Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
fww «uffvueflnwlfl S oldat A tsz-tíígsá« érdekében r A szövetkezetekben és társulásaiknál az elmúlt időben, sajnálatos módon növekedtek a visszaélések, a bűnesetnek tekinthető cselekmények száma. Ez arra késztette a kormányt, hogy belső, illetve a tulajdonosi ellenőrzés megszilárdítását hatályos rendelkezéssel szabályozza. ' A törvényektől eltérő vagyonkezelés, üzérkedés, sikkasztás, túlzott reprezentáció és ajándékozás* esetenként mérleghamisítás megyénkben is előfordult. Ez idő. szerint 17 tsz-elnök ellen van ezek miatt folyamatban vádemelés vagy bírósági eljárás. A tsz-ek területi szövetségeden nagyon fontos munkát igényel a büntető eljárások megelőzése. Nem véletlen, hogy a Szatmár-beregi Tsz Területi Szövetségben legutóbb az elnökök és vezetőségi tagok részére rendezett kétnapos konzultáció . egyik legérdekesebb napirendi oont- jaként tárgyalták a tsz-ek kellő szintű belső ellenőrzésének kérdését. Többen helyeslőéi) nyilatkoztak arról, hogy a kormány intézkedése a megoldás alapvető feltételét is aiánlja: hozzanak létre a területi szövetségek revizori irodát. Vagyis: erősíteni kell a szövetkezetek ellenőrzési rendszerének eddig kialakult formáit, gondoskodni kell a rendszeres ellenőrzés szervezettebbé tételéről. A törvény rendelkezései szerint a szövetkezetek és azok társulásai, általános belső ellenőrzésükhöz legalább kétévenként külső szakértőt vegyenek igénybe. Saz általánös ellenőrzés során bizonylatokra épülő, értékelő és elemző vizsgálatot ajánlatos folytatni. És az a helyes eljárás. ha a segítségül igénybe vitt szakértők írásba foglalt megállapításait az ellanőrző bizottság, valamint a vezetőség (igazgatórág) határidőn belül (legfeljebb 30 nan alatt) megtárgyalja és a szükséges intézkedéseket megteszi. A Szatmár-beregi Tsz-ek Területi Szövetség vezetősége arról informálhatta a tanácskozáson ré'zt vevőket, hogy a tsz-ek belső ellenőrzését segítő revizori irodát létrehozta. A jelenleg háromfős revizori iroda ez év második felében meg is kezdte tevékenységét. Eddig hét szövetkezeti gazdaságban végzett átfogó vizsgálatot. Az igénybe vevők legteljesebb megelégedésére. A revizori iroda, annak tevékenysége nem sérti a tsz- ek önállóságát, demokratizmusát Működését, a szövetség keretében, a szövetség küldöttgyűlése ellenőrzi, tevékenységét a területi szövetség elnöksége ütemezi és irányítja. Sőt odáig jutott el a szövetség szervező tevékenysége, hogy kü’döttgyűlésj határozata alánján, külön szakértői hálózat kiépítésére. esetenkénti igénybevételére is joga van. Ez utóbbi azért fontos, hogy egy-egy ellenőrzés során ne maradjon tisztázatlan kérdés. A tsz-tagság bizalma, „gazda jellege” ne szenvedjen csorbát. És főként az ellenőrzések során ne maradjanak kivételes személyek. Ilyen alapon a szövetkezeti gazdaságok bátran kérhetik ezt a belső ellenőrzést javító segítséget. ellenőrizhetik, önmagukat és a vezetőséget. Növeli a hatásosságot, hogy a revizori iroda szükség esetén, vizsgálata alapján javaslatot tesz. Megállaoításait. a szükséges intézkedések megjelölésével együtt közgyűlés elé lehet terjeszteni. Súlyosabb észrevételei nyomán rendkívüli közgyűlést is ösz- sze lehet hívni. Különösen olyan esetekben, amikor olyan adatok, tények jutottak a revizorok (szakértők) tudomására, amelyek a Büntető Törvénykönyv szerint feljelentési kötelezettség alá esnek. A tsz-ek ellenőrző bizottságainak tagjai egyszerű emberek, nem ismerik a nagyon is változatos pénzügyi és köz- gazdasági utakat. Most lehetőségük van arra. hogy szakemberek közreműködését kérjék. A szövetkezeti tagság igényli az őszinteséget, a tiszta kezet, a becsületességet. (a. b.) Kenyér helyett —■ jegyzőkönyvek Harmadik kísérletre is csődöt mondott a kisvárdai új kenyérgyár üzembe helyezése a múlt héten. ' Senkinek sem okozott ez meg- leoetést, hiszen jó e’őre tudták ezt mindazok, akik szerepelnek a kenyérgyársztoriban. Mert most már története van a kenyérgyárépítkezésnek. Több. lejlára hízott jegyzőkönyvköteg őrzi rossz- emlékként az utókor számára is. Tulajdonképpen a történet Ismerős lehet az olvasó számára. szeptemberben hasonlókról jelent meg cikk lapunkban a nyíregyházi új kenyérgyár körüli kötélhúzásról. A különbség annyi, hogy a megyeszékhely új sütőgyárát már kísérletképpen üzembe helyezték, míg erről a kisvárdai üzem esetében egyelőre szó sem lehet. Jegyzőkönyvek készülnek sorozatban — kenyér nem! A sok milliós beruházással létesült üzem hónapok óta áll üresen, tétlenül. Alapvető hibái miatt kihasználatlanul. Már ma több százezer forint a kár emiatt. Ez sem lehet mellékes. De. hogy ez a drága létesítmény éppen kenyérgyár. ezért több tízezer embert érint közvetlenül. Tehát a megye nagy területének lakossága is vesztes hiszen emiatt nem juthat jó kenyérhez. De miért nem? A kisvárdai kenyérgyár sztoriját onnan indítjuk, hogy ez év április 30 helyett július 2-án történt meg az új léte- -aítményéknél szokásos hivatalos átadás-átvétel. Nem lehet azt- mondani, hogy elkapkodták a munkát! Az építtető a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat és a beruházást» bonyolító beruházási vállalat Illetékesei mégis több mint kétszáz hibát (!?) — közöttük az üzemelést lehetetlenné tevő alapvető hiányosságokat — találtak a gyárban Ezért a próbaüzembe helyezést október 12-re halasztották. Ám a kí-érlet akkor sem sikerült, mert a hibajegyzék még mindig 69 olyan műszaki hiányosságot tartalmazott, amelyek nem telték lehetővé a munka megkezdését. Olyanokat például, mint a lisztadagoló és a kazán üzemképtelensége. De azért sem, mert ezt megelőzően néhány nappal, október 8-án az SZMT munkayáda’mi felügyelő: toe is kiküldte szakemberét Kisvárd ára, aki 21, munkavédelmi szempontból figyelembe vett hibát talált, ezért az ü gém be helyezéshez ezek megszüntetéséig nem járult hozzá. A szakszervezeti vétó végeredményében még ma is érvényes. mert a november 5- re kitűzött második próbaüzemi kísérlet újfent eredménytelen maradt, hiszen az október 12-én (és október 8- án) felrótt hibák közül csupán az Élelmiszeripari Berendezések és Gépgyártó Vállalatot érintőket hozták helyre. A többi kivitelező, mint például a megyei építőipari vállalat, — amelynek pedig a legtöbb hibát találták a munkájában — nem sokat csinált időközben. Sőt a november 5-i próbaüzembe helyezési eljárásra el sem ment. Ilyen körülmények között jött létre . tehát ez a múlt heti újabb üzembe helyezési kísérlet. Nem lehet csodálkozni, hogy nem sike rült... Persze a csodálkozásra et ben az esetben legfeljebb r adhat okot, hogy ez így meg történhetett. Mert, hog most újabb ígés-et van m vember végére a hibák kij" vitására, s hogy ezt be i tartják, arra némi 'remén; az adhat, végre a beruh" kötbér- és kártérítési igén” Szovjet segí séc megyénknek Kereken 50 ezer köbméter különböző anyaggal segítette a Szovjetunió Szabol:s-Szat- már megyében az árvízkár! szenvedett közutak helyreál lítását, újjáépítését: A szállítást a Volán 5. sz. Vállalata ez év június 7-én kezdte meg és közvetlenül a tél beállta előtt fejezte be. A szállítás meggyorsítására a magyar— szovjet határon í’d : •’lenes át kelőt nyitottak. A gép'.to'r.jk naponta kétszer, esetenként háromszor tették meg az utat Fehérgvarmgttól a kárpátukrajnai bányákig. jelentett be a kivitelezőiek' szemben. Mégsem változt” a tényen, hogy a kisvárdai r kenyérgyár sem termel 1971 ben. Legfeljebb próbaüzem szerűen. És azt Is csak re mélhetjük, hogv ez nem oko- zavarodat a kenyérellátásban. Ha nedig ezt vesszü’- számításba, akkor már nem zsupán gazdasági, Hanem poétikai kérdés is, mekkora a eszteség ebben a huzavonában. Kádár Edit Darázs Endre: Alkatrészellátás Mondták is a vénasszonyok a árnyékos verandákon. — Szegény Gacsaj Pestel Meg .ütheti az aratást! Már megint belebolondulhat az al- ka -ész'.iányba! Hej te Fest, he te Pest! — eme'gztték kies ty aszott öklüket.. Mr szőke volt a búza min‘ Gacsaj Pannika gyönyörűsé- ges haja, amikor édesapja égi utolsó szemlét tartott a kom bájnok fölött. Csoda szép sorban álltak a gépek,< mint a katonák. De Gacsaj István bizonytalanul érezte magit és gyanakodva ké~ lezte a felelőst, Sobri Jóskát. — Te Józsi az idén meg mi a 'suda ’'lányzik? Jóska tenézett maga elé mintha i porból akarná kiolvasni.- Hát a cófhóznil — mond- mérgezen. Távirat ment a gépgyárba. Postafordultával megjött a •ófhózni. — No, akkor minden rendben! — lélegzett nagyol Ga- 'saj István. — Van a... — mondta Sobri — Most látón: c~ak. hogy nin csen elegendő irgumburgur sem! Ment a távirat. Jött az irgumlargum. Be is szerelték a kombájnokba. — Most már tényleg semmi sem hiányzik — mondta Sobri. — De hát a fene tudja, nem ártana tartalék cófhóz- ni és tartalék irgumburgum sem! Távirat. Küldemény. — Holnap kezdhetjüK — ikkazitott ''ódámat Gacsaj 'sínén. — Ilyen aratásunk még sosem volt...! Hogy semmi se hiányozzék...! — Már csak egy hiányzik! — sütötte le szemét Sobri. — ŰJ M0PSZEUREF/, előre gyártptt vasbeton elemekből felüljárót építenek á ra- kamazi MÁV-állomás felett. A MÁV szakemberei az összeszerelési munkákat egy hét alatt végzik el. (Elek Emil felvétele.) Nem örök érvényűek Normarendezési tapasztalatok a faiparban Modernebb gépek kerülnek a termelésbe, javítják a munkafeltételeket, vdl ozjtatnak a technológián is — csak éppen a normák maradnak a régiek. Vajon miért nem változtat ezen a gazdasági vezetés sok helyei)? Megfeledkeznek róla? Népszerűtlen? Kinek az érdeke, hogy a régi normák alapján, de új , módon dolgozzanak, s így szökjön fel indokolatlanul a teljesítmény? Ez mindenképpen híguláshoz vezet, s bár meglehet, hogy pillanatnyilag „érdeke” a munkásnak, de semmiképpen nem az hosszabb távon, s előbb-utóbb ráfizet a vállalat is, a népgazdaság is. Mindenki Ugye így végeredményben hamis kép alakul ki a termelékenységről. Bírálta ezt egyik sajtótájékoztatón a munkaügyi miniszter is, aki elmondta, a nagyobb vállalati önállóság azt is igényli és megköveteli, hogy a normákat karbantartsák, s hozzá 'gazksák a megvál ozott új feltételekhez. Erre ma már . felülről” nem lehet intézkedéseket hozni. Ez éppen olyan "'l adata a gazdasági vezetőknek, mént mondjuk a bérgazdálkodás, a hatékonyság Ívelése. Sőt, a normák -end "teres kaiban tartása "eszefügg ezekkel, nélküle nem képzelhető el a gazdasá- "osság, a termelékenység növelése, a gépek maximális ,Tiha*,.zip.*1á.‘ja, stbt Vállalják-e ezek tudatában a yatdasági vezetők a -MH-n-tnyi néoszeröttensé- Tt? Fa az a szándék vezeti őket. ho^y ez mtodannyiunk közös ügye. érd~ke, akkor cső’’’-•’en-dí helyesein. És esek dicsérendő, ho^y a K ■»lét-magyarországi Faipari Vállalat mély elemzés alá vette a normákat. Miután javították a munkafeltételeket, A te Panna lányod. Nekem. Sze. élném feleségül. Neki is volna hajlandósága hozzám. Mert Gacsaj széles kedvében volt, ráhagyta. — Jó, legyen a tiéd a Panni. Derék legény vagy te. Jóska! Szorgalmas, igyekvő! Amint végeztünk az aratással, megtartjuk az esküvőt! Erre egyszerűen elájult Sobri Jóska. Csak nagy nehezen tért vissza e világba. *— Jaj nekem — fogta a fejét. — Jaj nekünk! Nem igen lesz itt aratás, vagy csal: keservesen! , — Az apád! — hördült fel Gacraj. — Mit feleltettél el? Mi hiányzik még, mi? Sobri lemondóan mondta. — Hát az, aki a kombájn ra ül. Az ember. megváltozott a technológia, rövidebbek lettek a szállítási idők, az anyagmozgatás, stb. egyes üzemekben, kidolgozták az új adottságoknak megfelelően a változtatásokat. Ez komplex feladat volt, melybe bevonták a dolgozókat • is. Tényleges munkanap-fényképezéseket végeztek. Vizsgálták a munkásoktól függő, és tőlük függetlenül a termelésből kiesett időt. Elemezték ezek okait, s a mérések alapján határozták meg a műszaki normákat. S ezzel még nem fejezték be a munkát. Az eredményeket ismertették a dolgozókkal, s véleményük figyelembevétele alapján, az szb-vel egyetértésben adták ki az új normákat. Megéri a fáradozást Csupán az említett elemzés is mutatja: felelősséggel járó, nagy körültekintést igénylő munka az új normák megállapítása. Több üzemben ettől „fáznak”. Pedig megéri a fáradozást. Az intézkedések mögött termelési százalékok, minőségjavulás mutatható ki. Az említett vállalatnál elsőként a festőüzemben került sor a normarendezésre. Itt átlagosan 20 százalékkal szigorították meg a normákat. Igaz, hogy a dolgozók egy része, de egyes vezetők sem értettek ezzel egyet. Túlzottnak tartották. A normarendezés viszont eredménnyel járt. Igazodtak az úi adottságokhoz, technológiához. Megszűnt az a szemlélet, hogy van jó termék és rossz termék. Ott, ahol a normák tül szigorúak voltak korábbao, most csökkentek, ahol nedig lazaság vol*, ott szigorúbbak lettek. Igv mérséklődt°k az indokolatlanul magas — bér- feszültséget okozó — üzemrészek közötti keresetarányok, s am* nagyon lénveaes: növekedett a termeFb-mvség. Ieez az is. hozy az első hónapokban nem volt kielégítő a termelés, a teljesítések, de ez fokozatosan javult, s fé1éves szinten m^r megbjarlís a 117 százalékot. S a festő- üzemrészben végr^ha-itoV normqmn.7!viszonylatban mmtegy 8^on ó^a megtakarítását eredm*nvezt“ Közben minő-éeí problémák is jelentkeztek. Ezen ú°v sejtettek. hogy bevoz°+ták a darabonkénti minőségi átvételt. 4 ’após felkészültséggel Hasonló normnrendefcé»' Itt fi«*v®i^nVb* ph-w p í r*4liybeváf?lét, a bota?niHs hosz- szűságát, s a bértételeket úgy állapították meg, hogy a 100 százalékos teljesítés esetén az egy órára eső kereset elérje a 10 forintot. A normák szigorítását lehetővé tette az új üzemben alkalmazott technológia. S ugyanakkor ez év közepétől bevezették a lapra- szegezési módszert. Ez részben könnyebbé tette a munkát, részben megszűnt az igen bonyolult, nagy gyakorlatot és szakértelmet kívánó más munka. S ezeket a műveleteket ma már betanított munkások is kiválóan elvégzik, s növekedett a termelékenység is. Ezzel a módszerrel éves viszonylatban csaknem 3000 óra megtakarítást értek el. Ilyen . normaelemzésre, fényképezésekre, a fejlődéssel lépést tartó intézkedésekre került sor a gépház szabászatánál és másutt is. Kétségtelen. hogy alapos felkészültséget igényel ez a munka. De megvan az eredménye is. A Kelet magyarországi Faipari Vállalatnál végrehajtott normarendezések összeredménye az, hogy 1971 első fél évében az egyik üzemben az egy órára eső termelés 118,23 forintról 133.15 forintra növekedett. ami eev órára számítva 12,6 százalékos termelékenységnövekedésnek felel meg. És, hogy népszerű, zsebbevágó kérdés volt-e? Igen. Ugyanis, akik korábban elleneznék vagy nem értették meg, csodálkozva látták, vastagabb lett a boríték. Valójában a termelékenység növekedése mellett a kifizetett munkabérek a bázisidőszakhoz kénest 3,51 százalékkal növekedtek. Tükrözni a változást A műszaki normák nem örök érvényűek De nemcsak, hogy nem azok, de helytől, időtől, a körülményektől sem függe'lenek. Időről időre felülvizsgálásra szorulnak, arra, hogy az új, megváltozott viszonyokra alkalmazzák őket csak így hathatnak serkentőleg a term "lésre, a termelékenység növeknd^tre — az eCTész vállalat gazdálkodásának az ered mAp vességére. Jó Tvs’da a Kelet-ma- gyaronszági Faipari Vállalat átfogó vizsgálata, ini’zked-ise, el“rr7é“ei, hozván és müven célzattal szükséges ezeket körültekintően, a dolgozó1' és a szakszervezet bevonásával végrehajtani. Fejlődnek az üzemek, új, modernebb gépek, fejlettebb . technnfóeiák segítik a termelést. De ez cs?k akkor van így. ha a normák is ri)k"ä*ik a vt’tozá-okat. Csak ("v lehet kihasználni még iabban a "gTP al 5b a- -n e - V-k °t. S l asz ‘:ü»b a dolgozók keresete is. Farkas Kálmán
