Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

Wtl. november 2*. KfST FT MARVAPftPWAa «*- VASÁRNAPI MCTXeKLET 9. alflal Gondolatok a népfront művelődéspolitikai ankétja után NEHÉZ MANAPSÁG BÁR­MILYEN KÖZÖS GOND­RÓL, feladatról szólni, hogy ne kelljen érinteni a műve­lődést, a műveltség kérdéseit. Ez nem egyfajta divatot, ha­nem egy létező, egyre erőtel­jesebben sürgető társadalmi igényt takar. Ma már alig van az életnek olyan terüle­te, ahol ne lenne szükség a tegnapinál tartalmasabb mű­veltségre. A közélet, a szocialista de­mokratizmus elképzelhetet­len művelt emberek sokasá­ga nélkül, akik önálló gon­dolkodással, ítélőképességgel, kellő általános és szakmai tudással képesek magasabb szinten végezni a munkáju­kat. Olyan széles az érintke­zési felület a művelődéssel, mint maga az élet. A kor­szerű világnézet, erkölcs, köz­életi érdeklődés, cselekvő po­litizálás éppúgy beletartozik a nagv egészbe, mint a mű- vészalkotások befogadásának igénye, a lakáskultúra, vagy a viselkedéskultúra ezer és ezer mozzanata. Eredményeikkel, — ha sommásan nézzük — elége­dettek lehetünk. A tennivaló­ink sokaságát vizsgálva vi­szont egészséges türelmetlen­séggel tapasztalhatjuk, hogy a művelődés még mmdig nem kapia meg azt a társa­dalmi rangot, helvet — és he­lyenként támogatást —. amit a társadalom formálásában betöltött funkciója szerint megérdemel. Ezért került a figyelem és a tennivalók kö­zéppontjába a párt X. kong­resszusán a művelődés hely­zete. „Az ország előtt álló fel­adatok, valamint a tudomány és a technika rohamos fejlő­dése az emberek képzettségé­nek növelését. az ismeretek szüntelen bővítését igénylik társadalmi méretekben. Ezért a közoktatás, a közművelődés további tökéletesítése tovább- feüődésünk egyik alapkérdé­se ” EZÉRT IS JELENTŐS AZ ORSZÁGOS MÉRETŰ MUN­KA, amelyet a Hazafias Nép­front kezdett el, hogy széles körű tapasztalatgyűjtés után megfogalmazzák és kialakít­sák azokat a formákat, ame­lyekkel a jelenleginél jobban segíthetik a művelődést. En­nek egyik eseménye volt a megyeszékhelyen sorra került népfront művelődéspolitikai ankét. — A megye dolgozói iránti figyelemnek, szellemi életünk gazdagodása szempontjából fontos eseménynek tartjuk a népfrontankétot — mint ezt dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára megnyi­tó beszédében kifejezésre jut­tatta. Megyénkben — a törté nelmi helyzet, a települési és más tényezők következtében — még sok a tennivaló, hogy akkoriban alig pár hónapos volt a kis Mari. De aztán el­jött a karácsony... .. éppen az ebédhez készü­lődtünk. és már esak egyet kellett volna forrnia a leves­nek amikor hirtelen a vállá­ra terítette a nasykabátját, csak annyit mondott, hogy átszalad ide. a szomszédba Somosékhoz . Tulipán bácsi, az öregtra- fikos mondta meg végül, hogv látta amint a délutáni vonathoz sietett a Bagi lány­nyal Csomagot is vittek, egy zöld katonaládát meg egy garabolyt. Akkor egy hétig alig lé­legeztem Ha nincs a kis Mari, tán bele is pusztulok. De neki enni kellett adni mosn. rá. nem hagyhattam el ma’sm. Néha átszaladtam a szom­szédba Gálékhoz. hogv egv pár forintot kérjek sóra paprikára. Amint egvszer el­jövök utánam szól az asz- szonv. hogy nem műszál pénzben megadni ha úgv gondolom, besegíthetek a kertiükb“ Ez a munk*- azém 's jó volt. mert egv- dü' csináltam. Van Itt az utcában egy jó drcésű fiatalasszony. Akihez maradéktalanul megvalósul­jon a párt művelődéspoliti­kája. A szocialista tartalmú mű­veltségterjesztésből megyénk­ben a népfront is tevékenyen kiveszi a részét. Alig van a művelődési életnek olyan te­rülete. ahol ne lennének jelen a népfront erőfeszítései. A pályaválasztásban, a felnőtt- oktatásban és a közművelődés különböző színterein éppúgy részt kémek a feladatokból, mint a művészeti rendezvé­nyek. tanyai napok. s‘b. prog­ramjából. A megyei pártbi­zottság első titkára elismerő­en értékelte a népfrantbi- zottság igyekezetét a téli tan- folyampk szervezésében, és más vonatkozásban, amelyek közéleti, politikai aktivitást eredményeznek, segítik a kü­lönféle szakmai és általános ismeretek bővítését is. Kiemelte dr. Tar Imre a népfront kezdeményezését, amely Nagykállóból indult el, s amelynek célja az általános iskolai kollégiumi helyek nö­velése. jelentős társadalmi ak­ció megszervezése. Ez annál is inkább időszerű és halaszt­hatatlan feladatok megoldá­sához viszi közelebb a me­gyék mert a i el ml égi 1234 általános iskolai kollégiumi hely naevon kevé6, s több, mint 4500 tanyai gverek ta­nul mostoha körülmények kö­zött Nem mellékes a problé­ma sem. hogy még mindig magas azoknak a fiataloknak a száma — 20—22 százalék —. akik a tankötelezettségi idő alatt nem tudják elvé­gezni az általános iskola nyolc osz'ályát. A népfront a megyében kollégiumi alap létesítését is javasolja. De nem mond le a társadalmi munka szervezésé­ről sem. hisz az állami és ta­nácsi beruházásokon tűi a megye termelőüzemei is so­kat tehetnek az oktatási és közművelődési feltételek ja­vításáért. Gondoljunk csak a 297 szükségtanteremre, amely egyaránt hátrányos helyzetet teremt tanuló és pedagógus számára. NEM RÖVID IDŐN BE­LÜL MEGOLDHATÓ felada­tokról van szó — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára. Több éves erőfeszíté­seket kfván mindez, s való­ban szükség van a népfront tömeamozgósító. szervező te­vékenységére. Erről szólt részletesebben Gál Erzsébet, az ankét előadója. Az útkere­sésről. az eddigi elképzelések­ről számolt be és kérte a sza­bolcsi tapasztalatokat, gondo­latokat is. hogy a közelgő nénfron* kongresszusa elé ke­rülő művelődési munkaprog­ram helyesen tükrözze az élet által felvetett problémákat. Sokféle lehetőség közül szük­séges kiválasztani a legmeg­ha kellett, mindig átmehet­tem. ö szólt, hogy nem aka- rok-e lejárni velük a Tiszára szederlevelet szedni. Elég szépen lehet vele kere ni... Amikor a levélszedés­ben letelt a szezon, át­mentem a vesszőhúzókhoz. Ez is olyan ártéri munka. Le kell haiazni a vesszőket. Csakhogy itt még jobban meeszaggatódott az ember keze. A té-11 agyárba Káló Piri. a Gál ék nevrit lánya hivott ej. Azt mondta, hogy mégis­csak mi' egv ilven helyen dolgozni. Mert, ugve. itt jár az SZTK délben mri°-g ételt adnak meg a többi .. A présbe állf*o**ak ahol a nyers téglát adogatja kifelé a gép. — És hr>av i“het. brv»v ép­pen itt ? Itt vágott bele? Lassan mindinkább küsz­ködve mond !a: — Hét ez úgv van az 'mber idővel rájön hogv azért 5 is nő ho?vhg itven elunván el is bántak vele azért még . lehetne máskén* is .. — Egyszer egy vasárnak félután a kis Marit k!*etterr a naora. Elszundított, én meg c'ak úgv elkezdtem nő zelődni mallette. Aztán va­lahogy a szemembe tűnt a felelőbbeket, amelyekkel a népfront eredményesebben segítheti a művelődést. A ki­indulópont természetesen a párt X. kongresszusán meg­határozott művelődéspoliti­ka. Ennek „népfrontos” ap­rópénzre váltása azonban még nem alakult ki, nincse­nek kész formák. Elképzelé­sek, újszerű koncepciók azonban formálódnak a viták során. Vannak „régebbi” tenniva­lók, mint a politikai ismeret- terjesztés. részvétel a tanácsi közművelődési munkatarvek kialakításában, vélemények, javaslatok • összegyűjtése, a felnőttek pedagógiai művelt ségének gyarapítása a szülők iskolái és a szülői munkakö­zösségek által. Újszerű elkép­zelés viszont, hogy a népfront vállalná a gazda szerepét az „Olvasó népért” mozgalom­ban. Ez sajátosan népfront jellegű feladat, hisz az olva­sás Iránti érdeklődés — és annak felkeltése — vala­mennyi réteget érintő tevé­kenység. Hasonlóan a nép­front arculatához illő a kü­lönböző öntevékeny művésze­ti munka — a kórusmozga­lom, tárlatok, bemutatók, a lakóterületen élő művészek és a közönség kapcsolatának ápolása — összefogása. Részt vállal a népfront a szabad idő hasznos eltöltése, a tartalmas pihenési szokások elterjesztésében. A rendez­vények széles skálájával pe­dig a különböző korosztályok öntevékeny művelődéséhez akar partnere lenni a közművelődési intézmények­nek. A legfontosabb segítsé­get abban látják, hogy a helyi művelődési koncepció kiala­kításában partnerei legyenek a művelődési szerveknek. Molnár Zoltán író — a nyír­egyházi ankét egyik résztve­vője, a népfront kulturális bizottságának tagja — a népművelés régi koncepció­jának korszerűsítése mellett érvelt, s hivatkozott több el­avult népművelési formára. Vissza kellene térni — ter­mészetesen mai tartalommal — a munkásművelődás be­vált hagyományainak fel­élesztéséhez, a külön­féle munkás-, paraszkörökben végzendő művelődésre, amelyből a népfront szinte minden más tömeg- és társa­dalmi szervnél* mozgalomnál jobban tudná szolgálni ezt a nevelési tevékenységet. HASZNOS IMPULZUSO­KAT ADOTT a nyíregyházi tanácskozás a népfront műve­lődési koncepciójának kidol­gozásához, a változatos fel­adatok összegezéséhez. A vi­tában részt vevők sokoldalú­an — és szabolcsi tapasztala­tok alapján — egészítették ki az országos képet a népfront művelődési tennivalóiról. P. G. gyűrű . Előbb csak ÚFV, próbaképp akartam lehúzni, de hogy nem jött, erőltetni kezdtem. Hiába! A sok dur­va munkában körbenőtték a ráncok Gondoltaim, ha majd mosok, lejön a szappanos vízben. De nem jött! Később zsíroztam, kentem olajjal, mégse sikerült... Egyszer szabadságot is kértem, hogy beutazhassak a városba, de ott, az ékszerész előtt eszembe jutott, mit is mondok majd ha megkér­dezik miért akarom levétet­ni? Ahogy mondom... elsza­ladtam onnan. Aztán, most hétfőn múlt 6 hete úgy alkonyattájt visz- szajött Károly. Épp a kis Marit fürdettem, amikor rám nyitott. A sötétkék ün­neplője volt rajta amiben a múlt karáé onykor elment, csak most már gyűrötten, foltosán. A nagvkabátja ugyan úgy a vállán. Mikor a gyereket a helyére tettem, azt mondta, beszélgessünk . És már jön !s közelebb, és mint annak Idáién, egyszer­re nvújtja felém a két kezét. Amikor megfogta a karom rettendest érettem. Merin* e zemb? jutott m'nden. H? nincs ott a kicsi. tán még neki is meg vek. Felkaptam a kis Marit, és átrohantam ide Pávakörök, paraszténekkarok Szuksé» van a mozgalom tere!)élvesedésére Szabo'cs-Szafmárban is j A Kóta paraszténekkari bi­zottság Vass Lajos karnagy és Maróti Gyula főtitkár vezeté­sével ebben a hónapban a Past megyei Túra községben tartotta első programadó ülését. Magam is a bizottság egyik tagja vagyok, így szíve­sen szólok e mozgalomról, hogy ezúton is bővítsük a népdalt szeretők táborát. A bizottság ez év augusz­tus 20-án Baján alakult. Fel­adata az ország paraszténak- kari és a „Páva-köri” mozgal­mában részt vevő én rites - csoportok gondjait számba venni, e tevékenység fellen­dítése érdekében minden tár­sadalmi erőt összefogni. Minden évben egy egy na­gyobb szabású o’-'zá.eos oa- rasztkóms. „Röpülj páva-kö­ri”. Wk' hangszeres csopor­tok találkozóiára kerülne sor, az ország más-más táj­egységében az enn^k megren­dezésére vállalkozó vápában, vagy más alkalmas helyen. ÍDunáo*úl, Eszsk-Mayyaror- szág, Duna—Tisza köze, Ti­4 Kossuth Könyvit'adó két újdonsága A hagyományokhoz hűen a már korábban is követett szerkesztési elveknek megfe­lelő formában bocsátotta köz­re a kiadó a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának legfőbb do­kumentumait összefoglaló kötetet. A könyv tartalmaz­za Leonyid Brezsnyev, vala­mint Alekszej Koszigin elő­adói beszédét, az ezekhez kapcsolódó legfőbb hozzá­szólásokat, s Kádár János felszólalását. A kiadvány második részében találhatók a kongresszus által elfogadott dokumentumok. Napjaink gazdasági élete problémák és teendők sere­gét helyezte a korábbitól el­térő megvilágításba. A kiadó másik újdonságának szerző­je, dr. Csikós-Nagy Béla ar­ra vállalkozott, hogy e más megvilágítás fényében sorra vegye a gazdasági helyzet, a gazdaságpolitikai koncepció és a gazdasági mechanizmus jellemzőit. Magyar gazdaság- politika című könyve három fő részre, s azokon belül több fejezetre oszlik. A tes­tes mű — majd’ ötszáz ol­dal -r- valóban áttekintést nyújt hazánk gazdaságpoliti­kájáról, így s többi között a szocialista tervgazdaság változó vonásairól, a terme­lési tényezők alakulásáról, a nemzetközi munkamegosz­tásban való fokozódó részvé­telünkről, a fejlesztési politi­káról, az életszínvonal kon­cepcióról. szembe, az öregasszonyhoz. Ott maradtunk éjszakára is. Reggel aztán Károly már nem volt sehol... Akkor délelőtt úgy dolgoz­tam, mintha semmi se történt volna, de délben, amíg a többiek ebédelni voltak, be­mentem a műhelybe. Sehol, senki. A falon egy nagy fa- táblán a gépek között min­denütt ott a ^k szerszám. A baltát, amivel aztán egy felfordított rakodóko­csi mellett találtam meg. Lekaptam, és... Csak arra emlékszem. hogy Sziráki doktor úr kötözi a kezem odabent, az orvosiban... Hosszú csend. És fáradt, messziről hangzó a kérdés: — De hát mit akar maga evvel a történettel? — kér­dezi. —* Semmit, semmit; csak kíváncsi voltam, hogy tör­tént . Bepólyált kezét nézi. majd a kis Mari sapkáját igazgat ja. — Ha a doktor úr kiir már a jövő héten dolgozom Én meg — mit tehetek egyebet — küszködve la san ■nésris fogalmazni kezdem .Már csak rutinból megszo­kásból tettem fel a kér­dést (A) szántul.) Időpontja évenként április, vagy május. Annak a tájegységnek a legszebb népdalaiból egy da- losfüzrí; kerül kiadásra a ta­lálkozó előtt, ahol a rendez­vény sorra kerül. Ezt a részt vevő ertvüttgsók m elkapják. A Kóta évenként ír ki 5—6 népdalfeldolgozásra pályáza­tot. melyeket kezdő kórusok is bemutathatnak. Tervben szerepéi külföldi kapcsolatok ter“m‘ése, első­sorban szocialista testvérszer­vekkel. a kórusok cserekap­csolatának elősegítésére. Az évi egv-egy orszá "os találko­zó mellett a kisebb tái^vsé- geken — az országban R—10 helven, táiesypári találkozó is hrivet kan a programban. A bizo*tság elősegíteni kíván­ja a kórusok és a „Röpöü oá- va-körök” munkák locsol atát, kiterjesztését akarja szorgal­mazni az iskolai és ifjúsági körökre is. Helyeslésre talál­tak a borsodi tervek, hogy felsőoktatási intézmények­nél is aiánlatos szorgalmazni a mozgalom bemutatását, ter­jesztését, mivel sok szak­ember kerül falura napja­inkban főiskolákról, egyete­mekről. A minősítést nem kategóri­ákba való sorolásmi, hanem díjazással kívánja a bizottság megoldani. A Kóta paraszténekkari bi­zottság hangsúlyozza a hozzá tartozó csoportoknak, hogy a népdal éneklés, néodalhaayo- mány ápolása me1 lett paraszt­mozgalmi, munkásmozgalmi és egyéb alkalmi mű=orszá- mok megtanulásával, előadá­sával is legyenek részesei köz­ségük. szű'tebb közösségük nemzeti, társadalmi, politi­kai ünnepségeinek. (Különös tekintettél a Dózsa-, Kodály-, Petőfi-évfordulóra.) Szeretnénk, ha gazdag péo- h agyőmén'-pikk el rendelkező megyénkből több együttes be­nevezne és e mozgalom élet­re kelne. Bálint István, az országos mrasztriieikkarl bizottság tagja Rákos Sándor: Üzenet csillagtávolból* A hang, mely sípol, fütyül és recseg, szét vetve már-már e szűk ládikót: egy vajúdó csillag szívhangja ez — el-elmosódik, mint foszló sikoly. Mennyi zörej e vérző csillagon! Extraszisztolés, kancsitó zenék! Morajlik a szó: tenger, monoton, sodorja az ember üzenetét! Ha lüktetne légkörökön kívül, más csillag földjén, rokon-értelem: rólunk ez vajon mit venne hírül; míg aritmiánk zúg az éteren? Megérezné-e kínukat bajukat, s hogy embernek lennünk milyen nehéz? Hogy milyen vágyva keressük az utat, s hányszor becsapott már a szív s az ész? Megértené-e szomjunk olthatatlan égését s azt, hogy: mégis, mindig újra — tűnő tettekben és szálló szavakban a földlakó a harcot meg nem unja? Kihallaná a kakofóniából a? erősödő, bátor dallamot, melyből bolygónk nemesebb lelke lángol, — s megfényesednek a sötét napok? Vagy csak lázat sejtene, szenvedélyek crescendóját, elemésztő tüzet? S nem tudná meg, hogy ez a földi élet valami mást, nagyobbat is üzent! Táguló körök L Milyen sunyi hatalmak készítették számomra ezt a mitikus kelepcét? Ha kívül vagyok rajta, ha belül —■ szorít, megkínoz embertelenül! II. Jobb lett volna rejtőznöm a sötétben, földdel födötten, mozdulatlanul, örök nemlétre eltökélten, míg hiányomra korok sara hull... i ni. Mi ez a gyötrő nyugtalanság, mely negyven évvel sem lohad? Mi hajt, újra s újra bevenni már elért magaslatokat? Mi akar teljesedni bennem, milyen fájdalom, mily gyönyör? Ahelyett, hogy zárulna végül, miért nyílik újra a kör? IV. Most lehet értelme a szónak — a szavaidra jól vigyázz! Most lehet értelme a célnak — a céljaidra jól vigyázz! Most lehet értelme a tettnek —* a tetteidre jól vigyázz! V. Voltak királyok, pápák, katonák, görbültek kardok, hulltak koronák, elkorhadtak szentek erényei — csak az maradt meg, ami emberi 1 • A szülőföldjén ötvenedik születésnapját ünneplő, s no­vember 29-én este a nyíregyházi színházban szerzői estjét tar­tó Rákos Sándor költőt köszöntjük. Ebből az alkalomból kö­zöljük a Meztelen are eímű kötetének két vénét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents