Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
aumn évfolyam 231 szám ÄRA t FORINT 1971. OKTOBER 31, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL ......7"'"" '■ Dózsa-évfordulo ■. /. oldal) Lakáskarbantartó • szövetkezet — állami támogatással icf., óldai) A KGST-palota egy napja UO. oldal) Bajnoki labdarugó- - mérkőzésekről jelentjük (11: oldal) Befejeződött a nőkonferencia Szambabon a Parlament kongresszusi termében folytatta tanácskozását az országos nőkonferencia. Az elnökségben helyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Keserű Jánosné. könnyűipari miniszter. Varga Gáborné, az országgyűlés alelnoke. „ továbbá társadalmi. politikai és kulturális életünk számos ismert személyisége. A délelőtti plenáris ülés elnöki tisztét Szabó Piroska, a HNF budapesti bizottságának alelnöke töltötte be. aki elsőként Vályi Péternek adott szót. Vályi Péter beszéde műszeripar, a könnyűvegyVéget értek a francia—szovjet tárgyalások Leonéid Brezsiijtev Berlinbe érkezeit A Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd kiemelte: —’Az MSZMP Központi Bizottságának 1970 februári ülése óta a nők helyzete valóban a közfigyelem, a közérdekű • törekvések előterébe került. Világszerte vita folyik a nők helyzetéről, a nők gazdasági, társadalmi szerepéről, a család jövőjéről, a gyermekgondozás és -nevelés sok-sok időszerű kérdéséről. Gyakran szenvedélyesen csapnak össze haladó és konzervatív, új utakat kereső és ósdi, vagy éppen álprogresz- szív nézetek. Ügy vélem, kormányunk érdeme, hogy valahányszor e kérdéssel foglalkozunk, határozatainkat, intézkedéseinket mindenkor körültekintően, sokféle ösz- szefüggést elemezve igyekszünk meghozni. — Századunk tudományos és ipari fejlődése során bebizonyosodott, hogy a korszerű termelés viszonyai közepette ma már egyetlen ország sem mondhat le a nők munkájáról. A kereső nők aránya általában az összes aktív kereső egyharmadát teszi ki. A legutóbbi nép- számlálások adatai szerint az aktív keresőknek Angliában és Walesben 32,5 százaléka, Dániában 33,8 százaléka, Hollandiában 22,3 százaléka, Ausztráliában 25,1 százaléka, Olaszországban pedig 25,2 százaléka volt nő. Ugyanakkor a Szovjetunióban, az európai szocialista országokban, valamint Ausztriában és Japánban ez az arány jóval magasabb. Nálunk az aktív kiesőknek 44,1 százaléka nő; az összes nő 52,1 százaléka önálló kenyérkereső. A keresőképes korú nők 65—70 százaléka, néhány nagyvárosunkban 80 százaléka vállal állást. Mezőgazdaságunk, társadalmi termelésünk egész folyamata elképzelhetetlen a nők munkája, szakértelme, tudása nélkül. Ezért a nők helyzete, gazdasági, politikai és társadalmi tevékenységük kibontakoztatása nem önmagában — a többi társadalmi, gazdasági problémától elszakítva — felvetődő ügy. hanem gazdasági, politikai, társadalmi, ideológiai fejlődésünk sajátos figyelmet érdemlő része. Szocialista építőmunkánk magasabb színvonalon való folytatásának során kell megoldanunk a nők méltó és igazságos társadalmi szerepének mind teljesebb érvényre juttatását — Ma már nemcsak akkor foglalkozunk a nők helyzetének élet- és munkafeltételei nek, termelőtevékenységének problémáival, amikor ki fejezetten a nők helyzetérő' munkájáról szóló vizsgálódó sokat ’égzünk A nőket érdeklő. a nők széles köré: érinti térdésekben döntünk akko s, amikor a könnyűipar, a híradástechnika, a ipar, az egészségügy, a közoktatás, a belkereskedelem és a különböző szolgáltatások kérdései kerülnek napirendre. — A* jogi egyenjogúságon túlmenően — és a tudatban élő sok ósdi nézet leküzdése mellett — a nők életkörülményeit úgy tudjuk megalapozottan és körültekintően javítani, ha biztonságosan fejlődik népgazdaságunk. Ezáltal a javak olyan bőségének anyagi feltételeit teremtjük meg, a szolgáltatások olyan hálózatát hozzuk létre, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a nők életkörülményeinek gyorsabb javításához. A negyedik ötéves tervben felvázolt gazdasági növekedés jobb és kulturáltabb munkát teremt az asszonyoknak és lányoknak, — gondoljunk csak a textilipar rekonstrukciójára. A népgazdasági terv beruházásai között erőnknek és lehetőségeinknek megfelelő, nagy helyet foglalnak el a gyermekintézmények, illetve más, a nők szociális helyzetét javító létesítmények. — Társadalmi célkitűzéseink valóra váltásáért sem úgy fáradozunk, hogy mi férfiak politizálunk, döntéseket hozunk, s jól vagy rosszul képviseljük a nők érdekeit A nők ma már társadalmi, politikai életünknek is egyenjogú tagjai. A férfiakkal együtt dolgoznak társadalmi céljainkért, a szocializmus építéséért. Politikai életünk, közéletünk, a szocialista demokrácia fejlődése, s ezenbelül az üzemi élet demokratizmusának fejlesztése sem képzelhető el a nők aktivitásának, társadalmi szerepének hatékony növelése nélkül. 1— Tudjuk, hogy miközben a termelésben, a közéletben, a politikai élet jóformán minden területén nőtt a nők részvételének aránya, sokat kell még tennünk a női egyenjogúság következetes érvényre juttatásáért. A tökéletes megvalósulás útjában még jó néhány akadály tornyosul. Ezek a gátak azonban nálunk nem jogi, nem is politikai jellegűek, hanem elsősorban a nők kettős szerepéből adódó konfliktusok A nők kettős szerepéből következően ma még aránytalanul nagy terhek hárulnak asszonyainkra. Amíg a családi feladatok nem jelentkeznek a nők életében, addig egy-egy* szakmában nem sokkal különböznek esélyeik a férfiakétól. Elég arra hivatkozni. hogy például a leányok aránya igen tekintélyes a középiskolákban, az egyetemeken. (A bölcsészeti karon a hallgatók 70,6 százaléka. a gyógyszerészkaror 80,5 százaléka, a tanárképző főiskolákon, a tanító- és óvónőképzőkben pedig 80—100 százaléka leány.) A tanulás, a szakmai ismeretek megszerzése, azután a munkavállalás és a keresőmunka lelkiismeretes végzése, a közéleti aktivitás azonban csak egyik oldala a nők életének. A másik; a családalapítás, a háztartás, a gyermeknevelés. És ez a kettő, így együtt aránytalanul nagy terhet ró, felettébb erős fizikai, pszichikai és egyéb próbát jelent a sokak által gyengébbnek vélt női nem számára. Ügyelnünk kell arra, hogy ezt ne tekintsük természetes állapotnak. — A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai szempontból egyaránt biztosított. E jogok érvényesülését azonban korlátozza, hogy sok területen nincsenek meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. A nők gazdasági és szociális helyzete — az általános fejlődéssel összhangban — az elmúlt négy évben is tovább javult, de hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön. E problémák megoldása a társadalom fejlődésének szerves és attól elválaszthatatlan része — a megoldás feltételeit társadalmunk fejlődése biztosítja. Éppen ezért szükséges az is, hogy állami határozatok és intézkedések segítsék a folyamat kibontakoztatását. A kormány 1970 tavaszán — az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit követően — ezért hozott határozatot a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról. E kormányhatározat szerint az intézmények és szövetkezetek vezetői felelősek annak az alkotmányos elvnek megvalósításáért, hogy a nők egyenlő munkáért a férfiakéval azono: bért kapjanak. A vállalatok és intézmények többségénél c Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának hatnapos franciaországi látogatása szombaton délben ünnepélyes aktussal ért végett: az Elysée-palotában Pompidou elnök és Leonyid Brezsnyev aláírta a Szovjetunió és Franciaország együttműködésének alapelveit rögzítő okmányt. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának eliOksége és a szovjet kormány nevében meghívta hivatalos látogatásra a Szovjetunióba Pompidou elnököt és megismételte a. Chaban- Delmas miniszterelnökhöz intézett korábbi meghívást. A két látogatás időpontjait majd később állapítják meg. Szombaton délelőtt, tíz óra után az Elysée-palotában újabb szélesebb körű tanácskozás folyt le, amelyen Pompidou elnökön és Leonyid Brézsnyeven kívül francia részről Chaban-Delmas miniszterelnök, Schumann külügyminiszter, Giscard D’Es- taing gazdasági és pénzügy- miniszter, Ortoli iparfejlesztési és tudományos kytatás- ügyi miniszter, valamint a francia miniszterelnökség és külü «v minisztérium több vezető tisztviselője; szovjet részről pedig Kirillin miniszterelnök-helyettes, Gromiko külügyminiszter, Patolicsev külkereskedelmi miniszter és a szovjet delegáció több más vezető munkatársa vett részt. A tanácskozás résztvevői délben az Elysée-palota dísztermébe vonultak, ott Pompidou elnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára aláírta a Franciaország és á Szovjetunió közötti együttműködés alapelveit rögzítő okmányt Az aláírás után az elnök és az SZKP KB főtitkára szívélyesen kezet szorított egymással, majd az Elysée-pa- lota kertjében a két államférfi ellépett a köztársasági gárda tisztelgő díszszázada előtt. Az Elysée-palota lépcsőjén Pompidou elnök szívélyesen búcsút vett Leonyid Brezsnyevtől, akit Chaban- Delmas miniszterelnök kír sért ki az Orly repülőtérre. Leonyid Brezsnyev Párizsból Berlinbe repült és onnan tér majd vissza Moszkvába. Kíséretének tagjai közvetlenül Moszkvába repültek vissza. A szombat délelőtti, szélesebb körű tanácskozáson nemcsak a szovjet—francia együttműködés alapelveit hagyták jóvá. hanem egy szovjet—francia nyilatkozatot is. Az Elysée-palota szóvivője Leonyid Brezsnyev távozása Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására ötnapos hivatalos baráti látogatást tett hazánkban — szombat délelőtt féleségével és kíséretének tagjaival élutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János és felesége, Marjai József külügyminiszter-helyettes. Kovács Imre. hazánk berlini nagykövete. valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Herbert Placchke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több diplomatája. Elutazása előtt Otto Winzer a sajtó képviselőinek'a következőket mondotta: — A legjobb benyomásokkal utazom haza. Ez a hivatalos baráti látogatás, amelyet a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására tettem, alkalmat adott jelentős megbeszélésekre a Magyar Szocialista Munkáspárt és a ma« N kormány képviselőivel. Egyoldalú lenne azonban, ha a látogatásnak csak a politikai Szombaton ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. Megvitatták a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet, amely szabályozza a tanács tevékenységének és működésének, feladatainak és hatáskörének, a nem tanácsi szervekkel való együttműködésének feltételeit, a tanácstagok jogait és kötelességeit, a végrehajtó bizottság feladatait, a tisztségviselők, a tanácsi bizottságok és a szak- igazgatási szerv feladatait. Ezt követően új utcanevet fogadott el a városi tanács. után tartott sajtoerlfcxezle- tén hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása rendkívül eredményes és sikeres volt. A szóvivő különösen felhívta a figyelmet a most aláírt együttműködési alap- elvek harmadik pántjára, amely kiemeli, hogy ez az együttműködés állandó tényezője lesz nemcsak a két ország kapcsolatainak. hanem az egész nemzetközi politikának. Az 1970. október 13-án aláírt Szovjet—francia jegyzőkönyvben előirányzott együttműködés fontos kiszélesítését jelenti az alapelvek ötödik pontja, amely előirányozza. hogy mindkét fél keresni fogja az egybehangolt akciók lehetőségét nemzetközi szervezeteken. illetve jelentőségét húznám sí á. Vendéglátóim módot nyújtottak arra. hogy az országot is megismerjem. Lehetőségem volt a magyar táj megismerésére. láthattam a fejlődő népgazdaságot, árinál? egyes ágazatait, tapasztalatokat cserélhettem., s előtérbe kerültek a további együttműködéssel kapcsolatos elképzelések. a baráti kapcsolatok további erősítése az NDK és a Magyar Népiköztársaság között. — Véleményem szerint a politikai eszmecserék, a tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban össze hangoljuk politikánkat és együttesen lépjünk fel az európai biztonsági konferencia gyorsabb előkészítése é'< megvalósítáisa érdekében, hogy a szocialista országok közös politikáját együtt képviseljük a nemzetközi küzdőtéren. — Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy valamennyi magyarországi barátunknak, valamennyi elvtársiunknak. a pártnak és a kormánynak, mindazoknak, akikkel beszélgettünk. ezúton is kőszö- n etemet fejezzem ki a szívélyes vendégszeretetért. Az Északi körút harmadik szakaszát — az Erdősor folytatásaként a Sóstói út és a Marx Károly tér közötti szakaszon — Kun Béla körútnak nevezték el. A tanácstagok elfogadták azt a javaslatot is. hogy 700 lakás felépítéséhez szükséges telket adjanak át az OTP-nek. Az előterjesztéseket — a vitában elhangzott kiegészítésekkel — a tanács elfogadta. A tanácsülés a váróé felszabadulásának évfordulója alkalmából egyp°-ees néma felállással adózott a felszabadítási harcokban elesett hősök tiszteletén* (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságánál. :agja, a Minisztertanács elnöke kétnapos Szabolcs:Szatmár megyei tartózkodása során ellátogatott a Palma Gumigyárba is. Képünkön: a kerékpártömlő üzemben Madar Erzsébet a szocialista brigád kiváló eredményeiről számol be a kormány elnökének. (Tudósításunk a 3. oldalon.) (Folytatás a 2. oldalon) Otto Winzer elutazott Budapestről ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK