Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
KW EV MAGYAROftSZÄ« 9 tUM hm. n8^emí>er S. Az élet iskolái Szabolcsi közgazdászok Társaság a megyéért Van-e a megyében elég munkáskéz? Szükségszerű-e, kell-e, hogy hetente több ezer ember üljön vonatra, s dolgozzék száz kilométerekre lakóhelyétől ? Lépést tart-e a szakmunkásképzés megyénkben az iparfejlesztéssel? A mezőgazdaságból hány ezer ember kerül át az iparba néhány éven belül? — megannyi izgalmas kérdés, amire kapásból aligha lehet válaszolni. Mi több, ha valaki választ fogalmaz, előbb- utóbb cáfolatokkal, ellenvéleményekkel találja magát szemben. A munkaerő-gazdálkodás napjaink egyik sarkalatos problémája lett, ami befolyásolja nem egyszer a vállalatok termelését, ami kihatással van a jövendő fejlesztési lehetőségeire. Összefogni az erőket o Éppen ezért tarthat nagy érdeklődésre számot az a jövő évi területi konferencia, amely „A munkaerő-gazdálkodás aktuális kérdései” címet viseli. A rendező: a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A konferencia során országos és megyei szakemberek előadásaira, elemzéseire kerül sor, minisztériumok, főhatóságok véleményét ismertetik részletesen. Mindezt kötetlenül, nem az utasítások magyarázataként, hanem a helyes álláspontok kialakítására. Alig féléves múltra tekinthet vissza a közgazda- sági társaság megyei csoportja. Egy olyan társadalmi szervezet alakult ezzel, amelyet nem az elkülönülés vezet, hogy a közgazdászok a maguk szűk körében — mint egy elefántcsonttoronyba" bezárkózva — összegyűljenek, hanem, hogy a különböző vállalatoknál, intézményekben. hivatalokban, de egyazon munkaterületen dolgozó szakemberek tevékenységét összefogja. A megyei szervezet nemcsak azt tűzte célul, hogy a közgazdászokat egy társadalmi szervezetben összefogja, nevelje, hanem a munkájukban is segít. Áttételesen pedig ez a segítségnyújtás a megye egészének fejlődéséért történik. Ugyanis a különböző előadásokkal fórumot teremtenek, egyeztetik a különböző nézeteket, így az egységes álláspont kialakítása után már könnyebben tud intézkedni ki-ki a maga területén. Kölcsönös érdek A társaságnak egy-egy vállalat, intézmény jogi tagja lehet. Kölcsönös érdek ez, hiszen a jogi tagok az anyagi hozzájárulásukkal a szervezet működési feltételeit biztosítják, ugyanakkora társaság megyei, a vállalatokat érintő közgazdasági problémák kidolgozásával, az anyagoknak a jogi tagokhoz való eljuttatásával elősegíti a hatékonyabb vállalati munkát. Jó példa erre a júniusban megtartott értekezlet, amikor az exportalma szállításáról, a hűtőtárolók kihasználásának közgazdasági kérdéseiről vitatkoztak. Nemcsak az érintett állami, helyi szervek, hanem 25 országos szerv felelős képviselői is részt vettek a megbeszélésen, így a döntések meghozatalához minden illetékesnek megfelelő anyagot tudtak szolgáltatni. A megyei szervezet a köz- gazdasági társaság programját úgy állítja össze, hogy alkalma nyíljon a szabolcsi közgazdászoknak az országos vezető közgazdászokkal való találkozásra. Erre volt példa többek között Tallós Györgynek, a társaság országos elnökhelyettesének látogatása, aki a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetőivel találkozott, folytatott eszmecserét a gyárat érintő aktuális gazdasági kérdésekről. Szilágyi Lajos, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettese a területfejlesztés irányelveiről tartott előadása mellett a megyei elképzelésekhez is sok hasznos útmutatót adott, de ugyanígy többet nyújtott