Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

t§TÍ *S"owTííir SJ irwrr-r 5. nfifa# ► LAZASAG, FEGY6LEMSER TES ••Túlságosait elnézőek vagyunk...” Rakamaztól Minnesotáig Jegyzetek egy külföldi tanulmányúiról — Baj van a munkafegye­lemmel. Hihetetlenül sok az igazolatlanul mulasztó dolgo­zónk. Főleg mostanában, az őszi betakarítás idején. Hiába alkalmazunk különböző szankciókat a fegyelemsértők ellen, nincs lényeges javulás. Még szerencsénk, hogy nem kell általánosítanunk, mert a törzsgárdánk ellen nincs ki­fogás, de a szerződéses dol­gozóink és azok, akik nem kívánnak végleg nálunk ma­radni, gyakran kimaradnak a munkából — elfogadható in­dok nélkül. * A Nyíregyházi Konzerv­gyár munkaügyi osztályán halljuk ezeket. Sajnos, az ilyen panasz több vállalatnál és üzemnél is elhangzik mos­tanában. A konzervgyárban szep­tember folyamán 265 dolgozó mulasztott igazolatlanul! Vannak olyanok, akik „csak” 1—2 napot maradtak távol, de sokan 8—9 napot js mu­lasztottak. Ez a kiesés jelen­tős kárt okozott a gyárnak, de a mulasztóknak is, hiszen az igazolatlan napra nem jár munkabér és a nyereségrésze­sedés is csökken az igazolat­lan mulasztott napok arányá­ban. (Sok mulasztó nem kap­hat év végi nyereséget a gyárban.) T. M.-né hat napig maradt otthon szeptemberben — családi ügyekre hivatkozva. B. Z. 9 napot hiányzott, ö így védekezik: — Apám tsz-járadékos, anyám tagja a tsz-nek. Ke­vés a jövedelmük, ezért segí­tettem nekik az őszi munkák­ban. A segítséget pozitív tényező - ként kell elkönyvelni. De csak a szabadság, vagy szabad idő (szombat, vasárnap) alatti se­gítséget. (Indokolt segítségre, munkára egyébként fizetetlen szabadságot is ad a vállalat.' B. Z. a 9 napból hetet segített szüleinek. Két reggel ittasan jelentkezett munkahelyén ezért természetesen hazaküld­tek, hogy ne veszélyeztesse Gyarapodik a művészeti kiadványok kedvelőinek tá­bora, növekszik az érdeklő­dés a múlt érdekes emlékei iránt. A Corvina Kiadó, az ilyesfajta olvasói igények legfőbb kielégítője az év utolsó negyedében is bő vá­lasztékot kínál. Nagy sikert aratott a XIX. század ma­gyar festészetét bemutató album, most ennek folytatá­saként, Magyar festészet a XX. században címmel D. Fehér Zsuzsa és Pogány ö. Gábor közös munkája kerül az olvasókhoz. Az Iparművészeti Múze­umban s az ország más he­lyein a hazai ónművesség gazdag kincstárát őrzik. E kincstár legszebb darabjait mutatja be Weiner Mihály- né Magyarországi ónműves­ség című munkája, amely a saját és mások testi épségét. A gyár vezetősége igazán humánusan jár el a mulasz­tók ellen: előbb csak elbe­szélgetnek a mulasztókkal, aztán következik a figyel­meztetés, aztán a fegyelmi és csak elkerülhetetlen esetben az elbocsátás. Sajnos, az u'óbbi szankciót is alkalmaz­ni kellett a napokban H. M. nyíregyházi fiatalember el­len. ★ A vasútnál is vannak iga­zolatlanul mulasztók. A zá­honyi átrakókörzetben több átrakómunkást kellett elbo­csátani sorozatos mulasztás miatt. Az építőipar lassúsága ma­napság állandóan napirenden van a hivatalos helyeken, otthonunkban és az utcán egyaránt. Tudott dolog, hogy az építőipar létszámgondok­kal küzd. A SZÁÉV egyik építésvezetősége Nyíregyhá zán dolgozik. Az énítésveze- tő a mulasztásokról ezeket mondja: — Fizetés utáni és hétfői napokon szoktak legtöbben hiányozni. A hiányzók létszá­ma nem nagy, de egy ember hiányát is megérezzük, mert egyes munkafolyamatokra meghatározott létszámú bri­gádokat állítottunk és ha csak egy valaki is hiányzik, már megváltozik a munkatempó. Talán az a baj, hogy túlságo­san elnézőek vagyunk. Több­ször előfordult, hogy a hi­ányzóknak utólag szabadsá­got írtunk, vagy túlórában dolgoztattuk le mulasztásu­kat, így papíron minden stimmelt. ★ Nem akarjuk megkongatni a vészharangot, mert általá­ban kielégítő a munkafegye­lem. A törzsgárdatagokra, a szocialista brigádok tagjaira mindennap számíthatnak a munkahelyek. A visszaeső fe- gyelmezetlenkedőkkel azon­ban az eddiginél határozot­tabban kell eljárni. Nábrádi Lajos Kis Iparművészet sorozatban jelenik meg. Két sajátos „útikalauz” lelhető fel a kiadó utolsó ne­gyedévi termésében. Bajomi Lázár Endre Párizs híres diáknegyedének történetét mondja el, s fölvillantja a Quartier Latin legnevesebb lakóinak portréját. Reismann János és Csurka István — Budapesti változatok címmel — a főváros ezer arcából ad gazdag ízelítőt szövegben és képben. A második kiadás a siker fokmérője, s több mű máso­dik kiadása tanúskodik a növekvő olvasói érdeklődés­ről. így a többi között ismét napvilágot lát Nékám Lívia könyve A régi magyar pati­kák. valamint Hajnóczy Gyu­la munkája. az Egyiptom építészete. Hanyik József, a rakamazi Győzelem Tsz elnöke idén tavasszal volt Hollandiában, az ottani mezőgazdasági módszereket tapasztalni. Az elnök már járt 1969-ben Ju­goszláviában, ugyancsak mezőgazdasági tanulmány­úton. Tavaly nyáron pedig a területi szövetség rendezé­sében lengyelországi tanul­mányúton. Most tehát, amikor New- Yorktól Minnesotáig telies egy hónapon ót járt az Egyesült Államok farmjain, volt külföldi tapasztalatokon alapuló összehasonlítása. A FAO-program alapián A tizenkét főnyi magyar küldöttségben ott voltak a FAO, s a Mezőgazda-ági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői. E két szerv kije­lölésére utazott a négy ter­melőszövetkezeti elnök; a rakamazi, a kondorosi, a tö­rökszentmiklósi és a kisúj­szállási. valamint a Hajdú­szoboszlói Állami Gazdaság igazgatója — tehát a Tisza II. vízlépcső építését össze­hangoló FAO öt modellgaz- dasáaának vezetője erre az egyhónapos amerikai tanul­mányútra. (A rakamazi modellgazda- ság elég rövid idő alatt 218 ezer dollár értékű gépet kap a FAO-n át használatra a bemutatásokhoz. Azokat ere­deti hazájában is látni kell, hogyan dolgoznak vele.) Egy hónapon át négy ál­lam : Minnesota, Nebraska, Dakota és Iowa farmjait, ku­tatóintézeteit, mezőgazdasá­gi gépgyárait járták be egy­re táguló körökben. Ha a FAO konzultatív bizottságá­nak az volt a célja, hogy az öt modell gazdaság vezetője megismerkedjék annak az országnak a mezőgazdaságá­val. ahol a lakosság legki­sebb hánvada — mindössze öt százaléka — termeli meg a lakosság élelmiszer-szük­ségletét és még exportra is jut, akkor ezért nagyon fá­rasztóan megdolgoztak. Kemény munka, ridegtartás Ennyi tapasztalatot szak­mailag rendezni még nem is volt ideje Hanyik Józsefnek. Mégis, mik voltak a legélén­kebb benyomásai? Csak egy kicsit gondolko zik. Végül ezt mondja: nine szégyenkezni valónk. KÜK nősen, ha figyelembe vese szűk, mikor és honnan in dúltunk. Mert, például: nagyra nőtt amerikai farmc is hihetetlenül kemény é szívós munkát kell végez- ahhoz, hogy a minimális j vedelmezöséget biztosítsd’ A legtöbb farmon, ahol 1ár tunk, nemcsak a felnőtt gvc rekek hanem a farmer feleső ge — legtöbbször nem ir fiatal asszony — még ötven éves korában is napont' több órát ül a traktor nyer­gében. További észrevétel: a leg­több jószágot ridegen tart­ják, mint mi a Hortobá­gyon. Nemcsak a szarvas­marhák növendékhízói, ha­nem a dajkaállatok is két, vagy három oldalról körül­vett nyitott vagy fedett ka­rámban élnek, vagy mind a négy oldalán nyitott színben. De láttunk egyszerű, réten álló deszkapalánkot is, mely a széltől egy oldalról védte az állatokat. Ezek a rideg tartási módok a legelterjed­tebbek, még olyan éghajla­tú tájakon is, amelyek feltű­nően hasonlítanak a mi idő­járásunkhoz, vagy hidegeb­bek. De olyan egészségügyi feltételeket teremtenek, amely mellett nem ismerik hírből sem az állat tbc-meg- betegedését vagy a brucelló­zist. — Amikor kérdezi az em­ber a farmert, miért van erre szükség, vállat von és azt mondja: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy palo­tákat építsünk az állataink­nak. Három nap 85 hold öntözése Természetesen igen élénken érdeklődött Hanyik József az öntözési módszerek iránt, hi­szen a Tisza II. vize Sza­bolcsban először a rakamazi Győzelem földjeire érkezik, öntözni, nem is nagyon so­kára. Legtöbb helyen csőkutas berendezéseket látott, melye­ket már ismer. Az árasztást is a csőkutakból valósítják meg. Nagyon tetszett neki az a körben járó CORRI-beren- dezés, amely négyszázmé­teres sugárban árasztja el a földet. Három nap alatt for­dul meg teljesen magától egy körben és ez alatt ötven hektáron, (nyolcvanöt hol­don) 25 milliméternyi csapa­déknak megfelelő mennyisé­gű vizet áraszt szét. Vannak ezenkívül össze­szerelhető csővezetékek, amelyeket traktorral vontat­nak a kellő helyre. De eze­ket csak legelőkön, lucerna­földön, vetések kelése előtt lehet használni, mert a gép és a földön vonszolt csövek mást tönkretennének. Nagyon tetszett még a ra­kamazi termelőszövetkezet elnökének az a nagy pontos­ság és jó szervezettség, piely- lyel a mezőgazdasági szol­gáltatások működnek. A far­merek kérésére a szaktanács- adó szolgálatok, (melyek leg­inkább a mi területi szövet­ségeinkhez hasonlítanak szervezeti formájukban), igen olcsón, állami támoga­tást is igénybe véve, számí­tógépekkel, laboratóriumok­kal a beküldött minták vizs­gálatát huszonnégy óra alatt elvégzik és visszajuttat­ják. Az egészen különleges és bonyolult vizsgálatok is elkészülnek legfeljebb 48 óra alatt, de ezek már komplex biológiai, fizikai, vegyi pró­bák sorozatából állanak. Garancia — húsz évre! így aztán nem csoda, hogy minden munkát optimális időben és a megfelelő eljá­rással végeznek el. Pontosan adagolják a műtrágyát — a hangsúly azon van, hogy egy grammal sem többet a szük­ségesnél. De kevesebbet sem. A gépalkatrész-ellátás ugyanilyen kifogástalan. Jár­tak például a hatalmas Joon- Deere mezőgazdasági gép­gyárban, amely legalább tíz-, de a farmer kérésére húsz­éves garanciát vállal arra, hogy gépeihez bármely hi­ányzó alkatrészt egy vagy két nap alatt pótol. Ha kell repülőgépen. Ha a gyár he­lyi lerakatában nincs, akkor is. Beszerzi máshonnan. Gesztelyi Nagy Zoltán FAO GÉP A RAKAM*ZT HATÁRBAN. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet 218 ezer dollár értékű mező­gazdasági gép használatára nyert jogot a FAO-tól. A Tisza II. víz’épcső építésénél bemutató gazdaságot alakítanak ki. itt kell bemutatni a korszerű munkákat a külföldről érkező szakembereknek. Nagy teljesítményű POCLAIN típusú fran­cia árokásó gép érkezett Rakamazra és munkába állítása óta hét kilométer hosszúságú árok ásást végzett. (Elek Emil felv.) A Corvina téli újdonságai Ház a Kabalás-tanyán Dombokkal és akácosokkal körülölelt helyen fekszik a Kabalás-tanya, Nyírpazony- tól 3 kilométerre. . A település ilyenkor nehezen megköze­líthető. Néhány tsz-be iáró felnőtt és a postás által ki­taposott gyalogösvényen in­dulnak iskolába a Szabó gye­rekek. Ruhájuk kopott, de tiszták és gondozottak. Sze­mükben félénk szomorúsár ül. Táskájukban nem visznek tízórait, mint más gyerekek A tanya új házának szobá jában két ősz hajú asszony fekszik: özvegy Szabó János- né és anyósa. Mindketten be­tegek, járni sem tudnak Szabóné férje a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozója volt. két év­vel ezelőtt tragikum hirtelen séggel meghalt. A családba1- öt gyermek marad' noa nél ktil. A legidősebb fiú Kató na, aki egyébként nős ember. s fiatal felesége szintén be­teg — munkaképtelen. A fia­tal házaspár egy nyári kony­hában lakik. A Szabó család többi tagja pedig késő őszig egv omladozó szoba-konyhás épületben lakott. Most cse­réptetős. tágas ablakú lakás ad kényelmes otthont a be­teg öregeknek és a gyerekek­nek. Szabóné elérzékenyülve mondja: • — Nyár végén, amikor a cőművesek megérkeztek az idvarra és bejelentették rogy mii akarnak, hinni «em tkartam a fülem*’k. Rövide- ümoncUák hogy fériem mun­katársuk volt, ezért most új otthont építenek számunkra. Nagy volt az örömünk, hi­szen a régi otthonunk nyir­kos volt és omladozó. Éppen azon gondolkoztunk, hogy mi lesz velünk, ha jön a tél? Tóbiás András kőműves, szocialista brigádvezető a házépítés előzményeire így emlékszik vissza: — Egy napon hozzám jött Czakó Zoltán, vállalatunk rmjnk' erseny-felelőse és megkérdezte, hogy emlék­szem-e Szabó Jánosra’ Igen­lő válasz után csak ennyit mondott: Lakóház kellene a ■saládiának. Minőiért szól­am a fiúknak... Bri aadom valamennyi tagja vállalta a társadalmi munkát. Nemcsak kollegalitásból, nemcsak részvétből láttunk munkához. Minket a szocialista cím is kötelez... A húszfős szocialista bri­gád emberségből kitűnőre vizsgázott. Már várják haza a Szabó fiút — kellene is a munkaerő a családba, mert a felnőttek betegek, a kislá­nyok iskolába járnak, így még az sincs a családban, aki fát tud vágni és el tudja vé­gezni a ház körüli munkát. Az 1700 forint jövedelemből 'nyugdíj, családi segély) pe­dig ez a csalá'’ nem tud ap­rított fát. sem olajkályhát vásárolni. Ezért jólesik min­den segítség. * A Szabó család örül az új otthonnak. Az örömbe azon­ban üröm is vegyül. A ta­nácselnök bejelentette, hogy a tanya lebontásra van ítél­ve. Ezért néhány év múlva új otthont kell keresni a Szabó családnak. A tanács­elnök ezt állítja: — Már majdnem felépült a lakás, amikor a tanács tudo­mást szerzett az engedély nélküli építkezésről. Humá­nusan jártunk el, nem vet­tük szabálysértésnek az ügyet. Hasznosabb lett volna a vállalat segítsége, ha épít­kezés előtt minket is meg­kérdeztek volna. Tudtunk volna telket adni Szabóék- nak a községben, amelyre végleges házat lehetett volna építeni. A tragikus sorsú család­nak néhány év múlva ismét otthont kell keresni? N. L. Megje'cnt a Fakíya legújabb száma Akarja tudni milyen Moszkva, Leningrád, Volgo­grad, Szevasztopol, Odessza mai élete? — Miről beszélt Grigorij Csuhraj a Novoszty sajtóügynökségben? — Ho­gyan fogadták Moszkvában és'Leningrádban a Magyar Állami Bábsz’nház művé­szeit? — Miért fontos a KGST-országok N cmzetközi Beruházási Bankja? — Ho­gyan segíti a technika a bűn­üldözést? — Mit írnak az amerikai szerzők országuk indokínai háborújáról? — Meddig fog élni az ember? — Ki az, akinek Brummel is hálás? — Miért szeretjük a lósportot? — minderre szí­nes írásban ad választ a Fáklya című képeslap, no­vember 21-én megjelent 22. száma. Ugyanitt képes ripor­tok, cikkek számolnak be a magyar és szovjet vasutasok együttműködéséről, az orosz kenyeret készítő automaták­ról, Grúzia fotóművészeié­ről, egy furcsa foglalkozás­ról: arról, hogyan történik a személygépkocsik „betörése”. Ezenkívül hírek, információk, továbbá Vlagyimir Grigorjev érdekes fantasztikus elbeszé­lése nyújt tartalmas és kel­lemes szórakozást a lap ol­vasóinak. F?lkészültségmérő Kísérletek a felnőttoktatásban Ismét számadásra készül hazánk 74 felsőoktatási in­tézményének mintegy 80 009 hallgatója. Az évközi, illet­ve záróvizsgák állandóan na­pirenden lévő problémája: az objektivitás, a tudás mérésé­nek nagyfokú bizonytalansá­ga miatt újabban kísérletek kezdődtek az értékelés lehe­tőség szerinti objektivitásá­nak biztosítására. A módszer lényege, hogy speciális módon szerkesztett, nagyszámú kérdés, illetve feladat alkalmazását valósít­ja meg. A kérdéseket a hall­gatóknak több adott lehető­ség közül választva kell megválaszolniuk. A magas kérdésszám lehetővé teszi, hogy egy tantárgy, vagy tan- anyagrész szinte minden fon­tosabb részét számon kérhes­sék egyetlen ellenőrzés so­rán. Az objektív vizsgáztatás a formájának további előnye, hogy lehetővé teszi meglehe­tősen nagy tananyagrés* programozását is a vizsgá­kon, ugyanakkor a hallgatók tudását statisztikusan is ér­tékeli. Pontos „visszajelen­tést” ad az oktatás hatékony­ságáról, ugyanis a produkció átlagának megállapításán kí­vül az egyes feladatok he­lyes, illetve helytelen megol­dásából jól lehet tájékozódni azok elsajátításának mérté­kéről. Bizfonságfech irkái konferencia Csütörtökön a Technika Házában Hász István, az Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője megnyitotta a biztonságtechnikai konfe­renciát. A kétnapos tanács­kozást az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóság, az Állami Energetikai és Biz­tonságtechnikai Felügyelet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület rendezte. A több, mint 400 résztvevő között megje­lentek csehszlovák, lengyel, keletnémet, nyugatnémet és bolgár szakemberek is. Az előadók részletesen ismerte­tik az Állami Energetikai és Biztonságtechnikai Felügye­let tevékenységét és azokat az új módszereket, amelyekkel biztonságosabbá teszik a ka­zánok működését, a szénhid­rogének, valamint a villa­mos energia felhasználását

Next

/
Thumbnails
Contents