Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

1971. november 9. fcET.ET MAGYARDRRTÄe 5. oldal 77 millió a bontókban A bérgazdálkodásról, a munkaidő-csökkentésről tárgyalt a MEDOSZ megyei bizottsága GAZDAG PROGRAM VOLT Mérlegen a múzeumi hónap megyei rendezvényei Húszéves Bereg gimnáziuma A le^ors-zerűbb elektromos impulzust számláló műszer mellett tanítja a negyedik osztályos tanulóik egy csoportját Hajdú István fizikatanár. (Elek Emil felvétele.) Október — múzeumi hó­nap. Október — Nyírségi Ősz. A múzeumi hónap kere­tében országszerte rangos ki­állításokat rendeztek, me­gyénkben a múzeumi rendez­vények az októberi Nyírségi ősz programjával estek egy­be. A 33 oldalas Nyírségi Ősz műsorfüzetben szerényen — hat oldalon ismertették a múzeumi hónap várható ese­ményeit —, szerencsére a kö­zönség nem ilyen szerény múzeumi programot kapott. A nyitány — egyben a Nyírségi Ősz első rendezvé­nye — a nyírségi őszi tárlat; kiállítás a megyénkben élő képzőművészek munkáiból. Az őszi tárlat helyét októ­ber 16-án a Magyar Nemzeti Galéria anyagából rangos ki­állítás foglalta el; „A Feren- czy család a képzőművészet­ben” címmel. Ferenczy Ká­roly, Ferenczy Valér, Fialka Olga festményei, Ferenczy Noémi gobelinjei és Ferenczy Béni szobrai ritkán kerülnek ki a Galériából. Tavaly Moszkvában mutatták be utoljára a nyíregyházi közön­ség elé került műveket, ame­lyek december elejéig látha­tók a Jósa András Múzeum­iján. , 1 A múzeum állandó kiállí­tása a Szabolcs-Szatmár bronzkora. A Nemzeti Múze­um után Nyíregyházán van az egész országban a leggaz­dagabb bronzkori gyűjte­mény. Októberben több kül­földi régész kereste fel a múzeumot, akik a bronzkori gyűjtemények kutatásával és feldolgozásával foglalkoztak. „Épül a sóstói falumúze­um*' címmel október 20-án a skanzen eddig elkészült épü­leteit mutatták be a közön­ségnek. A szabadtéri múze­um megnyitását a jövő év tavaszára tervezik, teljes fel­építése azonban még évekig tart. Hetven épület áll majd itt, mind a megye jellegze­tes építészeti jegyeivel. A múzeumi hónap egyik kiemelkedő eseménye a nép­rajzi és honismereti pályázat volt. Amatőr néprajzkutatók és honismereti szakkörök kapcsolódtak be a múzeum „felfedező” munkájába, ku tatták a községek múltját, a szabolcs-szatmári népszoká­sokat, hiedelmeket, feldol­gozták az öreg mesemondók történeteit. A megyei pályá­zat mellett a múzeumi hónap idején a községekben tartott előadások is azt bizonyítot­ták, hogy hasznos munkát végeznek az iskolákban, mű velődési házakban született helytörténeti és honismereti szakkörök. A megye különböző helyein lévő múzeumok jelentős részt vállaltak a múzeumi hónap rendezvényeiből. Vaján a mai magyar szobrászattal foglal­kozó előadás, valamint Gádor Magda és Nagy Sándor szob­rászművészek kiállítása a modem művészetet mutatta be. Vásárosnaményban a tájmúzeum Bereg múltjából mutatott be emlékeket, doku­mentumokat. A nyírbátori és tiszavasvári múzeumok kiál­lítások és előadások rendezé­sével kapcsolódtak be a mú­zeumi hónap programjába. Kisvárdán a Bessenyei gim­náziumban nyitották meg a művész részvételével Diószegi Balázs festőművész kiállítá­sát. Nagykállóban megnyitot­ták a Korányi-emlékházat. Cím szerint is sok lenne fel­sorolni az októberi múzeumi eseményeket. Gazdag prog­ram volt, s nemcsak Nyír­egyházán, hanem az egész megyében. B. E. Az idén ünnepli fennállá­sának 20. évfordulóját a Vá- sárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szak- középiskola. Bereg egyetlen középisko­lájának tizenhat osztályában 530 fiatal végzi tanulmá­nyait. Évfolyamonként egy- egy osztályban azoik a fiúk és lányok tanulnak, akik érettségi után agráregyete­men, vagy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán kí­vánják folytatni tanulmá­nyaikat. A tanári kar irá­nyításával a szakkörök fia­taljai komoly sikereket ér­nek el. Legutóbb a község­ben