Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

*. otóa? KÉT ET MAOYARORS7ÄG 1971. október ÄE Alekszej Ko§KÍgin folytatja kanadai körútját Útban Vancouverből To­rontóba. a Kanadában időző Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök vasárnap öt órát töltött Alberta tartomány székhelyén, Edmontonban. il­letve annak környékén. Közvetlenül azután, hogy a kormányfő gépe Edmonton Namao nevű repülőterén va­sárnap délelőtt földet ért. Koszigin és kísérete útnak indult az onnan 28 kilomé­terre fekvő Fort Saskatche­wan felé, ahol meglátogatták a Sherrit—Gordon nikkelfel­dolgozó gyárat. Edmontonba való visszaté­rése után Koszigint Alberta miniszterelnöke. Lougheed látta vendégül ebéden. Az edmontoni Koszigin-lá- togatásnak kedves színfoltja volt, amikor Ivor Dent pol­gármester egy 38 kilós pézs- matulok-kölyköt adott át a vendégnek azzal, hogy az ál­latot az edmontoni gyerekek küldik moszkvai barátaiknak. Emellett „rendkívüli tisz­tesség” érte az Edmonton környékén élő Erminskin in­dián törzset, amelynek főnö­kei részt vettek a Koszigin tiszteletére adott ebéden. A szovjet miniszterelnök ugyan, is a törzs „tiszteletbeli főnö­ke” lett. Alekszej Koszigin Edmon- tonbpl kanadai útjának utol­só állomására. Torontóba utazott. A kanadai kormány. a Vancouver-szállóban vacso­rát adott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök tisz­teletére. A vacsorán Artur Laing, kanadai közmunkaügyi mi­niszter a szovjet kormányfő­höz intézett üdvözlő beszédé­ben a többi között a követ­kezőket mondta: — Az önök országának egy részében ugyanolyanok a földrajzi és az éghajlati fel­tételek. mint nálunk Kana­dában, Hatalmas területeink és óriási tartalékaink nagy1 szabású feladatok elé állítják mind a két népet. Koszigin válaszában a kö­vetkezőket mondotta: — A Szovjetunió a nem­zetközi együttműködés fej­lesztését a további fejlődés egyik legdöntőbb feltétednek tekinti. Nyilvánvaló. hogy ennek a célnak az elérését nem mozdítja elő. ha az ál­lamok zárt gazdasági csopor­tosulásokba tömörülnek. Ta­pasztalhattuk. hogy Trudeau miniszterelnök és a kanadai kormány építő módon közelí­ti meg a nemzetközi cserék és érintkezések kérdését — mondotta Alekszej Koszigin. s hozzáfűzte: azt szeretnénk, ha országaink népei a Csen­des-óceánon át baráti kezet nyújtanának egymásnak. Brezsnyev Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) Este a versailles-1 kastély­ban Pompidou elnök és fele­sége díszvacsorát adott Leo- nvid Brezsnyev és felesége tiszteletére. A díszvacsorán, amelyen a francia közélet 140 vezető személyisége vett részt, Georges Pompidou és Leonyid Brezsnyev pohárkö­szöntőt mondott. A díszvacsora után a Ver­sailles-! kastély színházában a szovjet vendégek a tisztele­tükre rendezett balettelőadá­son vettek részt. Szavazás előtt Kína felvétele az ENSZ-ben A New York-i ENSZ-szék- ház folyosóin és a küldöttek társalgójában hétfőn délelőtt derbymérkőzésre emlékezte­tő izgatott hangulatban folyt a tippelés és a végső „fej­számlálás” a kínai ENSZ- képviselet kérdésében hétfőn éjjel, vagy kedden sorra ke­rülő döntő szavazás esélyeit illetően. A Szovjetunió New York-i ENSZ-missziója ellen múlt szerdán elkövetett merénylet kapcsán kirobbant napiren­den kívüli vita következté­be hétfőn, magyar idő szerint este 8 órára kitűzött ülésre tolódott át Tunézia és Hon­duras