Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
1971. október 3. KELET-MAGYARORSZAG 5. oldal Filléres munka? Jöhet! A nyíregyházi járás költségvetési üzemének hétköznapjai Színpompás néptáncfesztivál Nagykállóban Nagykállóban ősi hagyománya van a néptáncnak, innen származik a Kodály által gyűjtött, a Rábai Miklós koreográfiája alapján feldolgozott híres „Kállai kettős”. A hagyományok ápolása érdekében az idén első ízben hirdették meg Nagykállóban a „Kállai kettős néptáncfesztivált”, melyre négy megyéből 11 együttes, mintegy 250—300 táncos nevezett be. A rangos kulturális eseményt a nagykállói össz-szö- vetkezeti kulturális társulás rendezte. Az október 2-án du. sorra került nyitóünnepségen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese. Szombaton délután színpompás utcai menettánccal vette kezdetét a háromnapos fesztivál, melyet a község főterén rendeztek meg. Az első nap programjában az utcai menettáncversenyen kívül 3 bemutató előadás is helyet kapott. A táncosok Balkány- ban, Geszteréden és Bököny- ben mutatkoztak be telt ház előtt. Egy kiállítás is színesítette a fesztivált, október 2- án Nagykállóban nyitották meg a szövetkezeti termékkiállítást. A fesztivál fénypontja vasárnap volt, . a délelőtti ismerkedési klubösszejövetel és a képzőművészeti tárlat megtekintése után» délután megkezdődött a 11 tánccsoport vetélkedése. Köztük olyan neves együttesek is helyet kaptak, mint a debreceni népi együttes, a hajdúböszörményi Bocskai, a sátoraljaújhelyi Hegyalja, a nyíregyházi S zabocs-V ólán, az ököritói Fergeteges — és természetesen a vendéglátó nagykállói Kállai kettős táncegyüttes. A műsorban fellépett Simon Józsefné népművész énekes, Képíró László, Tóth Istvánná, Gyalog Magda, Be- ranek Aranka, a Röpülj páva vetélkedősorozaton sikerrel szerepelt énekesek. A zsűri a szombat délutáni menettáncverseny első díját a sátoraljaújhelyi Hegyalja táncegyüttesnek adta: A balkánja bemutatón szereplő együttesekből a legjobbnak a Szabolcs-Volán, a Geszteréden fellépők közül a Hegyalja, a bökönyi művelődési házbein rendezett bemutatón a debreceni népi együttes szerezte meg a közönség első díját. A zsűri a több, mint 4 és fél órás vasárnapi táncfesztivál az öKöritöi fergeteges látványos felvonulása. A NAGYKÁLLÓI KÄLLAI KETTŐS EGYÜTTES A MENETTÁNCVERSENYEN. 3 ezer forintos első díját a Hegyalja együttesnek, a második díjat, 2—2 ezer forintot a gyomai Körös menti szö- vekezeti táncegyüttesnek és a debreceni népi együttesnek ítélte. Ezek mellett a gyomaiak egy külön 1000 forintos díjat kaptak a tiszta stílusban előadott számokért. Ezerforintos díjban részesült a hajdúböszörményi Bocskai táncegyüttes, a tur- kevei néptánccsoport, az ököritói Fergeteges és a Szabolcs-Volán táncegyüttes. Az iméntieken kívül a zsűri külön is díjazta a Hegyalja és a Fergeteges együttesek proA SÁTORALJAÚJHELYI HEGYALJ A EGYÜTTES VÉGZETT AZ ELSŐ HELYEN A MENETTÁNCFEL- VONULÁSBAN. (ELEKEMIG FELVÉTELEI) dukcióit. Emléklapot és tárgyjutalmat kaptak a bal- kányi, hajdúdorogi, a mezőtúri és a nagykállói tánfosok. A legjobb zenekarnak járó díjat — 1000 forintot — a hajdúböszörményi együttes zenekara kapta. A Kállai kettős népitánc- fesztiválon — melyet hagyományossá kívánnak tenni — hétfőn szakmai tapasztalat- cserék, a helyi életről szóló fórumbeszélgetések kaptak még helyet. A szép sikert hozó kulturális rendezvény hétfőn azzal ért véget, hogy a résztvevők jövőre ismét találkoznak. Ragozás Miféle üzem az, amely hol kazáncsőből vaskerítést gyárt, tataroz meg fuvaroz, felépülő szolgáltatóházába Patyolat-részleget tervez, a 200 forintos munkát épp olyan szívesen vállalja, mint a 4 milliós beruházást? Bármilyen lehetetlenül „vegyesnek” tűnik mindez, létezik ilyen üzem a nyíregyházi járás 47 településén élők legnagyobb örömére. A székhelye jó másfél éve Vencsel- lő, a neve: járási költségvetési üzem. Walter Béla üzemvezető: — Nem is olyan régen még nagy összegek maradtak felhasználatlanul a tanácsoknál, mert a terveik megvalósítására nem akadt vállalkozó. Működött a járási tanácsnál egy kis építőbrigád, ezt bővítettük ki üzemmé, hogy segítsünk a községeken. „Háztáji gyár“ Nemcsak a tanácsok kezelésében lévő, nagy értékű társadalmi tulajdon megóvása tette szükségessé a járási költségvetési üzemek létrehozását, hanem a tervezett új létesítmények kapacitásigénye is. Találó a megjegyzés: amolyan „háztáji gyárai” ezek az államigazgatásnak, amelyek — jellegüknél fogva — nem a nyereségre törnek, hanem a napi kis és nagy építési, karbantartási, szolgáltatási munkák elvégzésére vállalkoznak. Mielőtt Horváth Mihály főkönyvelő részletesen elsorjázná, hány érdekes és fontos feladatot végeztek el az üzem megalakulása óta, azt tartja a legfontosabbnak: jelenleg a megyé- nyi nagyságú nyíregyházi járásban egyetlen fillér sem vész el amiatt, mert nincs kivitelező valamilyen tanácsi munkára. — Kezdetben csak az egyetlen építőipari tevékenységgel foglalkoztunk, ma pedig már 13 féle profilban a legkülönfélébb megbízásoknak teszünk eleget. Csak jelzéseként ennek: építenek és autószerelést végeznek, központi fűtést szerelnek és szobafestést is vállalnak, mélyépítőik bitumen- utat öntenek, asztalosaik ajtókat, ablakokat készítenek, javítanak. Sok gazdasági vezető azt mondaná erre: a sok „filléres munkába” csak tönkremehet egy üzem. A vencsellőiek pedig azt tartják: sok mindent lehet, csak akarni kell és az sem árt, ha jó ötletek is születnek. Minőségi kifogás és késés nélkül Az alapítás évében még csak alig másfél milliós értékű munkát végeztek — az idén termelésük megközelíti a 20 milliót! Számos szép létesítményt adtak már át rendeltetésének az utóbbi időkben. Ilyen a kemecsei mentő- állomás, a gávai és a buji öttantermes iskola, a nagy halászi politechnikai műhely, orvosi lakások, óvodák, tűzoltószertárak. Ujfehértón az iskolánál, az óvodánál, a szülőotthonnál összesen majdcsak 4 milliós munkát végeztek, amire aligha találtak volna kivitelezőt. De átadtak már utakat, komplejárót, kivették részüket a rakamazi belvízrendezésből, s most — nem kis büszkeségükre — ők építik a járási költségvetési üzemnek otthont adó Ven- csellő első emeletes lakóépületét. Túl a kisebb lakatos- és asztalosmunkákon — elsősorban javításokon —, a lakosság is igénybe veheti rakodó- és árokásó gépüket, aminek a tereprendezésnél van igen nagy jelentősége. Szállítási eszközeik is segítenek a környékbelieken. Nincs szükségük különösebb „reklámra”, a tanácsok anélkül is szívesen keresik meg őket. Ezt nemcsak azért teszik, mert a költségvetési üzem 20 %-kal olcsóbban dolgozik, mint egy másik állami vállalat, hanem azért is, mert a vencsellőieknél ismeretlen fogalom a minőségi kifogás, vagy a határidőcsúszás. Igaz, évenként 80—100 munkahelyen dolgoznak — ebből ered egyik égető gondjuk is: az emberek szállítása, a szociális ellátás elégtelensége —, de azt tartják: időt nem a kapkodással lehet nyerni, hanem a gondos munkával, mert akkor nem kell újra felvonulni egy-egy építkezéshez. S a másik „titok”: felelőtlenül nem vállalkoznak semmilyen kivitelezésre, csak akkor kezdik el valahol az építést, ha minden feltétel adott, s a cementtől az utolsó szögig minden anyag rendelkezésükre áll. (Az üzem anyagraktárát bármelyik nagyobb vállalat megirigyelné!) Munka újabb 100 embernek Változatlanul a községi tanácsok szolgálatát akarják ellátni a jövőben, de a lakosságról sem feledkeznek el. Az üzem központi telephelyén — a volt vencsellői kastély udvarán — szolgáltatóházat építenek jövőre, ahol javítani fogják majd a rádiókat, a televíziókat, a háztartási gépeket, s egy Patyolat-szalont is nyitnak. Bővítik jelenlegi tevékenységüket, új gépeket vásárolnak, s tervük, hogy egy park- és játszótérépítő részleget is létrehoznak. Az egykori kis építőbrigádban tizenhármain dolgoztak, most százötven a létszám — jó részük volt ingázó —, s a közeljövőben további 100 embernek — jelentős számú nőnek — szeretnének munkaalkalmat teremteni. Az építőipariak téli foglalkoztatására januártól betonáru üzemet nyitnak, amelynek termékei iránt rendkívül élénk a kereslet. A vencsellői üzem jó példa arra, miként lehet 100 milliós befektetések nélkül is enyhíteni a közösségek és az egyének gondjait. A. S. A múltkoriban otthon ültem, és lapozgattam a nyelvtankönyvet. Olvasom: „Én megyek, te mégy, ő megy". Tehát mennek valahová. Sietnek. De miért kell menni feltétlen valahová? Lehet otthon is ülni. Mint például mi, ezen az estén. Én úgy ülök, mintha a fiam nyelvtani házi feladatát ellenőrizném. Te úgy ülsz, mintha néznéd a televíziót. ö úgy ül, mintha házi feladatot készítene. Mintha... De uram, teremtőm! Mi az, hogy én ülök? Hisz nekem gyűlésre kellene mennem. Igen, de nem most, jó lesz majd holnap is. Most Szuszekint kellene felhívE. Divilkovszkij: nőm telefonon. Tehát azt a gyűlést holnapra teszem. Én mintha gyűlésre mennék. Te mintha a barátnődhöz mennél. ö mintha a barátjához menne elkészíteni a házi feladatot. Tehát — gondolom — ilyen ez a családi élet. Közös gondok, bajok. Érzem, hogy itt valami nincs rendjén. A részletek valamelyike, mintha nélkülözné a valóságot. Ám azonnal rájöttem: Az igeragozással van baj! Valahogy így: Én hazudok neked. Te hazudsz nekem. 0 hazudik nekünk. De az is lehet, hogy az asszonytárs már szólt Szu- szekinnak. Én mafla, nekem már tegnap rendeznem kellett volna ezt a gyűlésügyet. Hogy erre nem gondoltam hamarabb? Hasonló esetben ő mindig idejében értesít engem... Bűnbánóan tovább ragozok. Én jó férj leszek. Te jó feleség leszel. Ö jó fiunk lesz. Na! így mindjárt más. Rendben is van minden. Akkor én holnap bemegyek a munkahelyemre, megmosom a kezemet, leülök az íróasztalomhoz és így fogok ragozni: Én hiszek neked. Te hiszel nekem. Ö hisz nekünk. Mi hiszünk nektek. Ti hisztek nekünk. Ök hisznek mindenkinek. Ugye milyen szépen hangzik? Lám mit szül a helyes igeragozás, amely mindig egyes szám első személlyel kezdődik!... Fordította: Sigér Intse Az úi áruház helyén Bontás október közepén Október közepén megkezdik az új nyíregyházi iparcikk-áruház építéséhez a terület előkészítését. Az áruház a Zrínyi Ilona utca páros oldalán épül fel. Október közepén a már szanált épületek bontásával kezdődik meg a munka. Az előzetes tervek szerint ösz- szesen 50 napot vesz igénybe az itt lévő épületek lebontása. Mivel a Zrínyi utcán a forgalmat fenntartják, ezért viszonylag nehéz körülmények között, a biztonságos munkavégzés követelményeinek betartásával fogják végezni a bontást, az anyagok, törmelékek elszállítását. A textilruházati vállalat költözik el utolsóként a bontásra ítélt épületekből. A vállalat a városközpontban, a Tanácsköztársaság téren és a Dózsa György utcában nyitja meg új modell- házát és szolgáltatórészlegét, míg a termelőrészleg a Guszev lakótelepen, az Orgona utcán épülő közel 800 négyzetméter alapterületű üzemházban kap ideiglenesen helyet, amíg a Csályi Ferenc utcában felépül a textilruházat végleges központja. Még ebben az évben átadják a munkaterületet a megyei építőipari vállalatnak, amely az új áruház kivitelezését vállalta. Még mindig a gyermekjáték Tüzek — gondatlanságból Az elmúlt hét végén és hétfőn négy tűzesethez riasztották megyénk önkéntes és állami tűzoltóit. Szeptember 30-án, csütörtökön két tűzeset volt, mindkettő gyermekjátékból keletkezett. Nyírtéten a Szabadság út 56 szám alatt Hadházi József tsz-tag gazdasági udvarán a szénakazal gyulladt ki. A tüzet azonban a helyi önkénteseknek, valamint a nyíregyházi állami tűzoltóknak rövid időn belül sikerült elfojtani, így az anyagi kár jelentéktelen. A tüzet Illés Sándor 5 éves Attila nevű gyermeke okozta, aki az őrizetlenül hagyott öngyújtóval játszani kezdett a szénakazalnál és meg gyújtotta azt. A másik tűzeset Ura községben a Csengeri út 3 szám alatt keletkezett id. Ignátb János tsz-nyugdíjas portá- lyán. Itt szintén a vegyes takarmány kazal gyulladt ki, amit a helyi és a csengeri önkénteseknek és a mátészalkai állami tűzoltóknak csak nagy erőfeszítés után sikerült lokalizálni. A rendőrség a tűzoltóság szakembereinek bevonásával még folytatja a vizsgálatot. Október 2-án, elektromos rövidzárlat okozott tüzet Kisvárdán a Lenin út 14 szám alatti lakóépületben. Elektromos túlbiztosítás miatt meggyulladt a szobában tárolt ruhanemű és különböző textilhulladékok. A tűz továbbterjedését a kis- várdai állami tűzoltók akadályozták meg. „Különös körülmények” között keletkezett tűz október 4-én, hétfőn reggel Nyíregyházán a Belső körút 43 szám alatti lakás udvarán, ahol egy gazdasági épület és a benne tárolt tűzifa lett a lángok martaléka. A károsult Szollár József alkalmi munkás a gazdasági épületben égő papírcsóvával darazsakat akart füstölni, s a nyílt lángtól meggyulladt a közelben lévő farakás. (b. d.)
