Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
4. oldal KELET MAOYARORSZÁf? 15/71. október 28. Korunk mezőgazdasága Górékban és silókban A kukorica korszerű betakarítása és tárolása Mi így csináljuk Háromszáz hold kertészet 80 emberrel Tapasztalatok a nyíregyházi Dózsa Isz.böl HÓI,DÁNKÉNT 300 MÁZSA SÁRGARÉPA TERMETT. BRIGA ERZSÉBET ÉS TÁRSAI, SZÉPEN FEJTEIT SÁRGARÉPÁKAT EMELNEK KI A FELLAZÍTOTT TALAJBÓL. SAJÁT SZERKESZTÉSŰ KIEMELŐVEI, SEGÍTIK A SÁRGARÉPA-BETAKARÍTÁST. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI) A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet valamikor, több mint 20 évvel ezelőtt, konyhakertészeti profillal kezdte működését Annak idején néhány bolgárkertész kezdte — jobban mondva folytatta — itt a kertészkedést. Az 50-es években még a Csörgedeztető, lapátos öntözésijei, teljes kézi munkával végezték a kertészeti termelést. Ma már nagyüzemi szinten több, mint 300 holdon termelnek konyhakerti növényeket és 150 holdon konzerv- borsót. Azzal a céllal kerestük fel a termelőszövetkezetet, hogy megtudjuk, hogyan birkóznak meg itt a város szélén ezzel a hatalmas területtel. A kérdésekre Majoros Ferenc főagronómus és Ács Zoltán kertészagronómus adták meg a válaszokat. * A máshol nem mindenütt sikerrel termesztett konzerv- borsó a Dózsa Termelőszövetkezetben évek óta jövedelmező. Jövedelmező. mert magas termésátlagot érnek el és a gépesítéssel csökkentették a ráfordítást. Az utóbbi két évben kifejtett zöldszemes állapotban 16. illetve 22 mázsás holdanként! hozamot értek el. A gondos talaj-előkészítéssel, az időben végzett korai vetéssel és sűrű tőszámmal érik el ezt a nagy termést. Alapvető tényezőként említik a holdanként felhasznált 150 kilogramm vetőmagot (sok helyen 100— 120 kilogrammot vetnek). A másik lényeges dolog, vegyszerrel megoldották a vete- mény teljes gyomtalanítását. A szövetkezet gépészei olyan módosítást végeztek a vegyszerkiszóró gépen, hogy az egy menetben szórja a vegyszert és be is keveri azt a talajba. Ez azért lényeges, mert a napfény hatására a vegyszer gyorsan bomlik és ha nem azonnal takarják a talajba, nem fejti ki a várt hatást. A vegyszerezést nemcsak a borsóvetésben, hanem szinte valamennyi konyhakerti növénynél, a szántóföldi termesztésben és a gyümölcsösben is alkalmazzák. A jelentős borsótermesztésen túl 300 holdon végeznek konyhakertészeti termelést a Dózsa TermélőszövetlkeMv 34 őszi takar m ányárpa A nemasítési adatok: hatsoros őszi takarmányárpa. Származás: Kiválasztás a Béta 40 X Algerian keresztezésből. A keresztezés éve: 1960. Az állami elismerés éve 1970. Termesztési körzet: A sörárpavidékek kivételével az ország egész területe. Botanikai leírása: Tavaszi fejlődése igen gyors. Levélze- te dús, sötétzöld. Az alsó levelek felállók, a felsők szétállók. A szár középmagas. A szárcsomók alakja négyzetes, színe zöld, a legfelső levél és a kalász közötti távolság változó. A kalász nagy A pelyvalevél piros, rövid, szőrös, szálkája pedig hosszabb, mint a pelyvalevél. Gazdasági tulajdonságai. Eghajlatigény. Nem igényes, a szárazságot jól bírja. Talajigény: Minden árpatalajra alkalmas Télállóság: emelkedőén jó. Betegségrezisztencia: A porüszög, és a fedettüszög csak kis mértékben fertőzi Bokrosodóképes- ség: Kiemelkedően jó, ezért közepesein sűrűre, 480 csízeiben. A másodvetésekkel ennél jóval több a konyhakertészeti, hiszen a borsó után jelentős területen ültetnek késői zöldségféléket. A zöldségtermelést szerződéssel biztosítva a konzervgyár részére és a MÉK-en keresztül városi ellátásra végzik. Mivel jelentős szerepe van a szövetkezetnek a városellátásban, sok növényfélét tér. mesztenek, ez évben ezek száma 22. Természetesen a jelentősebb növényeket nagyüzemi szinten és területen 40—50 holdas táblákon termesztik, mint például a sárgarépát, paprikát, paradicsomot. karfiolt és zellert. Ekkora területet csak géppel és vegyszerrel tudnak rendben tartani. Például a jelenlegi munkaerővel a 40 hold sárgarépájuk kézzel, a fagyok előtt egyáltalán nem lenne felszedve. Hiszen holdanként 300 mázsa termést takarítanak be, ami 12 ezer mázsának felel meg. A gépészek hasonló lazító szerkezetet készítettek, mint amilyet korábban a cukorrépa- termesztésben használtak. Az MTZ-traktorra szerelt lazító után könnyedén szedik össze a sárgarépát. Régen a konyhakerti termesztésben 2—3 embert számoltak egy hold ellátására. Most a Dózsa Termelőszövetkezetben a több, mint 300 hold kertészetet 80 ember — 90 százalékban lányok, asszonyok — látja el. A talajmunkát, vetést, palántálást, gyomirtást, növényvédelmet és a szedés egy részét is gép végzi. Csak egyik-másik növénynél kell egy-egy gazoló kapálást végezni. Nem fenyeget az a veszély, ami korábban nem egyszer előfordult, hogy a talajt jól előkészítették, a vetést, palántálást sikeresen elvégezték, de a gyommal nem tudtak megbirkózni, ezért az egész addigi munka kárba veszett. Ilyen gondoktól ma már nem kell rettegni, biztonságosan lehet tervezni a kertészetben. Az idén 4,7 millió forintot terveztek a kertészetben. Előreláthatólag ezt 2 millió forinttal túlteljesítik. Pedig nem terveztek alacsonyan, hiszen sárgarépából holdanként 160 mázsa volt a tecra/m! kell vetni. Szalmaszilárdság: Hasonló a köztermesztésben lévő ősziárpa- fajtákéhoz. Érésidő: Néhány nappal korábbi a köztermesztésben lévő ősziárpafajták- nál. Termőképesség: Kiváló, ami főleg szárazságtűrésén és nagy ezerszemsúlyán alapul, őszi takarmányárpa: Minősége kis héjtartalma és nagy fehérjetartalma következtében jó. Mv 41 tavaszi sörárpa Nemesítési adatok: Kétsoros tavaszi sörárpa. Származás: Kiválasztás az MK 42 X Firlbecks Union keresztezéséből. A keresztezés éve: 1962. Az előzetes elismerés éve: 1971. Termesztési körzete: A sörárpavidékek, elsősorban az MFB 104 helyett. Botanikai leírás: Szárazságtűr ő jellegű Szára közepesen vastag, a szárcsomók pirosak. Levélzete középzöld színű, lehajló. A legalsó levélhüvely csupasz, a legfelső levél rövid, keskeny és virágzáskor elálló. Az orsótagok trapéz alakúak, a pelyvük, de a tény 300 mázsa. Paradicsomból szintén 160 mázsát terveztek és 200 mázsáit szedtek le. Ez a néhány adat is jól bizonyítja, a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben megtanultak nagyüzemi módon is konyhakerti növényeket termeszteni. (Cs. B.) valevél kívül csíkban hosszú- szőrös, a pelyvalevél szálkája rövid, pirosas. A szemtermés középhosszú és finom pelyvájú. Tulajdonságai: Éghajlatigénye. A sörárpa éghajlata, de a kevésbé csapadékos vidékeken is termeszthető. Ta- lajigénye: A sörárpatalajokat kedveli, de gyengébb talajon is eredményesen termeszthető. Lisztharmat- és porüszög- rezisztencia: Lényegesen jobb, mint az MFB 104 fajtáé. Bokrosodóképesség: Jól bokrosodik, ezért 480 csi- ra/mJ-re kell vetni. Szalmaszilárdság: Jobb az MK 42 fajtáénál. Érésidö: Az MK 42 fajtáénál 2—4 nappal későbbi. Termőképesség: Kiváló és ez alkalmazkodóképességén, betegségrezisztenciáján és szárazságtűrésén alapul. Sörárpa: Gazdasági értéke jobb az MK 42 fajtáénál, ezért a fajtaválaszték bővíté sére alkalmas. A nemesítést és fajtafenn tartást a Magyar Tudorná nyos Akadémia Mezőgazdasá gi Kutató Intézete, Marton- vásár végzi. A magyar mezőgazdaság képekben (1945—1970) A magyar mezőgazdaságon belüli termelési viszonyok és a termelés színvonala a fel- szabadulás utáni negyedszázadban alapvető változásokon ment át. A fejlődést kívánja szemléltetni e mű újabb kiadása is: dr. Fazekas Béla bevezető tanulmánya számszerű adatokkal, az ágazatonként csoportosított képanyag élményszerű jelleggel. Az első kiadás néhány hét alatt elfogyott, a jel > tkező további igények mielőbbi kielégítése végett csak kisebb változtatásokat eszközöltünk, főleg a képanyag fel- frissítése révén. Világszerte — hazánkban is — egyre nagyobb a kereslet a jó minőségű marhahús iránt. Hogyan lehet gyorsabban, jobb minőségű marhahúst előállítani? Milyen fajtákat érdemes felhasználni a mennyiség növelése és a húsminőség javítása érdekében? Hogyan értek el rövid idő alatt jelentős narhahústermelési eredmények'-)' az USA-ban, Angliában, Franciaországban? Milyen tapasztalatokat szerezOrszágosan évente 200—250 ezer tonna szemes kukoricával egyenértékű vesztecéget okoz a kukorica késedelmes betakarítása és a nem megfelelő tárolása. Ez a veszteség leghatásosabban úgy csökkenthető, hogy a kézi betakarítást. a letört és megfosztott kukoricacsövek hagyományos kukoricagórék- ban való tárolását felváltják a gépi betakarítási és a korszerű tárolási módszerek. Kukoricatörés — új technikával A kukorica-betakarítás gépesítésére már több géptípust is kidolgoztak. A csőtörő gépek csak a csöveket törik le. a kukoricaszárat külön kell levágni utánuk. Ezek újabb típusai meg is fosztják a csöveket és így ejtik a gyűjtőtartályukba, vagy a mellettük haladó traktor pótkocsijába. A megfosztott kukoricacsövek közvetlenül tá- rológórékba kerülhetnek, vagy előszárítás után jutnak tárolóba, de korszerű tárolásnál morzsológépen engedik át a kukoricacsöveket és a lemorzsolt kukoricaszemeket tárolják. A betakarító gépek másik csoportját képezik az úgynevezett kukoricakambájnok. Ezek szárastól vágják le a kukoricát, a szárról letörik a csöveket, majd a szárat felszecskázzák, s vagy a földre szórják, hogy beszántvg trágyapótló szerves anyagként hasznosuljon, vagy pótkocsira fújják, melyekkel a silógödrökhöz szállítják, mert a szemtermésnél két-három- szorta több szártermésnek is van bizonyos takarmányérté- ke. ha közvetlenül a törés után silózzák. Ugyanakkor a letört csöveket a kombájnok megfosztják. lemorzsolják és a morzsolt kukorica kerül a gyűjtő tartályba. A kombájnok akkor morzsolnak legtökéletesebben, ha a szemek nedvességtartalma 26— 28 százaléknál már nem magasabb. A kukorica-betakarításban gabonakombájnok is hasznosíthatók. A szakemberek kialakították a kombájn vágószerkezetének helyére szerelhető csőtörő adaptereket, és az ezekkel felszerelt gabonakombájnokkal ugyanúgy betakarítható a kukorica. mint a kükoricakombáj- nokkal. Meleg légáramban A törés után közvetlenül lemorzsolt kukoricaszemek nedvességtartalma olyan magas, hogy csak szárítás után tárolhatók romlás veszélye nélkül. Ehhez különböző szárítási eljárásokat dolgoztak ki. Ezek közül leggyakoribb megoldás. hogy sík padozatú helyen vékony rétegben elterített kukoricaszemekre olaj. gáz. ritkábban elektromos fűtésű, nagy teljesítményű ventillátorral felszerelt hőlégfúvóból meleg. tek a Szovjetunióban a santa gertrudis fajtatiszta tenyésztésével és fölhasználásával haszonállat-előállításra ? Ezekre a kérdésekre ad választ a Szovjetunió földművelésügyi miniszterének, Mackovicsnek a könyve, amely magyarországi viszonyokra vonatkozó adatokkal kiegészítve kerül az olvasók kezébe. A magyar szakemberek számára a könyv elsősorban azért jelentős, mert számos száraz levegőt fújnak mindaddig. amíg annyira lecsökken a szemek nedvességtartalma. hogy a gabonához hasonlóan zsákokban vagy ömlesztve lehet tárolni. A korszerűbb szárítóberendezésekben a kukoricaszemek a meleg légáramlattal együtt haladnak, amíg a kívánt mértékűre csökken a nedvességtartalmuk. majd alacsony hőmérsékletű hűtő légárammal szembe haladva lehűlnek, és így kerülnek ki a szárítóberendezésekből. Ezeknek a korszerű szárító- berendezéseknek a töltése, ürítése megoldható kézi munka nélkül, kaparószalag, szállító csigaszerkezet segítségével. Darált kukorica a silóban Tárolható még a szemes kukorica silózva is. sőt egyes szakértők szerint a negyven- százalékosnál nagyobb nedvességtartalmú szemes kukoricát olcsóbb silózni. mint mesterségesen szárítani. A lemorzsolt kukoricát durván megdarálják, a nedvességtartalmát rendszerint víz hozzáadásával 40—50 százalékra állítják be és így töltik silókba. Legjobbak a beton-, még inkább az előre gyártott elemekből könnyen összeszerelhető fémtartály silók. Az acéllemezből készített tartályok űrtartalma az 1000 köbmétert is elérheti, és műanyagbevonattal. ritkábban zománcozással védhetik a korrózió ellen. Mivel a töltésük pneumatikusan. erős légárammal, az ürítésük pedig csigaberendezéssel megoldható. ha közvetlenül a felszállóhely közelében állítják fel ezeket a kukoricasilókat, például a baromfiólak, a hízóállatok istállói mellett, nincs szükség rakodásra, zsákolásra. hanem kézi munka nélkül, teljesen gépesítve végezhető el a takarmányadagolás. Vizsgálják a még teljes érés előtt letört csöves kukorica silózásának lehetőségét is. A teljesen érett kukoricát csövesen viszont csak úgy lehet kielégítő eredménnyel silózni. ha sikerül rendkívül apróra, körülbelül kukoricaszem nagyságúra felaprítani és ezt a szem—csutka keveréket töltik silókba. Lehet egyszerűbb, például burgonyatárolás számára épített silókban is tartósítani a kukoricát, csak légmentesen zárható siló legyen. Ugyanis csak a légmentesen lezárt silóban várható, hogy a berakott kukoricában a megüiepedés után meginduló erjedési folyamat során keletkező széndioxid felhalmozódjon. miközben az oxigéntartalom lecsökken, és a felhalmozódott széndioxid a megfelelő időben lefékezze, maid megállítsa az erjedést. Különben rosszul erjed a silózott kukorica, ami legalább annyira káros, mintha az időjárás viszontagságainak kitéve, vagy magas nedvességtartalommal. esetleg egyéb helytelen módon tárolják. (K. L.) olyan szervezési, tenyésztési, haszonállat-előállító keresztezésre vonatkozó tapasztalatot, valamint új technológiai és takarmányozási módszert ad közre, amelyeket a hazai viszonyok figyelembevételével nálunk is megvalósíthatnak, illetve hasznosíthatnak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei, de hasznos tapasztalatokról, kutatási eredményekről kaphatnak képet a kutatók és a genetikusok is. » Uj kalászosfajták Szakkönyvtárunk A húsmarha tenyésztése