felszólalása, valamint a három „utolsó szó jogán” elhangzó beszéd. Albánia, a tajvani rezsim, illetve az Egyesült Államok képvise­lőjének vitazáró beszéde után következnek a szavazás előt­ti szavazatindokló felszóla­lások. Ilyen irányú szándékát hétfőn reggelig 5 tagállam jelentette be. Mindezek elhangzása után kerülhet csak sor az első sza­vazásra, legkorábban magyar idő szerint a keddre virradó hajnali órákban. A szavazást megelőző találgatásokban a két szemben álló tábor egy­aránt saját győzelmét jósolja az amerikai ügyrendi javas­lat tekintetében. Senki sem vitatja ugyanis, hogy a kínai ENSZ-képvise- let érdemi vonatkozásában az albán határozati javaslatnak immár határozott többsége van a közgyűlésben. Éppen ezt a többségi akaratot pró­bálja ismét meghiúsítani az amerikai ügyrendi javaslat. Amely „fontos kérdésnek” kíván minősíteni minden olyan határozati javaslatot, amely a „Kínai Köztársaság” vagyis a tajvani rezsim kép­viselőjének eltávolítását írja elő. Az amerikai ügyrendi ja­vaslat elfogadásához elegen­dő a 131 tagállam szavazatá­nak egyszerű többsége, vi­szont „fontos kérdéssé” mi­nősítve Tajvan képviselőjé­nek eltávolítását, már a köz­gyűlés kétharmados többsége szükséges az ügy érdemi el­döntéséhez. A szavazást megelőző órákban mindkét tábor szó­vivői hangoztatták, hogy hoz­závetőlegesen 55—60 „biztos szavazatra” számítanak. Amennyiben ez igaz, mind­össze 10—20, álláspontját mindeddig titokban tartó tag­állam szavazatának megosz­lása fogja eldönteni ezt az ENSZ egész munkáját és jö­vőjét befolyásoló kérdést — egy ügyrendi manőver kap­csán. Kissinger Pekingben tárgyal A Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója vezette amerikai küldöttség tagjai hétfőn új­ból „felbukkantak” Peking­ben és folytatták tárgyalásai­kat a kínai vezetőkkel — je­lentette a Reuter iroda. Az amerikai delegáció tag­jai — mint már jelentettük — vasárnap nem mutatkoztak a kínai fővárosban. Gépkocsi­jaikat sem lehetett látni. To­vábbra is „rejtély” — állapít­ja meg az angol hírügynök­ség —, hogy a vasárnapi na­pot hol töltötték. A Boeing— 707-es típusú különrepülő- gép, amelyen a küldöttség Kínába érkezett, változatla­nul a pekingi nemzetközi re­pülőtéren van, s közeli útnak indítására szemmel láthatóan nem tesznek előkészületeket. Kissinger immáron hatodik napja tárgyal Pekingben Nixon amerikai elnök küszö­bönálló kínai látogatásáról. Decemberben ítélethirdetés Kairóban Kéthónapos tárgyalásso­rozat után vasárnap befeje­ződött az egyiptomi kormány és az Arab Szocialista Unió volt vezetőinek pere. Ali Szabri volt alelnököt és 89 társát a Hafez Badavi parlamenti elnök vezette há­romtagú különleges bíróság előtt az államügyész haza­árulással és más. politikai jellegű bűnök elkövetésével vádolta. Kilencükre halál- büntetést kért. A bíróság, miután a per tárgyalási részét lezárta, be­jelentette. hogy az Ítélet ki­hirdetésére december 9-én kerül sor. Az ítélethirdetés nyilvános lesz — szemben a perrel, amely majdnem kizá­rólag zárt aitók mögött folyt. Hétfőn kezdődött Mohamed Favzi tábornok, volt had­ügyminiszter felelősségre vo­nása. Ügyét a polgári vád­lottakétól elkülönítették: fe­lette .katonai bíróság ítélke­zik majd. Asszony­gyilkosságok Belfastban Hétfőn az angol alsóiházban folytatódott a két nő halálá­val végződött, szombat haj­nali belfasti incidens nagy érzelmeket megmozgató, or­szágos vitája. Az angol had­sereg egyik őrjárata rálőtt egy autóra, s az összetört ko­csiból holtan vették ki Marv Meehan 30 éves asszonyt és húgát. Dorothy Maguire-t. George Thomson, a munkás­párt hadügyi szóvivőié meg­kérdezte lord Balniel had­ügyi államminisztertől: ad-: tak-e mostanában valami új utasítást az angol erőknek arra. hogy milyen körülmé­nyek között tüzelhetnek. Lord Balniel tagadta azt az egyre többet rebesgetett hírt. hogy a katonák már gyanús ese­tekben is használhatják fegy­verüket. . A két szerencsétlen nő — mint később megállapították — élénk mintás, női blúzt viselt. Az őrjárat, miután a megállj jelzésre tovább ha-, ladó kocsira rálőtt. arra hi­vatkozott. hogy „férfiruhába öltözött gerillákat” vélt látni. A kocsiban nem volt fegy­ver. Azóta még kétszer ta­láltak el angol fegyverek asszonyokat. Andrzej Zbych: Dr. Tímár Mátyás megkezdte berlini tárgyalásait Az NDK fővárosában meg­kezdődött a magyar—né­met gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság tizedik ülésszaka. Október 24-én a bizottság elnökeinek, dr. Tímár Má­tyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Wolf- gang Rauchfuss miniszterel­nök-helyettesnek a veze­tésével megkezdte tárgyalá­sát a két ország küldöttsége. Kölcsönösen informálták egymást országuk gazdasági helyzetéről. A bizottság ok­tóber 25-én tartotta plenáris ülését, ahol elsősorban a gép ­ipari, könnyűipari együtt­működés kérdéseit tárgyalták meg. Értékelték az 1971 évi külkereskedelmi megállapo­dás teljesítését. A tárgyalá­sok befejezése után közös közlemény kiadására kerül Budaoestre érkezett a BKP szófiai küldöttsége Georgi Jordanovnak, a Bolgár Kommunista Párt szó­fiai bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn négytagú pártküldöttség érkezett Ma­gyarországra, a budapesti pártbizottság meghívására. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára fogad­ta. Szadek beszéde egyiptomi katonák előtt Kiess kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 56. — Mire gondol? — kér­dezte Inge. — Vigyázz magadra — mondta. — És ha segítségre volna szükséged... — Köszönöm... — suttogta. Eltűnt a sötét folyosón. Néhány másodpercre rá si- koltani hallotta. Felrántotta az ajtót és revolverét kibiz­tosította. A szobából kiszökő fénynyaláb bevilágította a folyosót. — Semmi, semmi, nincs semmi baj. — Berta hangja nyugodt volt, sőt talán egy kissé csúfolkodó is. — Fräulein Inge nagyon ideges. Nem ismert meg a sötétben. Kloss visszatért szobájá­ba, eloltotta a villanyt és kinyitotta az ablakot. A ház­ban teljes csönd uralkodott, de Kloss tudta, hogy legalább ketten virrasztanak. Inge és az, akit Ring itthagyott. Nem téved vajon, amikor azt képzeli, hogy Ring embere ebben a házban lakik? Nem, nem valószínű, hogy feltéte­lezése hibás. Bár arra is gon­dol, hogy még a várban is lehet valaki. Leült a heverőre és hall­gatta a csendet. Valahol ajtó csukódott, vagy ablak; az utcán koromsötét volt. Kloss mintha a kis bérház falához lapuló árnyat vett volna ész­„Az ellenség vissza akar élni türelmünkkel, befejezett tények elé akar bennünket állítani, de mi visszaszerez­zük a földünket” ■— jelentet­te ki Mohamed Szadek egyip­tomi hadügyminiszter, lá­togatást téve annál a légvé­delmi egységnél, amely a kö­zelmúltban lelőtt egy izraeli felderítő