Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
Wh. november T2. trrr««T Uff4nV&»'-'TV**«Gf S. o!<fa! Együtt kell cselekednünk! fl.) Az iszákosságtól az alkoholizmusig Az alkoholizmus elleni küzdelem — az idegorvos szemével KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL DR. KARDOS GYÖRGY OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Gerincvezeték tavasztól Jó! halad a közművesítés Kisvárdán Az alkoholizmus „oka” nem az alkohol, mint ahogy az elhízásé sem a táplálkozás, a válásoké sem a házasság, a gázolásoké sem a közlekedés. Jóllehet, azt, aki nem közlekedik, nem lehet elgázolni ; az, aki nem nősül meg, nem fog elválni; az, aki nem eszik, nem fog meghízni és az, aki nem fogyaszt szeszes italokat, sohasem lesz alkoholista. Erről a témáról tettünk fel néhány kérdést dr. Kardos Györgynek, az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet alkoholelvonó és munkatherápiás osztálya vezető főorvosának. — Hogyan alakul ki az iszákosságból az alkoholizmus? — Az adott társadalom ivásnormái az alkoholizmusbetegség elhárításában, „járványos” elterjedésében megelőző, illetve „kórokozó” szerepet játszanak. Ott, ahol a közvélemény csak a mértéktartó — étkezéshez, családi körhöz, alacsony szesztartalmú italokhoz kötött — fogyasztást fogadja el, s elutasít mindenféle visszaélést, csak kevesen kockáztatják meg a rendszeres és mértéktelen fogyasztást. Ezúttal nem kell a példáért messzire mennünk. A mi közvéleményünk ivásnormái is ilyenek — a nőkre nézve. Ezért nálunk is tíz-tizenöt- ször kevesebb a nőbetegek, mint a férfiak száma. S az alkoholizmus az ő körükben korántsem terjed olyan mértékben, mint a férfiak között. Igaz, hogy a betegforgalmi adatok terén tájékozatlan közhiedelem szerint nagyon sok az alkoholista nő; a tények azonban mást mutatnak. Ez azért van így, mert az emberek az ittas nőket észreveszik és megjegyzik, az ittas férfiakat nem. Végül ott, ahol a közvéleménynek laza és szabados, elnéző és előre nem látó ivásnormái vannak, olyanok, amelyek a minden ésszerű mértéket megcsúfoló ivászat- nak szabad folyást engednek, népbetegséggé (azaz a lakosság több, mint egy százalékára kiterjedővé) válhat a mindennapos iszákosságbó' adódó alkoholizmus. Megint nem kell a példáért messzire menni; ez vonatkozik nálunk a férfiakra. — Melyek a legmarkánsabb ismertetőjelei az alkoholizmusnak, mint betegségnek? — A szeszes italok fogyasztása, sőt a velük visszaélő fogyasztás sem vezet szükségszerűen alkoholizmushoz A rendszeres fogyasztókn- csak egy része. 5—10 százaléka válik alkoholistává Olvan beteggé, aki az ivás* abbahagyni nem tudja, ha egvszer elkezd inni. s mint- hosv az ivást és az ittasságot „A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Marof- ka Imrének életmentés során tanúsított hősies magatartásáért az „Életmentő emlékérem” kitüntető jelvényt adó mányozta.” A kitüntető jel vényt csütörtökön Orosz Fe renc, a megyei tanács elnö! adta át Nyíregyházán. ★ Az esemény előzménye hétköznapi; július 1-én délután Marofka Imre aranyosapáti általános iskolai tanár — ellenőrizni sem képes, addig iszik, r ág le nem részegszik. Más szóval, az alkoholista rendszeresen és mértéktelenül iszik, miután a szervezetében rejlő anyagcserezavarok és alkoholfüggősége miatt egyebet nem tehet. A rendszeres fogyasztók többsége „egyszerű” iszákos marad, azaz olyan fogyasztó (és nem beteg!), aki ár adott társas környezet ivásnormái- nál többször és többet iszik holott másként is tehetne, ha akarna, ö azonban „kitart” a hol ilyen, hol olyan mértékű, mindennapos fogyasztás mellett, mert szeret inni, azután meg is szokta, igénytelenségéhez képest marad is elég ideje és pénze a társas ivásra, amivel minden emberi kapcsolatot és közösséget pótol. — Milyen körülmények vezetnek a rendszeres iszákossághoz, az alkoholizmushoz? — Mielőtt erre válaszolnék, utalni szeretnék vizsgálatainkra, amelyekből kitűnt: a társadalom legveszélyeztetettebb rétege a fiatal munkásoké, akik korán „felnőtté”, azaz önállóan és viszonylag jól keresőkké válnak, tehát elég sok szabad idejük és pénzük marad az ivásra. (Minthogy egyiket sem óhajtják másra, többre, jobbra fordítani). Ami a kérdést illeti, azt válaszolhatom, hogy a férfiak között többnyire a rendszeres ivásra késztető és szoktató táfsaslélektani körülmények („velük tartok én is”, „csak nem maradok el a haveroktól” stb.) vezetnek mindennapos iszákossághoz és ezen át az alkoholizmushoz. Az esetek egyötödében a szeszes italok rendszeressé váló, azaz visszaélő fogyasztását „lelki bajok” ellenszereként alkalmazzák. — Mi következik mindebből? — Mindenekelőtt az, hogy az alkoholizmus elleni küzAz utóbbi időben egymástól eltérő gyakorlat alakult ki a bölcsődékben, az óvodákban és az általános iskolai napközi otthonokban fizetendő térítési díj megállapításánál, ami sok panaszra, reklamációra adott okot. Az érdekelt főhatóságok most együttes állásfoglalásban rögzítette a térítési díj megállapításával kapcsolatos eljárást. A művelődésügyi, a munkaügyi, a pénzügy- és az egészségügyi miniszternek — a SZOT-tal egyetértésben — másokkal együt — a Tisza - parton horgászott. Egyszer csak tőlük 100—150 méterre valaki többször is segítségért kiáltott. Mindenki a segélykérő hang. irányába fordult, keresték, ki, honnan kiálthat. A pedagógus ismerte fel elsőként a helyzetet, a helyszínre futott, belevetette magát a megáradt, 14—15 méter mély vízbe és a parttól már 12—13 m távolságban fuldokló Csurka Mihályné 72 éves gyürei asszonyt kimentette a Vízből. Közvetlenül a vízparton erdeiem ismert jelszava: „az alkoholizmus betegség”, éppen a fogalmak és teendők tisztázása érdekében megszorításra szorul. Arra a kiegészítésre, hogy az iszákosság még nem alkoholizmus. Más szóval, az alkoholizmus megelőzése: az iszákosság elleni küzdelem, ami elsősorban olyan közvélemény kialakítását igényelné, mely a szeszes italok fogyasztásával történő mindenfajta visszaélést, kártékony nemtörődömséget és ostoba elnézést elítél, beleértve a szeszes italoknak a túlfogyasztására számító túlkínálatát és túltermelését is. Minél több embert teszünk ki az iszákosságra szoktatás kockázatának, annál nagyobb lesz az alkoholisták száma is. Az alkoholizmus elleni küzdelem nem szorítkozhat az alkoholisták elleni küzdelemre. Sőt, minden célirányosnak ígérkező módszert be kellene vetnünk az iszákossághoz vezető mértéktelen fogyasztás visszaszorítására és kordában tartására. Gazdasági és adminisztratív rendszabályoktól sem szabadna borúlátóan viszolyog- nunk. Ahogy ezek nem helyettesíthetik a közvélemény átalakítását, az utóbbi sem helyettesítheti ezeket az intézkedéseket, amelyekkel a jelenlegi, vagy a „tegnapi” szinten kellene és lehetne tartani az ivást. Immár nincs az életnek olyan területe (a sporttól a család- és ifjúságvédelmi kérdéseken át a tüdőgümő- kór felszámolhatóságáig), ahol ne égett volna a körmünkre az alkoholizmus-betegség kockázatával felelőtlenül játszó, túlzott italfogyasztás. S minthogy az alkoholprobléma megoldása nem az „ellenanyag” felfedezésétől és a „védőoltások” bevezetésétől függ, tőlünk — orvosoktól — aligha várhat a társadalom többet, mint a baj megállapítását. hozott döntése szerint a térítési díj megállapításakor az összkereset kiszámításánál a jutalmat és a nyereségrészesedést nem lehet figyelembe venni. Az erről szóló hivatalos közlemény teljes szövege megjelenik a Pénzügyi, a Mű- velődésüg ♦. a Munkaügyi és az Egészségügyi Közlönyben, valamint a tanácsok lapjában. A közlemény részletes tájékoztatást nyújt az érdekelteknek a tudnivalókról. sősegélrben részesítette, majd a többiek segítségével felvitte a töltésre. Aztán mások segítettek hazaszállítani az idős asszonyt. Ezzel a történetnek tulajdonképpen vége. De később folytatódott a hivatalos szerveknél, a tanácson. Mint a kitüntető jelvény átadásánál Orosz Ferenc mondta: az ember életében, a hétköznapi munka során ritkán adódik olyan helyzet, hogy ilyen személyes bátorságról, nagyfokú humanitásról tegyen tanúságot. Itt, ebben az esetben is a pillanatok tört része alatt kellett dönteni és cselekedni: a gondolkodásra, a helyzet, a valóságos veszély elemzésére nem volt, nem lehetett idő. A kitüntető jelvény, a nulla nem is különös, mindenesetre szokatlan jelenség napjainkban, hogy az építtető dicséri a kivitelező munkáját. Márpedig ezt teszik a Kisvárdai Városi Tanács vezetői, amikor a Kelet- majyarofízági Vízügyi Építő Vállalat munkájáról esik szó a. város közművesítése kapcsán. Van- alapja az elismerésnek, az elégedettségnek. Igazán ritka manapság. hogy ilyen nagy és bonyolult együttműködést igénylő építkezést nemcsak hogy jól és pontosan, hanem ahogy mondani szokták „terven belül” végezzen az építő. Nemcsak a maga részét intézi így a KEVIÉP. hanem alvállalkozóival is jól.egyezteti *■ feladatokat. Sok függ ettől a munkától. Egy város jövőjének a tervezett szerinti alakulása. Közművek nélkül nincs ipar- fejlesztés, nincs korszerű kereskedelmi hálózat, városi rangú kommunális, kulturális létesítmény. Nem véletlenül tartották elsőrendű teendőnek az akkor még ifjú A közlekedés- és postaügyi miniszter az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció szerves részeként kiadta a városi közlekedés fejlesztésének irányelveit, amely a körvetkező évekre, évtizedekre meghatározza a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés viszonyát, a távolsági és a helyi közlekedés kapcsolatát, a városgazdasági kérdésekkel összhangban megszabja a személy- és teherszállításra valamint a gyalogos közlekedésre vonatkozó tennivalókat, útmutatást ad a növekvő forgalom lebonyolításának lehető legjobb módszereire, megoldásaira. A meggyorsult urbanizáció és motorizáció a~ utóbbi években megnövelt áro- si közlekedés szerep ; Az elmúlt másfél évtizedben hazánkban a városi lakosság aránya 36,5 százalékról 43 százalékra növekedett. s újabb 15 év múlva eléri a 60 százalékot. Ezenbelül Budapesten él a lakosság 20 százaléka. A közlekedéspolitika egyik fő célja az utazással töltött idő és az utazási távolság csökkentése, a kényelmes közlekedés. A szakemberek szerint például az elővárosi közlekedésben el kellene érni hogy a rendszeresen ingázók utazási ideje ne haladja meg naponta a kétszer 45 percet. A város környéki forgalomba besegítő vasúttal szemben alapkövetelmény az óránként 50 kilométeres utazási sebesség és a járatok sűrítése. A fokozódó gépjármű- forgalom megköveteli a városi úthálózat fejlesztését, a városi és az országos közlekedés összehangolását, ezenbelül az országos főútvonalak városi átkelési szakaszainak. az országos gvors- forgalmi utak városi kapgas szinten megnyilvánuló figyelmesség azt jelzi: a hétköznapok szép emberi tetteit nem hagyják Szó nélkül, kifejezésre juttatják a társadalom elismerését. ★ Az „Életmentő emlékérem” átadásakor közvetlen beszélgetés alakult ki. Spk apró részletet felelevenítettek, többek között azt is: az idősasz- szony a vízparton hirtelen rosszul lett, s így esett a megáradt folyóba. A hideg víztől magához tért, s volt ereje, hogy a sodrásban még segítségért kiáltson. És a segítő kéz még időben érkezettBL S. Város városatyái és egész lakossága — hiszen a vízmű társulásos alapon, állami, la- korsági és intézményi pénzekből épül — Kisvárda közművesítésének mielőbbi megoldását, az ezzel kapcsolatos építkezések meggyorsítását. A KEVIÉP 1969-ben kezdett a nagy munkához, amelynek befejezéséig — 197,3 tava záig — 45 kilométer hosszúságban fektetnek le vízvezetéket és megépítik a vízmű központi telepét a kutakat, a víztornyot. S. miután a víztorony is a tervezett határidő előtt elkészült. így már egy év múlva. 1972 őszén, ha részlegesen is. de üzembe helyezhetik a kisvárdai vízmüvet. Az ezzel összefüggő, más munkák előrehaladottsága a biztosíték, hogy 1973. április 4- én felavathatják a város közműrendszerét. Addig ugyanis a szennyvíztisztító mű és a csatornahálózat legsürgősebb szakasza is elkészül. Éppen a napokban írták alá a város vezetői az erre szóló kiviteli szerződést egy budapesti vállalattal. A 37 millió forintos beruesolatainak helyes kialakítását. A csomópontokon a közlekedés általában többszintes megoldással javítható, s a nagy forgalmú helyeken — Budapesten és a vidéki városokban egyaránt — indokolt a gyalogos-és a közúti forgalom különválasztása aluljárókkal. A koncepció javasolja, hogy a városközpontok rekonstrukciói során a főútvonalak átvezető szakaszainak egy részét már ne a központon keresztül, hanem azt csak érintve vezessék. A zsúfoltság csökkentése és a folyamatos közlekedés érdekében a koncepció szerint mentesíteni kell a forgalmi utakat a rakodó tehergépkocsiktól. részben raktárak kitelepítésével. részben azzal, hogy az üzleteket a mellékutcákból látják el áruval. A koncepció a belvárosi raktárakat egyébként is a forgakozott védelme megköveteli, hogy büntethetők legyenek azok is, akik hanyagságuk, gondatlanságuk útján idéznek elő kárt a társadalmi tulajdonban. A társadalmi tulajdont károsító hanyag kezelés miatt indult eljárás T. í. nyíregyházi lakos ellen. A társadalmi tulajdont károsító hanyag kezelés abból indult ki. hogy a terhelt 1971. máj^us 19- én a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi leraka- tától 3217,06 forint értékű árut vett át, amelyet még azon a napon ' egy balkányi kiskereskedőnek adott át. Az áru értékét felvette. Amikor a terheltet 3 nap múlva — május 22-én reggel —* elszámoltatták, az áru ellenértékével nem tudott elszámolni. A jegyzőkönyvben előadta, hogy a felvett pénzt nem a saját szükségleteire fordította, hanem elvesztette az egész összeget. Az áru eladásánál ugyanis több helyen megkínálták itallal és már ittas állapotban került haza, este 19—20 óra körül. Ittassága következtében a pénzt valahol elvesztette. A pénzzel 24 órán belül kellett volna elszámolnia és ezért másnap munkahelyére már be sem ment. A vállalattól pedig kilépett. Az elhagyott összeg fejében semmit sem fizetett vissza. T. I. ellen a szabálysértési csoport a napokban hoz döntést. házás tervdokumentációi rendelkezésre állnak. A kivitelező tavasszal lát hozzá a 10 kilométer he:szú csatorna- gerincvezeték (amit a későbbi években bővítenék) és a szennyvíztisztító telep építéséhez. Ez a gerincvezeték átszeli a várost a fejlesztésre kijelölt déli iparteleptől Kisvárda északnyugati határában létesülő szennyvíztisztítóig. lay kiszolgálja az Inari üzemeket és a városközpontban már meglévő illetve épülő közintézményeket. A szennyvíztisztító telep szakaszosan épül. Elfő üteme 1972-ben készül el, a második ütem 1973-ban. s akkor már akkora kapacitása le~z. amellyel képes lesz befogadni tisztításra az egész várod szennyvizét. Kisvárda közműveinek teljes építési költsége 100 millió forint. Ezért a csatornázás költségeinek előteremtéséhez az állami támogatás mellett szükség lesz a vállalatok, intézmények anyagi hozzájárulására is a vízműtársulási hozzá járuláshoz hasonló módon. lom gátjának tekinti, s ezért javasolja: a kitelepítéseket új telephelyek kedvezményes juttatásával is segítsék elő. A városközpontokban mindezeken kívül gondoskodni kell a lehetőségekhez képest minél több parkolóhelyről. Célszerű erősen progresszív parkolási díjakat alkalmazni mindazokon a helyeken, ahol nagy az ügyintéző. a vásárló- és az idegenforgalom. A koncepció egyenesen tiltja a gazdaságtalan, lassú egyvágányú villamosvonalak építését, s a meglévők megszüntetését is sürgeti. Ugyancsak nem látja jövőjét a trolibusz-közlekedésnek sem. javasolja fokozatos megszüntetését. Kétvágányú' villamos építését is csak ott tartja indokoltnak, ahol az utasforgalom egy irányban óránként hétezer személynél több, de 15 000-nél kevesebb. Orgazdasági ügyben a szabálysértési csoport tárgyalásra idézte S. J.-né nyíregyházi lakost, aki ellen azért indult eljárás, mert folyamatosan orkán- és mól i n ó da rab oka t fogadott cl- A darabonként átvett orkán darabok összesen 100 métert, a malimódarabofc pedig 32 métert'tettek ki. A molinóból dunna- és párnahuzatokat készített, az orkán- anyagokat nem használta fel. Az volt a szándéka, hogy ezekből később családtagjai száfnára kabátokat készíttet. S. J.-né a tárgyalása jegyzőkönyvben elmondotta, hogy a fent említett anyagokat K. I. -től kapta, aki 3000 forinttal tartozott neki. Többször kért pénzt tőle kölcsön. K. L. ezzel akarta a tartozását visz- szafizetni. Védekezésül elmondta, arra nem gondolt, hogy az anyagok lopásból származnak. A városi-járási ügyészség a társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett lapás miatt K. L. és társai ellen eljárást indított, . míg S. J. -né esetében orgazdaság szabálysértése áll fent, így az iratokat álküldték a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. szabálysértési hatóságának további intézkedés és az eljárás lefolytatása végett. állásfoglalás a gyermekintézményekben fizetendő térítési díj ügyében Az életmentő Foaihoiuil a városön kívül Megjelent a városi közlekedéspolitikai koncepcói Szabálysértési ügyek „Elvesztettem a pénzt“ A társadalmi tulajdon foFarkas Pál