megrendezett megyei honismereti munkaértekez­let gyakorlati bemutatóját az iskola fiataljai rendezték. A bélyeggyűjtő szakkör által szerzett elismerő oklevelek az igazgatói iroda falán füg­genek — köztük külföldről kapott dicséret is. Korszerű fizákai, kémiai és biológiai műszerek, szemléltetőeszkö­zök segítik a tananyag könnyebb elsajátítását. Ezen­kívül fotó-, és film-, szabó­varró szakkörök, irodalmi színpad is működik. Esti ta­gozaton a megyében csak itt képeznek faipari technikuso­kat, az 1970—71-es tanévben mintegy harmincegy fő, aki­ket a községből, valamint Mátészalka bútor- és faipari üzeméből iskoláztak be. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­te megyei bizottsága legutób­bi ülésén a többi között rész­letesen foglalkozott a hozzá tartozó állami mezőgazdasági üzemek első félévi bér. és munkaerő-gazdálkodásával, valamint a munkaidő további csökkentésének feladataival. Az állami gazdaságokban teljes munkaidőben foglal­koztatott állandó dolgozók létszáma változatlan volt az év első fölében. Csökkent vi­szont 241-gyel az alkalmi és az időszaki munkavállalók száma. Ez arra utal, hogy sta­bilizálódnak az állandó dol­gozók. Az állami gazdaságok több, mint 77 millió forint munkabért használtak fel, közel másfél millió forinttal többet, mint az előző év ha­sonló időszakában. Az összes foglalkoztatottak keresete 3,8 százalékkal, ezen belül a bér­színvonal-ellenőrzés alapját képező teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkere­sete 4,9 százalékkal, a mun­kásoké 5,7 százalékkal nőtt. A gazdálkodás hatékonyságát figyelembe véve célszerű az 5 százalék körüli bérszínt- emelés megvalósítása az év végére — állapította meg a megyei bizottság, és javasol­ta: az év hátralévő hónapjai­ban az átlagkeresetek helyes arányainak kialakítására kell törekedni. A MEZŐGÉP Vállalat dol­gozóinak létszáma 200-zal kevesebb a tervezettnél. Bé­rezés tekintetében a gyáregy­ségek dolgozói között még mindig mutatkozik bérfe­szültség — hanszott a magyei bizottság megállapítása. Az előző év hasonló idő­szakához képest 25 millió fo­rinttal nagyobb termelési ér­téket állított elő a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság 1971 első felében. A nö­vekedés 12,5 százalék, s ez egyrészt a létszám 10,6 szá­zalékos emelésének, más­részt a műszaki fejlesztésnek a következménye. Az átlag- keresetek 6 százalékkal nőt­tek, ezenbelül a munkásoké 6,9 százalékkal Ms» ' H azonban említeni, hogy az egyes termelőegység;., t zeit bérszíntjében nagy volt a „szóródás”. Jelentős létszámnövekedés következett be a Felső-Tisza- vidóki Vízügyi Igazgatóság­nál, ami az árvízvédelemmel van összefüggésben. A kiala­kult béremelés ütemét jónak ítélte meg a MEDOSZ megyei bizottsága azzal, hogy a má­sodik fél évben a munkások átlagkeresetének az országos szinthez való közelítését kell célul tűzni. Nem tudták munkába állí­tani a tervezett létszámot az ERDÉRT-telepeken. Különö­sen a vásárosnaményi és a mátészalkai telep küzd nagy munkaerőhiánnyal. Nehezíti helyzetüket az alacsony bér- színvonal. A környező üze­mek elszívó hatása rendkívül nagy, s ez a jövőben még kri- tikusabbá teszi a munkaerő- helyzetüket. Vizsgálta a megyei bizott­ság a munkaidő csökkentésé­nek további lehetőségeit Megállapította, hogy a mun­kaidő-csökkentés — amely je­lenleg az összlétszám 78 szá­zalékát érinti — talákozott a dolgozók egyetértésével, ked­vezően hatott az életkörülmé­nyekre. A munkaidő-csök­kentést a továbbiakban is ön­erőből kell megvalósítani úgy, hogy a kiesett munka­időt hatékony műszaki, szer­vezési és gazdasági intézkedé­sekkel kell pótolni, fedezni. Az előkészítés során az üze­mek, vállalatok vezetői és szakszervezeti bizottságai kérjék és vegyék figyelembe a dolgozók javaslatait Gépjárművezető-oktatói munkaközösség alakul megyénkben Új tanintézeti centrum Nyíregyházán, kirendeltség