irányvételben, a

népgazdasági terv céljainál« megvalósításában. 'A gazdasági reform és a párt szövet- kezetpolitikaja egyformán hangsúlyozza, hogy milyen fontos az általános közérdek ismerete és szolgálata a szövetkezetek részéről.

Megfelelni az államérdeknek

— A szövetkezetek a törvények. a rendeletek, a népgazdasági tervcélok révén általános formában, az állami gazdasági szabályozók útján pedig konkrétan kapják kézhez az állami érdeket. A törvényhozásban is. a gazdasági szabályozók kialakításakor is az állami szervek tekintettel vannak a szövetkezetekre, figyelembe veszik képviselőik véleményét. A szövetkezeteknek mindezekhez igazodniok kell, hogy megfeleljenek az államérdeknél«; Az országgyűlés éppen a közeli napokban tárgyal és határozza meg a jövő évi gazdasági tennivalókat. Foglalkozik majd a mai óriási korszerűsítési láz kapcsán fellépő komoly problémákkal, a „mindent beruházással megoldani” szemlélet lehetetlenségével, azzal, hogy a beruházások 20 százalékkal túllépik, az ötéves terv méreteit. Ebből a szövetkezetek számára is következik majd a feladat; mérsékelni a túlzott beruházási lendületet, mert az országnak nincs anyagi és műszaki fedezete a jelenlegi ütem folytatásához. Az állami vállalatok, meg a szövetkezetek most inkább tartalékolják eszközeik egy részét,, kevesebb állami hitelre és támogatásra számítsanak, mert a tervszerűség állami szinten így lehetséges.

— Szeretném üdvözölni a SZÖVOSZ és az egész magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak évről évre való fejlődését. Helyeseljük és támogatjuk a szövetkezetek intenzív nemzetközi érintkezését. Egyfelől azért, mert ha fejlődésük lendületét növelni akarjuk, mind több haladó külföldi módszer átvételére van szükségünk a szövetkezetek szervezésében és gazdasági működésében. Másfelöl azért; mert a szövetkezeti nemzetközi fórumok jó eszközei a nemzetközi kérdésekben való gondolattisztázásnak, az érdekek egybevetésének, a különböző konfliktusok helyes megoldásának. Úgy véljük, hogy a szocialista országok szövetkezőinek és a nem szocialista országok mozgalmának végső érdeke egybeesik abban a törekvésben, amit mostanában úgy for- mulázunk Pesten: „Biztonságot Európában, békét a világnak !”

Korszerűbben.

szakszerűbben

— Tisztelt kongresszus; A mai teljesítmény értékes, de elmarad a jövő követelményétől, hisz a kereskedelmi munka körülményei a műszaki-technikai forradalom hatására mind bonyolultabbak lesznek. A mainál is jobb, szakszerűbb vezetésre lesz szükség, ehhez kell hozzánőnie a személyeknek, a testületeknek és a mozgalom szélesebb gárdájának.

E gondolatok után engedjék meg, hogy eleget tegyek megtisztelő és legfontosabb megbízásomnak, átadjam a kongresszusnak és az egész mozgalomnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott-ága és a kormány szívből jövő üdvözletét, jókívánságait.

További sikereket a szövetkeze tfej lesztésben, haladást a szocializmus építésében!

A fogyasztási szövetkeze-; tek kongresszusa ma szekcióüléseken folytatja munkáját.

Szövetkezeteinknek lépést kell tartaniuk a fejlődéssel