Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

1971. október 3. fniCfFP-TiAGYARÖRSZÄS 8. flWal A panaszos sokszor ingerült Ezer tanács — hivatalból A magasabb osztályban drágább II. o. ÉTTEREM nemcsak szépséghibákkal Ezer ember ügyével fog­lalkozott. Talán fel sem tűnt, amikor a kerek számot leír­ta. Most utólag a naplóban nézünk utána: milyen enge­délyekre van szükség egy ideiglenes deszkaépülethez, kell-e engedély, s ha igen, melyik osztályon intézik? Ez volt tehát az idei ezredik felvilágosítás témája a Nyír­egyházi Városi Tanács tá­jékoztató irodájában. Aki az ezer tanácsot, út­baigazítást, felvilágosítást adta: Földesi Mihály, az iro­da vezetője. Amikor a városi tanács két évtizede megala­kult, fél éve már az appará­tusban dolgozott. Azóta is ismer itt mindenkit, tudja pontosan, mit, melyik osztá­lyon, ki intéz. Az építési, fejlesztési ügyekben — régi beosztása alapján — maga is jól tájékozott. Pedig nem könnyű a dol­ga. Mindenki siet, és az is természetes, hogy mindenki­nek a saját ügye volna a legsürgősebb, a legfontosabb. S ha valaki panasszal jön, sokszor ingerült. Az ügyek pedig sokszor nagyon bonyo­lultak, és nemcsak a parag­rafusokra van szükség, ha­nem emberi szóra, megértés­re is. Néhány példa az utóbbi napokból. LAKBÉR. Egy idős nő a Honvéd utcáról. Hatszáz fo­rint nyugdíjat kap, kétszáz forintot fizet lakásért, de a tulajdonos kevesli. Vajon igényelhet-e tanácsi lakást, s ha igen, van-e remény, hogy valamilyen lakáshoz Még az idén több, mint há­romszáz boldog lakástulajdo­nos költözhet Nyíregyházán az Északi körút Kossuth ut­ca és Öszőlő utca közötti sza­kaszának új házaiba. S a háromszáz boldog családból hamarosan ugyanennyi mér­gelődő, panaszkodó ember lesz, ha a szép beépített konyhában ránéz a gáztűz­helyre. Mert azon nem főzhet ebédet, nem melegíthet va­csorát, hiába gyújtja meg a gyufát, nem lobban lángra a gáz. A vezetékbe csak az év utolsó napján kerülhet gáz — •ha mindenki eleget tesz vál­lalt kötelezettségének. „Ök még jól jártak, hiszen van fűtésük” — sóhajthat fél az, aki az Ószőlő utca vé­gén a kényelmes, hatlakásos társasházakban kapott új Otthont. Az itt épült 60 la­kásnál ugyanis gázfűtésre tervezték az épületet, de gázt ők sem kapnak az idén. „Mi­vel fogunk fűteni” — kérde­zik. A lakások, s a hozzá tartozó közművek építtetője a Nyír­egyházi Városi Tanács. A ki­vitelezési gondok is itt je­Hogy miért keletkezett a harag, azt ma már nehéz lenne eldönteni, de akárme­lyik véleményt fogadjuk el, egyformán nevetséges a rossz viszony oka. Az egyik állítá­sa szerint azért lettek hara­gosak egymással Nyíriék és Csizmárék, mert — s ezt többek megerősítették — Csizmámé nyáron a háza ud­varán fürdőruhában járkált, s a férjét féltve ezt nem néz­te jó szemmel Nyiriné, s mindennek elmondta szem­ben lakó szomszédasszonyát. így aztán a két család kö­zött napirendre kerültek a villongások, amelyekről a tiszadobi Kalapács utca kör­nyéke tudott. Augusztus ele­jén Nyíriné és a lánya, illet­j üssön. A kérdés lényege ez, de ilyenkor (ha az ügyintéző nem rideg, nem hivatalos és nemcsak rutinból végzi a munkát — és Földesi Mihály nem ilyen hivatalnoktípus) sok emberi problémát is el­mondanak, ami az előzmé­nyeket illeti, s nem nélkü­lözhetők a mostani gondok sem. ■ Vagy egy másik friss eset: a Dohány utcán lakó egyik lakástulajdonos azt kérdezte, tataroztathatja-e lakását, nem bontják-e ott hamarosan az utcasort. Előkerült a vá­ros ötéves terve, a térképek. 1975-ig nem bontják azt a részt, tehát érdemes tataroz­ni. Szintén hasonló építési ügyben kellett részletes ma­gyarázatot adni egy Közép utcai lakosnak. A városren­dezési tervek miatt ugyanis a lebontásra ítélt házsoroknál nem adják meg egyszerűen a korszerűsítési engedélyt, kü­lönböző kikötéseket tesznek. KIÉ A HÁZ? Természete­sen vannak sokszor visszaté­rő témák is. Amikor például megjelent az új lakásrende­let, naponta tucatnyian ke­resték fel a tájékoztató iro­dát, hogy saját esetükre konkrét felvilágosítást kapja­nak. Ugyanígy megnöveke­dett az érdeklődés a telek- rendeletek nyilvánosságra hozása idején is. Időnként adódnak azonban komplikáltabb esetek is. Ami­kor nemcsak a tanácson kell intézkedni. Nemrégiben pél­dául egy háztulajdonos kilé­lentkeznek először, kezdve a megfelelő vállalkozó keresé­sénél, a határidők megállapí­tásán át folytatva a külön­böző akadályközlésekig. Az Ószőlő utcai gázvezeték építésénél például a kivitele­ző csőszerelőipari vállalat anyaghiány miatt nem tudta végezni a munkát. A tanács elnökhelyettesének kellett csöveket szerezni, hogy a he­gesztést folytassák (!). A la­kások gázellátására a tröszt vezérigazgató-helyettesétől kapott ígéretet, hogy ideigle­nesen gázpalackot is használ­hassanak, A távfűtési gerincvezeték építésének befejezése most már igen sürgős, hiszen mű­szakilag átadták a miskolci házgyár elemeiből épült el­ső, 101 lakásos házgyári há­zat. A kevés hiánypótlást ok­tóber közepére elvégzik. Ugyancsak elkészült az 56 lakásos blokkos épület is. A megyei építőipari vállalat végzi a távfűtő vezetékek sze­relését, s előreláthatólag a fűtési idényre elkészülnek. ve Csizmámé és barátnője között már nemcsak szóbeli nézeteltérésre került sor, ha­nem jó alaposan meg is ci- bálták egymást. A dolog vé­ge az lett, hogy a bíróságra bízták a döntést kettőjük ügyében. Augusztus 6-án este azután a férfiak is igyekeztek pon­tot tenni e nem mindennapi okból keletkezett haragos vi­szonyra. Ezen az estén Csizmár Jó­zsef az esti tv-film után át­ment a közelben lakó tanács­taghoz, akivel a járdaépítést beszélték meg. Közben ott haladt el mellettük Nyíri Jó­zsef, aki a munkából tért hazafelé, de nem állt meg, csak az utcájuk bejáratánál téről érdeklődtek Földesi Mi- hálynál. Az egyik Vasvári Pál utcai ház ugyanis évek óta üresen áll, tulajdonosa nem lakik itt. Aki ezt meg­tudta, szeretné felvenni a kapcsolatot azzal, akié a ház, s szeretné a lakást bérbe ven­ni. Néhány telefonbeszélge­tés, tájékozódás után ponto­san útba tudta igazítani az érdeklődőt, hol kaphatja meg a szükséges felvilágosítást. EGY KÜLFÖLDI. A közel­múltban azonban a nagy helyismeretre is szükség volt. Egy NSZK-ból érkező fiatal házaspár — ekkor jártak elő­ször Magyarországon — olyan ismerőseik iránt érdeklőd­tek, akik régen itt éltek a városban. Földesi Mihály tősgyökeres nyíregyházi, mégis segítséget kellett kér­nie. Végül eredménnyel járt a kutatás: pontosan kö­zölték a keresett nyíregyházi lakosok leszármazottainak balatonföldvári címét. Már ennyi példából is ki­tűnik : célszerű volt létre­hozni az irodát, azóta keve­sebb ügyfél jár tájékozatla­nul a tanácshoz. És ez kimé-* li nemcsak a tanácshoz for­duló lakosság, de az ott dol­gozók munkaidejét is. Földesi Mihály pedig, aki gyakorlati ismerője a város­nak, maga is tanácstag, szí­vesen végzi a munkáját. Sok emberrel elsőként ke­rül kapcsolatba a tanácson — s örül, ha ügyük zökke­nőmentesen, gyorsan elinté­ződik. M. S. A másik részen, az Ószőlő utcában a fűtésre más, ideig­lenes megoldást kell találni. Vagy olajkályhákkal, vagy hordozható cserépkályhákkal oldják meg a szobák fűtését, mégpedig úgy, hogy a kály­hák beszerzése nem kerül pénzbe az itt lakóknak, azt a tanács és az ingatlankezelő vállalat intézi. A csőszerelő vállalat csak hegesztőkkel, gázszerelőkkel rendelkezik, külön gondot je­lent az árkok kiásásához ki­vitelezőt találni, aki teljesíti a csőszerelők kívánalmait. Többek között ez akadályoz­za nagymértékben az Északi kőrútnál és az Ószőlő utcá­hoz vezető csöveknél a mun­kát. A december végi határ­idő is bizonytalanná válhat a gyakori anyaghiány, néhány tervezői hiba, a sok akadály­közlés miatt pedig a vá­roslakó nem azt nézi, hogy milyen akadályok vannak, hanem, hogy nem halad a munka. várakozott Csizmárra. Csizmár hamarosan elkö­szönt, s ő is indult hazafelé. Az utcasarkon megállította őt Nyíri, s kérdezni kezdte a feleségekről, hogy mi problé­májuk van egymással. A dologból persze szóvál­tás lett, és kölcsönösen a másik szemére vetették: mi­kor és hogyan vétkezett egyik család a másik ellen. Csizmár már véget akart vetni a beszélgetésnek, s az­zal, hogy majd elintézzük ezt, elfordult, hogy induljon hazafelé. Ekkor azonban Nyíri ki­rántotta a kezét a zsebéből és késsel csapkodott Csizmár felé. Csizmár a szúrás miatt érzett fájdalmában felkiál­Van, amikor a vendég így jellemzi az éttermet vagy presszót: másodosztályú, de huszadrangú hely. Van az­tán olyan is, amikor így szól: Csak másodosztályú, de... És itt rendszerint egy csettintés következik. Hogy is állunk mi, Sza­bolcsban a vendéglátóhelyek osztályaival, s megfelelnek-e az osztályuk követelményei­nek éttermeink, presszóink, bisztróink? Lényegében ez volt a fő témája annak a vizsgálatnak, melyet a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya végzett csaknem száz (!) üzletben. A vizsgálatot az is szüksé­gessé tette, hogy 1968 óta vállalati hatáskörbe tartozik a vendéglátóhelyek megfelelő osztályba sorolása. Országos tapasztalat volt az elmúlt években, hogy a vállalatok jól kihasználták e lehetősé­get, sőt, néha túl jól és gyak- ‘ran „felminősítettek” olyan éttermeket is, amelyek erre nem szolgáltak rá. Ennek az az oka, hogy az osztályba so­rolás javítása — amely gyakran nem jelentett egye­bet „előkelősítésnél” — egy­ben árkategóriát is jelent: a magasabb osztályban drágáb­bak az árak. Hiányos választék Ilyen tendencia megyénk­ben nem volt. Ez bizonyos mértékig jó, de egy kis ru­galmatlanságot is jelez. Jó a vendég szempontjából az, ha két olyan éttermet, mint az Aranyszarvas vagy a Kör­úti másodosztályúnak ítél a tulajdonosa, — pedig maga­sabb minősítést is kaphattak volna — a feltételeket telje­sítik. Nem túl jó azért, mert a magasabb osztályban köve­telmény a színvonal megtar­tása, — így csak dicséretes önvállalás. Leminősítés már volt me­gyénkben: a mátészalkai és gávavencsellői szövetkeze­tek halászcsárdáját, illetve falatozóját sorolták alacso­nyabb osztályba. Mindezek csak azért érdekesek, mert egy ilyen áttekintésnél lát­szik, mennyire hiányzik a megye ellátásában a minősé­gi vendéglátás. Mindössze három I. osztályú hely van, s ezek meg is felelnek a kö­vetelményeknek, — de egyik sem étterem. Osztályon felü­li hely nincs. Valamit javíta­ni fog a képen a Szabolcs Szálloda megnyitása, de az is csak a megyeszékhelyen. A II—IV. osztályú helyek közül a lehetőséghez mérten keveset foglalkozik a vizsgá­lat az alacsonyabb osztályú­nkkal. Ennek az az oka, hogy ott nem alakultak ki még pontosan az üzemeltetési kö­vetelmények, áz elvárások az üzletekkel szemben. A vizsgálat egyik legfonto­sabb megállapítása, hogy a II. osztályú helyek kinézete kifogásolható. Gyakori az tott, s mindketten hazamen­tek. Csizmár a saját lábán ment orvoshoz, bár útközben néhányszor megtántorodott. Az orvos az elsősegély után kórházba utalta, s mentővel be is szállította. Ez volt Csizmár szerencséje, mert a hátán kapót szúrásnál a kés behatolt a mellüregbe és ott légmellűséget idézett elő, és veszélybe került az élete. (E sérülések a gondos és gyors orvosi beavatkozás hiányá­ban gyakran végződnek ha­lállal.) Nyíri József 43 éves tisza­dobi tsz-fogatost letartóztat­ták, s az ügyben a napokban fejeződött be a vizsgálat. A Szabolcs-Szatmár megyei fő­ügyészség ellene szándékos emberölés kísérlete miatt vádiratot nyújtott be a me­gyei bírósághoz. Az ügy tárgyalására hama­rosan sor kerül. K. I. árlapok hiánya, vagy a vá­lasztékhiány. Ebből a szem­pontból különösen az eszp­resszók és cukrászdák süte­mény-, fagylalt- és szeszmen­tes italok választékát tartják gyengének a vizsgálatban részt vevők. Tisztaság szem­pontjából pedig csak a szö­vetkezeti üzletek feleltek meg a követelményeknek. Bisztró élei nélkül Külön említést érdemelnek a manapság erősen elterjedt úgynevezett bisztrók. Azért írtuk, hogy „úgynevezett”, mert ezek az üzletek valójá­ban italboltok. Hét ilyen fa­latozót, bisztrót vizsgáltak. A választék szinte mindenütt csak a szeszes italra terjed ki, meleg ételeket egyáltalán nem tartanak, legfeljebb egy­két konzerv jelenti, hogy al­kalomadtán enni is lehetne. Volt olyan szövetkezet, amelynek három falatozójá­ban egyetlen falat ételt sem tudtak kiszolgálni. Hasonló a helyzet a tsz-ek által nemrég nyitott új kis­vendéglőkben vagy falatozók­ban is: ételt nem árusítanak. Még ott sem, ahol pedig in­duláskor volt. Másrészt pedig a legtöbb tsz-üzletben telje­sen szakképzetlen gárda dol­gozik. Bár ezek a gondok nagy­részt azért is adódnak, mert az érintett kereskedő cégek a karbantartási költségeken próbálnak megtakarításokat elérni, a kereskedelmi osz­tály ezúttal pyereségelvonás- ra nem tett intézkedést. Más Alig több, mint egy esz­tendeje hangzott el a beje­lentés: az újjáépítéssel egy- időben az Országos Vízügyi Hivatal központi beruházásá­ból 134 millió forintos költ­séggel megoldja az árvíz súj­totta Szatmár-vidék 20 köz­ségének közműves vízellátá­sát. A tervek alapján az év végére elkészülő közel 120 kilométeres csőhálózat a programban szereplő vala­mennyi községbe vizet juttat. (A 21. község Szamosszeg lesz, ahol e vízművesítési program keretében, illetve annak költségeiből vízmű épül. A munkálatokat ott jö­vőre kezdik.) Kilenc megyéből dolgoztak, illetve dolgoznak most is a víz- és csatornamű vállalatok a kutak és a hálózat építésén. A községek saját erejükből még évtizedek múlva sem tudták volna megoldani ezt a nagyarányú vízművesítést, hiszen e vízszegény tájegysé­gen mélyről, nagy költséggel nyerték az egészséges, jó ivó­vizet, s a vezetéképítés is rendkívül drága. A terveknek megfelelően 1070-ben már kilenc község­ben: Panyolán, Kisarban, Fe­hérgyarmaton, Jánkmajtison, Csengersimán, Szamossályi- ban, Kisszekeresen, Méhtele­ken és Győrteleken befejez­ték a hálózat és az alapvízmű építését. Csengerben és Tu- nyogmatolcson — ahol még az árviz előtt törpevízmű- társulás útján kezdődött meg a munka — az állami beru­házásból az új településekhez is eljuttatták a vezetékes vi­zet. Az elmúlt év végéig pél­dátlanul rövid idő alatt ti­zenhárom kutat fúrtak, ame­lyek közel 4 ezer köbméter vizet szolgáltatnak naponta; kiépítették a hidroglobusz- hálózatot, valamint a veze­tékrendszer felét. Ezek a lé­tesítmények képezték az alapját a további nagy mun­kának, amellyel 1971-ben intézkedésekre azonban sor került, s remélhetőleg ezek nem is maradnak végrehaj- tatlanul, még akkor sem, ha az osztály egy-egy feladat el­végzését csak javasolja. Besorolás nagyobb szigorral Elrendelték például a ven­déglátóipart vállalat 40. szá­mú cukrászdájának festését, bútorzatfelújítását és hason­lókat. mert a jelenlegi állapot szerint a cukrászda a II. osz­tályú besorolásnak nem felel meg. A szövetkezeti szektor­ban öt üzlet általános felújí­tását rendelték el. Emellett a külsőre is adni kell: a válla­latnál 6, a szövetkezeteknél húsz üzlet külső tatarozását kell elvégezni. A szövetkeze­teknél 15 bolt bútorzatának cseréje vagy megfelelő kar­bantartása szükséges. Ezekből az intézkedések­ből az tűnik ki, hogy általá­ban az osztálynak megfelelő üzemeltetés minden üzletben biztosítható lenne, csak kö­rültekintés, gondosság szük­séges hozzá, s az, hogy épp ezek a költségek azok, ame­lyeken aligha szabad takaré­koskodni. Különösen akkor nem, ha az osztályba sorolás követelményeiről tervezett jogszabály napvilágot lát, mert bizonyosnak látszik, hogy az nem engedni fog az elvárásokból, hanem szigorí­tani fogja azokat. Jobb erre idejében felkészülni. újabb 11 községben: Kér- semjénben, Nábrádon, Nagy- arban, Penyigén, Csegöldön, Darnón, Hermánszegen, Nagyszekeresen, Zsarolyán- ban, Géberjénben és Fülpös- darócon is hozzákezdhettek a csőhálózat lefektetéséhez. Az egész 120 kilométeres háló­zatra összesen 189 közkifo­lyót helyeznek el, hogy min­denki hozzájusson a jó ivó­vízhez. A legnagyobb munkát Fe­hérgyarmaton végezték, ahol tavaly 8 és fél kilométer, az idén közel 16 kilométer há­lózat épült, Jánkmajtison és Csegöldön, ahol a tervek sze­rint több, mint 7 kilométer hosszú a vízvezeték. Ahogy a vízművek épültek, megkezdték a víz bekötését is. Több száz újjáépült lakás­ban folyik már víz a csap­ból, ezt a munkát is folyama­tosan végzik. Több községi tanács a la­kosság sürgetésére kérte, hogy a tervezetteken kívül más utcákba is vezessék be a vizet. Az illetékes megyei szervek nem zárkóznak el a kérések teljesítésétől. Ha a vízművesítési program építé­si költségeinek elszámolása után marad pénz, ázt ilyen kisebb bővítésekre költik. Ál­lami fedezet hiányában azon­ban a községeknek 'saját ere­jükből kell megoldaniuk a már meglévő hálózat további bővítését. Ez az alaprendszer kiépülése után már kisebb költséggel is elvégezhető. Az év végére megvalósuló vízműprogram több, mint 30 ezer embert érint. Ez nem csupán az ivóvízszolgáltatás gondját oldja meg ezekben a községekben, hanem az érin­tett lakosság kulturáltabb életfeltételeinek alapjait is megteremti. Alig másfél év alatt Szabolcs-Szatmárban 11-ről 17 százalékra nőtt a közműves vízellátásban ré­szesülő lakosság aránya. K. E. Késik a szerelés, de... Nem lesznek íűtetlen lakások 4 az Északi körúton L. B. Befejeződött a nyomozás Bonyodalmak egy bikini miatt . ) Kun István Jó ivóvíz harmincezer embernek Év végére elkészül a 120 kilométeres vezetékrendszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents