Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

1871. OKTÖDer 27. KELET-MAGYARORSZAd %. <434 ÍGY PARTHATÁROZAT VEGREHA/TÁSA TUZSERON Javítani a munkásnők helyzetén TJ.T ISKOLA ZÁHONYBAN’. Október 27-én műszaki átadásra kerül sor hazánk ..ke­leti kapujában”, Záhonyban. Ekkor adják át rendeltetésének az új, 8 tantermes emeletes is­kolát, amit november elsejétől vehetnek birtokba a tanulók. (Elek Emil felvétele) Bakialórántház? — új címmel Az élet nem állt meg —Tervek és tettek a nagyközségben — Mi lesz az épületekkel? ÜJRA BEBIZONYOSO­DOTT: ha a megjelent párt- határozatok végrehajtását kellő figyelem kíséri, s idő­közben is vizsgálják, mit tet­tek megvalósításuk érdeké­ben, hol van még javítaniva­ló, akkor járnak el helyesen, következetesein. így tudják nyomon követni és idejében, az élet- és munkakörülmé­nyeknek megfelelően változ­tatni a tennivalókat. Nem lenne helyes rangso­rolni a párthatározatokat. Valamennyi fontos. Kiemelni mégis fontos és szükséges olyanokat, amelyek egy-egy üzem egész életét, fejlődését döntő mértékben befolyásol­ják. Ezt tette a Tuzséri ÉR­DÉRT Vállalat pártszerveze­te is, amikor megvizsgálta, hogyan érvényesül az. ifjúság és a nők helyzetéről szóló párthatározat. Mit tettek megvalósítása érdekében, milyen gondok akadályozzák az előrehaladást, miben kell sürgősen segíteni, s a jövőben milyen feladatok várnak meg­valósításra következetesebb érvényesítése érdekében. Ezek azért sem mellékesek, mert ez az üzem az elmúlt tíz esztendőben sokat fejlő­dött. Pontosan 10 évvel ez­előtt októberben még alig 40—50 ember dolgozott itt, s ma már 1700. Ebből 650 a fia­tal. 510 a nők száma. Jelen­tős szerepük van abban, ho­gyan alakul a termelés. És ez nem kevés. A Szovjetunióból imoortált fenyőáruk megkö­zelítik a 2 és fél millió köb­métert. Több százezer köb­méterre tehető annak a fe- nyőgömbfának a feldolgozása, átrakása, a fenyőfűrészáruk feldolgozása, faragott fa és ládaelemek termelése, amely e vállalatra hárul. FONTOS, HOGY E NAGY ÉS NEM KÖNNYŰ MUN­KÁT végzőket hogyan becsü­lik meg. Ezt vizsgálta a párt- határozat tükrében a párt- szervezet a legkülönbözőbb fórumokon. Ennek szellemé­ben készült el a vállalat öt­éves terve, kollektív szerző­dése, s rögzítették azokat a feladatokat, amelyek az itt dolgozó nők, fiatalok gazda­sági, szociális helyzetének ja­vítását célozzák. Bár még csak egy év telt el az említett határozat meg­jelenése óta, szembetűnő eredmények tapasztalhatók. Ezt bizonyítja, hogy javult a vezető testületekben a nők és fiatalok száma. Többen ke­rültek gazdasági vezető posz­tokra is. Megtalálhatók a párt- és a szakszervezeti ve­zetésben, van már több fiatal és női művezető, csoportveze­tő, diszponens, a műhelybi­zottságokban 40 nő, közöttük 18 fiatal van. Felülvizsgáltak olyan mun­kákat, ahol úgy látták, nem kapnak megfelelő anyagi el­ismerést a nők. Ennek ered­ménye, hogy ma már , az anyagmérő női dolgozóknak Elképzelem mekkora lehe­tett a meglepődés azon a né­hány évvel ezelőtti városi tanácsülésen, amelyen a Manda-bokori Turcsán And­rás így kezdte felszólalását: — Álmot láttam — szólt. — Szép álmot. Mentem, bal­lagtam a mbndai úton, mely­nek két oldalán nagyon szép, ikerablakos, kertes házakat láttam. Hirtelen arra ébred­tem, hogy a kövesúton az autóbusz majd elsodor. Csak annyi időm volt, hogy félre ugrottam előle. Elsuhant mellettem. Akik hallgatták, komolyan vették. Móricz Zsigmond a nagy magyar realista említi az Est, 1924. december 21-én megjelent Bokortanyán című riportjában; „már tizenkét évvel ezelőtt kétségbeejtett ez az embertelen, lehetetlen rendszer, s megírtam egy kunsági, fiatal házaspár ösz- szetűzésében a nő rettegését a szomszéd tálán, kultúra nél­küli, orvos, bába, iskola nélküli élettől...” Most az öreg Turcsán sza­vaiból azon a tanácsülésen kicsengett a kívánalom a jobb, a kulturáltabb élet alapbérét a korábbi 4 forint­ról 5-re emelték. (A régi dol­gozóké 6—8 forint.) S bár jú­nius 1-től az anyagmérő állo­mánycsoportnál átlag 50 fil­lér órabéremelést valósítottak meg, még ezt sem tartják ki­elégítőnek. Különösen a nők­nél vannak még aránytalan­ságok a bérekben. VANNAK OLYAN MUN­KAKÖRÖK, amelyekben nők nem dolgozhatnak. Ezt a kol­lektív szerződésben szereplő tilalmi lista igazolja. Itt azon­ban nem sablonosán .értel­mezték a párthatározatot. Ugyanis a tilalmi lista mel­lett megvizsgálták azokat a nehezebb munkaköröket is, amelyek ártalmasak lehetnek a nőkre. Ezeken a helyeken nőket nem foglalkoztatnak. A vállalatnál a fiatalkorú nőket, terhes és többgyermekes anyákat túlórában nem fog­lalkoztatnak. Gondosko­dás az is, hogy a határozat megjelenése óta hetenként az üzemi orvos rendelőjében biztosítják a terhes mamák ellenőrzését, egészségügyi el­látását is. Ugyanakkor az szb a nőbi­zottsággal megvizsgálta az egyedülálló nők és a sokgyer­mekes anyák életkörülmé­nyeit, szociális helyzetét. s ezek alapján segélyezte őket. Részükre 125 ezer forintot adtak. De talán még ennél is jelentősebb intézkedés volt, hogy felülvizsgálták: hol jut­hatnak magasabb keresethez, így történt intézkedés, hogy egyes gépsoroknál gépkeze­lőknek kizárólag női munká­sokat alkalmaznak, ahol töb­bet kereshetnek. Ugyanakkor biztosították a rövidebb mű­szakban való foglalkoztatásu­kat, s az éjszakai munka alól mentesítették őket. Tervezik, hogy az egyedülálló nők és többgyermekes anyák minden megteremtése után. Ezt sür­gette a tanyavilágban. „Nyírség. A kerék nem zö­rög, lágy homokon fut. Az útfél végig-végig és a nagy búzatáblák mezsgyéje akácal­lékkal.” — írja Móricz említett riportjában. És most, negyvenhét évvel később? Rozsrétről műút kanyarog Mandára. Ezen siklik a Vol­ga. Két oldalt kukoricatáb­lák, frissen szántott föld. Központi major. A Dózsa Tsz-é. Odébb az Egyesült Erő Szakszövetkezeté. Fosz- foreszkáló útjelzők kétoldalt. Baloldalt iskola. Villanyfény szűrődik ki. Az udvaron sze­mélygépkocsi. A tanító úré. Kertes házak suhannak el. Újak. Bennük villany ég. Előttünk az úton egy Wart­burg. Siska Andrásé, a szak- szövetkezet elnökéé. Fényt ünnepelni megyünk. A fiatal Szurócsák Pál a há­zigazda. Igazi bokortanyai kép. Hosszú, takaros, tiszta ház. Falait festőasszonyok héten megkapják a fizetett szabad szombatot. A pártvezetőség és az szb az intézkedési tervben java­solta egy 300 személyre alkal­mas mosdó-zuhanyozó, vala­mint egy bölcsőde építését. Erre nagy szükség van. Szin­te naponta sürgetik a nők, fiatalok. Jogos ez az igény, s megvalósítása halaszthatat­lan a negyedik ötéves terv­ben, hiszen a vállalat dolgo­zói 63 községből járnak be, s egészségügyi ellátásuk meg­oldatlan. Van bizonyos törekvés ar­ra is, hogy minél több fiatal és nő szakképzettséget szerez­zen, tanuljon. Az elmúlt ok­tatási évben 20-an végezték el a középiskolát, melynek csaknem fele nő volt. Az alapfokú szakmai továbbkép­zésen 34 fiatal nő vizsgázott eredményesen, míg segéd- gépkezelőd tanfolyamot 32 fiatal végzett. Ezek ellenére az a tapasztalat — állapította meg a pártvezelóség —, hogy a vállalatnál nem megfelelő a szakember-ellátottság és a középvezetők egy része nem rendelkezik a szükséges szak­ismerettel, szakképzettséggel. Megoldása érdekében a párt­ós a gazdasági vezetés azt ja­vasolja — ha lehetséges — kihelyezett faipari, vagy er­dészeti technikumi osztály lé­tesüljön. Ez sokat lendítene a vállalat gondján, a fiatalok és főleg a nők szakképzettsé­gének a megoldásán. SOK HASZONNAL JÁRT e párthatározat nyomán kez­deményezett vizsgálat. Több problémát máris megoldot­tak, máso'ua pedig ráirányí­tották a figyelmet, s intézke­dési terv készült. Most arra van szükség, hogy ezt is kö­vetkezetesen hajtsák végre. pingáiták. Hatalmas udvar. Tucatnyi sertés. Aprajától a kocáig. És sok-sok apró szárnyasjószág. Harmincket­tőben épült a ház. Nád a fedele. De benn már villany, mosógép. Egy ideig haszná­latlan volt, mert nem volt villany. Ide hozta élete pár­ját, Hulvej Ilonkát ifjú Szu­rócsák Pál. Ilonkáéknál már korábban is volt villany. Itt nem. Szokatlan volt. Most örül. — Vettem volna már tv-t is, csak azt nem tudtam, mikor gyullad ki a villany. — újságolja a házigazda. Itt van az öreg Turcsán is. örül a szíve S, amint meg­hallja, hogy elsejére ígér­ték az autóbuszjárat megin­dítását, megszólal: — Tudtam én. Bíztam ab­ban, hogy az álmom egyszer megvalósul. — Nem kell ezentúl a te­jeskannákkal a nyíregyházi Búza téri piacra cipekedni, karikázni — mondja valaki a vendégek közül. Az erdő szélén, a műúttól vagy kétszáz méterre egy el­hagyott fúrótorony áll, két szál dróttal körbekerítve. Te­tejéről, magasból hátha töb­bet látni. Az út túloldalán Baktalórántháza, a nagyköz­ség. Két pont emelkedik ki a kertekkel váltakozó házak sűrűjéből. Az egyik a gim­názium dombra épült tömb­je, a másik a fák övezte volt grófi kastély, ma tbc- szanatórium. A kastély és parkjának ter­peszkedése a központban, a még ma is megmaradt kő­fal, a vele szemben lévő, nagyságában is kicsinek lát­szó műemléktemplom: a múlt. A gimnázium, a tudás alapozója: a jelen. Jövőre pedig a dombon a mai való­ságnak egy újabb „fényes bi­zonyítéka” jelenik meg: a vízműhálózat csillogó hidro- glóbusza. Az elhagyott torony A fúrótorony a kőolaj- és földgázkutatás emléke. He­lyette 900 méter mélyen 45— 50 fokos meleg vizet találtak. A kutatók elmentek, csak a fúrótorony vasvóza ágaskodik a magasba. A víz a mélyben maradt, sok pénz kellene ah­hoz, hogy a felszínre hozzák. Mintha jelképe lenne az el­hagyott torony Baktának, a megszűnt járási székhelynek. Másfél éve még 17 községből jöttek ide az emberek ügyes­bajos dolgaikkal, ma a kö­zös tanács csak Nyírjákónak és Nyírkércsnek székhelye. Ám a mélyben — mint a fú­rótorony alatt — itt is szunnyadozhat energia, amit érdemes felszínre hozni, de ehhez is kell valami hajtóerő, Felkapja a fejét Siskáné. — Nem kellett eddig sem. Itt van a tejbegyűjtő. Iskola, bolt, orvos, kövesül, autóbusz. Uj élet bontakozik a tanyabokrokban. Kész van Manda rendezési terve. A rozsréti úttal szemben egy másik fut Manda felől. Csak másfél kilométernyi szakasz a kövezetlen. Ha az is meg­épül, összeér. Körbefut, be­hálózza. És akkor a mandai út mentén álmában látott házak is felépülnek. Ez az álma még nem való­sult meg Bandi bácsinak. — Pedig a fiatal házasok szutyongatnak bennünket Sis­kával. Intézkedjünk — szól Turcsán. — Jártam is benn a taná­cson. Bíztatnak. Láttam a terveket is — mondja Siska. — Soknak már itt az építő­anyag. Kértem az építési osz­tályon, legalább annak a négy traktorosunknak adja­nak egyelőre engedélyt a la­a községet szerető emberek lelkesedése. — Lesz itt minden, amire eddig nem volt épület — gondoltuk, amikor megszűnt a járás. Eltelt egy év, a bí­róság épülete üresen áll, a pártbizottság emeletes épüle­te is lakókra vár, igaz, már szétfagyott központi fűtéssel — sorolja egy helybeli. — Kisebb falunak is van bölcsődéje, nálunk még ez is probléma — panaszkodik egy fiatalasszony az OTP-fiók- ból. — Mint járási székhely alakult ki a háttér, ehhez igazították az elvárásokat az emberek — magyarázza Sza­bó Miklós tanácselnök — ebből adódnak a türelmet­lenségek. Akikkel szóba elegyedtem, mind egy kissé fájón, inge­rülten emlegette a gondokat. Itt élő emberek, akik saját bőrükön tapasztalják, ha lassú az ügyintézés, ha az „ez sincs, az is kellene" di­lemmája szorít Ami a ranggal jár Nagyközségi rangot kapott Baktalórántháza, nagyobb önállóságot az ügyintézésben, több jogkört a helyi elkép­zelések megvalósításához. — Csak pénz nincs hozzá — jön az ellenvetés. — Amelyik üzemtől kaphat­nánk, az nyíregyházi szék­helyű, oda fizetik a pénzt, amit az itteni munkások ter­melnek meg. Pedig nekünk is kellene óvoda, lakás. Magára maradt volna Bakta? így is mondhatjuk, de ak­kor ugyanúgy • magára ha­gyott a nyíregyházi járás másik nyolc nagyközsége, kásépítésre, akiknek feltét­len szükséges. Ki kellene már tűzni a házhelyeket, amelyeket a szakszövetkezet biztosít tag­jai részére. Kell a lakás. — Es sürgősen. Mert csak tanya ez. Némelyik házban nyolcan-tízen is élnek. A fia­talok szeretnének már külön költözni, élni a maguk életét. — magyarázza az álmot lá­tott Turcsán. ö bízik, hogy valóság lesz. És az ébredés kellemes. Móricz írta: „...Az máris szembetűnő, hogy a nyíregy­házi bokortanya valóságos falurendszer. Ä város körül 16 kilométeres körzetben 20— 30—50—60 házas tanyacso­portok. Közös iskolával, me­zőbíróval, bábával és társa­dalommal.” És ma? Tanácsi kirendelt­ség. Épülő új, tágas, szép házak. Bennük . villany, az udvarokon itt-ott kemence. Hűtőszekrény, személygépko­csik. Jól felszerelt iskolák. Uj világ már ez, ahol nem kell rettegniük a nőknek a szomszédtalanságtól, kultúra­nélküliségtől, mint Móricz Zsigmond idejében. Farkas Kálmán ugyanúgy belső bajokkal kei* lene küzdenie a kisebb-na* gyobb falvaknak. A ..magára maradt” helyett sokkal he­lyesebb, s ami lényeges, a valóságot jobban tükröző ki­fejezést lehet találni: ez pe­dig az önállóság. Amt nem­csak a tanácsi ügyintézésben kell, hogy jelentkezzék, ha­nem a gazdálkodásbeli füg­getlenségben, a helyi erőta pontosabb ismeretében, fi­gyelembevételében. Bakta, a község korábban csak várt, majd ad a járás, megterem­tik a feltételeket a járási szervek — most a nagyköz­ségnek nem várnia, hanem tennie kell, egyesíteni az erőket. (Tehették volna már ezt a volt járási épületek hasznosításában.) — A község problémái kö­zös gondokká váltak — jel­lemzi az új helyzetet Antal Lajos, a pártbizottság titká­ra. — A fő gazdasági mun­kánk most a társulások lét­rehozása. A másik probléma: a tanács mennyire tud élni az önállósággal. Nemcsak bírálnak — cselekednek is! Közben a helybeliek meg­győzésére is sok energiát kell fordítani. Építik a vízmüvet, mégis többen nem értik, hogy az ide fordított milliók nemcsak annyit jelentenek, hogy minden utcába eljut a jó ivóvíz. Ennél többet, a további fejlődés alapjait, a kulturáltabb életformát is je­lenti a vezetékes víz. Az ÁFÉSZ és két termelőszövet­kezet ABC-áruház építésére társult. A jövőre felépülő áru­ház szintén a helyieké lesz (még azé a tsz-é is, amelyik nem értette meg: közös ügy­ről van szó). A kereskedelmi hálózat három éve még a megyei átlag alatt volt Ma már behozták a lemaradást. Persze a lakosok nemcsak bírálnak, tesznek is a köz­ségért. A felajánlott 592 ezer forint értékű társadalmi munka helyett 865 ezer fo­rintnál tartanak. Ezt hallva már más szemmel nézem a baktai embereket. A község szélén, a sportpá­lyánál gyerekek gyülekeznek csapatostól. — Megyünk edzésre — kia­bálj ák érdeklődő társaiknak. Érthető, hiszen a baktai is­kola labdarúgócsapata a Pajtás Kupában az idén a második helyet szerezte meg az országban. Lelkesednek a gyerekele, ennek a kedvnek kell még jobban átragadni a felnőt­tekre. Nemcsak annyiban, hogy dolgoznak a sportpálya felújításán, hanem az össze­fogás más jeleiben is. Hogy néhány év múlva az elha­gyott fúrótorony ne magá­nyosan meredjen az égre, hanem alatta vidám fürdő- zők zaja hallassa — már strand építésére is jut. Addig viszont kell óvoda, bölcsőde, új művelődési ház, de épül­nek újabb lakások is. Lányi Botéit# F. K. — az új munkásoknak — az A GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT TI­SZA VASVÁRI ÜZEMÉBEN IGEN FONTOS SZEREPE VAN AZ ALKATRÉSZEK, ÖNTVÉNYEK GYÁRTÁSÁ­NAK. KÉPÜNKÖN: VÁRALJAI FERENCNÉ A VIASZ NEGATÍVOK CSOKROSÍTÁSÁBAN SZERZETT NAGY JÁRTASSÁGOT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Turcsán András álma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents