Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
ft. t Ä Kommunista felelősséggel Ml A KÖNNYEBB? Nemet vagy igent mondani? — ezt kérdeztem a Balikányi Állami Gazdaság párbtitkárátol. Sokáig töprengett a válaszon. Nem könnyű mérlegeim azt a pluszt, ami egy embert párttaggá avathat. Különösen egy ilyen nagyüzemben, ahol az állandó dolgozóknak 24 százaléka — 85 — a párttagok száma. Alaposan megnézik, kik kerüljenek a pártba. Különösen a párt X. komgresz- szusa óta, amely nemcsak' a gazdasági építőmuruka területén, hanem a pártépítésben is magasabbra állította a mércét. Erre is vonatkozik a kongresszus megállapítása: magasabb szinten. S amikor Vis- tnyai József, a párttitkár az iménti kérdésre válaszolt, ese. teket említett. Elmondta, nemrégiben az egyik vezető kérte felvételét a pártba. „Őszintén meg kellett mondanom neki a beszélgetés során, hogy még nem bizonyí■ tptt, többre lenne képes a munkában, irányításban, s a pártmegbizatásokat sem teljesítette.” Bizonyítania kell. Akárcsak annak a gyümölcstermelőnek, akit az abapusztai pártcsoport javasolt. Vele is szót váltottak. Elmondták neki, hogy bár munkájával elégedettek, de hiányzik az áldozatvállalás, a tettrekészség, s így várnia ■ kell. Érdekes eset fordult elő az egyik traktorossal. Jelentkezett munkásőnnek. Felvették. Megbízatásainak azonban nem tett eleget rendszeresen és pontosan. Kérte feltétedét a pártba is. Elmondták neki, hogy bár munkája ellen nincs kifogás, de a társadalmi megbízatásának nem tett eleget, elhanyagolja. Erre több gondot kell fordítania, hogy bizonyítson. KÜLÖNÖSEN NAGY KE-. I.ELÖSSÉG olyan esetekben nemet mondani, amikor embereknek — akik közelednek a párthoz — szemébe kell mondani őszintén: még nem , érettek meg arra. hogy az élcsapat tagjaivá fogadja őket. . „S mégis ki kell mondani — , vallja a párttitkár. — De úgy, hogy ne erezzenek megbántó ttságot, ne érezzék azt, hogy ezzel az aktussal minden út lezárult előttük, ami a pártba vezet.” Valóban arra kell ügyelni, hogy ezek az emberek se távolodjanak,. hanem inkább közeledjenek a párthoz, a marxizmus—leniniz- mus eszméihez, szemmel, figyelemmel tartsák őket, s számítsanak rájuk. Igen, itt válogatnak. S figyelemmel kísérik az emberek munkáját, magatartását, fejlődését, s ezt tudják a dolgozók is. Arról is tudnak, kiket nem vettek fel a pártba, s ennek ellenére mégis az a tapasztalat, hogy nincs elzárkózás. Jelentős szerepük és feladatuk van ebben a pártcsoportoknak. Szinte alappillérei a pártépítő, párttagokat nevelő és javasló munkának. A gazdaság öt községet — Nagykálló, Biri, Szakoly, Geszteréd, Balkány, Nyírmi- hálydi — ölel fél. Hét párt- csoportra oszlik a pártszervezet. Nagy figyelemmel kísérik a környezetükben dolgozó pártonkívüliek munkáját, s — miután nincs tagjelöltség — rájuk hárul a feladat: az árra érdemesek pártba váló javaslása. így került a pártba három kitüntetett, kiváló dolgozó: Barna László műhely- szereló, Hudák Mihály az álmatároló vezetője és Benke László. Mindhárom példás magatartású, kiváló munkás. Egy ilyen üzemben, ahol az állandó dolgozóknak csaknem negyede a párt tagja, természetes, hogy magasra állítják a mércét, igényesebbek, s vigyázva őrködik a pártvezető- ‘ ség a párttagsággal szemben támasztott emberi, magatartásbeli, munka-, stb. normák megtartása felett. Nem egyoldalúan értelmezik a pártépítő munkát Azt vallják és követik, ha az oda nem valóktól, a kommunista erkölcsöt sértőktől megszabadulnak, ezzel erősödik a pártszervezet. És vonzza a becsületes, a pártba jelentkező kiváló dolgozókat. A múlt évben egyik párttagot viharos taggyűlésen zárták Isi a pártból verekedés, közbotrányokozás miatt. Kettő szigorú pártbüntetésben részesült magatartásbeli fogyatékosság, italozás miatt. Szigorú, de igazságos döntés volt. Nem maradt hatástalanul. Erősödött a pártszervezet egysége, nőtt a tekintélye és elismerést váltott ki a pánton- kívüliek között is. EGY ILYEN FOLYAMATNAK szelektáló hatása van. Bár számszerűsítve nem mérhető, de közvetve hatással van a pártépítő munkára, az igények növekedésére. Nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek s a pártba jelentkezők is tapasztalhatják: magas a mérce. Ennek is tulajdonítható, hogy jelenleg is több kiváló munkásjelöltje van a pártcsoportnak. Ezek különböző pártmegbizatásokat végeznek — a szakszervezetben, KISZ-ben, nőbizottságban, a műhelyekben, a brigádokban, stb. — s így készítik elő őket a felvételre. Akad közöttük olyan is, akit senki nem kért arra, hogy újítson, mégis elvégezte, s ezért jutalmat kapott. De őt a pártba való felvételre a pártcsoport készíti elő. Tanácsokkal látják el. munkát adnak részére. S eddig becsülettel teljesítette. Nehéz elbírálni azt a pluszt — munkában, magatartásban, stb —, ami egy embert és egy jelentkezőt megkülönböztet egymástól, s alkalmassá teheti arra, hogy párttag legyen. Ez nagy felelősség. Még ilyen helyen is, ahol a pártépítő munkáiban oly nagy szerepet kaptak a pártcsoportok. Mert előfordult már, hogy a pártcsoport is tévedett. Számítani kell arra is, hogy az új párttag — ha felveszi a taggyűlés — helyt tud-e állni, képes-e a magas követelményeket teljesíteni. Eire fel kell készíteni a jelentkezőket. Kit azzal, hogy várakozási időt biztosítanak részére, bizonyítson. Másokat különböző megbízatásokkal látnak ed. Figyelemmel kísérik őket, munkájukat, magatartásukat, segítik fejlődésüket. Egyszóval: alkalmassá teszik őket a párttagságira. EMBEREKRŐL. TOVÁBBI SORSUKRÖL, elkötelezettségükről van szó. Mérlegelni, ebben dönteni pártügy: kommunista felelősség. S ebben így cselekednek magasabb szinten a Balkányi Állami Gazdaság kommunistái. Ahogy azt a X. pártkongresszus elhatározta. Farkas Kálmán • • Ötszázmilliós megrendelés — 1972-re Alkatrészgyártás, szervizmunka, tíj termékek kooperációban — a MEZŐGÉP jövő évi terveiben Nem volt még példa rá, hogy az év vége előtt két- három hónappal a tárgyévhez hasonló nagyságrendű „élő” terve lett volna a következő esztendőre a MEZŐGÉP Vállalatnak. Most ez történt: 1972-re már közel 500 millió forint értékű megrendelést tartanak számon a nagyvállalatnál, amely bizonyos mértékben megkönnyíti a felkészülést a jövő évi tervfeladatokra. Ez részben az intenzív piackutatásuk, másrészt a trösztnek, a mező- gazdaság igényei felmérésében bevezetett új irányítási módszerének az eredménve. Szakosodás, kooperáció A félmilliárdot megközelítő összegű megrendelések mezőgazdasági munkagépek, mezőgazdasági üzemek részére készülő különböző berendezések, valamint újabb 13 féle erő- és munkagéphez pótalkatrész gyártására szólnak. A pótalkatrészgyártás jelentős volumenű a MEZŐGÉP Vállalat tevékenységében. Az új megrendelésekkel jövőre már kereken 280 fajta alkatrészt készítenek, egy- harmad részben a saját gyártmányú gépeikhez, kétharmad részben importpótló alkatrészeket 78 millió forint értékben a Mezőgazdasági Pótalkatrész Ellátó Vállalat megrendelésére. (Az előzetes terveik szerint csak a IV. ötéves terv utolsó évében érte volna el a 100 millió forintos értéket a pótalkatrészgyártásuk, ezek szerint már a tervidőszak második esztendejében megközelítik ezt!) így a nagyobb részben pót- alkatrész gyártására berendezkedett tiszavasvári. nyíregyházi és nyírbátori gyáregységeken kívül valamennyi üzemben foglalkoznak alkat- részgyártással is. Sokféle terméket készít, összetett tevékenységi köre van a nagyvállalatnak, ezért kialakítottak a gyáregységek között bizonyos szakosodást. Úgy történt, mint a mesében. Hárman voltak testvérek. Az első kettő szerencsét próbált. Látta ezt a harmadik és úgy érezte, ő következik. A három „testvér”: Ro- zsálypuszta, Tölgyesszög és Szabolcsveresmart. Bár a két • tanyai település is Szabolcsveresmart községhez tartozik, a távolságok miatt eléggé elszigetelődtek egymástól. A két tanyán klubokat alakítottak a fiatalok. Esténként • Angela Davisről beszéltek, meg a pol-beatről, Moldova György kötetét adták kézről kézre. Orvost hívtak meg, aki a fiatalok problémáiról beszélt, ' aztán képviselőt, akivel az ifjúsági törvényről tanácskoztak. Előbb Rozsály- pusztán kezdtek tartalmat adni az üres estéknek, aztán hamarosan Tölgyesszögön is. A harmadik „testvéren” volt a sor. Az élő mese innentől már rendhagyó. — Amikor a tanyákról már régen eljutott a jól sikerült programok híre, Szabolcsve- resmarton még azt sem tudta senki, hogy létezik a KISZ. Pedig létezett, csak tespedtek a fiatalok — a község tanácselnökének és titkárának szavaiból az derül ki, hogy mostanában igencsak sokat foglalkoznak a fiatalok helyzetével és a község művelődésével. A fiatalok helyzete a legutóbbi tanácsülésen szerepelt. a község művelődéséről pedig a következő végreha jtó bizottsági ülésen lesz szó. — Az rázta fel a fiatalokat, hogy kint a tanyákon, a pusztán vonzotta a klub a fiatalokat, sikerült a klubalakítás, bent a faluban pedig semmihez sem tudtak kezdeni. — Könnyű a kluboknak — A három „testvér“ mondják a faluban a fiatalok. — Ha mi is olyan támogatást kapnánk, mi is fel tudnánk mutatni az eredményeket. Mi liát az igazság? Az egyes számú igazság az, hogy a tanyai fiatalok valóban kaptak anyagi támogatást. De nem onnan, ahonnan elsősorban kaphattak volna, nem a tanácstól,' nem a tsz- től, nem a helyi szervektől, hanem a KISZ-től. Az logikus, hogy csak olyan KlSZ-szer- vezet, vagy klub kaphatott támogatást, amelyik létezett. A kettes számú igazság, hogy most már éled a falusi KISZ-szervezet Azt azonban még nem lehet megmérni, azért-e, mert a fiatalok személyes igénye a közösségi munka és a kulturált szórakozás, vagy csak amolyan „vetélkedőféle” akar lenni a tanyai fiatalokkal. A hármas számú igazság pedig az, hogy nem kapnak anyagi támogatást a falusi fiatalok. Nem is olyan régi példa, hogy a tsz-sportkör- nek az aktív sportélet és szellem miatt a tanács is, a tsz is anyagi támogatást nyújtott. Egy jól végzett munka nyerte-e el megérdemelt jutalmát, vagy előlegeztek — ezt utólag nehéz lenne kideríteni. De nem is ez a feladat. A fiatalok művelődési helyzete viszont egy kötélhúzáshoz hasonlít. Akik anyagilag támogathatnák a fiatalokat, azok először bizonyításra várnak. A fiatalok pedig, akiknek más lehetőségük is van, mint egy új klub. új felszerelések; előbb kapni akarnak. És még vannak további igazságok. A fiatalokén kívül más gondokkal is meg kell birkózni. Sok minden kellene. Először is orvos. Van lakás, becsületesek, dolgosak az emberek, mégsem lehet egy orvost idecsalogatni. Nehezen telepszik meg itt a máshonnan idekerült ember. Hentesüzlet kellene. Az asz- szonyok Kisvárdáról hozatják a húst. A dögéi utat szélesíteni kellene. A KPM kezelésében lévő út forgalma mostanában megnőtt, a MÁV és az ÉRDÉRT autóbusszal szállítja dolgozóit. Az út szélességétől függ, hogy létesít-e itt cseretelepet az ÁFOR. Mert az is kellene. Kétszázfele jár a gáztűzhelyek száma. Súlyos gondot oldottak meg azzal is, hogy a cigány- családokat beköltöztették a községbe. Felszámolták a cigánytelepet. Az is pénzbe került. A megmaradt gondok között az egyik legfontosabb a fiatalok helyzete. Ifjúsági ház, vagy ifjúsági klub kellene. Arra való pénz azonban még sokáig nem lesz. Van viszont művelődési ház, ahol a mozi hetenként háromszor játszik. Négy nap üres a terem, jól lehetne használni klubszerű összejövetelekre. Nem használják. A tanács pedig a terem fűtését is megígérte. A mozi helyisége mellett ott a környvtár. Igaz, nappal mindig foglalj, ott ebédelnek a napközi otthonos iskolások. Estére ez a helyiség is lehetne a fiataloké. — Osztozkodni nem akarnak. De vajon melyik a fontosabb, hogy 20—30 fiatal szórakozzon, vagy a tanyáról bejáró gyerekeket étkeztetni? — kérdezi a tanácselnök. — Még egy példa az osztozkodásra. A tanácsházán van egy üres szoba, azt kérték a fiatalok klubnak. Azt ígérték, kitakarítják, kifestik, rendbe hozzák ezt a termet. De nincs saját helyisége sem a pártszervezetnek, sem a KISZ-nek. Legyen közös párt- és KISZ-iroda. mondtuk. Akkor visszaléptek. így már nem vállalták a takarítást. Ez talán helyes volt? Nehezen lehetne igazságot tenni az ébredező fiatalok és a község művelődéséért felelős vezetők között. De talán nincs is rá szükség, hiszen .,egv nyelvet beszélnek”. Egy község , kulturális életének szívét a fiatalok dobogtatják. A falu lendületet, lelkesedést vár tőlük. Nem véletlen hogy a község művelődési térképe sem dúskál a programokban. Irodalmi színpad négytagú citerazenekar, táncszakkör. Mind a kibontakozás előtt, egyelőre elszigetelve. Már-már úgy látszik, hiába vannak a célok és a lehetőségek, ha egy-egy ember akarata, lelkesedése kevés a közös dolgok megvalósításához. Sok megoldás lehetséges. Csak egyetlenegy nem: tétlenül, közömbösen várni. Baraksó Erzsébet Ez a kooperációs munkák esetében, a más gyárak, nagy- vállalatok részére készülő géprészegységek gyártásánál is érzékelhető. így például az egyik legnagyobb megrendelőjüket, az Ikaruszt a nagy- kállói üzem szolgálja ki. Az Ikarusz autóbuszok oldalvázai itt készülnék — közöttük a panorámás buszoké is — a jövő évben 77 millió forint értékben. A nyírbátori gyáregység a Hajdúsági Iparművek részére készíti a vízmelegítő boy- lerek tartályait, valamennyit, amennyire az iparműveknek szüksége van. A traktorgyárnak dolgoznak Baktalórántházán többek között a Vörös Csillag Traktorgyár részére készülnek géprészegységek. például markolók, rakodóle. A traktorgyárnak dolgoznak a nyírteleki gyáregységben is, de újabban egy szintén jelentős partner jelentkezett. a Csepel Autógyár. Az ott készülő teherautókba az. olajszűrő házakat Nyírteleken gyártják. Ugyanitt végzik el többféle hazai, illetve importból származó mezőgazda- sági gép garanciális javítását. A tiszavasvári üzemet elsősorban pótalkatrész gyártására szakosították. 1972-ben 25 millió forint értékű íneg- rendelésnek kell eleget tenniük. Viszont hasonló értékben gyártanak majd részegységeket a Magyar Hajó- és Darugyár toronydaruihoz. Továbbra is elvégzik a Cse- pel-Diesel tehergépkocsik felújítását a közületek részére, de ugyanígy számottevő a precíziós öntödéjük munkája,, ahol a saját vállalatuknak, és a többi MEZŐGÉP Vállalatnak készítenek előgyártmányokat. A nagy- vállalaton belül talán a tisza- szalkai gyár a legvegyesebb profilú. Készítenek pótalkatrészeket bérmunkában a Csepeli Szerszámgépgyár szerszámgépeihez, itt gyártják és szerelik össze 1972-ben a MEZŐGÉP egyik új termekét. • takarmánykeverőt. De a ti- szaszalkaiak készültek fel a zárt konstrukciós sertéstelepek nyugati importból származó gépi berendezéseinek technológiai szerelésére is. Összesen 38 ilyen típusú sertéstelep létesül az országban, ebből tízet a tiszaszalkaiak szerelnek három megyében, Szabolcsban, Hajdúban és Békésben 1972-ben. Importpótló alkatrészek Az 1972 évre már lekötött, 60 millió forint értékű mezőgazdasági gépgyártás nagyobb hányada a nyíregyházi üzemre vár. Itt készül majd az AGROTRÖSZT megrendelésére sorozatban a burgonyaszedő, répalazító, gabonafúvó, zsákszállító, valamint a takarmányfüllesz- tő család és az UNIFRUCT almaosztályozók, ráadásként az ugyancsak új termék, a cukorrépa vető gép. Ez utóbbiból 300 darab. Az itt készülő gépekhez való és más importpótló alkatrészekre 25 millió forint értékű megrendelést kaptak. Ugyanilyen értékben pedig szerszámgép — esztergapadok és marógépek — felú ittasára kötöttek már szerződést. Uj terméket, a KD—160-as háztáji darálót gyárt a mátészalkai gyáregység is a következő esztendőben. Óriási az érdeklődés az új gyártmány iránt, amelynek most készül a nullszériája. Hogy mennyit tudnak majd gyártani belőle, ez a meghajtó- motor beszerzésének függvénye. 2000 darab már biztos. Ezekhez, valamint kombájnokhoz és traktorokhoz is készítenek pótalkatrészeket az ellátónak. Az AGRO- TRÖSZT-nek pedig az úgynevezett mindent felhordó szállítószalagokat. Ez a tröszt a megrendelője a fehérgyarmati üzemben gyártásra kerülő D—24. D—30 ‘és a D—40 jelű darálóknak. Ezekhez az összes szükséges 21 fajta pótalkatrészt is folyamatosan szállítják Fehérgyarmatról a mezőgazdasági pótalkatrészellátónak. Kádár Edit Még ez év végéig befejezést nyer a VOR nyíregyházi gyárának központi fűtés berendezésének szerelése. Az új üzemcsarnokban és az irodákban már működik a fűtés. Jelenleg a többi épület fűtésszerelése készül. Képünkön Fáz- kas Lajos és Rák János a külső vezeték szerelésén dolgozik. (Hammel József felvétele)