Mátészalkán Sok az üzemi baleset Munkavédelmi értekezletet tartott az SZM1 A Szakszervezetek Megyei Tanácsa november 4-én Nyíregyházán munkavédel­mi értekezletet tartott, ame­lyen megyénk üzemeinek és vállalatainak vezetői és mun­kavédelmi előadói vettek részt. A beszámolóból — többek között — kitűnt; megyénk munkavédelmi helyzete nem kielégítő, a balesetek száma növekszik. Az első fél évben a balesetek miatt kiesett munkanapok száma több mint 7 százalékkal emelke­dett. Hat munkaterületen (egészségügy, mezőgazda­ság vasút, posta, autóközle­kedés és textilipar) emelke­dett a balesetek száma. Kü­lön említést érdemel me­gyénk vasipara, ahol ebben az évben 60 százalékkal több baleset történt, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Súlyos problémák van­nak a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál, ahol duplájára nőtt a balesetek száma a közelmúltban! ör­vendetes viszont, hogy az építőiparnál a növekvő mun­katempó ellenére egyre ke­vesebb a baleset. A beszámoló rámutatott: nincs véletlen baleset, min­den esetben a munkavédel­mi előírások ismeretének hiánya vagy megszegése okozza a balesetet. A mun­kavédelem összefügg a ter­meléssel, ezért a munkahe­lyek vezetőinek a jövőben a munkavédelemre épp oly gondot kell fordítaniuk, mint a termelésre. Hatékonyabban kell ellenőrizni a munkavé­delmi szabályok megtartá­sát, a dolgozókkal gyakran Ismertetni kell a szabályo­kat ankétokon, filmvetítése­ken és az üzemi újságokban. Legtöbb baleset a közúti közlekedésben fordul elő és számolnunk kell azzal hogy 1975-ig megyénk gépkocsi- állomány» közel kétszeresére emelkedik a jelenlegi állo­mánynak. Ezért meg kall szervezni megyénkben is a biztonságosabb közúti közle­kedést. Rohamosan nő azoknak a jelentkezőknek a száma, akik nem hivatásos gépjárműveze­tésből szeretnének vizsgázni. A túljelentkezések miatt azonban az autóközlekedési tanintézetek és az MHSZ-ek nem tudják az igényeket megfelelően kielégíteni. Alig enyhít ezen a gondon a ma­gánoktatók munkája, hiszen ezek az oktatók évente leg­feljebb 12 embert képezhet­nek ki. A helyzet orvoslásá­ra a közlekedési és posta­ügyi miniszter rendeletben engedélyezte, hogy gépjár­művezető-oktatói munkakö­zösségek alakuljanak az or­szágban. Megyénkben az első ilyen munkaközösség Kisvárdán alakul majd meg, a helyi társadalmi és tanácsi szer­vek kezdeményezésére, illet­ve a munkaközösségi tagok jelentkezése alapján, amelyet a Szabolcs-Szatmár megyei KPM Autóközlekedési Tan­intézet segít majd. A tár­vizsgázottak bukási aránya igen magas. A munkaközösségben dol­gozó oktatókat a közlekedési és postaügyi miniszter ren­deleté alapján az autóközle­kedési tanintézet rendszere­sen ellenőrzi, s csak a ható­ságilag megállapított tandí­jért vállalhatnak képzést az A és B kategóriában. Ez a motorvezetői képzés esetén 300, a személygépkocsi-veze­tői képzés esetén pedig 1600 forint, s ehhez jön a 200 fo­rint vizsgadíj. Egy ilyen ok­tatói munkaközösség' négy, legfeljebb 20 taggal működ­het. Tagja lehet az a 24 évei. betöltött magyar állampol­gár, aki büntetlen előéletű, érettségizett, motorkerékpár­ra és személygépkocsira ér­vényes vezetői engedélye, va­lamint oktatói bizonyítványa van, és legalább 5 éves ve­zetési gyakorlattal és szak­oktatói bizonyítvánnyal ren­delkezik. Ezenkívül minden munkaközösségben legalább egy-egy olyan tagnak kell lenni, akinek a közlekedési ismeretekből, illetve szerke­zeti és üzemeltetési ismere­tekből szakoktatói képesíté­se van. Az oktatást előre el­készített órarend szerint vé­gezhetik, amit az autóközle­kedési tanintézet ellenőriz majd. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a kisvárdain kívül több ilyen gépjárművezető oktatói munkaközösség megalakulá­sára nincs szükség, mert a tanintézet és az MHSZ a nyíregyházi és a mátészalkai körzetbe^ valamennyi jelent­kezőt tudja foglalkoztatni. A megyeszékhelyen a Hatzel téren új tanintézeti oktatási centrumot hoznak létre, Má­tészalkán pedig kirendeltsé­get alakítanak. A kisvárdai munkaközösség előrelátható­lag az év végétől kezdi meg a nem hivatásos motorkerék­pár- és személygépkocsi-ve­zetők képzését. (b. d.) A Fáklya legújabb száma A Fáklya legközelebbi, no­vember 7-én megjelenő ün­nepi száma a polgárháború éveinek egyik hős magyar pilótájáról, a fiatal szovjet­hatalom védelmében végre­hajtott tetteiről közöl érde­kes visszaemlékezést. A Ma­gyar Állami Operaház együt­tesének sikeres moszkvai vendégjátékáról képes ri­port számol be. Megemléke­zést olvashatunk a lapban Dosztojevszkijről, a nagy orosz regényíróról. A színes, érdekes írások között ol­vashatunk' a földrengés súj­totta Taskent újjáépítéséről, a korszerű szovjet kenyér­gyárak munkájáról, arról, hogy a népszerű orosz tészta — a pirog — hogyan ké­szül. Beszámolót találhatunk az aranyban, gyémántban gazdag Jakutföld fejlődésé­ről, a repülés távlatairól. Ez­úttal sem marad el a szóra­koztató keresztrejtvény, a humoros oldal, s a sport ked­velői is találnak érdekessé­geket az új számban. gyalásokat az illetékesek már megkezdték, s hamaro­Cikkünk nyomán Kelta kori leletek san sor kerül az alakuló gyű­lésre is. Rózsa Gyulától, az autó- közlekedési tanintézet Sza­Felepül Kovács Mihálvék háza Újabb nagy értékű régészeti lelettel gazdagodott a mis­kolci Herman Ottó Múzeum. A borsod megyei Muhi köz­ség egyik kertjében kelta ko­ri leletek kerültek elő Az időszámításunk előtti harma­dik-második század között készített vaseszközök között volt egy csaknem harminc centiméter hosszú, széles pengéjű, iveit hátú vágókés és egy levél alakú dárdahegy is. A lelet legértékesebb da­rabja a csaknem nyolcvan centiméter hosszú, három ujjnyi széles, egyenes pengé­jű vaskard. a hozzátartozó hüvellyel. A hüvelyt vésett mintájú delfin díszíti. A mis­kolci régészek megállapítot­ták, hogy a szakirodalom ed­dig négy hasonló díszítésű kelta kori kardot ismer, ame­lyek az ország különböző ré­szein kerültek elő. A koráb­bi leletekből arra következ­tetnek, hogy ez a díszítés kárpát-medencei sajátosság. A vaseszközök készítői mintegy „mesterjegyként” használták a delfint bolcs-Szatmár megyei veze­tőjétől megtudtuk: a rende­let nem csak a számszerű igények kielégítésére szüle­tett, hanem azért is, hogy rendet teremthessenek a magánoktatás területén. Ed­dig lehetetlen volt ellenőriz­ni. hogy a magánúton tanu­lók valóban megkapták-e a 30 óra gyakorlati képzést, melyet bizonyít az a tény is, hogy a tanfolyamon kívüli L: punk október 28-i szá­mában megírtuk, hogy az ár­vízkárt szenvedett Kovács Mihályék háza még nem ké­szült el Kérsemjénben, ezért az idős család egy három­szor négyméteres nyári konyhában lakik, és közeleg' a tél... A bíráló cikk szerzője be­szélt a vállalkozó kőműves­sel is, aki a ház átadásáért felelős. Albert Sándor lónyai kőműves az újságírónak ígé­retet tett, hogy legkésőbb november 15-ig elvégzi az épülő házon az utómunká­kat. Cikkünkre a KIOSZ megyei titkársága is reagált: felszólították Albert Sándort, hogy rövid időn belül fejezze be Kovács Mihályék házának építését, ellenkező esetben a KIOSZ bevonja az iparenge­délyét. A KIOSZ titkárságán el­mondták, hogy Albert Sán­dorra több panasz érkezett az árvíz után, ezért — még cikkünk előtt — kétszer is jegyzőkönyvet készítettek szabálysértéseirőL (Ö ugyan­is több munkát vállalt az árvizes területen, mint amennyit teljesíteni tud. Pa­nasz érkezett munkájára Darnóról, Jánkmajtisról és Nábrádról is.) Cikkünknek megvan az eredménye: a kőműves mun­kához látott Kérsemjénben, így néhány napon belül a Kovács család beköltözhet az új lakásba — és a figyel­meztetés hatására Albert Sándor az árvizes területen teljesíti a többi vállalását is, még a tél beállta előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents