Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
#. oldal friMw maKrj M71 november 28. I gyümölcsfák telepítésélek növényvédelmi teendői A kukorica, mint arra most már nagyon sok üzemben rájöttek, a nagy lehetőségek növénye. Hazánkban az elmúlt időszakban a kukoricatermesztés volt a legeredményesebben fejlődő ágazat. Jelentősége az utóbbi években tovább fokozódott. Ez összefügg az állattenyésztésünk nagyarányú fejlődésével és ezzel kapcsolatban az egyre növekvő takarmányigénnyel. Sza- bolcs-Szatmárban az abraktakarmány 84%-a kukorica. Az elért kedvező eredmények, az agrotechnika színvonalának fejlődése, korszerűsítése ellenére korántsem aknáztuk ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek a potenciálisan termőképesebb hibrid kukoricában rejlenek. A mezőgazdasági üzemek műszaki-technikai felkészültsége következtében javult ugyan a talajmunkák minősége. Ennek ellenére a kukorica évről évre jelentős területen tavaszi szántásba kerül, s ez a vegyszeres gyomirtás hatékonyságát is kedvezőtlenül befolyásolja. De kihatással van erre az is, hogy az őszi szántásokat nem dolgozzák el, nem zárják le a talajt. Sajnos ma még jelentősen a talaj mechanikai előkészítése dominál a biológiaival szemben. A növényfajták változásával változnia kell a technológiának. S ha a technológia során csak egy láncszem megpattan, rögtön a minimum törvénye érvényesül, s ez a végső eredményt kedvezőtlenül befolyásolja. Az alaptrágyázás A kukoricatermesztésünk fejlesztését elsősorban az állomány sűrűség, a talajtáplálás, a kémiai védekezés és a hibridválaszték határozza meg. A legutóbbi években előnyösen változott a növényállomány sűrűsége és a korábbi 10—20 ezres kh-kénti növényszám 16 ezer fölé emelkedett. Jelentősen nőtt a vegyszeres gyomirtott terület. Ezzel egyidőben bizonyos gyomfajok (muharfélék) is elszaporodtak. Az elmúlt időszakban a legnagyobb problémát a kukorica hiányos tápanyagellátása okozta. Minőségi változást a két- és háromvonalas hibridek termesztésbe vonása hozott és ezzel együtt járó nagy adagú 10—17 q/ha (6—10 qkh) vegyes műtrágya használata. Országos átlagban jelenleg 120—130 kg/ha (70—80 kg,kh) vegyes műtrágya-hatóanyagot használnak az üzemek. Csaknem az egynegyedét annak, amit egy jó állománysűrűségű kukorica igényel ahhoz, hogy nagy termést produkáljon. Legnagyobb problémát az jelenti, hogy az üzemek jelentős többségében nem gondoskodnak a kukorica őszi alaptrágyázásáról. A szükséges műtrágyamennyiséget tavasszal szórják ki, ami nagyon sok problémát vet fel (kiszállítás, kiszórás, bedolgozás, s a felesleges ta- lajtiprás.) Ha esős a tavasz, még a minimális műtrágya kiszórására sem kerül sor. Viszont a hibrid kukorica termesztése csak akkor és addig gazdaságos, amikor és ameddig győzzük tápanyaggal nagyobb termőképessége kifejtésére. Tűrte az aszályt Éppen az idei gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy ott, ahol megfelelően műtrágyázták a kukoricát, a kh-kénti 26—30 ezres növényállományok is jól megbirkóztak a szárazsággal, sa rendelkezésre álló kevesebb vizet is jól hasznosították. Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy a termesztésfejlesztés legfőbb rugója a talaj termelékenységének növelése, elsősorban egyre növekvő műtrágyaadagokkal. Természetesért ‘a nagy adagú műtrágyák érvényesítéséhez az agrotechnika magasabb szintje is szükséges. A kukorica szem-, szártermés előállításának tápanyagigénye. Egy mázsa szem-, szártermés előállításához nitrogénből 2,2—2,9 kg, foszforból 1,0—1,8 kg, káliumból 2,0— 2,8 kg hatóanyag szükséges. Kh-kénti 30 mázsás szem- és 45 mázsás szárterméssel számolva nitrogénből 88 kg, foszforból 53 kg és káliumból 85 kg hatóanyag szükséges. Ez 3,5 q pétisónak, 3 q sen- perfoszfátnak és 2 q kálisónak, összesen 8,5 q vegyes műtrágyának felel meg. A foszfor- és káliumműtrágyák, valamint a nitrogénműtrágya felét feltétlenül ősszel dolgozzuk be a talajba. A nitrogéntartalmú műtrágyák közül alaptrágyaként legalkalmasabb a szemcsézett, illetve cseppentett (46% nitrogéntartalmú) karbamidot alkalmazni. Ebből alaptrágyázásra 120—150 kg elegendő kh-ként. A nagyobb adagját akkor kell alkalmazni, ha a kukoricaszárat is leszántjuk. A karbamid alkalmazása A karbamid kémiai tulajdonságai, a talajjal való kölcsönhatása, a karbamid nitrogénjeinek a talajban történő mikrobiológiai átalakulásai, a növényekre gyakorolt élettani hatásai különböznek az egyéb nitrogénműtrágyák megfelelő tulajdonságaitól. Felhasználásakor erre tekintettel kell lenni. A karbamid nem tartalmaz ballasztanyagokat, koncentrált nitrogénműtrágya. Használata esetén jelentős megtakarítások származhatnak a szállítás, anyagmozgatás terén. A nagyobb hatóanyag egyenletesebb kiszórást kíván. Meglehetősen nedvszívó, a helytelen tárolás, a szállítás következtében elfolyósodhat, összecsomósodhat, ami többletmunkát, aprítást tesz szükségessé. Alaptrágyaként a granulált, illetve cseppentett és műanyag zsákokban csomagolt karbamidot használjuk. Lombtrágyázásra a kristályosított formája, alkalmas. Alaptrágyaként közvetlenül a szántás előtt szórjuk ki. A szemesé- zett karbamidot szuperfoszfáttal, illetve káliumműtrágyával keverve szórhatjuk ki alaptrágyaként, de 12—18 óránál hosszabb ideig ne maradjon keverve. A szocialista nagyüzemeink megszilárdulásukkal elérkeztek fejlődésük olyan fokára, amelyről tovább emelkedni csak a mezőgazdaság belső erőforrásaira támaszkodva nem lehet. Szükség van a nagyobb adagú műtrágyák alkalmazására, s ezzel egyidőben az agrotechnikai szintet is növelni kell, ha biztos ér nagy terméseket akarnak elérni. Kövessenek el az üzemek mindent annak érdeké ben, hogy a kukorica számé ra oly nélkülözhetetlen alap- trágyázás még most az ősz folyamán a szántásokkal egy időben megtörténjék. Dr. Pásztor Károly egyet, docens, a mgi. tudományok kandidátusa Szakkönyvtárunk Nyúltenyésztés A nyúltenyésztés ma már nemcsak „hobby”, kedvtelés, hanem egyre inkább gazdasági tevékenység, elsősorban a szövetkezeti értékesítés, a társulások formájában, vagy termelőiszövetkezetekben szervezett nagyüzemi tenyésztés révén. Annál gazdaságosabb termelési ág, minél jobban ismeri a tenyésztő a korszerű tenyésztési eljárásokat és tartásmódokat. A szerző immár ötödik kiadásban megjelenő könyvében, több évtizedes nyúltenyésztési tapasztalatait adja közre, segítséget, útmutatást nyújtva a nyúltenyósztéssel foglalkozóknak. Az új kiadásban főként a bőr- és prémkikészítéssel, a nagyüzemi nyúlhústermelés- sel, valamint a főként sport- tenyésztőknek szóló örökléstani, valamint a sportnyúl- fajtákat ismertető fejezetei bővültek. A könyv — amelynek szerzője Anghi Csaba — mind a nyúltenyósztéssel foglalkozó szövetkezeti tagok, mind a háztáji nyúltartók, mind pedig a kutatómunkával foglalkozó, magasabb képzettségű szakemberek kérdéseire választ ad. A gyümölcsfák ültetését lombhullástól rügyfakadásig végezhetjük, amennyiben azt a talajviszonyok megengedik. Az őszi telepítéssel a fejlődésben egy teljes évet nyerünk, ami azt jelenti, hogy fáink egy évvel előbb hoznak termést, mint a tavaszi telepítésűek. A fák gyökereit ültetés előtt úgy metsszük vissza, hogy a gyökérzetről levágjuk a sérült, zúzott, beteg részeket, az egészséges részig. Az ép gyökereket, különösen pedig a hajszálgyökereket lehetőleg kímélni kell, mert minél nagyobb a gyökérzet, a megeredés annál biztosabb. Telepítendő gyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb ellensége lehet a baktériumos gyökérgolyva. (Agrobacteri- um tumefaciens.) Gazdasági szempontból főleg a körte és alanyai, kisebb mértékben pedig az alma és alanyai szenvednek tőle, de előfordul a szilván, dión, szőlőn, káposztán és muskátlin is. A golyvák többnyire a gazdanövény gyökerén és gyökérnyakán fejlődnek ki. A lágyszárú növényeken és a szőlőn viszont a föld feletti részeken is gyakoriak. A fertőzés következtében többnyire gömbölyű, de erősen osztott, szinte karfiolszerű daganatok képződnek. Néhány millimétertől az ökölnagyságig terjedhetnek, nőhetnek. Szőlőn a kártétel többnyire a vesszők egyik oldalán hosszú, varszerű képződményként jelentkezik. A golyvásodás felett a kéregrész rostosán felszakadozik. A pálcika alakú baktérium a talajban él és a talajból fertőz. Hazánkban is sok helyen nevelnek citromot, narancsot és mandarint cserepekben, ládákban, és egyre többen próbálkoznak velük olyanok is, akiknek eddig sohasem volt. Truhlar és munkatársainak magyar nyelvre lefordított könyvét bizonyára örömmel fogadja minden virág- és dísznövénykedvelő. Egyszerű és szakszerű tanácsot ad a citromféléknek, mint szobai dísz- és haszonnövényeknek legalább 100 m-es távolságra és 50 cm mélyen el kell ásni és alaposan ledöngölni. Arra is vigyázzunk: lapos fekvésű, magas talajvízállású helyen ilyen anyagot ne földeljünk el. Növényvédő szereink elzárására fordítsunk különös gondot, még véletlenül se fordulhasson elő, hogy illetéktelen személy hozzáférhessen, nem is szólva a gyermekekről. Ellenőrizzük gépünk állapotát is, a csapokat, szelepeket vizsgáljuk át Ne tartsuk luxusnak a szabályszerű védőruházat használatát. Vásároljunk perme- tezőoverallt, védőkalapot, védőkesztyűt, szemüveget, légzésvédőt, s ezeket viseljük is munka közben. Ha már van védőruhánk elraktározása előtt gondosan tisztítsuk ki, a következők szerint: Ultrából: áztatáshoz és előmosóshoz 3 dkg, a mosáshoz 5 dkg utrapasztát vagy ázta fáshoz 2, előmosóshoz 4 evőkanálnyi habszódát, a mosáshoz pedig 5 dkg szappanreszeléket használjunk 10' liternyi vízhez. Megfelelő, ha az áztatás- hoz és előmosóshoz 1 csapott evőkanál trisót, mosáshoz 5 dkg szappant és A kórokozó jellegzetes sebparazita. A sebzésre kerülő baktérium először szoros élettani kapcsolatba lép a növénnyel, majd toxipt termel, (mérgező anyagot termel) amely az egészséges sejteket gyors osztódásra, illetve burjánzásra kényszeríti. A fertőzéstől számítva már a negyedik nanon megindul a sejtburjánzás, mely kezdetben csak pörsenéssze- rű, majd egyre nagyobbodó. A baktériumok a daganatok szétesése után kerülnek a talajba, ahol két-három évig életképesek és fertőzőképesek maradnak. A baktériumos gyökérgolyva főleg kötött, nedves talajokon fordul elő. Karantén (zárlati) — betegség! Óvakodjunk attól, — hogy a gyökereken mély, nehezen forradó sebeket okozzunk. Védekezzünk a rágószájszervű talajlakó kártevők ellen. Talajfertőtlenítésre az alábbi növényvédő szerek javasolhatók: Lindános szuperfoszfát: 175 kg/ha, 100 kg/kh. Bazudin 10 G: 17,5 kg/ha (10 kg/kh). A telepítendő növényanyagot (a gyökérzetet) ültetés előtt mártsuk higanytartalmú agyagpépbe. (50 kg agyag, 100 liter víz, 1,5 kg Ceresan.) A metszési és más sérült felületekre a higanyos agyagpép rárakódik és megakadályozza a baktériumos gyökérgolyva talajból való fertőzését. Ma már általában arra törekszünk, hogy ültetés előtt az egész táblát 70 centiméter mélyen megforgassuk. Ahol erre nincs lehetőség, ott gödörbe ültetünk. A gödör inkább széles, mint mély legyen, tehát 120 —140 centiméter méretű —- gödröt ássunk — melynek mélységé 70 centiméter legyen. Ahol az altalaj nyers, szerkezet nélküli és terméketlen, ott helyesén tesszük, ha a kiásott,földet nem szórjuk vissza, hanem feltalajt juttatunk a gödörbe, s a nyers altalajt a feltalaj helyére szórjuk. Gyakran azt a hibát követik el, hogy a fákat mélyre ültetik. Figyelembe kell venni még továbbá azt is, hogy az ásott gödör földje idővel kb 6 centimétert süpped. Ha a telepítés után azt tapasztaljuk, hogy egyes fák túl mélyre, vagy túl magasra kerültek, úgy a fákat fel kell szedni és újra kell ültetni, mert különben egész életük során sínylődni fognak. 2 dkg szódát oldunk fel, W liter vízben. Először 24 órán át áztassuk a ruhát hideg áztatóvízben. Az előmosós körülbelül 40 C-fokos (kézzel még éppen bírható) előmosó oldatban 3 percig tartson, majd ezután körülbelül 70 C-fokos mosóoldatban 5 percig mossuk a ruhát. Mosás után 70 fokos meleg, végül hideg vízben öblítsük. Áztatóedényünk zománcozott legyen, A mosáshoz használjunk gumikesztyűt! A mosás utáni impregná- lósra alkalmas a kereskedelemben kapható ballonkabát impregnálószer, amelyből 10 dkg l.íj kilogramm ruha vízhatatlanná tételére elegendő. Fél liter langyos vízben oldjuk e szert, s a kiöblített, kicsavart ruházatot ellepő mennyiségű vízbe szűrjük, és 15—20 percig állni hagyjuk, öblítés és kicsavarás nélkül szárítsuk azután a ruhát, majd félszáraz állapotban a fonákén vasaljuk. Az impregnálószert eltenni és újra felhasználni, melegíteni nem szabad! A mosáshoz használt folyadékot, szennyvizet növényvédőszer-hulla- dékként kezeljük, s a leírtak szerint semmisítsük meg. (A Kertészet és Szőlészet c. lapból.) KÉPÜNKÖN UJ TIPUSU SZERVESTRÄGYASZŐRÓ KOCSIRA SZERELHETŐ MÜTRÁGYASZÖRÖK SORAKOZNAK .(HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Á citromfélék termesztése nálunk „Az Oka folyó menti kis városban — Pavlovban — az eredeti hazájától távoli északon több, mint 100 éve lelik kedvüket az emberek a citromfélék szobai termesztésében.” Pavlovhoz hasonlóan a világon nagyon sokfelé divatba jött a szubtrópusi növények szobai termesztése, mert e szép fehér virágú örökzöld növények, amellett, hogy különleges díszei a lakásnak, olykor még élénksárga termésükkel is gyönyörködtetnek. szaporítására és gondozására. Széles Csaba főiskolai adjunktus Munkavédelem tél előtt A n övényvéd elm i munkák a penmezetés, porozás, csává- zás, granulátumok kiszórása, stb. — során a felhasználók közvetlen közeibe kerülnek olyan vegyi anyagokkal, amelyekből igen kis mennyiség halálos mérgezést okozhat. Uj, nagy hatású növényvédő szereink például mind ilyen mérgek. Felhasználásukkal termesztett növényeink egészségét védjük, a sajátunkat viszont — gondatlanság esetén — súlyos ártalomnak tehetjük ki. Ezért szükséges a szigorú munka- és egészségvédelmi előírások, valamint azok betartása is. A tél előtt feltétlenül rendezzük növényvédőszer - készletünket. Vizsgáljuk meg: melyek azok. amelyeket már nem használhatjuk fel biztonságosan. mert túl régiek, vagv az eredeti burkolóanyag nagyfokú sérülése miatt át kellett csomagolni, és a szer azonosítása bizonytalan. Az ilyeneket selejtezzük ki, semmisítsük meg A kiselejtezést úgy hajtsuk végre, hogy a mérgezés legcsekélyebb lehetőségét is kizárjuk. Utaktól. álló- és folyóvizektől, kúttól ároktól lakott területtől, istállótól, állatjárta helyektől, emberi étkezésre, állati takarmányozásra szolgáló növényzettől Korunk mezőcrazdasácra Most alapozzuk meg a kukorica jövő évi termését
