Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-09 / 238. szám
Kelet mXgyarorszäö — polgári vedelem 197Í. október &. í oldat Van lehetőség a védelemre A töinegpusztíló fegyverek elleni védekezés elveiről A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK hatásai elleni Védekezés alapvető feladatainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy tulajdonképpen mire irányul védelmi rendszerünk? A városok, a gazdasági, közigazgatási és kulturális központok, az ipar, ahol a lakosság jelentős hányada él, dolgozik, és amelj'ek a támadás fő irányai, történelmileg alakultak ki. Tehát a meglévő centrumok, népgazdasági objektumok a bennük élő és alkotó emberekRel adottak. Adottak a maguk kommunális rendszerükkel, az azokat kezelni tudó emberekkel és itt vannak azok a gépek és szakemberek, akik meghatározók a védelem szempontjából. 1 Szervezéssel, vagyis a szervezési elvek érvényesítésével, végrehajtásával. Mit takar ez a szervezési elv ? Azt, hogy a lakosság, a dolgozók védelme érdekében éppen a várhatóan alkalmazásra kerülő támadóeszközök miatt, az egész országra kiterjedően kell megszervezni a védelmet. Ezért a lokális védelemszervezés helyett a területi védelemszervezést kell megvalósítani. O Már számtalanszor ki- mondták, de itt újra arra lehet hivatkoznunk, hogy egy esetleges újabb háború alapvetően rakéta-nukleáris háború lenne, tehát minden intézkedést — így az állampolgárok védelmét is — a nukleáris fegyver hatásai elleni védelemre kell alapozni, a védelemnek azok hatásai ellen kell irányulni. ‘i Differenciáltsággal. A védelmet nem lehet, de nem is indokolt mindenütt egyforma^ J nagydbem terjedelembe,’ ro!*mlb'a!h és azonos eszközök, létesítmények létrehozásával megoldani. A védelmet mindig az adott terület hadászati jelentőségének, más szóval veszélyeztetettségének függvényében, tehát differenciáltan oldják meg szerte a világon. Ennek oka az, hogy a legfőbb védendő érték, termelőerő, az emberek nem egyformán helyezkednek el az ország területén, továbbá az anyagi erőforrások, sehol a világon, még a legfejlettebb Amerikai Egyesült Államokban sem teszik lehetővé, hogy mindenütt egyformán erősek legyünk. Még az egyes megyéken belül is differenciálni kell. Azokban a városokban és körzetekben, amelyek veszélyeztetettsége nyilvánvaló, a lakosságot, a dolgozókat a nukleáris fegyver összes romboló tényezői, ellen meg kell védeni. Azokon a területeken viszont, amelyek ellen nem várható nukleáris csapás, a védelmet elsősorban a másodlagos hatásokra kell megvalósítani. A A védelmi intézkedések időben történő végrehajtásával. Az ellenség törekvése az, hogy a háborút meglepetésszerűen, lehetőleg váratlanul igyekszik kirobbantani, hogy ezáltal jelentős helyzeti előnyhöz jusson. Ez a tény hallatlanul lerövidíti az időt, nemcsak a veszélyről való riasztáshoz szükségeset, hanem a lakosság védekezéséhez, elrejtőzéséhez, stb. szükségeset is. A korábbiakból kiderült, hogy a védelem feladatai milyen szerteágazóak, sokrétűek és bonyolultak, milyen hallatlanul sok időt vesz igénybe végrehajtásuk. Háborús viszo- : nyok között erre egyáltalán nincs elegendő idő. Az intézkedések végrehajtásával elkésni pedig egyet jelent azzal, hogy behozhatatlan hátrányba kerülünk. CG A polgári védelmi kö- *'*• vetelmények és a gazda- »ságosság érvényesítésével. A lakosság védelmére irányuló intézkedések jelentős hányada nem tér el a népgazdaság, a társadalmi élettevékenység korszerűsítésére, fejlesztésére hozott intézkedésektől. Ez annyit jelent, hogy a védelem, intézkedések, követelmények, vagyis a polgári védelmi érdekek egybeesnek a népgazdasági érdekekkel, tehát a védelem követelményeinek kielégítése nem igényel többletráfordítást, külön költségeket, anyagi erőforrás-lekötést. Csak néhány olyan népgazdasági intézkedést, amely kielégíti a polgári védelmi követelményeket is: városrendezésnél zöldövezetek létesítésével a be- építettségi sűrűség csökkentése; várost megkerülő közlekedési és híradási vonalait létesítése; ipar sűrűn lakott településen kívül, vagy vidéken történő telepítése, raktárak, tárolóhelyek városon kívüli építése; kettős rendeltetésű védett létesítmények, pl. föld alatti garage építése, stb. Mindezek csupán csak segítik kielégíteni a védelmet, de még nem biztosítják. A VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK egész rendszerén belüli legfontosabb cél egyértelmű: megvédeni a lakosságot a tömegpusztító fegyverek hatásaitól, melyhez minden lehetséges formát, módszert, és eszközt fel kell használni. A lakosság védelmét szolgáló módok, formák és eszközök rendkívül sokrétűek és változatosak. A helyi védelem: Azon védelmi intézkedéseknek, formáknak és eszközöknek az összességét jelenti, amelyet a lakosság védelme érdekében a közvetett csapásterületen és a másodlagos hatásoknak kitett területeken foganatosítanak, biztosítanak (például óvóhelyek, szükség óvóhelyek, ki.szóródás _ ellei\ védő '* léíssítHiénYÖt ' * létrehozása stb.) A közvetlen csapásterületen az ott maradó, vagy oda bejáró dolgozók részére magas védettségű életvédelmi létesítmények állami költségen való megépítéséről, a második esetben, vagyis a közvetett hatás területén az ott lakó, vagy oda kitelepített lakosság által épített, kialakított szükség életvédelmi létesítményekről van szó. Távolsági védelem: Azon védelmi intézkedések, amelyek célja az, hogy az élő erőket a közvetlen csapások hatásai elől a veszélyeztetett területtől távol eső körzetekbe kivonja. Nem másról van szó, mint a ki- és széttelepítésről. Az alapvető védelmi módokon belül a lakosság védelmének két fő formája ismeretes és általánosan elfogadott: a kollektív és az egyéni védelem. A KOLLEKTIV VÉDELEM eszközei a kiépített szükségóvóhelyek, é! mi helyiségek (kiszór len védőhelyiségek). A leg megépített életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) a nukleáris fegyverek fő és járulékos hatásai ellen, valamint vegyi- és biológiai támadás esetén biztonságos védelmet nyújtanak. Ezeknek az óvóhelyeknek számtalan típusa ismeretes. A távolsági védelem másik formája a lakosság kitelepítése és a háború esetén is termelő üzemek dolgozóinak a széttelepítése. Célja kivonás a közvetlen atomcsapás alól, ezáltal védelmet nyújtani, egyúttal megmaradt erőt is képezzenek a csapást elszenvedett körzet megsegítésére. A védelemnek ez a formája nem magyar sajátosság. Alapvető, gyorsan, nagyobb anyagi ráfordítás nélkül végrehajtható, leghatásosabb védekezési módnak tartják, mind a többi szocialista országban, mind pedig a nyugati kapitalista országokban. Az egyéni védelem fogalmán, eszközein az egyén védelmét biztosító intézkedéseket kell érteni, amelyek biztosítják az egyes állampolgárok tömegpusztító fegyverek járulékos hatásai elleni védelmét, azaz e hatásokat csökkentik, vagy kizárják. Az egyéni védelem eszközei viszonylag egyszerűbbek. Könnyebben biztosíthatók. Az egyéni védőeszközöknek biz- tosítaniok kell a légutak és a bőrfelület védelmét. MINDEZEK MEGVALÓSÍTÁSUK esetén biztosítani hivatottak: a váratlan helyzetek kikerülését; elősegíteni a felkészültséget, megmenteni a lakosságot a polgári védelmi feladatok ellátására, az élet újraindítására. Kislexikon 1_\ ABC-FEGYVEREK: A tömegpusztító fegyverek nyugati irodalomban szokásos megjelölése az angol Atomic, Biological, Chemical (atom, biológiai, vegyi) szavak kezdőbetűiből. A magyar nyelvű szakirodalomban néha az ABV-fegyverek (atom. biológiai, vegyi) kifejezést használják. AERODINAMIKA: A levegőben mozgó szilárd test (pl. repülőeszköz, rakéta) és a levegő kölcsönhatását tanulmányozó tudomány. Három fő fejezete: az elméleti, a kísérleti és a gyakorlati aerodinamika. Azt a területét, amely a légkörben hangkörüli vagy azt meghaladó sebességgel végzett repüléssel foglalkozik, a nagy sebességek aerodinamikájának, vagy gázdinamikának nevezik. ÁGYÚ: Általában 20 mm űrméret feletti, 30—50-szeres űrméret. hosszú. huzagolt csövű lőfegyver; vontatott vagy önjáró lövegtalpra helyezik. esetenként segédmotoros hajtású kivitelben 1%?- szítik. Nagy kezdősebességgel tüzel. Az ágyuk rendeltetésüknek megfelelően különböző változatban készülnek. Alapvető típusa az ún. tábori ágyú. A könnyű hegyi ágyuk főbb szerkezeti egységeikre könnyen szétszerelhetők és málházhatók. 1 AKNA. MŰSZAKI AKNA: A műszaki zárás során használt robbanószerkezetek gyűjtőneve; az aknák különféle hatásra működve megsemmisítik, harcképtelenné, mozgásképtelenné teszik a hatást kiváltó személyt, illetve eszközt. Fő részei: a gyújtó&zerkezet, a robbanótöltet és a test. Az aknák készülnek fa-, fém-, illetve műanyag testtel és test nélkül. Az aknák hatását a kumulatív. üreges töltet fokozza. AKNAGYÜJTÓ: Meghatározott típusú aknák külső hatásra történő robbantásának eszköze. A hatás jellegétől függően megkülönböztetünk nyomásra. húzásra, nyírásra, mágneses indukcióra. rezgésre, elekromágne- ses hullámokra, vegyi Íratásra. stb. működő aknagyújtókat A nyomásra működő gyalogsági aknagyújtó működtető erejének nagysága néhányszor 10 kilopord, vagyis a rálépésre reagál; a harckocsi elleni aknagyújtó több száz kilopondos nyomóerő hatására működik. A téma: katonapolitika A véradásról Vérből előállított gyógyszerek Az alábbiakban lapszemlénk mellett két katonapoli- kával foglalkozó új könyvet ismertetünk. Sálrak melege A Zrínyi Katonai Könyvkiadó másodszor nyújt át az olvasóinak szépirodalmi antológiát — a katonaéletről. ■Címe: Sátrak melege. A kötet novellái, versei mind egy- egy mozzanatát, epizódját, sajátos hangulatát örökítik meg a fiatal férfiak klasszikus próbatételének — a katonasornak. Ismert írók és költők adnak hírt a néphadsereg fiainak életéről, gondjairól, a civil és katonaélet különbözőségeiből adódó konfliktusairól és egyáltalán mindarról, amit honvédségnek nevezünk. A gyűjtemény azonban nem csupán a szépirodalom révén ismerteti meg az olvasót katonáink életével. Riportok, tanulmányok és szociológiai írások váltogatják a szépprózát és a lírát, hogy az érdeklődő objektívebb nézőpontból is tájékozódhas- sék, más eszközökkel is hoz- záférkőzhessék a honvédelem és a szocialista hazafiság problémaköréhez. Ezeknek az írásoknak szerzői: Dobozy Imre, Cseres Tibor, Urbán Ernő, Petrovácz István, Csontos Gábor. Eszmefuttatásaik mindamellett, hogy sok kérdés tisztázásához járulnák hozzá, szórakoztató és érdekes olvasmányok is. M. Obiedsinski: Háború és hátország A könyvben a hadászat általános elveiből kiindulva — mind történetileg, mind a korszerű követelmények szempontjából — igyekeznek bemutatni a hadtápszolgálat megszervezését és munkáját. Rávilágítanak a szocialista és a kapitalista társadalmi-gazdasági rendszerből adódó különbségekre. Utalnak a jövő fejlődés irányaira. M. Obiedzinski Háború és hátország című művéből a téma iránt érdeklődő olvasók megismerhetik a hadtáp- rendszerek történeti fejlődésének irányát, a hadtápszer- vek struktúrájának alakulását befolyásoló tényezőket, a hadtápszolgálat megszervezésével kapcsolatos hadműveleti-harcászati követelményeket, a hadtápszolgálat szerepét a csapatok harctéri szükségleteinek kielégítésében, a had- tápharcászatot, az anyagiműszaki tervezés kérdéseit, a szállítást, az egészségügyi szolgálatot, a csapatok elszállásolásának főbb feladatait, stb. A könyv ismeretterjesztő értéke révén nemcsak érdekes, hanem tanulságos olvasmányt Is ígér. (Zrínyi Katonai Könyvkiadó.) Lapszemle A Polgári Védelem című képes folyóirat 16. számában elemző cikket közöl „A polgári védelmi felkészítés tapasztalatainak általánosításáról” címmel. Ismertetik dr. Soóky László orvos ezredesnek. a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesének előadását, amelyben az ifjúsági elsősegélynyújtó oktatás helyzetéről és továbbfejlesztésé ről szólt. Értékelik az I. nem zetközi elsősegélynyújtó olimpia szakmai eredményeit. A 17. számban részletesen foglalkoznak a kiképzések beindulása előtt megoldásra váró szakmai feladatokkal. Cikket közölnek „Az ismeret- terjesztés, mint a lakosság polgári védelmi felkészítésének új, korszerű formája” címmel. Egy sorozat keretében polgári védelmi témájú fogalmak szakszerű magyarázatát adják. A 18. szám a fegyveres erők napjának jegyében készült, több írásban foglalkoznak a fegyverbarátsággal, a katonaélettel. Képriportban mutatják be a pápai húsüzem munkáját, annak polgári védelmi vonatkozásait. Elemző írásban foglalkoznak az üzemek megelőző védelmével. A Honvédségi Szemle 9. számának polgári védelemmel foglalkozó részében tanulmányt közölnek „Megelőző műszaki-technikai intézkedések az anyagi javak védelmére” címmel. Tudományos érvek ezrei szólnak amellett, hogy ma már a betegek számára előnyösebb, ha a teljes vér helyett a vérből előállított készítményeket kapják. A célzott gyógykezelés azt jelenti. hogy a beteg szervezetéből hiányzó alkatrészt — vö- rösvértestet. vérlemezkét. al- vadásserkentő anyagokat, különböző fehérjeféléket. védőanyagokat — pótoljuk a beadott készítményekkel. Ennek az elvnek az alkalmazását követeli meg — az emberek százezrei által önzetlenül adott — vérrel való célszerű gazdálkodás. az ésszerű takarékosság is. így egy véradó által adott vérből 4—5 beteg számára állítható elő különböző készítmény. Hfl a konzerwér plazmáját (az alakoselemek felett elhelyezkedő szalmasárga színű folyékony részt) steril körülmények között másik palackba átszívják, máris két készítményhez: a vörösvértest masszához és a plazmához jutnak. A vörösvértest massza a vérszegény betegek, a plazma a folya- dékvesztéses, égett, fehérje- hiányos állapotban szenvedő betegek kitűnő gyógyszere. Megfelelő eljárásokkal (ülepítés. centrifugálás) a teljes vérből életképes vér- lemezkék vonhatók ki. melyek adása súlyos vérlemez- hiányos vérzékenységi állapotokban életmentő. A vér- lemezkék előállításával párhuzamosan — vörösvértest massza és plazma — egyéb anyagok is előállíthatok. A leszívott plazmából védőanyagokat tartalmazó gam. ma globulinok — többek között az Rh összeférhetetlenség kivédését szolgáló an ti D gamma globulin — állíthatók elő. Ugyancsak a plazma szolgáltat alapanyagot a véralvadási faktorok (különböző típusú vérzékeny betegek szervezetéből hiányzó alva- dást elősegítő tényezők) elő-1 állítására. Az albuminoldat az égés- betegek, nagyfokú kiszáradás sós betegék gyógykezelésének egyik fontos anyaga, szintén a plazmából készíthető. A vérzések helyi csillapításának eszközei, mint a fibrin. a tormbin is a vérből előállított készítmények közé sorolhatók. Ma már több mint 30 különböző készítmény alap-' anyagául szolgál az emberi vér, nincs a gyógyászatnak olyan területe. ahol nap mint nap ne alkalmaznák ezeket a gyógyszereket. Kereszftejfvén y VÍZSZINTES: 1 A polgári védelmi feladatok végrehajtásában igen fontos a jó.... 13. A gázálarc egyik fontos része. 15. Azonos betűk. 17. Csak félig tiszta. 18. Nagy nemzetközi labdarúgótorna. 19. Fordított háziállat. 20. Kevert tagadószó. 22. Halfajta. 25. K. E. F. 26. Nem engedélyez. 28. Idegen férfinév. 29. Ejh. ráérünk arra még!? .. .mondta . ..Pál. 30. Eltüzel. 32. Gém szélei. 33. Horgászkellék. 34. Tagadószó. 35. Gabonaféle. 36. Harap. 37. Indulatszó. 38. Ital. 39. Skálahang. 41. Nyakbavaló. 43. Folyó Erdélyben. — 44. Európa- bajnokság. 45. Fiúnév. 46. Egymást előző betűk. 48. Község Somogy megyében. 49. Költői műfaj. 50. Tus szélei. 51. Nagy vihar. 53. Mássalhangzó kiejtve. 55. Válogatott kosárlabdázónk. 57. Kevert siló. 58. Az anyag legkisebb része. 60. Nagy zeneszerző nevének betűi keverve. 61. Székesegyház. 62. Rendkívül nagy hatású idegmergek egyike. 64. L. U. E. 65. Repülőgéptípus. 66. Költői kifejezés. 67. Iratkapocs. 69. N. L. 70. Az élő szervezeten áthatoló radioaktív sugárzás energiájának mennyisége, amely a szervezetben maradt, elnyelődött. Mértékegysége a röntgen. 74. Névelővel: A Honvédelmi Minisztérium lapja. FÜGGŐLEGES: 2. F. S. 3. Mutatószó. 4. Vissza: Háza előtt foglal helyet. 5. összevissza keres. 6. E. Ö. 7. Seb szélei. 8. Világhírű jugoszláv labdarúgó. 9. Katonai alegység. 3 0. Folytonossági hiány. 11. Vendéglői lap. 12. A vegyivédelem egyik fontos anyaga. 14. A kitelepülő lakosság elhelyezése és ellátása történik itt. 16. ...Zola. 19. Fontos építkezési anyag. 21. Fel betűi keverve. 23. Hangtalan sereg. 24. Gépkocsimárka. 25. Végtag. 27. A nukleáris támadások után ez is elsődleges feladat. 29. Szükségvédőeszköz. 31. Népstadionunk új futófelülete. 33. ... anyag. Atomok, amelyeknek magja a belé ütköző neutron hatására két részre hasad, s egyidejűleg 2—3 neutron is felszabadul. 38. Bors fele. 39. Erősítő szó. 40. Szibériai folyó. 42. Római szám. 47. Világhírű tv- és rádiógyárunk. 50. Egy másik rendkívül veszélyes idegméreg. 52. Mezőgazdasági gép egyik fele. 53. Nagy sportegyesület, a vidéki sportélet egyik fellegvára. 54. Műszeriparunk világmárkája ez a három betű. 56. Egyik felünk. 58. Hazám betűi keverve. 59. Válogatott asztaliteniszező versany- zőnőnk. 62. Kevert gips. 63. össze-vissza zene. 66. R. U. É. 68. Béke, idegen nyelven. 70. S. N. 71. Helyrag. 72. Azonos mássalhangzók. 73. Mint vízszintes 34. sor. Megfejtőink figyelmébe: Beküldendő sorok: Vízszintes: 1. 13., 58., 62., 70., 74. Függőleges: 12., 14.. 27., 29., 33., 50. Beküldési határidő: 1971. október 15. Cím: Polgári védelem megyei parancsnoksága (Nyíregyháza, megyei tanács.) Az előző polgári védelem mellékletben megjelent rejtvény helyes megfejtése: egyéni védelem — maghasadás — a toxin — sziréna — elsötétíti — sugárveszély — a kritikus tömeg — vegyi harcanyagok — pánik — mikroba — riasztás — hullám. A rejtvényre pontosan 100 hibátlan megfejtés érkezett. Közülük sorsolták ki a nyerteseket, akiknek egy-egy — ötven Ft értékű — nyereménykönyvet postán küldik meg. A nyertesek: Juhász József né nagy káliói, L. Molnár PáTné ajaki, Bolonyi Lajos feli ergyarmati, Halász János, Vi- dor.ka Sándorné, Pósa Mária, Darkó Mihály, Hrenkó István, Cselenyi Edit és Gordán Jánosné nyíregyházi olvasóink 1971. A polgári védelem X. REJTVÉNY SZELVÉN YE
