Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
W)í. o^tSíér íl. tí-PTT-r MAG VÁRÓRA Irt ?: o*Täf Pályázati felhívás katonai főiskolákra történő jelentkezésre A honvédelmi miniszter — 8 belügy- és a művelődésügyi miniszterrel, valamint a KISZ Központi Bizottságának első titkárával egyetértésben — pályázati felhívást adott ki , a néphadsereg katonai főiskoláira történő jelentkezésre. Pályázhatnak mindazok a 21. életévüket még be nem töltött ifjak, akik a dolgozó nép fegyveres szolgálatát önként ;. vállalják és a néphadsereg, illetve a határőrség hivatásos tisztjei akarnak lenni. Felvételre azok jelentkezhetnek, akik középiskolai tanulmányaikat az 1971—72-es okta- .• tási évben befejezik, vagy már korábban befejezték, s az előírt feltételeknek megfelelnek. A katonai főiskolára pályázó tanulók a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek (sorkatonák is) ■ a kiegészítő parancsnokságtól kannak jelentkezési lapot. Az erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges nyomtatvánnyal a kiegészítő parancsnokság látja el a pályázókat. A jelentkezők a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, valamint a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola különböző szakaira pályázhatnak. Arról, hogy kit milyen szakra fesznek fel, a felvételi- vizsgán elért eredménye, valamint a pályázók kérelmének figyelembevételével döntenek. A pályázók 1972, márciusában felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. A felvételi időpontjáról értesítést kapnak. A felvételi vizsgán részt vett fiatalokat a főiskolák parancsnokai döntésükről 1972. május 15-ig írásban értesítik. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő 4 év. A főiskolákon szerzett oklevelek — a parancsnoki vagy technikusi szaktól függően — a polgári életben általános iskolai tanári (kollégiumi nevelőtanári), illetve felsőfokú szaktechnikusi munkakörök betöltésére jogosítanak. A pályázat beküldésének határideje 1972. január 31. KPVDSZ kulturális napok 1971. október 10—20. köpött tizenegyedik alkalommal rendezik meg országszerte a KPVDSZ kulturális napokat. Szabolcs-Szatmár megyében is gazdag programot állítottak össze az alapszervezetek. Ezekben a napokban — ünnepélyes keretek között — 63, csoportban, mintegy 1500 hallgatóval kezdődik meg a politikai oktatás és a különböző szakmák sajátosságaihoz Igazodó kereskedelmi, vendéglátóipari és szövetkezeti Bzabadakadémiák. .-.i Többek között műsoros megnyitók, kiállítások, szakmai vetélkedők, divatbemutatók, könyvkiállítások, ankétek, szellemi vetélkedők, szocialista brigádtalálkozók, élménybeszámolók, színház-, film-, múzeumlátogatások, magyamóta- és táncdalestek, sportrendezvények szerepelnek a programban. A megyei rendezvények közül kiemelkedik az október 13-i szak- szervezeti nap, amelynek előadója Nagy László, a KPVDSZ titkára, valamint az október 17-i megyei szavaló- vérseny. A gépjárműtechnikai vállalat nyíregyházi telepén utolsó ellenőrzést végez a motortérben Müller Károly és Ko- lozs Sándor, majd Varga László és Zagyi Mihály elhelyezi a rendszámtáblát. Indulhat az új kocsi a megrendelő címére. (Hammel József felv.) Olcsóbb cipő Szabolcsból Lehet egy tízessel kevesebb? — A divat is számít Engedmény a megrendelőnek „Kúszik fölfelé a cipők ára, mert a cipőgyáraknak a nyereség az első” — panaszolja a vásárló. Nos, hogy mennyire fontos a nyereség, arra a Szabolcs Cipőgyár 1969-es helyzete is választ ad. A jól bevált, kényelmesen gyártható termékükkel, a rámánvarrott és a keresztülvarrott bőrtalpú férficipőkkel majdnem veszteségesek lettek. — Ha azt nem kell gyártani, ami a vállalatnak kényelmes, hanem ami a vevőnek keli — summázta az így szerzett tapasztalatokat Husz- ka József főmérnök. A hagyományos cipőket tulajdonképpen ráfizetéssel gyártották. Minden pór után 32 forintos támogatást kaptak — amit az új gazdasági irányítási rendszer megszüntetett. Sürgősen változtatni kellett a profilon, olyan cipők gyártására áttérni, amelyeket olcsóbban készítenek él, de a vevők tetszését is megnyeri. A gyár termelői árainak összehasonlításánál kiderül, hogy ez a törekvés sikerült. Amíg 1968-ban 220 forintba került egy pár cipő, addig 1970-re 192 forintra csökkent a termelői ár. A Szabolcs Cipőgyár mostani modelljei főleg a köny- nyű, nyári cipők sorozatából, a tetszetős kivitelű, díszített felsőrészű őszi, tavaszi cipőkből áll. Itt mások a követelmények a megmunkálásnál, a felhasznált anyagoknál. De a kereskedelem is más igényekkel lép fel az utóbbi időben, Példázza ezt a gyártott modellek száma. Egy-egy évben 2—300 modellt is készítenek, amelyből aztán a gyári rostán át csak körülbelül 100 jut el a kereskedelmi bemutatóig. A többinél vagy a kevésbé tetszetős forma, vagy a nehezen gyárthatóság, a magas anyag- és munkaigény az, ami már a gyári szűrőn álljt parancsol. A bemutatott cipőkből aztán a kereskedők — ők mái- csak az árat és a formát vizsgálva — megteszik a rendelést. Általában 50 félomodell az amit gyártanak egy évben. A következő évben új fazon, új modell kell megint. — Háromezernél kevesebbet nem gyártunk — adja a választ a főmérnök. — Ha pedig a Vevő nagyon válogat, különlegeset akar, akkor neki kell megfizetni a többletköltséget. Erre mond példát Orosz László, a gyár főkönyvelője is: — Az NDK-ba szállítottunk cipőt. A kiválasztott modellre árajánatot kértek. 20 ezer pár esetén 190 forint — írtuk. Ha kevesebb a rendelés, akkor visszatérünk az árra. Végül is 10 ezer párat rendeltek, s 195 forintos árban állapodtunk meg. A forgalmiadókulcsok a műanyag talpú cipők gyártását serkentik. Amíg a bőr- talpnál 20 százalék, műanyag talpnál csak 18 százalék a forgalmi adó. A vásárlót viszont nem az adózás érdekli, hanem, hogy mennyit kell fizetnie egy pár cipőért. A cipőipar — többek között a divatot is követve — újabb és újabb fajta anyagokat használ, más kivitelű cipőket gyárt. A lakkbőr felsőrésznél a zsugorított, az anilinnal kezelt, vagy borjúboksz bőrnél szabadáras kategóriák vannak. Valamivel drágábbak is az ilyen anyagok, de a szabad ár azt felHárom nap — három tűzeset A héten szerdától péntekig három tűzesethez riasztották megyénk állami és önkéntes tűzoltóit. Október 6-án a ko- ía délutáni órákban Kispaládon, a Fő utca 111. sz. alatt Fóris Károly tsz-nyugdijas portáján keletkezett tűz, ahol á lakóépület gyulladt ki. A tetőszerkezet nagy része és a padláson tárolt deszka, valamint széna a lángok martaléka lett, A tűzesethez riasztott helyi, bodpaládi, kölesei és fehérgyarmati önkéntesek, valamint a mátészalkai állami tűzoltók rövid időn belül a helyszínre érkeztek és sikerült megakadályozniuk a tűz továbbterjedését. A tüzet a rendőrség ás a tűzoltóság eddigi megállapítása szerint dohányzás okozta. A felelős Személy megállapítására folytatják a vizsgálatot. Október 7-én, csütörtökön Eombrádon, a Rákóczi út 49. Szám alatt, az ott lakó Ondó Sándor T—5-ös Pannónia motorkerékpárja gyulladt ki, A tüzet a közelben tartózkodó ízomszédok oltották el, de az anyagi kár a gyors beavatkozás ellenére meghaladja az 1500 forintot. A vizsgálat megállapítása szerint a tüzet elektromos rövidzárlat okozta. Gyújtási hiba miatt a kipattanó szikra gyújtotta meg a blokkra folyt üzemanyagot. Pénteken a késő esti órákban a Szabolcs-Szatmár megyei Gebonafelvásárló Vállalat mátészalkai üzemegységében keletkezett tűz. A telepen kigyulladt egy TD—8-as típusú olajtüzelésű szárító- berendezés, amelyben napraforgót szárítottak. A helyszínre érkező mátészalkai állami tűzoltók egységeinek nagy erőfeszítések után sikerült elfojtani a lángokat, így az anyagi kár értéke mindössze 1000 forint. A tűz oká- nek kiderítésére a rendőrség a tűzoltóság szakembereinek bevonásával megkezdte a vizsgálatot. tételezi, hogy azt áthárítják a vásárlóra, így emelkedhetnek az árak. — De ott Is dokumentálni kell az anyag- és bár szükségletet, azt az árhivatal bármikor ellenőrizheti. A végső ár megállapítása pedig a kereskedelemmel közösen történik, alku útján. A hazai cipőgyárak többet termelnek, mint amennyit a magyar vásárlóközönség megvesz. Igen sok cipő megy exportra. Itt viszont óriási a konkurrencia, hiszen a nagy sorozatok, az ütemes termelés fokozza a gyárak biztonságát. A Szabolcs Cipőgyár a jövő évre kapta az eddigi legnagyobb exportrendelését, 110 ezer pár cipő szállítását a Szovjetunióba. — A külkereskedelmi vállalat, a TANNIMPEX jelezte, hogy csak 200 forintos árnál tud tárgyalni. Mi még ettől is kevesebbet kértünk 5 forinttal — így megkaptuk a rendelést. Az olcsóbb ár viszont a nagy tételszám miatt megtérül. Lányi Botond Közalkalmazottak találkozója Nyíregyházán A Közalkalmazottak Szak- szervezete szombaton és vasárnap Sóstón országos természetbarát találkozót rendez. öt megyéből mintegy 200 résztvevő gyűlt össze szombaton délután, hozzájuk közel 150 szabolcsi csatlakozott. A délutáni programban a résztvevők egyik csoportja megyénk nevezetességeivel ismerkedett. Autóbusztúrán megtekintették Nagykálló, Nyírbátor és Vaja műemlékeit, múzeumait. A másik csoport Nyíregyházával ismerkedett. Szakképzett idegenvezetők mutatták be a megye- székhely látnivalóit, a műemlékeket, szobrokat, a város történelmi, irodalmi hagyományaira utaló épületeket. Szombaton este a sóstói tanácsi üdülőben a megye párt-, szakszervezeti és tanácsi vezetői találkoztak a vendégekkel. Rövid tájékoztató hangzott el a megye életéről, gazdasági és társadalmi fejlődéséről. Ezután a KISZ-táborban népi táncegyüttesek és n ép dalén ekesek tábortűz mellett szórakoztatták a megjelenteket. A mai programban gyalogtúra szerepel a Sóstóról 8 hármasdombi emlékműhöz. A természetbarátok megkoszorúzzák az emlékművet. Trükkök — egy mintára V Egy nyíregyházi szélhámosnő tündöklése és bukása Az „ötlet” pillanatok műve volt. Sorban állt az ABC pénztáránál. Előtte beszélgettek, foszlányokat hallott a nyugdijak emeléséről. Akkor villant az a bizonyos szikra: „ha már ilyen lesz, miért ne közölhetném először én néhány nyugdíjassal. Egy kis körítés, és még nekem is lesz egy kis pénz belőle.” Az elképzelést tett követte, s Tamási Pálné 41 éves nyíregyházi lakos hamarosan már az első idős asszonnyal beszélgetett. Hegedüsné néven mutatkozott be, egy pillanatra mutatta is az igazolványát — de ezt nemigen nézte senki. A nőlanácslól jött A szöVeg: a nőtanácstól jött, rendezik a nyugdíjat, ha valamire szüksége van — például meleg ruhára, stb. — azt is adnak. Hamarosan elintéződik minden, csak okmánybélyegre és a különböző apró költségekre kell előre pénzt adni — a többit már ő Intézi, s a nőtanács később ezt a pénzt iá Visszautalja. Persze sem hivatalos értesítés nem jött a felírt címekre, sem meleg ruha, sem újabb ígéret. így aztán a becsapott idős emberek valamelyikének fejében megfordult: talán éppen szélhámossal van dolguk, jól rászedték őket. Hamarosan a rendőrségen volt az ügy, ahol a nagy gyakorlattal rendelkező nyomozók a módszer alapján szinte percek alatt néhány emberre szűkítették a lehetséges elkövetők körét. A szeMilliók a „Nyírség“ gépesítésére A „Nyírség” Ruházati Ktsz az év végéig Japánból öt és fél millió forintért varrógépeket. Hollandiából pedig negyedmillióért gőzvasalókat vásárol. A japán varrógépekből az első szállítmány már megérkezett. Előnyük, hogy több munkafolyamat végezhető velük, fordulatszámuk magasabb. így speciális gyorsvarrású munkákra is alkalmazhatók, s kezelésük is könnyebb a már forgalomban lévő különböző típusoknál. Hollandiából 15 gőzvasalót rendeltek, amelyeket a műszálas. szintetikus textilanyagoknál használnak. Ezek nem „húzzák” és nem olvasztják. meg -a műszálakat, mint a hagyományos villanyvasaló, s gyorsabban lehet dolgozni velük. Az érkező új gépeket és vasalókat fokozatosan állítják munkába a szövetkezet nyíregyházi központi üzemébe. A régebbi, de még jó műszaki állapotban lévő gépeket a tiszavasvári üzemegységbe viszik, amelynek gépparkját így jelentősen felfrissítik. mélyleírás alapján pedig már biztosra vették Tamásiné személyét. A következő „nyugdíjasakció” az Utolsó volt. A rendőrségen már nem is tagadott. Még beszélgettünk, kirajzolódott előttem ennek az eleven észjárású, meggyőző beszédű asszonynak a sorsa. A módszer ugyanaz Négy polgárit végzett, szeretett tanulni — de dolgozni nem. Nagy gyermekei vannak: 21, 19, 17 évesek. Első férjétől elvált, s tíz éve netrt is látta egyiket sem. Mostani férjére panaszkodik: kevés pénzt ad haza, sokat eliszik, ha részeg, mindig veri. Elmondása szerint mostani pénzszerző akciójára is ezért került sor. — A gyerekeket akartam meglátogatni — mondja —, de most aligha lesz rá mód. Tudom, visszaeső vagyok, „káemkás” is voltam. Pedig éppen elsejétől akartam elhelyezkedni, állásom is volt már... Hát igen, ilyenkor mindig elmondja a régi dolgokat, az ügyével foglalkozók ismerik azokat is, csakúgy, mint a trükkjeit. Mert módszereinek alapja nagyjából mindig ugyanaz. Egy „jó Ötlet”, amelyhez csak hiszékeny emberek kellenek. Néhány változat Tamásiné pályafutásából. Még Rakamazon laktak, amikor felajánlotta ismerőseinek, hogy ő úgyis ráér, szívesen eladja azokat a holmikat, anyagokat, amelyeket azok külföldről hoztak, vagy éppen ajándékba kaptak. Át is adták neki, ő beutazott Nyíregyházára, mindent remekül el is adott — de mire hazaért Rakamazra, egy fillérje sem volt. A károsultak pedig sem árut, sem pénzt nem láttak. A „borjúhús- akció“ Aztán a borjúhúsakció. Becsengetett a házakhoz (lehetőleg olyan helyekre, ahol ki volt írva a tulajdonos foglalkozása is, mert nem akart „akárkivel” kezdeni), s friss, szinte még meleg borjúhúst ajánlott. „Feketén vágták, ezért is olcsó, kilónként 20 forint” — mondta. Ez volt a legjobb üzlet, majdnem mindenki kért az ínyenc falatokat ígérő áruból. Azóta is várják... Közben az ital, s ez már rossz volt. Az újabb „ötletét’’ már nem a pénzéri* hanem az alkoholért értékesítette. A szöveg: 20—30 liter bor kellene, kopogott be az őstermelőkhöz. Disznóvágáshoz (esküvőre) viszem — ez volt a két változat. De megkóstolnám. Mindenütt kancsóval tettek az asztalra. S talán sehol sem figyeltek föl rá, hogy a kedves leendő vásárló, az egész kancsóval elfogyasztotta. Hiszen olyan jól elbeszélgettek. Aztán kért még egy litert üvegbe — a férje is hadd Ízlelje meg, mielőtt azt a harminc litert megveszik. A másnapi viszontlátásig búcsúztak. De másnap már másik szőlősgazda ismerkedett meg Tamásiné „ügyességével”. Egyszerű csaló, szélhámos, „Legtöbben adták _64 Hogy lehet az, hogy egy jó észjárású, életerős, munkaképes asszony arra vetemedik, hogy éppen kis pénzű nyugdíjasoktól csaljon ki összegeket? A kérdésen gondolkodik^ aztán feltalálja magát: „Csak átmenetileg kellet a pénz, visszaadtam volna nekik.” Talán maga sem gondolja komolyan, de erősítheti. És adták a pénzt? A legtöbben igen. De volt, aki gyanúsnak találta, még egyszer akarta kérni az igazolványt. Ilyenkor gyorsan eltűntem. Volt olyan is, aki nem adott. Azt nem erőltettem. Ha olyan nem adott, akinek nagyon alacsony volt a nyugdíja, még örültem is... Mert annyira rossz azért nerá vagyok... Tamási Pálné ügyében hamarosan befejeződik a vizsgálat. Vajon később . lesz-e még újabb ötlete. S ha igen, lesznek-e hiszékenyek, akik pénzt adnak majd érte? Marik Sándor