gépet. „Az Izraelbe áramló ame­rikai fegyverek özöne nem jelent számunkra akadályt — folytatta a hadügyminiszter. — Ellenkezőleg, inkább ösz­tönzőleg hat ránk. Az irán­tunk tanúsított amerikai ma­gatartás jelenleg rosszabb, mint 1967-ben volt. Az Egye­sült Államok visszatáncolt korábbi álláspontjától, s azt -követeli tőlü,k, hogy egyez­zünk ki Izraellel, és mond­junk le területeink egy ré­széről.” Szovjetunióbeli látogatásá­ról szólva Szadek hangsú­lyozta : „Szovjet barátainkat segítőkésznek találtam és minden támogatást megkap­tam tőlük. Megértették a har­cunkat, és eltökélten támo­gatnak bennünket.” Szadek teljes bizalmát fe­jezte ki az egyiptomi katona elszántsága, hazafiassága és harckészsége iránt, majd hozzáfűzte, hogy az . 1967-es vereséget nem a harckészség hiánya okozta, hanem a had­vezetés által elkövetett hibák és tévedések. „A júniusi há­borúban kiadott visszavonu­lási parancs indokolatlan volt” -T- állapította meg a miniszter. Nixon beszéde az USA külpolitikájáról Nixon elnök vasárnap este a Camp David-i elnöki nya­ralóból rádióbeszédet mon­dott a „veteránok napja” al­kalmából. Kijelentette, hogy jelenleg „kedvezőbb alkal­munk van a tartós béke fel­építésére. mint bármikor a században.” Tervezett pekingi és moszkvai látogatására utalva Nixon óvott a hamis remé­nyektől és a túlzott várako­zásoktól. Hangsúlyozta azon­ban. hogy az amerikai nép szerinte rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, amely összeköti a szovjet és a kínai néppel, ez pedig az, hogy megértette a háború értel­metlenségét. Az elnök a beszéd nagy ré­szében magasztalta külpoliti­káját, amely állítása szerint a béke megszilárdítására irá­nyult. Megemlékezett az atomsorompó-szerződésről. a biológiai fegyverek betiltásá­nak ügyében létrejött szov­jet—amerikai megállapodás­ról és a SALT-tárgyalások jelentékeny előrehaladásáról, valamint a Nyugat-Berlin ügyében létrejött négyhatal­mi megállapodásról, amelyet történelminek nevezett. Han­goztatta. hogy pekingi és moszkvai látogatása is a konfliktusok felszámolását szolgálja. A vietnami háború véres kalandja fölött Nixon igye­kezett elsiklani. Azt mondot­ta, hogy ez volt az amerikai történelem legnagyobb publi­citást kapott és legkevésbé megértett háborúja. A hábo­rúellenes mozgalomnak fel­rótta. hogy állásfoglalásával csalódást okozott azoknak a katonáknak, akik az elnök szerint a nemzetet szolgálják. Tito Lengyelországba látogat — Jugoszláviai tárgyalá­saim egészében konstruktí­vak voltak. Alapvető politi­kai kérdésekben a két ország azonos nézeteket vall, s köl­csönös, határozott törekvés tapasztalható együttműkö­désünk fejlesztésére — mon­dotta belgrádi látogatásáról adott nyilatkozatában Jaro­szewicz lengyel miniszterel­nök. — Tito elnökkel szívélyes megbeszélést folytattam. Pár­tunk és kormányunk nevé­ben meghívtam őt lengyelor­szági látogatásra. Tito elnök a meghívást elfogadta, s var­sói útjára várhatóan jövőre sor kerül. re. Inge? Esetleg Berta? Bár. . Nemcsak Berta volt kíváncsi arra, hogy hol van a várbeli asszony, más is tudni akarta. Ring emb ) ének hely­re kell hoznja felettese hibá­ját. Ahogyan az ablaktokhoz támaszkodva hallgatta a mindent megülő végtelen csendet, hirtelen élesen hosz- szú fénynyalábokat vett ész­re a városkát körülvevő he­gyeken. Majd rögtön utána valahol egészen közel meg­szólaltak a páncéltörő ágyúk és sűrű sorozatokat köpköd­ve vesZett kattogásba kez­dett egy nehézgéppuska. Mindez azt jelentette, hogy a front, amely néhány órával ezelőtt Bischofsfeldétől még jó messzire, nyugatra volt, hirtelen itt termett a város tövében. Kloss tisztában volt vele, hogy nagyon kell sietnie. Ki­ugrott az ablak'- - »s a falhoz lapult; az utca üres volt és sötét. Csak az égen vibrált fény dél felől. Az ágyúdörgés egyre erősödött és már el sem ült. Az országút felől fekete villasor vitt Edelsberg irá- nyáha. A vár a maga sötét körvonalaival akár egy szel­lemekről és boszorkányokról szóló mese giccses illusztrá­ciója is lehetett volna... Ma­gasba meredő falak és bás­tyák, a háttér a lángoló ég... Zsebéből elővette revolve­rét és kibiztosította. Az ud­varban a kavics ropogott a lába alatt. Kloss néhány lé­pést tett az aluljáró felé és egy fa mögé ugrott. A várat figyelte. Minden ablak zárt és sötét, bár amikor a kapun bement, úgy tűnt fel .neki, hogy az egyik ablakban, az első emeleten reszkető fény villant. Várt, Újra fényt lá­tott a jobb szárnyon. Valaki volt a várban. Kloss tisztában volt vele, milyen nagy fába vágta fej­széjét. Átkutatni az egész vá­rat? Esztelenség... Ha szóra lehetne bírni azt, aki a le­véltárat őrzi! Nincs más le­hetőség! Talán mégis helye­sebb lett volna Nowakot is magával hozni? Beszélt a főhadnaggyal, mielőtt idejött. Nowak az „ő” kapualjukban várakozott; és rögtön jelentette, hogy a helyzet súlyos. Az ezredpa­rancsnok beszélni sem akart vele! Különben is az ezred* ben ítélet napja van. A had­osztályparancsnokkal csak a tüzérség közvetítésével sike­rült felvenniük a kapcsola­tot; nehéz védelmi harcban állnak a dél felől támadó né­met páncélos hadosztályok­kal. Az ezred valószínű ki­vonul Bischofsfeldéből. — Meg kellett volna mon­danod az ezredesnek, milyen feladatod van — jelentette ki Kloss. — Erre nem volt paran­csom, őrnagy úr — suttogta Nowak. Aztán megkérdezte, mintha Kloss tudhatná: — Tulajdonképpen mi történt a fronton? — Úgy látszik, Schörner megpróbál kitörni északi irányban — mondta Kloss fontolgatva. — Ez a pokol tornáca pár napig is eltart­hat. — És ha visszajönnek a németek ? — Hosszú időre már nem. Én maradok. Te visszavo­nulsz az ezreddel. — Gyor­san határozott, igaz, hogy sok választása nem volt. — Az őrnagy úr egyedül marad? — Mindig egyedül szoktam lenni — mosolygott. — Ha a helyzet nem változik, akkor reggel még szükségem lesz rád. Kérdezd meg az ezred­parancsnokot, hogy kapha­tunk-e két szakaszt néhány órára. — Kétlem — mondta No­wak. — Ha neki lennék, én sera adnék — mormogta Kloss. A gyönge fény hirtelen ki­aludt, majd újra felvillant Kloss óvatosan megindult az udvaron át. A bejárati kapu, a vár fő csarnokának súlyos ajtaja félig nyitva állt. Nem arra ment, körbejárta az épületet és megtalálta, amit keresett: a cselédbejárót amely persze zárva volt, de Kloss soha nem vált meg az álkulcskészlettel ellátott zsebkéstől. Szűk folyosón jutott el a fő csarnokig; tapogatózva ha­ladt, veszélyes lett volna zseblámp \ használni. Kü­lönben nem szándékozott át­kutatni a várat; azt az em­bert szerette volna meglepni, akit, s ebben biztos volt, Ring hagyott itt. Öngyújtója gyenge fényével megvilágí­totta a széles lépc.sőházat, lábujjhegyen lopakodott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents