Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-30 / 256. szám
'4. oldal KELET MAGYARORSZAO 1971. október 8*. Szülők fórum i: Még „egy kortyot" sémi • Október az alkoholizmus eUeni küzdelem hónapja volt megyénkben. Csak örömmel üdvözölhetjük az ilyen kezdeményezéseket. Sok-sok gondolatot ébresztő kiállítást, előadást szerveztek a középiskolai tanulók részére. Az alkoholizmus elleni küzdelem és az egészséges életmódra nevelés szorosan összefügg egymással. A középiskolás tanulók nagy része otthonától távol él, rendelkezik azzal a zsebpénzzel, amiből szeszes italra is költhet. Helyes tehát felhívni figyelmüket az alkohol szervezetüket károsító voltára. Ifjúságunk azonban nemcsak gimnazistákból, ipari tanulókból tevődik össze, hanem a fiatalabb korosztályú gyermekekből is. Távol áll tőlem, hogy mindenféle szeszfogyasztást elítéljek, azokat is, amelyeknek semmi köze nincs az alkoholizmushoz, nem károsítják kisebb mennyiségben a szervezetét. De a kisiskolások szeszesital-fogyasztását mindenképpen el gond olkoztatón ak tartom! Nem hiszem, hogy a szülők ne lennének tudatában az alkohol káros hatásának. Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy a 14 éven aluli gyermekek nagy része alkalomszerűen vagy rendszeresen szeszes italt fogyaszt Nehéz olyan 18 éves fiatalt meggyőzni a szeszfogyasztás ártalmairól, akinél a családi házban 10—14 éves korában megengedték azt. Egy 10 éves tanuló vallomásából idézek: én minden reggel megiszom az 1—2 deci vörös bort, mert vérszegény vagyok, és nagymama azt mondta, ha ezt iszom, egészségesebb leszek.” Vagy egy másik gyerek: „Nálunk állandóan van szeszes ital, étkezés előtt, vagy után szüleimmel együtt fogyasztok.” Szomorú az a felmérési statisztika, mely szerint egy 35-ös létszámú osztályból 9 gyerek rendszeresen, 12 alkalomszerűen fogyaszt szeszes italt. Vajon az a gyermek, akit édesapja magával visz bevásárló útjára és kiméreti 11 éves fiának a fröccsöt, vagy a sört, hogyan fogja elvégezni napi iskolai munkáját? Egy gyenge tanulmányi eredményt elérő gyermekünk édesanyja természetesnek vette, hogy nyolcadikos fia — „egy-egy korty italt elfogyaszt” — mondván: „had legyen szegénynek jobb étvágya!” A ma még csak szeszes italt kóstolgató gvermek a „holnap” iszákos felnőttévé válhat. Az alkoholt fogyasztó gyermek figyelme csökken, tanulmányi eredménye az átlag alatt marad. A gyermek étvágytalanságát ne szeszes itallal akarják megszüntetni! Ennek orvoslására idegrendszerét nem károsító gyógyszerek egész sora áll rendelkezésre. Kirándulásokra a gyerek ne borral és pálinkával ízesített teát hozzon! Zsebpénzével számoltassák el! A gyermek otthoni dolgaiért elsősorban a szülő felelős’ Személyes példamutatásukkal, jó nevelési módszerekkel akadályozzák meg az alkoholisták „utánipótlását”! Nem akarok általánosítani és megbántani azokat a szülőket, akiknek nevelési módszereire mindannyian felnézhetünk. Sokan mondhatják, hogy „ez nem vonatkozik az én gyermekemre”. S valóban, sok szülőnek igaza is van. Igazságuk azonban csak részigazság. Senki sem lehet közömbös a más gyermeke iránt, ' Az sem mindegy, hogy a szülői házban szépet, jót halló gyermek, mit hall és lát osztálytársaitól, barátaitól. S vajon a nevelésben ki fog jelentősebb szerepet játszani? Ha egy felnőtt nem szolgálja ki itallal a gyermeket, vagy rászól, figyelmezteti az italt fogyasztó tanulót, közvetve a magáét is neveli. De akkor is. ha „nem az én gyermekem” jelszóval italfogyasztását közömbösen nézi. Dr. Kaizinger Zoltánná \Nye!vperqe1ó mondókák Mondd vagy mondasd az alábbi ravasz szócsoportokat, verseket gyorsan, többször egymás után. Ügyes vagy, ha egyszer sem botlik meg közben a nyelved. 1. Mimi-mama ma maga maradt. 2. F, csacska makacska macska tarka farka kacsika. 3. Péceli-papa picike pocsaji piaci pipája pipacspiros. 4. Sose süssünk sós sertéshúst. 5. Ez egy csinos, cseles, szeles, sebes, szép csikó. 6. Ebecském Derecskén terecskén keresném. 7. A papa piripócsá parányi pepita parafapapagája púpos. 8. Csak kicsiny e kacsanyak-kocsonya. 9. Pici csikkek s kicsi cikkek. 10. Pikkelyes pitykés pöttöm potyka pont a pettyes partra pottyant. v 11. Névnapomra kappant kaptam, s pipereszappanhabban hagytam. 12. Kerekes Gereben nyelved Deregjen kereken.' 13. Görbe gödörbe görgő görbe bögre. 14. Hetven hetede, negyven negyede, ezer fele meg egy ezerszerese. (Mennyi az?)15. Böbe baba bőrbundája puha baribélésű. 16. Ez a testes tettes rettenetes rest. 17. Ez egy fűszeres, széles, szép, sült sós szelet 18. Lám a. Lali lila lilioma ma megázott. Gazdag Erzsi: Hinta-játék Itass meg friss forrásvízzel! Forrásvízre vágyom. Etess meg i tenyeredből ezt is meghálálom. Hintáztassál a karodon! Hajam szélben lengjen! S ha meguntad a játékot, ejts a földre engem! ■ GYERMEKEKNEK Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Lgekötő. 7. Azonos magánhangzók. 8. Elekes Aranka. 9. Elemér beceneve. 11. Ilyen csiga is van. 12. Baráti állam pénzneme. 14. Házfedél. 16. Megfejtendő. 18. Vés. karcol. 20. Érzékszerv (+’)• 21. ÉM. 22. Felkavart tus! 24. Verte, régmúltban. 25. Erős fuvallat. 27. Lop. 28. Becézett férfinév (+’)• 29. Nagy zeneszerzőnk, zenepedagógusunk nevének mássalhangzói. Függőleges: 1. Színültig. 2. Helyrag. 3. Kosár. 4. E napon. 5. Csinos. Krecsmáry László: Furcsa Sárga, barna, bordó, lila, piros, fehér, fekete — kilyukadt a Sári néni fazekának feneke, s mind egy cseppig kifolyt biz a fazekából a tejecske, s ha kifolyt, a cirmos cica mind egy cseppig megette! jó megjelenésű, ismert idegen szóval. 6. Megfejtendő. 10. XVü. 11. ÉEN. 13. Régi űrmérték. 14. Nyit. 15. Megfejtendő. 17. Azonos betűk. 19. összevissza sózó! 21. Eledel. 23. Évszak. 24. Verd. 26. Római 51. 27. Néma Icuka! Megfejtendő: A Szovjetunió népei közül négy: vízszintes 1, 16, függ. 6, 15. Múlt heti megfejtés: BEN- CZI GYULA EMLÉKTÁBLA - AVATÓJAT. Könyvjutalom: Szűcs Judit Nyíregyháza. Simonfalvi Éva Tuzsér és Nagy Erzsébet Apagy. vers Ha nem ette volna meg a cicácska a tejecskét, az lett volna... Mi lett volna? — Törd rajta a fejecskéd! naifsaos-iaA cso-inj a )za ciijoa tum-n qqcAo) J05JJIV Csányi Gyöngyi; rp •• ni / « . Iucsoknota A réten nyfitt, fakó kötény, füstkék ölén most nyílik egy csengettyűke. Bongatja kék harangfejét, s egy tücsök meg ráver a nyirettyűre. Zúg, zeng, szól, száll, nines is nagydob, mégis harsog az a círpes víg nóta, kilenc kislány jár férctáncot, ispilángot, mintha máris nyár volna. Miért mosakszik a macska evés ufón Litván mese Odarepült a veréb egy paraszt udvarába, s szedegetni kezdte csőrével az elszórt búzaszemeket. Miközben a veréb így szök- décielt, s egyik búzaszemet a másik után csippentette föl a csőrével, a macska észrevétlenül leselkedett rá. Tipegett- topogott a macska, végül rávetette magát a verébre. Elkapta a szárnyát s így szólt: — No, ma jó reggelim lesz! — Miket beszél macska uraságod! — csiripelt föl keservesen a veréb. — Hát csakugyan el akar •' engem fogyasztani? — El bizony! Talán csak nem foglak nézegetni! — sziszegte a macska, s készülődött. hogy végezzen a verébbel. — Szégyellje magát macska uraságod! — csiripelte a veréb. — Még csak nem is mosakodott meg. Hát nem tudja, hogy a gazda és a gazdasfzony, s minden ember a világon, reggelizés előtt megmosakodnak? — Ez csakugyan így van — mondta a macska, s fölemelte a mancsát, hogy megmossa szépen az arcát. Több sem kellett a verébnek: egy szempillantás alatt elröppent A macska dühösen fogadkozott: — No, engem sem csapsz be többé! Az emberek csinálják, ahogy akarják — én bizony előbb megreggelizem eztán. s csak azután mocak- szom. Azóta minden macska evét után mosakszik. A mohó majom Brazíliai mese A hegyekben egy roppant mohó majom élt: kókuszdiót, érett tököt, kukoricát. szőlőt, mindent összegyűjtött magának a környékben. Egyszer egy nagy fürt banánt pillantott meg a fa tetejében. s így' okoskodott: — Ez még zöld banán. Várok még, amjg^ megnőnek, s akkor mipdet megeszem.-'' Azzal odaült a majom a fa tövébe, s várta, hogy megérjenek a banánok. Egy nyúl haladt el mellette. s kérlelni kezdte: «— Tépjél le nekem egy banánt. majom, nagyon éhes vagyok! A zsugori majom bottal kergette el: — Semmit sem adok, tapsifüles! Ha megérik ez a banánfürt. én magam fogyasztom el. Teltek-múltak a napok, s a banánok egyre növekedtek, érlelődtek. Egyszer papagáj szállt arra, s leszólt a majomnak: — Engedd meg. majom koma, hogy letépjek egy szál banánt, már három napja semmit sem ettem! A falánk majom követ hajított feléje, úgy kergette el: —• Hess innen, te görbe csőrű! Ezek az én banánjaim, s ha megérnek, magam fogyasztom el őket. A banánok tovább érlelődtek. Nemsokára teknősbéka cammogott arra. s ő is könyörögni kezdett; a majomnak: — Szörnyen éhes vagyok, legalább egy banánt tépjél le nekem. A mohó majom őt is ugyanúgy elkergette, mint az előzőeket: — Ha megérnek, én magam eszem meg az összes banánt. A banánfürt közben telj&J sen megsárgult, súlyossá vált Miközben k zsugori majom tovább várakozott, a túlérett, súlyos fürt elvált az ágtól és — puff, pontosan a majom fejére pottyant. A majom szeme előtt elsötédett a világ. Az állatok, ezt látva, odaszaladtak. hogy megegyék a lehullt gyümölcsöt, de hát az már rothadt volt. • — Ezt érdemelted, te falánk. zsugori majom! Másnak nem adtál, magad sem érdemelted meg! Serf8x6 Simon: Száz év múlva Fölfelé áll a . vadnyúl bajusza, pár centit nőtt tavaly óta, eget horzsol száz év múlva. Hogyan ijedi' meg a tigris a nyúltól Vietnami mese Találkozott egyszer a házl- nyúl.az elefánttal és így szólt hozzá: — Mi van veled bátyuska? Miért van úgy kisírva a szemed ? — Ugyan minek örülnék, amikor délben úgyis-jneg fogok halni — felelte az elefánt — Vajon miért halnál meg?! Hiszen olyan egészséges vagy, mint a makk! — Az igaz, — magyarázta az elefánt, — de mindennek a tigris az oka! — s olyat sóhajtott, hogy potyogni kezdtek a fáról a levelek. — Mondom, mindennek a tigris az oka. Megparancsolta nekem, hogv legvek délben a folyó partján az itatónál, ahol majd engem fel fog falni. — Ne félj semmit, — bátorította a nyuszi az elefántot, — megijesztjük a tigrist! Ültess engem a fejedre és megmenekülsz! S amikor már ott csücsült a nyuszi az elefánt feje tetején, így folytatta: —- Most pedig ballagj oda a folyóhoz és jegyezd meg jól a következőt: ha majd a lábammal a fejedre koppin- tok, ess el, s tegyél úgy, mintha meghaltál volna. Alig ért a folyóparthoz a? elefánt azonnal ott termett a tigris is. s amikor megpillantotta őt a nyulacska, beleharapott az elefánt fülébe és így kiáltott fel: — Jaj, de rossz ízű húsa van! Lehetetlen megenni! Legjobb lesz, ha megnyúzom és takarót készítek a bőréből a nyúlketrec tetejére! Alighogy ezt kimondta, máris kupán csapta lábacskájával az elefántot. Az elefánt erre elvágódott, s úgy tett, mintha meghalt volna. Megijedt erre a tigris. Ez aztán a vadállat! — gondolta. Egyetlen ütéssel leterítette az elefántot! A nyuszi pedig egy ugrással a földön termett, közelebb ment a tigrishez és így szólt: — De jó. hogy végre már kedvem szerint megebédelhetek! Sohasem ettem életemben finomabbat, mint a tigrispecsenye! — S hátsó lábára állva félelmetesen közeledett a dzsungel királya felé. A tigris azonban nem várta be a nyulat, hanem ijedtében a sűrűbe vetette magát és eltűnt. — Ne szaladj! — kiáltotta utána a nyuszi. — Még ma felkutatom az egész erdőt, megtalállak és megeszlek! Rohanva érkezett haza a barlangja elé a tigris. Egy kicsit kifújta magát, majd azt mondta: — Ilyen szörnyeteggel jobb nem találkozni! Nyomban átköltözöm egy másik erdőbe. És úgy is tett, ahogyan mondta. Az elefánt pedig a dzsungel minden állatának elmondta bátor és eszes kis megmentő- jének történetét. Krecsmáry László fordítása TÖRD A FEIEDI
