Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

fCW W XT A ö V AftO’ff K & 9. h\M v­ffif. okfóSef f.' _____________* Korunk mezőgazdasága Foglalkoztatottság a mezőgazdaságban Egy ország gazdasági fej­lettségének színvonalát jól tükrözi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A legelmaradottabb orszá­gokban a lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Afrika lakosságá­nak körülbelül 85—90 száza­léka mezőgazdasági dolgozó. Magyarországon 1920-ban a foglalkoztatottak 58 száza­léka, 1938-ban 54 százaléka szintén a mezőgazdaságban dolgozott. Ebben a nemzet­gazdaság elmaradottsága ju­tott kifejezésre. Az 1945-ben végrehajtott földreform némileg növelte a mezőgazdasági foglalkozta­tottak arányát. 1949-ben 2,1 millióan, azaz a foglalkozta­tottak 55 százaléka dolgo­zott a mezőgazdaságban. Amikor elkezdtük a szoci­alista iparosítást. jelentke­zett annak elszívó hatása, s évről évre egyre több mező- gazdasági dolgozó talált megélhetést az ipar terüle­tén és a népgazdaság más ágaiban. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével, a gépesí­tés és kemizálás térhódítá­sával sok mezőgazdasági dol» gozó került a népgazdaság különböző területeire. 1965- ben az összfoglalkoztatottak 31,8 százaléka. 1968-ban 30 százaléka (1,5 millió). 1970- ben pedig 28 százaléka dol­gozott a mezőgazdaságban. 1970-ben 30 000 fővel. 1971- ben 20 000 fővel csökkent, illetve csökken a mezőgaz­dasági dolgozók száma az összfoglalkoztatottakon be­lül és 1975 év végén 24 szá­zalék marad. Ezek az arány­csökkenések reálisan fejezik ki népgazdaságunk fejlődé­sét ,és azt a változást! amely társadalmunk osztályszer­kezetében végbemegy. A világ vezető tőkésorszá­gaiban — ahol a tudományos és technikai forradalom a mezőgazdaságban már végbe­ment — az aktív keresők cse­kély hányada; Angliában 3 százaléka, az Amerikai Egyesült Államokban 5,2 szá­zaléka. az Európai Gazdasá­gi Közösség (Közös Piac) tagállamainak átlagában 11 százaléka dolgozik a mező- gazdaságban. Hazánkban a tudományos és technikai forradalom a mezőgazdaságban most megy végbe, illetve az elkövetkező években fog végbemenni. Ez nálunk is azt fogja eredmé­nyezni. hogy tovább csök­ken a mezőgazdasági dolgo­zók aránya a foglalkoztatot­tak létszámán belül. Előreláthatólag a jövőben hazánkban a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatottakon be­lül a következőképpen fog alakulni; 1980-ban 20 száza­lék. 1985-ben 17 százalék (MÉM-adat). Jelenleg mezőgazdaságunk gépesítettségi foka 50 száza­lékos. Egyes területei jól. mások kevésbé gépesítettek, A teljes gépesítésre törek­szünk és ez jelentős számú munkaerőt szabadít majd fel a mezőgazdaságban. A mező- gazdaság kemizálása is gyors ütemben halad előre. Ez is a mezőgazdaság kézimunka­igényének további csökkené­sét fogja eredményezni. Egy­re általánosabbá válik a mezőgazdaságban a nagy­üzemi technológia térhódítá­sa. javul nagyüzemeink munkaszervező tevékenysé­ge, a dolgozók szakmai kép­zettsége. amelyek szintén csökkentik a mezőgazdaság előmunkaigényét. A mező- gazdaság tehát a népgazda­ság számára még jelentős munkaerőt tartogat. A mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak csökkenésé­nek üteme később lassúbbá válik. Odáig nem fogunk el­jutni. hogy az aktív keresők csupán 3 százaléka dolgoz­zék a mezőgazdaságban, mint például Angliában. Ez nem azt jelenti, hogy a ma­gyar mezőgazdaság nem fog­ja utolérni Anglia mezőgaz­dasági termelésének színvo­nalát. hanem azt. hogy ha­zánk termőföldjének nagysá­ga az ország összterületén; belül igen jelentős; mond­hatjuk valóságos természeti kincsünk, s ennek következ­tében a mezőgazdasági ter­melés súlya itt mindig na­gyobb lesz, mint Angliában. Angliában a mezőgazdaság jelenleg 3 százalékkal járul hozzá a bruttó társadalmi' termékhez. A mi mezőgaz­daságunk jelentősége és tár­sadalmi szerepe előrelátható-; lag soha sem lesz ilyen csekély. A mezőgazdaság iparosodás sa hazánkban is előrehaladó folyamat. A mezőgazdasági termékek feldolgozása már ipari tevékenységnek szá­mít. A melléküzemági tevé­kenység fejlődésével is az ipari foglalkoztatottak ará­nya fog nőni. Ez vonatkozik mind az állami gazdaságok­ra. mind a termelőszövetke­zetekre. A falvak lakosságá­ban is arányeltolódás követ»' kezik be: nő az ipari foglal»1 koztatottak aránya és csök-J ken a mezőgazdaságiaké. Ez a folyamat társadalmunk egészséges fejlődését fogja tükrözni. Meg kell azonban jegyez­nünk. hogy bármilyen lesz a tudományos és technikai fej­lődés a mezőgazdaságban, a legfontosabb termelőerő to­vábbra is az ember marad. Sipos Sándor mezőgazdasági főiskola, tanszékvezető tanár A zárt konstrukciós sertés­program keretén belül (ad- miából) 36 telephez import takarmánykeverő berende­zést szerelnek fel az orszár területén. A 36 telep közül s Nyíregyházi MEZŐGÉP Váj lalat 10 telepen épít fel im­port SKJOLD típusú 2.5. il­letve 5 tonnaóra teljesítmé­nyű berendezést, melyek át­adása 1972 decemberig folya­matosan történik. A tíz berendezésből 4 Sza­bolcsban. 5 Hajdú-Biharban. 1 Békés megyében épül. A SKJOLD cég. a magyaror­szági berendezések tökélete,-- üzembe helyezése érdeké­ben. két helyen tanszerelés* szerv eztetett az AGRO rRÖSZT-tel. A Bökönyi Állami Gaz­daságban és a debreceni Bocskai Mtsz-ben augusztus végén, illetve szeptemberben megkezdődött a tanszerelés. A mellékelt fotón a debrece­ni Bocskai Mtsz zárt konst­Gyümölcssövény telepítése a kiskertekben Az utóbbi időben számot­tevően megnövekedett me­gyénkben a házikertek és víkendtelkek száma. A mun­kában kifáradt emberek a kertészkedésben pihennek meg. E szórakozást érdemes hasznosan végezni és a meg­lévő házikertet, víkendtelket gyümölcsfával betelepíteni. Ma már a házikertekben is korszerű koronaformájú és művelési rendszerű gyü­mölcsfákat érdemes ültetni. A gyümölcssövények közül a Hungária és a palmetta sö­vénytípusok telepítése és ne­velése a házikertekben és a víkendtelkeken megvalósít­ható. Mindkét sövénytípusra az a fő jellemző vonás, hogy vázágait egy síkban nevel­jük. Azokat az oldalkarokat, amelyek a sor irányától elté­rőek, eltávolítjuk, ezért a fák alakja lapított. Mivel kö­zel ültetjük egymáshoz a gyü­mölcsfákat, felnövekedés után összefüggő gyümölcsfái alakul ki, hasonlóan a szőlő­lugashoz. A nevelést megvalósíthat­juk támrendszer mellett és anélkül. Ha anyagi fedezet rendelkezésünkre áll, úgy a telepítés évében a sor irá­nyába 10—15 méter távolság­ra beton-, vagy faoszlopokat ásunk le. Ezekre egymástól 40—50 centi távolságra drót­huzalokat húzunk ki, 4 da­rabot. Az alsó huzalt a talaj­tól 50 centiméter távolságra helyezzük el. Ezekhez a hu­zalokhoz kötözzük a termő- karokat. A Hungária sövény­nél vízszintesen, a palmetta sövény esetében pedig a víz­szintestől 45 fokos szögben. Ha a támrendszert nem tud­juk megvalósítani, úgy a sor irányába karót verünk a ta­lajba. Az alsó oldalvezéreket rafiával a karóhoz kötözzük, a fölötte lévőket pedig az alsó oldalvezérekhez. Az al­mát mindkét sövénytípusra növelhetjük, a körtét Hungá­ria sövényként, az őszibarac­kot és a meggyet palmetta sövénynek neveljük. A telepítés előtt a területet Istálló- és műtrágyázásban részesítjük. Istállótrágyából négyzetméterenként 5 kilót, vegyes műtrágyából 0,5 ki­lót szórunk ki. Ha a terület eléri az ezer négyzetméter nagyságot, gépi talajforga­tást végzünk 70 centiméter mélységben. Mivel a háziker­tek és víkendtelkek nagysá­ga ennél kisebb és nem tu­dunk gépi talajforgatást vé­gezni, ezért kézi erővel gyü­mölcsfánként lxl méteres gödröt ásunk. A sorok helyét úgy jelöljük ki, hogy a tábla, illetve a telek szélétől leg­alább 1,5—2 méter távolságra helyezkedjenek el a szélső fák Ültetés előtt eltávolítjuk a sérült gyökérrészeket és azo­kat, amelyek túl sűrűvé te­szik a gyökérzetet. Ültetés­kor talajfertőtlenítés céljából keverjünk a talajba talajfer­tőtlenítő szert. Ügyeljünk ar­ra, hogy ültetéskor a megha­gyott két oldalvezér a sor irányába essen. A gyümölcssövények nagy előnye, hogy sűrűn telepíthe­tő és egységnyi területen nagy mennyiségű gyümölcs termelhető. Különösen lénye­ges ez a víkendtelkek hasz­nosítása esetén, mert egy 200 négyzetméteres nagyságú te­rületen almából, körtéből, őszibarackból és meggyből egy 4 főből álló család részé­re a gyümölcs megtermelhe­tő. Az almából 4 darab fát 5-ször négy méterre, a körté­ből 3 fát 3-szor 3 méterre, az őszibarackból 2 darab fát 5-ször négy méterre és a meggyből 3 darab fát 4-szer 3 méteres kötésben ültessük. A telepítés előkészületét már most el kell kezdeni, a növényzetét sürgősen be kell takarítani, a talajforgatást vagy a gödrök ásását még eb­ben a hónapban célszerű el­végezni. Az ültetést pedig a lombhullást követően mind­addig végezhetjük, amíg a té­li fagyok be nem állnak. Törekedjünk az őszi telepí­tésre, mert az jobb a tavaszi­nál. Karádi István kertészmérnök rukelős sertéstelepén épülő berendezés vázszerkezeté­nek felállítása látható. A berendezés építését a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál- 'alat dolgozói végzik, a mun­kákat dán vezető szerelő irá­nyítja. A takarmánykeverő előreláthatólag október 15— 20 között már rendeltetésé­nek megfelelően fog üze­melni. Jávor László Nyíregyháza Zöldségfélék téli tárolása Konzerviparunk sokféle kertészeti terméket tartósít. A tél folyamán egyre több mélyhűtött, valamint a keres­kedelmi szerveknél tárolt zöldséget és gyümölcsöt vásá­rolhat a fogyasztó. Mégsem válik szükségtelenné a kert­ben megtermett és frissen el nem fogyasztott termékek házi tárolása, mert kertész- kedési tevékenységünket je­lentősen hasznosabbá tehet­jük vele. A tárolásra kiszemelt he­lyiséget elő kell készíteni. Terményeink nagy részét pincében, kamrában, vagy padláson szoktuk elhelyez­ni. Mindhárom esetben első feladatunk az alapos takarí­tás. Az előző évről ottmaradt termékek hulladékát, a táro­lásra használt — feltehetően fertőzött — homokot, papírt, műanyag fóliákat távolítsuk el, a helyiséget söpörjük tisz­tára, és lehetőség szerint fer­tőtlenítsük. A pincét és kamrát legegy­szerűbben meszeléssel fertőt­leníthetjük. A mésztejbe egy kevés rézgálizot is tegyünk, mert az a gombabetegségek elterjedését korlátozza. A gyümölcstárolásra használt padlásokat kénezéssel fertőt­lenítsük. Feltétlenül hasznos közülük a gyökérzöldségek (sárgaré­pa, petrezselyem, zeller, ka­ralábé, téliretek) tárolása. Pincében, fal mellett készít­sünk elő hozzá kissé nyirkos tiszta homokot. (A tűi ned­ves homok a termények pe­nészedését, a száraz pedig kiszikkadásukat okozza.) Csak megválogatott, egészsé­ges gyökereket érdemes rak­tározni. Ha pincénk nem nedves, akkor fejes és kelkáposztát is tárolhatunk itt. Ugyan­csak homokban eltarthatunk néhány hétig zöldpaprikát Is. A vöröshagymát egy réteg­ben kiterítve padláson tá­roljuk. Itt van a legjobb he­lye a felakasztott fokhagy­ma-, fűszerpaprika-fűzérek- nek és néhány csomag ka­pornak. Almát, körtét és birset tá­rolhatunk fagymentes kam­rában. A szüretet követő he­tekben inkább a magas hő­mérséklet ellen kell megvé­deni őket. Az éjszakai hűvös órákra feltétlenül nyissuk ki ezért a kamra ablakait vagy szellőztető] ét, nappalra vi­szont zárjuk le, így nappal sem melegszik fel a tároló hőmérséklete. A leszüretelt diót és man­dulát padláson tároljuk és hetenként, mindaddig, amíg héjuk teljesen ki nem szá­rad, megforgatjuk. Megkezdhetjük a cseme­geszőlő felkötözését is száraz kamrában, vagy padláson. A fürtök szellősen helyezkedje­nek el, ne érjenek egymás­hoz, mert így az esetleges pe­nészedés nem terjedhet egyik fürtről a másikra. A vasta­gabb héjú, kevésbé érzékeny szőlőfajtákat (például Otel­lót, Delavare-t) hosszú ideig eltarthatjuk olyan módon is, hogy a padlás padlójára cso­magolópapírt terítünk, és er­re vékony rétegben fektetjük a fürtöket. (Cs.j A SZEKSZÁRPT MR7,ÖGÉr GYÁRTMÁNYA a CR—6 CUKORÉP ARAK ODÓ. (ELEK tíMIL FELV.) A Budavári kertek, az öreg fák, az Akvarisztika és más érdekes, népszerű kiad­ványok után a NATURA so­rozatban ismét nagy érdek lődésre és sikerre számító könyv jelent meg, Schmidt Egon: Madarakról — min­denkinek. Fényképekkel, rajzokkal, vonulási táblákkal illusztrált, albumszerű mű, amely méltó folytatása az ed­digi sorozatnak: a madarak izgalmas életével ismerteti meg az olvasót a szerző, aki a Madártani Intézet neves munkatársa. Elsősorban a hazai mada­rak életéről, szokásairól ír, azokról a madarakról, ame­lyekkel mindennap találko­zunk, mert környezetünk el­maradhatatlan kísérői. Egy külön fejezetet szentel azon­ban az egzotikus madarak vi­lágának is. A szép könyvet lapozgatva, a nagyszerű felvételekben gyönyörködve döbbenünk csak rá, hogy milyen keveset tudunk a körülöttünk élő madarakról. Mekkora példá­ul egy gólya? Hová vonulnak télen a madarak, hogyan fészkelnek, mit esznek? Mi­lyen gyorsan röpülnek és hogyan nevelik fiókáikat? Sok-sok izgalmas kérdésre ad választ ez a könyv, amely­nek illusztrációira, Balogh Ervin mesteri munkájára, ér­demes külön is felfigyelni. Szakkönyvtárunk Madarakról — mindenkinek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents