Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
1971. okt(56er T5. KELET MAGYAROftS7Ae 5. oldat BENÉPESÜLT A SZÁRÍTÓÜZEM. A beregi termelőszövetkezetek vásárosnaményi kö. zfts vállalkozásában épült szárítóüzemben 97 asszony dolgozik a Nyíregyházi Konzervgyár számára. Almahámozást végeznek. (Elek Emil felvétele) Ujal»b intézkedések a sertéstenyésztés ösztönzésére Megkezdték a süldő-szerződéskötést — Több tsz vállal „mentő“ hizlalást Őrjárat II fl ■■ I /■ | ■«■111 az ösztöndíjak korul Befe/ezték munkájukat a diákjóléti bizottságok Befejezték munkájukat az egyetemi, főiskolai diákjóléti bizottságok: ezekben a napokban országszerte döntöttek a diákok képviselői az ösztöndíjak idei odaítéléséről. Munkájuk során együttvéve több, mint 300 millió forinttal „gazdálkodhattak”, az állam ugyanis évenként eny- nyit fordít a tanulmányi, a szociális ösztöndíjak juttatására, segélyekre, ingyenes menzai étkezésre. Az első, nem végleges gyorsmérleg szerint az idén is több, mint 18 ezer diák részesül tanulmányi ösztöndíjban — a hallgatóknak mintegy 35 százaléka, — rendszeres szociális segélyt 29 ezren kapnak, — ez a diákság 54 százalékát jelenti. Több egyetemen is felvetődött: a szülők jövedelemigazolása gyakran nem a valóságos helyzetet tükrözi, ezért a kiállító szervek, intézmények, vállalatok felelősségét erre fel kellene hívni. Az enyhén szólva nem pontos jövedelemigazolások néhány esetben már az okirathamisítás határát súrolják, — „elfelejtett” földtulajdon, „létminimumon tengődő” kocsitulajdonosok egyetemista gyermekei tanúskodnak erről, nem beszélve az ugyancsak „elfelejtett” mellékállásokról. Ez a leleményesség sok munkát ad az egyetemi, főiskolai diákjóléti bizottságoknak, felülvizsgálatok, pontosítások, ellenőrzések időrabló gondja nehezíti a helyzetet. Egybehangzó a műszaki főiskolák, felsőfokú technikumok KISZ-eseinek véleménye: kollégiumi ellátás terén különösen hátrányban vannak más felsőoktatási intézményekkel szemben, mert egyáltalán nincs, vagy igen kevés a diákotthoni hely. Jó kezdeményezésnek tartják, hogy máris több felsőoktatási intézmény úgy segített • a diákotthoni helyhiányon, hogy maga bérelt „kollektív” albérletet hallgatói számára. Felhívták a figyelmet a diákok arra is, hogy a rendelkezések szerint a diákotthoni elhelyezésben nem részesülők 150 forint támogatást kaphatnak: Ezt az összeget — ami önmagában is csekély — azonban alig több, mint 150 hallgató kapja meg az egész országban. Nem megoldott az eltartott nagyszülők ügye sem, az egy személyre jutó átlagjövedelem kiszámításakor őket ugyanis a rendelet értelmében nem vehetik figyelembe. Lapszélen: Az elmaradt tárlat Amikor a Nyíregyházán oly szeretettel fogadott külföldi festőművészek szű! körű tárlata a megyei tanács nagytermében két napra megnyílt, elhangzott egy vigasztaló mondat: látni fogja a nagy- közönség is a képeket, hiszen október 1-től a színházban külön tárlatot rendeznek. Ez a program bekerült a Nyírségi Ősz műsorfüzetébe is. Nos, aki vette magának a fáradtságot, és elment a színházba, az ebben a hónapban immár 11-szer járha* a meg feleslegesen az utat. A kiállítás ugyanis ma s n nyílt meg. Pedig van kép 's, a színház társalgójában hely is. ügy hírlik, egy „hatásköri vita” döntötte el azt, hogy a képek nem kerültek a múzeumból a kiállítóhelyre. A képeket kedvelő közönség közben csalódott. Mert igaz, ebből a hónapból van még hátra jó néhány nap, de hát olyan ez is, mint a pásztorlegény és a farkas meséje. Hiába kiabált akkor is, amikor jött a vész, már senki nem hitt neki. B. U Nem akarták elhinni Nyolc árva a Tavasz utcán A következő szövegű „telex” ment el a minap a Sza- bolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat központjából valamennyi kirendeltség vezetőjének: „Még e hó folyamán, 1971. évi decemberi lejáratra süldőszerződés köthető. Kirendeltségvezető azonnal tájékoztassa a felvásárlókat.” Ez a távmondat három hete nagy izgalommal várt eseménye volt megyénk egész éllatfelvásárló apparátusának. Ugyanis már több, mint három hete nem kötöttek süldőnevelési szerződéseket. Emiatt megyénk több tízezer tenyésztőjénél bonyodalmak keletkeztek. Holott a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter már augusztus közepén „beavatkozott”, latin szóval „interveniált” a sertésnevelési ügyekbe. A gazdasági ellentmondás keletkezésének okairól és a megoldás útjairól beszélgettünk Vincze Józseffel, az állatforgalmi vállalat igazgatójával és Turbucz Ferenccel, közgazdasági munkatársával. Az is baj, ha sok? Köztudomású — sokszor írtunk róla —, hogy hazánk állattenyésztése kissé elmaradt a növénytermesztés eredményeitől, ezért már jó ideje különféle ösztönzőket — kedvezményeket — érvényesített a mezőgazdasági kormányzat azért, hogy az állattenyésztési kedv növekedjék. Magyarul: hogy hasznos, érdemes legyen állató tenyészteni Magyarországon. Hogy hústermelésünk, húsexportunk növekedjék, részben élelmezésünk javítására, részben pedig külkereskedelmünk egy igen hasznos ágazatának fejlesztésére. A kedvezmények, az áremelések. a tenyésztési szerződéshez kötődő előlegek Szabolcs-Szatmár megyében talán a legjobban elérték hatásukat. Gyakorlatilag elértük azt a sertés! étszámot már idén. amilyen magas állatszámot csak a IV. ötévé* terv végére irányozhattun' volna elő. Az elmúlt (igaz. hogy árvizes) esztendőben megyénk 76 ezer hízott sertést adott a népgazdaságnak. Idén — a legóvatosabb becslések szerint is — közel a kétszeresét 136 ezret. Az állatforgalmi vállalatot ez a kétszeresére növekedett teljesítmény is megterhelj. A nyírmadai hizlaldában Olyan zsúfoltság van. amilyen mé soha. De ez a kisebbik megter helés Amit az elmúlt hetek ben már nem lehetett megoldani, az a süldőnevelési szerződések emelkedése volt. Tavaly 51 ezer süldöne- velési szerződést kötöttek. Idén jóval 90 ezer fölött fogják befejezni. A süldőszerződést arra kötik, hogy 40— 60 kilós koráig felneveljék és ilyen súlyban átadják az állatforgalmi vállalatnak. Aztán kell gondoskodni a hizlalásáról. Szabolcs-Szatmár megye különleges helyzetben van. A hízlalási férőhelyek meghatározott volta miatt itt mindig a süldőnevelés volt a magasabb, mint a hizlalás. A legalacsonyabb sertésszám mellett is évente 30—50 ezer süldőt nevelt a szabolcsi állattenyésztő más megyék hizlaldái számára. Most azonban más megyékben is megnőtt a termelési kedv, nem fogadják a szabolcsi süldőt. Márpedig az állatforgalmi vállalatnak „köteles” szerződései vannak. Ezenkívül — ha módja van rá — olyan süldőket is át kell vennie, amelyeknek a felnevelésére nem szerződtek vele. Nos. ekekből a „szabad” süldőkből lett a baj. • A megoldás módjai Népgazdaságunknak az az érdeke, hogy minél több sertést tenyésszünk Mivel néhány megye — köztük Szabolcs-Szatmár — felvásárló szervei már nem tudták fogadni a sok felkínált fiatal állatot (mert nem volt férőhely a felhízlalásukhoz), a miniszter közbeavatkozására felhatalmaznák az állatforgalmi vállalatot. hogy a szerződött árnál 2 forinttal olcsóbban, vagyis a szerződéses süldő élősúlyban 28 forintos kilónkénti ára mellett kilónkénti 26 forintért a szabadkínálatot is felvásárolják. Egy kicsit javult a helyzet De csak látszólag. Azok az egyéni termelők és közös gazdaságok, amelyek eddig kilónként 28 forintért vették a hizlalásra szánt állatanyagot. most kétféle áron kapták. Vagy 28, vagy 26 (A vásárokon volt ennek az ára mór 24 forint is. tehát még olcsóbb.) Az állam a következő kedvezményeket helyezte kilátásba azoknak akik hizlalásra is vállalkoznak : először is. aki a meelé- vő növendéksertését nem kívánja átadni az állatforgalmi vállalatnak a szerződés szerint, az eddia szokásos 400 forint helyett kérhet 800 forint előleget is a takarmá- nvozásraA másik kedvezmény: az p ermelőszövetkezet. amelyik hitelkénes, soron kívüli hitelt kaphat az állattenyésztés (hizlalás) céljára szükséges anyagi eszközökre. Harmadik kedvezmény: az így felvett hitel után az állam minden hizlalásra átszerződött sertés után darabonként 40 forint úgynevezett „kamattérítést” fizet. Ez bőven fedezi a hitellel járó pluszkiadásokat is. Benntartani a termelői kedvet Enyhült a hízlalási feszült-* ség is. A kedvezmények életbe léptetése után a nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet soron kívül elvállalta 800 süldő felhízlalását. (Ebből már 750 ott van.) A buji Uj Élet Tsz pedig hajlandó 4000 süldőt is felhizlalni, de ebből kétezerre már előzetes megállapodást :s kötött a vállalattal. Talán a legfontosabb az, hogy a szabolcsi sertésfölöslegből is, akár heti kétezret exportálni lehessen. Ebből eddig már el is ment 903 malac és 418 süldő. Kérdezhetné valaki, ho? ha ilyen sok a húsnak való állat, miért nem esszük me' a fölösleget? Válasz: mer malacot enni nagyon dráy volna és még a süldő levá gása is komoly zavart okoz hatna az állattenyésztő' szerkeze+ében. A sertések“* fel kell hizlalni, legalább 110 kilóra. Nvírmadán már vágják a 90 kilósokat is. Ez is veszteség. de megéri, ho"” fenntartsák a termelői ked vet a közös gazdaságokban é- főleg a háztáji gazdaságok tulajdonosaiban. Mert. ha nem így történt volna, a kocákat is befogták volna hízónak. Márped’g fiatal álla* csak anyaál'attól lesz. Tehát' ha a beavatkozás nem történik meg és nem érvénvesü! egy év múlva kezdhetnénk elölről. (GNZ) Sorozatos bűncselekmé- íyeket követett el két jóba- .'át. az egyaránt 20 éves Gá- licza Mihály lakatos és Meleg Gábor kórházi betegszállító. Egyik nap meg akarták látogatni leányismerőseiket — két nővért. — de nem találták otthon őket, Gálicza ekkor saját kulcsával kinyitotta az ajtót, maid a lakásban talált kisebb Pénzösszeget zsebre vágták és eltávoztak. A kezdeti eredményen felbuzdulva, elhatározták. hogy megpróbálnak bejutni más lakásokba is. Különféle kulcsokat szereztek A múlt hét szerdai lapunkban hír jelent meg arról, hogy Pelle József nyíregyházi lakos megölte feleségét. Az első jelentések alapján arról számoltunk be. hogy a gyerekek panaszkodtak különváltan élő apjuknak: édesanyjuk nem főzött vasárnap ebédet és a férfi dühében szúrta meg feleségét. A hír megjelenése után sokan kerestek meg bennünket személyesen és telefonon, hogy ez az állítás nem fedi a valóságot. Ezt támasztja alá a hír következő mondata is. amely szerint a férfi „egy előre előkészített” késsel követte el tettét. A reklamációk nyomán kerestük meg az áldozat volt munkatársait, szomszédait. — Több évig dolgoztunk együtt — mondja Gégény István, a Palma Gumigyár r zakszervezeti bizottságának titkára. Nagyon jó munkatárs volt. Nem panaszkodott és a sok gyerek mellett is három műszakot vállalt, mert a pótlékokkal együtt többet kereshetett. — Én tud I i, hogy főzött — mondja Fesztóri Gyuláné. aki a munkahelyén főnöke, p Tavasz utcán pedig szomzédja volt. — Szombaton nem tudott bevásárolni, de vasárnap reggel elment a Csemegébe és füstölt húst vett. Grizgaluskaleves és krumplifőzelék volt füstölt hússal. Még azt is tudom. be. s ezek segítségével többször is behatoltak idegen otthonokba. Előfordult az is. hogy a szellőzőablakon át másztak be. vagy erőszakkal felfeszítették az ajtót. A lakásokat felforgatták, az ott talált értékesebb dolgokat — ruhaneműket, táskarádiókat, fényképezőgépet. magnetofont — elvitték. Az egyik helyen. amikor a lakás tulajdonosa váratlanul belépett, kiugrottak az aitó mögül, közben Gálicza meg is ütötte őt. Másutt a hazatérő főbérlő azt hitte róluk, hogy albérlőjének barátai. még hogy előbb ebédeltek, mint mi. Kétszoba-konyhás lakásban lakott a Pelle család a Tavasz utcában. 1969. óta — mióta különváltan éltek — a férfi a konyhában, az asszony a nyolc gyerekkel a két szobában lakott. A konyha a folyosóról nyílt, így nem kellett egymás lakrészén keresztül járni. De az ajtót mindig csukni kellett, mert ha Pelle ivott, bement és összeszaggatta a felesége és a gyerekek ruháit. A tragédia előtti napon Pelléné a munkahelyén mondta, hogy a férje meg fogja ölni. Kovácsné és Mé- szárosné — két munkatársa — azt mondják: már máskor is mondott ilyet és nem akarták elhinni. Mészárosné: Számtalanszor jött be úgy dolgozni, hogy kék. zöld volt. mert a férje megverte, de nem merte feljelenteni. Félt. Fesztóriné: A gyermektartásért sem merte perelni, inkább a saját fizetéséből, és a családi pótlékból tartotta el a családot. Előfordult, hogy a fizetés előtti napon már kölcsönkért, de a gyerekek akkor sem érezték meg, hogy kevés a pénz. Pelle Józsefné egyszer egy kést adott Fesztórinénak. hogy a férje csinálta, ezzel akarja megölni. A tragédia október 4-én megtörtént. Pelle Józsefet letartóztatták. Ezt megelőzően azonban villanyt is gyújtott nekik. Gálicza. hogy a látszatot fenntartsa, még köszönt is neki. majd a nyitott ajtón át társával együtt sietve távozott. A harmadik helyen a szellőzőablakon másztak ki. amikor hazaérkezett az ott lakó házaspár. A zajra azonban felfigyelt az asszony, s rájuk kiáltott, de a tolvajoknak sikerült elmenekülniök. A fővárosi bíróság Gálicza Mihályt 3 évi és 4 hónapi. Meleg Gábort 2 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. hivatalos fórumokon is sze- repelt a család ügye. Torna Péter városi tanácstag, a gyermek és ifjúságvédelmi bizottság tagja egy környezettanulmányt mutat, amelyet egy segélykérés alkalmával vettek fel. Pella Józsefről így írnak: iszákos, gyermekeiről nem gondoskodik. Többet van táppénzen. mint amennyit dolgozik. Este későn jár haza. szabad ideje nagy részét a kocsmákban tölti. Az édesanya halála óta a 8 gyerek a nagyszülőknél van. A legidősebb a napokban kapja meg a szakmunkás-bizonyítványát. Már gondoskodtak neki munkahelyről. A második gyerek — kislány — másodéves tanuló a Nyíregyházi Cipész Ktsz-nél. A temetés költségeire 3 ezer forintot kapott a ktsz-től, az intézet pedig a tanulásával kapcsolatos összes költségeket vállalta. Négy gyerek általános iskolába jár. egy óvodába, egy bölcsődébe. A nagyszülők nyugdíja összesen 2 ezer forint. de azt akarják, hogy a gyerekeket ne vegyék állami gondozásba. Ök felnevelik. Attól tartanak, hogy a gondozott gyerekeket nevelőszülőkhöz adják és így külön-külön lesznek elhelyezve. A gyámhatóság azonban szeretne segíteni. A megoldás: a hat kiskorú gyereket ideiglenesen gondozásba veszik és a nagymama lesz a gyámjuk. Ilyenformán lehetőség van arra. hogy a gyámhatóság anyagilag is hozzájáruljon a gyerekek neveléséhez. Segít a Család utcai óvoda is. Egyetlen telefonba került csak. hogy az 5 éves Ildikót a Körte utcai óvodából átvigyék a Család utcára, mert ez közelebb van a nagymamának. aki mindennap viszi majd a gyereket. Végül a volt munkahely, a gumigyár is segít. Pénzt gyűjtöttek és gyűjtenek a nyolc gyereknek. Ezenkívül a szakszervezeti bizottság a szocialista brigádok segítségét kérte: vállalják el egy- egy gyerek patronálását. addig. amíg nagykorúvá nem válik. Hisszük, hogy ez a társadalmi összefogás pótol maid valamit az otthon melegéből. (b. U A tárgyalóteremből Jó barátok a vádlottak padján
