Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
9. oMa! fCETFT MAGYAROR<57ÍÖ Í97Í. október S. Vályi Péter beszéde eró alkalmazásától olyan (Folytatás az 1. oldalról) vizsgálat már megtörtént, sőt intézkedtek is a bérarányok javításáról. Természetesen e téren még sok teendő vár ránk a következő időszakban is. — A vállalatok, az intézmények és a szövetkezetek vezetői kötelesek a továbbképzésre vonatkozó oktatási és iskoláztatási tervek kidolgozása során biztosítani, hogy a megfelelő képességekkel rendelkező női dolgozók kellő számban részesüljenek továbbképzésben. E kormány- határozat szerint a vezetői munkakör betöltésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a jó képességű nők ne kerüljenek a férfiakénál hátrányosabb helyzetbe. Különös figyelmet kell fordítani ennek az elvnek a megvalósítására azokban az ágazatokban, — például a művelődésügy, az egészségügy és a belkereskedelem területén —, ahol túlnyomórészt női munkaerőt foglalkoztatnak. A kormányhatározat intézkedett arról, hogy a szolgáltatások fejlesztése során előnyben kell részesíteni azokat az ágazatokat, amelyek megkönnyítik a nők háztartási munkáját. A munkahelyi vezetőket pedig felelősség terheli a dolgozó nők munkafeltételeinek és szociális helyzetének — az anyagi lehetőségek figyelembevételével történő — fokozatos javításáért. A határozatot követően a minisztériumok irányelveket dolgoztak ki, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT a nőbizottságok megszervezéséhez és tevékenységéhez adott ki útmutatókat. A kormány elvárja, hogy ezek a szervezetek gondoskodjanak a helyes határozatok végrehajtásáról és folyamatosan ellenőrizzék a végrehajtás menetét. — Az idén megkötött kollektív szerződések tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb helyen érvényesültek a nők munkakörülményeit, főleg a többgyerme- • !kes és a gyermeküket magányosan nevelő nők munkafeltételeit javító törekvé- tsek. S ha átgondoljuk a gyermekgondozási segély bevezetésének hatását, ha áttekintjük azokat a lépéseket. amelyeket néhány hónappal ezelőtt a szerényebb vásárlói igényeket kielégítő, olcsóbb fogyasztási cikkek gyártásának és forgalmazásának előmozdítására tettünk. akkor körvonalazódik annak a munkának a képe. amelyet kormányunk folyamatosan és tervszerűen végez a nők életkörülményeinek és helyzetének javításáért. Ugyanakkor tudnunk kell. hogy egy-egy intézkedés sohasem oldja meg végérvényesen a nők gazdasági, társadalmi. művelődésben jogos igényét. Hiszen éppen a fejlődés során jelentkeznek újabb és újabb problémák. ellentmondások. Ezeket folyamatosan fel kell tárnunk, fokozatosan tudjuk csak a szükséges anyagi és szervezési feltételeket terveinkkel összhangban biztosítani. A nők helyzete tehát állandó figyelmet igényel. A konkrét intézkedések megtételekor pedig mindig számításba kell venni. m.i az. ami elsősorban anyagi feltételek biztosítását kívánja, és mi az, ami az idejétmúlt szokások. nézetek megváltoztatását célzó nevelőmunkát igényel. Mindenkor az adott feladatok jellégéből következő . eszközökkel és módszerekkel kell az élet. a fejlődés által felvetett kérdések megoldására törekedni. — Napjainkban ilyen megoldandó kérdés például a lányok körében a oálvaválasz- . tás és az iskolázás munkájának hatékonyabbá tétele. Az utóbbi néhány évben bekövetkezett fejlődés ellenére íriéa mindig alacsony a szakmát tanuló leányok száma, a szülők s a fiatal lányok egyaránt a hagvománvos és á divatos női szakmákhoz ragaszkodnak. A vállal átok is idegenkednek a női munkaszakmákban. amelyekben eddig túlnyomórészt férfiak dolgoztak. Tíz esztendő alatt a szakmunkásképzésben a leányok aránya 16,9 százalékról 24,2 százalékra emelkedett. s legutóbb már csaknem 27 százalék volt. Ez nem kielégítő, a pályaválasztás és az iskolázás módszereit tovább kell fejleszteni. Ehhez természetesen meg kell teremteni a vállalati, üzemi feltételeket is. Ugyanakkor gondoskodnunk kell a nők továbbképzéséről’ is. hiszen ennek a kérdésnek a megoldása szoros kapcsolatban áll a nődolgozók munkabérével. Növelni lehetne a műszaki egyetemeken, a műszaki főiskolákon, a természettudományi karon, de talán még az agrártudományi egyetemen is a nők arányát. Persze ahhoz, hogy a nők közül szakmunkások, üzemmérnökök és mérnökök is tömegesen kerüljenek ki, sok minden szükséges. így például a tudatban élő előítéletek és a bátortalanság leküzdése, a családi nevelés új hagyományainak, szokásainak kialakítása. A Minisztertanács elnök- helyettese végezetül az anyákról szólott. hangsúlyozta megbecsülésük fontosságát, majd kiemelte: — A kormány ezután is azért fáradozik, hogy hazánkban növekedjék a nők iránt érzett megbecsülés és tisztelet, s ez érződjék a kormányzati, s az egyéb állami döntésekben. intézkedésekben. A Minisztertanács elnökhelyettesének nagy tapssal fogadott beszéde után a konferencia munkabizottságainak vezetői . összegezték a szekcióviták tapasztalatait. A bizottságok elnökeinek beszámolóját követően a konferencia az európai biztonsággal és a nemzetközi szolidaritás kérdésével foglalkozó határozatot fogadott el. A dokumentum egyebek között leszögezi: Európában sokoldalú erőfeszítés, szerteágazó harc folyik a tartós béke biztosításáért, a kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért, az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért. A békés egymás mellett élés elvei kezdenek testet ölteni, a kontinens szocialista országai sorozatos kezdeményezésekkel állnak elő annak érdekében, hogy a békére vonatkozó általános nyilatkozatok helyét konkrét tettek, intézkedések foglalják el. Európának soha többé nem szabad egy újabb háború kiindulópontjává válnia. Ez nagymértékben függ a nőktől, az anyáktól is; a nők dolga és felelőssége, hogy segítsenek megteremteni az európai népek nyugodt életét biztosító feltételeket. Az országos nőkonferencia üdvözli a széles . társadalmi képviseletet megvalósító , európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának megalakulását. A konferencia munkáját Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke összegezte. Elmondotta, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, a plenáris ülésen és a bizottságokban elhangzott több, mint 250 javaslat és indítvány hozzájárul a nők helyzetének köny- nyítéséhez, gazdagítja a magyar nőmozgalom tevékenységét. Erdei Lászlóné tapssal fogadott szavai után a konferencia újjáválasztotta a magyar rfőfc 174 tagú. a nőtársadalom minden rétegét képviselő országos tanácsát. Örökös tanácstaggá választották Gárdos Mariskát, a magyar nőmozgalom egyik megalapítóját. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését megválasztotta tisztségviselőit A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke ismét Erdei Lászlóné lett. alélnökök: Duschek Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára. Fekete Já- nosné tsz-brigádvezető és Mákoldi Mihályné Kossütfi- díjas pedagógus. II Varsói Szerződés tagországai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése Az együttes intézkedési tervnek megfelelően október 26—29-én Ivan Jakubovszkij- nak, a Szovjetunió marsall- jának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának vezetésével megtartották a Lengyel Népköztársaságban az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának soron lévő ülését és a Varsói Szerződéshez tartozó országok hadseregei vezető kádereinek tanácskozását. Az ülésen és a tanácskozáson összegezték az egyesített fegyveres erők 1971. évi operatív és harci gyakorlatának eredményeit, összehangolták az 1972. évben sorra kerülő együttes intézkedéseket, és megvitattak más olyan kérdéseket, amelyek összefüggnek a hadsereg és a haditengerészeti flotta harci felkészültségének tökéletesítésével. Az ülés és a tanácskozás gyakorlatias és baráti légkörben, a kölcsönös megértés és az összes résztvevők nézet- azonosságának szellemében ment végbe. A katonai tanács tagjai és a tanácskozás résztvevői szemlét tartottak a lepgyel néphadsereg alakulatainak gyakorlatai fölött és megismerkedtek a hadsereg kiképzésénél alkalmazott anyági bázissal. Koszigin elutazott Kubából A Kubában időző Koszigin szóvjet miniszterelnök pénteken Santiagóba, Kuba második legnagyobb városába látogatott. Útjára elkísérte Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, kormányfő is. Koszigin és vendéglátója zuhogó esőben hajtatott végig a városon a Moncada- láktanyához, a Batista-rend- szer elleni fegyveres felkelés színhelyéhez. „Annak ellenére, hogy zuhogott az eső, a santiagóiak ezrei köszöntötték Koszigint és Fidelt. Az egykori Moncada-lakta- tanyánál, ahol a forradalom győzelme után iskolát rendeztek be, gyerekek egv csoportja fogadta a vendégeket. Castro miniszterelnök innen a Siboney-tanyához kísérte Koszigint. Megtekintették a helyet, ahonnan Fidel Castro és csapata több, mint 18 évvel ezelőtt támadásra indult a Moncanda és a véres kezű diktátor, Fulgencio Batista ellen. A moszkvai Pravda kiküldött tudósítói a lap szombati számában a szovjet—kubai tárgyalásokat méltatva azt írják: ismét bizonyítást nyert annak a megállapításnak az igazsága, hogy a „Szovjetunió és Kuba népei szövetségesek a közös harcban, barátságunk megbonthatatlan”. Mindenütt, ahol Koszigin ezekben a napokban járt, a kubaiak forrón, testvéri érzelmekkel köszöntötték a szovjet kormány elnökét. ★ Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke befejezte négynapos kubai látogatását és szombaton repülőgéppel hazautazott Havannából — jelentik a hírügynökségek. Koszigint a repülőtéren Fidel Castro, Osvaldo Dorticos, Raul Castro és más kub&i vezetők búcsúztatták. Indira Gandhi londoni beszéde A hivatalos látogatásom Angliában tartózkodó Indira Gandhi indiai miniszterelnök pénteken este a londoni királyi külügyi intézetben beszédet mondott. Hangsúlyozta. hogy India stabilitása és fejlődése szempontjából komoly problémát okoz a több mint 9 millió pakisztáni menekült. Az indiai miniszterelnök véleménye szerint a külföldi hatalmaknak.lépéseket kellene tenni az irányban, hogy a pakisztáni katonai rendszert olyan megoldásra késztessék. amely a kelet-pakisztáni lakosság számára is dlfogadható. Ez a kérdés — hangsúlyozta Indira Gandhi — mindenekelőtt Pakisztán keleti és nyugati része közötti probléma, nem pedig India és Pakisztán viszonyának kérdése. India mérsékletet fog tanúsítani a megoldást illetően — mondotta a miniszterelnök —, „de ez nemcsak tőlünk függ.” A közelmúltban aláírt indiai—szovjet barátsági és együttműködési szerződésről szólva az indiai kormányfő kijelentette, hogy az nem jelent változást India el nem kötelezettségi politikájában, bár — tette Hozzá — az el nem kötelezettséget India sohasem értelmezte szigorú és passzív semlegességnek. Beszéde befejező részében Indira Gandhi kijelentette, hogy országa iiém ri.yújt anyagi támogatást a kelet- pakisztáni Bangla Desh gerilláinak, de rámutatott, hogy ez a mozgalom több országban, köztük Angliában is szimpátiára talál. Brezsnyev Berlinbe érkezett (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi konferenciákon belül is. minden olyan esetben. amikor véleményük szerint ez a béke ügyét szolgálná. A szóvivő ugyancsak hangsúlyozta az álapelvék hetedik pontjának jelentőségét, afhely szerint a két ország’ szorosan együttműködik Európában a többi érdekelt európai államokkal a következő elvek alapján: A jelenlegi határok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség, a függetlenség tiszteletben tartása, az erőszak vagy a vele való fenyegetés alkalmazásának elutasítása. Ami a tárgyalásokról kiadott francia—szovjet hyllatkozatot illeti, a 1 szóvivő hangsúlyozta, hogy mindkét fél félreérthetetlenül állást foglalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartása mellett. A szóvivő szerint a nyilatkozatnak erre vonatkozó részei francia felfo|ás szerint úgy értelmezendők, hogy mihelyt a két német állam között a most folyó tárgyalásokon létrejön a teljes megegyezés, azonnal meg kell kezdeni az értekezlet sokoldalú előkészítését. A szóvivő ezután utalt arra, hogy a leszerelés kérdésében Pömpidou elnök és Brezsnyev egyetértett abban, hogy elsősorban a nukleáris leszerelés tanulmányozását kell megkezdeni, a leszerelési problematika egyéb vonatkozásaiban pedig folytatni fogják az álláspontok kölcsönös beható tanulmányozását. A szóvivő nyomatékosan hangsúlyozta: az a tény, hogy a két államférfi négyszemközti tárgyalásai a programban előirányzottnál jóval hosszabb időt igényeltek, nem azt jelehti, hogy a tárgyalásokon ellentétek vetődtek fel, hanem meghosszabbításuk azért vált szükségessé, mert mindkét fél jobban, alaposabban még akkrtá ismerni a másik álláspontját. A megbeszélések — húzta alá a szóvivő — mindvégig rendkívül baráti, szívélyes légkörben folytak. ★ A fellobogózott schöneíeldi repülőtéren az NDK fővárosa lakosainak ezrei lelkesen fogadták a baráti látogatásra hazájukba érkezett Leonyid Brezsnyevet. á Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárát és kíséretét. Leonyid Brezsnyev repülőgépe pontdfean 14 óra 57 perckor szállt le a repülőtér betonjára. Először az SZKP KB főtitkára lépett ki a repülőgép ajtaján, majd követték őt Andrej Gromiko külügyminiszter és más szovjet személyiségek. Leonyid Brezsnyev fogadására a schöneíeldi repülőtéren megjelentek a Német Szocialista Egységűért Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai. Erich Honeckenrel, a párt első titkárával és Willi Stoph minisztreelnök- kel az élükön. Leonyid Brezsnyev melegen köszöntötte Erich Ho- neckert és Willi Stooh-ot, üdvözölte a Politikai Bizottság tagjait és póttagjait. A két állana nemzeti himnuszának elhangzása után Werke alezredes, a díszszó- zad parancsnoka tett jelentést. majd Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker a díszszázad tisztelgését fogadta. Brezsnyev ezután a fogadására megjelent közéleti személyiségeket üdvözölte, majd ellépett az őt lelkesen ünneplő berlini lakosság és a berlini szovjet kolónia tagjai előtt. Rövid beszélgetés után a vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak és Leonyid Brezsnyev Niederschön- hausenben lévő szálláshelyére hajtattak. Végig a városon a berliniek tízezrei üdvözölték Brezsnyevet és a vele érike- szovjet vendégeket, éltetve a két nép barátságát és szoros összefogását. Országgyűlési küldöttségünk Buharában A magyar országgyűlés Szovjet-Üzbegisztánban tartózkodó küldöttsége szombaton reggel repülőgépen Bu- harába érkezett. A gépből kiszálló magyar vendégeket a város vezetői fogadták és kísérték szállásukra. Parlamenti küldöttségünk Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az örszággyűlés elnökének vezetésével a délelőtti órákban látogatást tett a városi tanács vb-elnökénél, Azim Abdurahmanovnál, aki ismertette a város gazdasági eredményeit, vázolta az antik kéleti építőművészet gyöngyszemeinek megőrzésére tett intézkedéseket. Elmondotta, hogy a területről tizenegy országba, köröttük Magyarországra is exportálnak gyapotot, amellett gyorsan fejlődik a földgázkitermelés, az aranybányászat, a helyi ipar. Apró Antal válaszában megköszönte a városi tanács munkájáról kapott tájékoztatást. A magyar országgyűlési küldöttség ezután ellátogatott a buharai aranyhímzők műhelyébe. A nap további részében Buhara történelmi nevezetességeivel ismerkedett. Andrzef Zbych: Kio$$kapitány Lengyelből fordította i Varsányi István 60. * Mindnyájukat Jétba: Ingét sápadt arccal és tébolyult tekintettel. Schenket teljesen felöltözve, Anna Mariát, Bertát szintén ruhában, kötényben. Inge kiabált Amikot Berta közelebb lépett hoázá, hirtelen a falhoz Ugrott. — Mindnyájan itt vagytok — mondta most már valamelyest lecsillapodva —. egyi- kőtök sem aludt. — Váratlanul Anna Mariához fordult. — Te voltál az* Te hagytad el a házat Hallottam!-*■ Inge. az isten szerelmére mi történt? — Még kérdezitek? Talán maga volt? Még le sem tudott vetkőzni7 Schenk hűvös tekintettel figyelt. Csak a vállát vono- gatta. — fenni valót akartam neki vinni — mondta Inge. — be 5... — Kicsoda? — kiáltotta Berta. — Marta Stauding. Most már beszélhetek. A kertészlakban rejtettem el őt; de va- lamelyikőtök észrevehette. Megölték. És ez az én hibám — rhöhdta és hirtelen a fái felé fordulva hahgos zokogásba tört ki. — Igen — szólt Berta. — Ez a te hibád. Mindent el kellett volha mondanod, behoztuk Volriä ide a házba. Biztosan a lengyelek ölték meg. — A lengyelek! — tört k; újra Inge. Azok nem lengyelek voltak, akik a várban rálőttek. Azok németek voltak! Kloss érezte, hogy Anna Maria figyeli az arcát. Akkor te ölted meg — mondta a lány tekintete. — Bármelyikőtök lehetett! — rikoltotta ismét Inge. — Ne hisztizz! — Bertának sikerült a közelébe kerülnie. — Most már nincs igazságszolgáltatás. Most már bejöttek a lengyelek... Hirtelen mindnyájan elhallgattak. Riadt dermedtség. Döngő léptek záját hallották, majd dörömbölést az ajtón. — Kinyitni! — kiáltotta egy hang lengyelül. — Nowak szánta volna el magát ilyen lépésre parancs nélkül? — villant át Kloss agyán. — Úgy látszik, a helyzet nagyon súlyos és elhatárolta, hogy valamilyen módon kihúz a csávából. — Anna Maria tekintetét érezte magán. Hirtelen nyugtalanság szállta meg. Inge kinyitotta az ajtót. A küszöbön Kloss égy őrmestert és két közlegényt látott. Sisak volt rajtuk géppisztolyukat lövésre tartották. Gondolta, hogy a következő pillanatban Nowak is belép, de a főhadnagy nem mutatkozott. — Fritz, kezeket a tarkóra! — vezényelt az őrmester mosolyogva. — Vagy ahogy ti mondjátok: Hände hoch! Végrehajtották a parancsot. Egyre ostobább lett a helyzfet. Kloss már csak azon törte a fejét, mit mond majd Nowaknak. Jól elintézte őt az ezredes... Az őrmester sziléziai lehetett, mert német szavakat kevert mondókájába. — No, svábok... csak semmi sváb himezés-hámozás. Melyikőtök Kloss? — Én — hangzott á válasz. Rehdesen megmotozták. Nem, itt nem babra megy a játék, komolyan csinálták a dolgukat. Az egyik katoriá kiemelte zsebéből a pisztolyt, aztán meg a Waltert húzta ki a csizmaszárából. Okmányait is elvette. Kloss rápillantott Anna Mariára, és egyszeriben megértette, mindenesetre úgy érezte, hogy megértette' á helyzetét. A láhynak meg kellett tőle szabadulnia. Hogy csinálta ezt? , — Kész , fegyverraktár —■ jelentette ki az őrmester. —*• No, indulj, kifelé .. Ki a la* kás tulajdonosé? Te? —fordult Schehkhez. . í (Folytatjuk)