egy tájékoztatónál a IV. ötéves tervi pénzügyi politikánk megtárgyalása. Előuy a megyének A közgazdaságtudományi társaság megyei szervezete már alakulása idején hangsúlyozta: a munkáját úgy akarja végezni, hogy ebből a megyének minél nagyobb előnye származzék. Elsősorban a megyei kérdések, problémák kidolgozásával lehet ezt a segítségnyújtást realizálni. Általában a rendezvények nem csak a tagok továbbképzésére szolgálnak, hanem elősegítik a megyei célok, feladatok ismertetését is a közgazdászok előtt. Jó példa volt erre a megye áruforgalmi es fejlesztési kérdéseiről tartott kerekasztal-kon- ferencia. Am ugyancsak ehhez tartozik, hogy a társaság tagjai részt vesznek a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő tu. .> nányos koordináló bizottság munkájában is. Az ismeretterjesztésben gyümölcsözőnek ígérkezik a kapcsolatfelvétel a TIT köz- gazdasági szakosztályával. Aho"-- azt a szervezet közelmúltban tartott taggyűlésének felszólalásában is hangsúlyozták: a megyében intenzív közgazdasági szemlélet kezd kialakulni. Ennek a jobb kibontakoztatásában, a közgazdaságtudomány gyakorlati alkalmazásában tud segítséget nyújtani a társaság. Lányi Botond A 4-ES SZÁMÚ ÚT ÚJ SZAKASZÁNAK ÉPÍTÉSÉHEZ A BUDAPESTI ÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT NAGYTELJESÍTMÉNYŰ BETONKEVERŐ ÜZEMET ÉPÍT KISVÁRBA HATÁRÁBAN. (ELEK EMIL FELVÉTELEI NEM AZ ISKOLÁNAK. AZ ÉLETNEK TANULUNK. Soha nem volt ennyire időszerű ez a mondás, mint éppen napjainkban, amikor a mindennapi olvasás, tanulás ad csupán alapot ahhoz, hogy lépést tarthassunk korunk rohanó világával. Szerencsére mind többen értik ennek a fontosságát. Tíz és tízezrek járnak iskolába Szabotcs-Szatmánban is felnőtt fejjel, hogy pótolják az elmulasztottakat, kiegészítsék a korábban tanult ismereteket. Értik és érzik, h-ogy a tanulást abbahagyni ma annyi, mint megrekedni egy régebbi szinten, megmaradni a tegnapnál, mint feladni azt a célt. hogy megismerjük, s ezáltal megértsük tennivalóink lényegét, a sokszor még oly bonyolult ösz- szefüggéséket. Teljes joggal mondhatjuk, hogy ebben a törekvésben nagy és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a politikai ismereteket nyújtó. azokat felfrissítő iskolák, tanfolyamok. Ha elfogadjuk, hogy a politika nem más. mint az élet. el kell fogadnunk azt is. hogy a politikai iskolák az élet iskolái. Csak azok a tízezrek tudják igazán, menynyire igaz e megállapítás, akik nem sajnálják az időt. az estéket, nem ritkán az éjszakákat sem rá. hogy könyvek főié hajoljanak, jegyzeteket készítsenek, hogy felkészüljenek a mára, a holnap gyarapodó tennivalóira. PARTUNK TAGJAI SZAMARA kötelezően írja elő az állandó képzést. önképzést, mert ez együtt jár a nagyobb tudással, a fejlődéssel, mert e nélkül lehetetlen felkészülni a feladatokra. S hogy megyénkben is élnek a lehetőségeikkel, azt bizonyítják a számaik: ebben az oktatási évben hetvenötezren vesznek részt a párt- és tö- megszerveaeti tanfolyamokon. Ezt az oktatási, továbbképzési módot választotta tehát a szabolcsi lakosság több. mint tizenkét százaléka. A nemrég indult új pártoktatási év első tapasztalatai is arra mutatnak, hogy idén már sikerült megtalálni a legtöbb jelentkező érdeklődési körének megfelelő oktatási formákat is. Valóra válik a párt tizedik kongresszusának határozata, amely szerint a párt propagandája az eddigieknél jobban kapcsolódjon a gyakorlati feladatokhoz, a Máté György: Ezek az életvidám, igazságszerető és kedves legényemberek sokadmagukkal dolgoztak egy irodaszobában. Haár Pál volt az egyik neve, Saár Pál a másiké. Maár február óta eldöntötték, hogy ez évi szabadságukat együtt töltik, méghozzá fölöttébb kellemesen. Mindketten gépkocsira pályáztak. Ketten együtt ki is tudták volna préselni az OTP által igényelt első részletet. Úgy tervezték, hogy sátorral, campingalapon bekóborolják vele a Tátrát, lengyel és csehszlovák oldalon egyaránt. Kocsiigényüket számos döntő érvvel támasztották alá: munkájuk elvégzéséhez múlhatatlan szükségük van rá, lábukban az inak gyengék, villamosközlekedési allergiájuk van, hánynak tőle, vidéki munkára kérték magukat és így tovább. Mégsem kapott egyikük sem. Mérgelődtek, fellebbeztek, veszekedtek, a népi ellenőrzéshez fordultak, de senki nem tudott rajtuk segíteni Az a veszély fenyegetett hát, hogy a két barát Pesten töltheti a nyarat. Autó nincs, a vállalat üdülőjébe kora fagazdasági építőim unkához. Pullai Árpád élvtáre a kongresszuson ezt így fogalmazta meg: „A propaganda, a politikai tocnegmunka szerepe — a maga módján — abban áll, hogy hozzájáruljon a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatának, politikai, cselekvési egységének szüntelen erősítéséhez. Hogy ezt a feladatát betölthesse, szüntelenül lépést kell tartania a párt általános politikájával. ..” S hogy a megszerzett tudást kamatoztassák a gyakorlatban. ehhez segített a Politikai Bizottság áprilisban született határozata, amely új alapokra, egységes rendszerre építette a pártok- tatást. Alapos, elmélyült előkészítő munka után — négy éve terveket készítettek a járási . városi pártbizottságok, az alapszervezetek — került sor a most folyó pártoktatási évre a megyében. Az igényhez szabták a célt: legyen magasabb szintű, tudatosabb. megyénk adottságaihoz, az egyén érdeklődéséhez is jobban igazodó az oktató-nevelő munka. Nagyobb gondot fordítottak a propagandisták kiválasztására, felkészültebb oktatók közvetítik az ismereteket, akik értik. képesek magyarázni az összefüggéseket és pedagógiai. módszertani ismeretek birtokában hatékonyabban is oldathatnak. ŰJ MÓDON. AZ ALAP ÉS A TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyamok széles skáláján tanul megyénk párttagságának több, mint a fele. Nagy a lehetősiég a differenciálásra, hiszen az alapfokú tanfolyamokra épült továbbképzési formákon alaposan foglalkoznak a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel, a nemzetközi élet összefüggéseivel. Ezekem kívül a káderképzés jelentős lépcsői is azok az új továbbképzési fórumok, amelyeken például a társadalmi és az államélet kérdései, a partirányítás. pártélet aktuális problémái, vagy a kulturális élet. a világnézet és az etika szerepelnek a beszélgetések napirendjén. Jó lehetőséget nyújtanak e tanfolyamok arra, hogy elemzőbben, átfogóbban ismertessék meg hallgatóikkal a gazdasági. a társadalmi, a politikai élet főbb kérdéseit. Minden olyan terület szerepel itt. amelynek alaposabb vasszal kellett volna mar jelentkezni. Egyszóval Haár, Saár két szék között a pad alá került. Paál Pál, a szak- szervezet üdülési felelőse kijelentette, hogy a vállalati üdülőben egy gombostűt sem tud már elhelyezni, nemhogy két ilyen drabális férfiembert. Ekkor vált világossá előttük, hogy van isten. Méghozzá lehet, hogy kettő, hiszen egyidőben, de külön-külön sietett e két barát segítségére. Először Haárra mosolygott rá tündér képében. Bejött ugyanis hozzá Taár Pál, az igazgató és meghívta másnapra egy vidéki hivatalos útra. Szerződéskötésről volt szó és Haár Pál ebben utolérhetetlenül ügyes volt. Persze, már Megyéméi a nyaralási kérdésre terelődött a szó. — Ne higgye, hogy segítségét kérem, igazgató kartárs — mondotta Haár —, csak jólesik elmondanom. Nálunk az autóelosztásnál borzasztó igazságtalanságok történnek. Képzelje, én, aki... Elsorolta érdemeit, indokait. Taár Pál igazgató megadással hallgatta, Ez felhábomegismerésére megvan az igény, a szükség. A tizedik kongresszus, a megyei pártértekezLet határozatainak széles körű népszerűsítése, a végrehajtás megszervezése, a negyedik ötéves terv feladatainak segítése szerepel elsősorban a pártoktatás idei megyei programjában. Ezt szolgálják az idén is megrendezésre kerülő téli tanfolyamok, amelyek a termelőszövetkezetekben, a szakszövetkezetekben, a ta- nyavilágtoan foglalkoznak például a szövetkezés megyei és a helyi eredményeivel. az előrehaladás újabb lehetőségeivel. E tanfolyamokat tízezren hallgatják, vitázzék végig! A megyei politikai tanfolyamokon — amelyeket elsősorban középvezetőknek szerveznek meg — a kereskedelempolitika és a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről esik szó. Az előadássorozatokon — ezek is kötetlenül politizáló vitafórumok — ugyancsak aktuális megyei és helyi tennivalókkal foglalkoznak a résztvevők. A LEGFONTOSABB, HOGY MINDEN LÉNYEGES, megyét érintő anyag elkerül az emberekhez. Tájékoztat, gondolatokat ébreszt és mozgósít, ugyanakkor közelebb viszi a politikát a gyakorlathoz, az élethez. A négy évre tervezett párt- oktatási ciklus nagy haszna a jövőben mutatkozik meg teljes egészében. De azt máris megállapíthatjuk, hogy a tematika életközelsége nagy lépés előre a helyzet megértésében, a tudatos, tervszerű cselekvés útján. E viták, beszélgetések jó alkalmak, már ma is a politikai képzés műhelyei, ahol helyes következtetéseket lehet' levonni a világ,, az ország, a megye és a legkisebb település, munkahely dolgai felől. GYÜMÖLCSÖZIK MINDEN BIZONNYAL a törekvés, hogy az elvontságot, az elméletieskedést a politikai oktatás minden területén váltsa fel a konkrétság, az élet ismerete, a megoldandó helyi feladatok alapos elemzése. A most folyó pártoktatás már elindult azon az úton. ahol nem a sematizmus, a sablon, hanem a gon- dolltodás, a dolgokra való rugalmas reagálás játssza a fő szerepet. Kopka János rította Haárt és sorolni kezdte, egyidejűleg milyen méltatlan emberek jutnak hivatalos kiutalással autóhoz. — Higgye el, igazgató elvtárs, nem is az autóról van elsősorban szó — kiáltotta a felháborodott fiatalember. — Eddig is megvoltam nélküle, megleszek ezentúl is. Hanem az elvről van szó, a szocialista elosztásról szóló tanok megcsúfolásáról! Én nem bánom, ha beiedöglök is, de addig harcolok, amíg rendet nem teremtenek az autóelosztásban és ki nem irtják erről a területről is a protekciót! Taár Pál vállat vont. — Kaár, hogy csak most mondja, kollégám — szólt — talán sok kínos kilincseléstől és bosszúságtól menthettem volna meg, ha ezt előbb tudom. Zaár Pál, akitől tulajdonképpen az autóelosztás függ, testi-lelki jó barátom. El sem tudom sorolni, menynyi szívességet tettem neki. Egy szót szólok, akárcsak telefonon is és megadja a kocsit. Megtegyem? Haár másnap elment a nagy hatalmú Zaár irodájához. Az épület előtt hosszú sor állt, csupa autóigénylő. De amint Haár megmondta a nevét, soron kívül bemehetett. — Haár kartárs? — mondta az autóelosztó. Maár vaártam. Az ön folyamodványa indokolt. Intézkedtem haát, hogy a legújabb szériából kapjon egy prima kocsit. És sokszor üdvözlöm Pali barátomat, az igazgatót. Hallom, maga is Pali! — Eddig voltam csak — szólt Haár —, még' ma megváltoztatom a nevemet Győzőre. És vitte a kocsikiutalő papírt. Éljen, mégiscsak létrejön a tátrai buli! Időközben barátja, Saár Pál Paált, az üdülési felelőst nyaggatta. — Hiába, nincs helyem számodra, ne is kérjél — mondotta az. — Nem is értem. hogy pont te, a régi szervezett, kívánsz magadnak ilyen indokolatlan előnyt! Mi mást tehetett Saár, nem is járt tovább a dolog után. Elvégre, ha muszáj, Pesten is el lehet tölteni azt a paár napot és még annyi pénzbe sem kerül. Otthon azonban mégis elpanaszolta a dolgot szomszédjának, Baár Pálnak. — Csak a protekciósoknak van hely a Balatonnál! — kiáltotta. — De esküszöm, nem nyugszom. amíg rend nem lesz a nyaralási beutalások körül nálunk! — Miért nem szóltál előbb, komám — mondta az, — nekem Paál, a ti üdülési felelősötök, a legjobb emberem. Feleségét annak idején én helyeztem el és a sógorával együtt nyertünk egy frizsidert a lottó sorsjátékon. Végül is nem tudtuk eldönteni, kié legyen, és így a te Paálod kapta a hűtőszekrényt. Még most is tartozik rá jó ezer forinttal. Majd szólok neki, nem mondhat ellent. Valóban. Saárt másnap felkereste szobájában Paál. — Pajtás — így szólt — még egyszer utánanéztem a dolognak. Mindig van úgy, hogy valamelyik beutaltnak megfázik a gyereke, vagy más okból lemond és akkor megürül egy szoba. Álljon üresen? Inkább neked adom. Jó lesz egy kétágyas, Balatonra néző, beépített szekrénnyel, külön fürdőszobával, augusztus 3-ra? Másnap Haárnak is, Saár- nak is ragyogott az arca. Mindkettő azonban magában tartotta a jó hírt és előbb bosszantani akarta az igazságtalanságok hangoztatásával barátját. Saár jutott előbb szóhoz. Az összes kollégák figyelmétől kísérve mondta: — Hát valóban disznóság, ami nálunk az autókiutalások körül történik. Én nem bánom, még ma írok egy nyílt levelet erről az újságban. Csupa protekció az egész! De Haár, az újdonsült autótulajdonos leintette: — Pajtás, én gondolkodtam a dolgon — mondta. — Végeredményben valamiféle fontossági sorrendet csak meg kell állapítani. Minden igénylőnek vannak érvei pro és kontra. Aztán tessék, tégy igazságot! — De hiszen te ordítottál még tegnap legjobban a mostani elosztás ellen! — mondotta Saár csodáikon?« — Igen, ez igaz! — mondta Haár. — De ahogy közelebbről megvizsgáltam a problémát, mihamar rájöttem, hogy ötször annyi az igénylő, mint a kocsi. És azóta megtanultam népgazdasági szinten gondolkozni. Igaz, mai helyzetünkben még csak a legérdemesebbek kaphatnak kocsit. És az illetékesek igyekeznek a lehető legigaz- ságosabban dönteni. Nem úgy megy ez, mint például nálunk a szakszervezetnél a nyaralási beosztás. Mert hallatlan ami nálunk ezen a téren megy... Saár, zsebében a beutalóval, félbeszakította: — Szó sincs róla! Te csak lázongsz és nem ismered a tényeket. Tudod, hány szempontot kell a mi üdülési felelősünknek figyelembe vennie? Tudod, mennyivel több az igénylő, mint a rendelkezésre álló szoba? Csak azok kaphatnak, akik igazán rászorulnak és szocializmust építő munkájuk alapján rá is szolgálnak a jól megérdemelt balatoni pihenésre! Amikor kölcsönösen kihívták egymást a szobából, hogy kimagyarázkodjanak és közöljék a másikkal a jó hírt, idősebb kollégáik összebólin- tottak: — De jő hallgatni ezt a két fiút — mondták —, mennyivel harcosabbak, mint mi voltunk! Hogy tudnak küzdeni az igazságért, de ugyanakkor milyen higgadtak, mestonaoitak «1 Igény
