Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

1971. oktrfer 24.

KELET MAGYARORSZAC

S. oldal

Eredmények és gondok a tanyavilágban

Beszélgetés Csepelyi Tamással, a nagykállói járási pártbizottság első titkárával

Ezerkétszáz forint jutalom története

Szováti főzte a halvacsorát...

E^y szocialista brigád hétköznapjai

Ki hallott már olyat, hogy valaki a .jutalompénzt, amiért alaposan megdolgozott, szétossza munka'ársai között? Mán Gyula, a fiatal kertész- mérnök meglepődött, amikor tudomására jutott a dolog, 'fezt tette két embere, Pócsi Illés és Szováti István.

Eoy este a Muszáj-tagban

Szováti alig negyvennyolc éves. Erősen őszül a haja. Szerény munkás. Egyik kezdeményezője volt a szocialista brigád megalakításának négy éve. Azóta kétszer nyerték el a címet. Faggatom, miért osztatta szét a jutalmát.

— így láttam igazságosnak. Én sem dolgoztam többet és jobban, mint a többiek. S úgy gondoltam, ha már szocialista a mi brigádunk, így a helyes — válaszolja.

— Ez már szokás, hagyomány nálunk — szól közbe Veress József. — Összetartunk mindenben.

— Megértés van közöttünk — mondja Tóth Mihály is.

Ezt erősíti meg Pócsi Illés is, aki szintén szétosztotta a 600 forint jutalmát. S ekkor valami történt. A brigádtagok újra egy kalapba gyűjtötték össze az 1200 forintot. Úgy döntöttek, megvendégelik belőle a brigádtagok családjait. Ott volt mindenki a vacsorán a muszáj-tagi tanyán, feleségestül, gyerekestől együtt.

— Halvacsorán láttuk vendoltuk, ha már szét is osztotta a pénzt, főzzön is, mert érti.

Ha szorít a munka...

Vajon miért tették? Nem kellett volna külön is honorálni munkájukat? De hiszen ez helytelen lett volna. Sokáig gondolkozott még utána is, helyesen cselekedett-e, amikor a Lenin szocialista brigádból e két munkást külön is megjutalmazta hatszáz- habszáz forinttal.

Tizenkettőn vannak. Annyi jutott a pénzből, mint egy eperszem. Száz forint. Testvériesen elosztották.

— Titokban magam is örültem, hogy így cselekedtek — vallja utólag Mán Gyula. — Talán azért tették, mert úgy érezték, nemcsak ők. hanem a brigád valamennyi tagja kiváló munkát végzett a gyümölcsösben.

Olyan ez a brigád, mint egy igazi nagy család. Közösek az örömök, gondok. Évek óta együtt dolgoznak. Ho- dászról és Nyírmeggyesről járnak dolgozni a „Muszáj- tagba”. Együtt. Tavasztól őszig kerékpáron, utána, ha beköszönt a szeles, fagyos, sáros idő, hó, akkor erőgép vontatta a utóbusz-pótkocsin.

Jóformán kinn a gyümölcsösben élnek, hajnaltól nap- szálltáig. Túl vannak már a szüreten, de munka azért akad.

így vannak a munkával is. Moldván István, a brigádvezető egy esztendeje dolgozik velük. Dicséri őket. Nem ismernek lehetetlent. Igaz, hogy a Mátészalkai Állami Tangazdaság csaknem 1500 holdas gyümölcsöséből mindösz- sze 175 hold almás és 50 hold szilvás tartozik a brigád kezelésébe. de ezt megnézheti bárki Idén erről a területről 187 vagon almát és 40 vagon szilvát szüreteltek.

Gariscsák Sándor, a gazdaság főkertésze mondja róluk:

— Tavaly még többet termeltek. Kedvezőbb volt az időjárás. Ez is nagyon kiváló. Ennek a brigádnak a kezelésében van a gazdaságban a legjobb terület. S hogy ez ilyen, sok köze van hozzá a brigád kiváló szakmunkájának.

Ha szorít a munka, áldozatokat is vállalnak. Ök sürgették, gyorsan szállítani kell a szilvát, nem számít a szabad szombat és a vasárnap sem. Feláldozták. így nem romlott, nem vesztett minőségéből.

— No itt már baj volt az egységgel. Nem minden brigádtag jött el segíteni — mondja Tóth Mihály. — Két fiatal hiányzott.

— Nem az ő hibájukból — védi őket Pócsi Illés. — Saját problémáikat, intézték.

S közöttük már természetes az, hogy egymásnak egyéni gondok megoldásában is segítenek. Hát esztendeig voltak együtt jóban, rosszban az elhunyt Vass Jánossal. Megdöbbentette őket a halála. Nem hagyták magára az özvegyet és családját, összefogott a brigád, közösen törték le és szállították haza kukoricáját, tüzelőt, segítik, amivel tudják. Együtt, kalákába építik családi házaikat is. így készült el közös munkával Pócsi Illéséké, Szováti Istváné- ké. Vass Jánoséké, Szondi Im- rééké, Gere Lászlóéké.

— Még az édesanyám házának az újjáépítésében is segítettek — mondja Mán Gyula. — Eljöttek Jánkmajtisra az árvíz után.

Megismerkedni az újjal

Csak az iskolázással állnak hadilábon. Kissé szégyenkeznek is. Újságolják, hogy Hegy- megi István, a gazdaság igazgatója még azt is vállalta, fogad tanít It, csak tanuljanak. De mikor? Késő estig dolgoznak, utaznak, fáradtak. Nincs idő sem, meg erő sem ilyenkor már. És a kedv is hiányzik. Meg sok közülük túl van már az ötvenen. Ennek ellenére van fejlődés.

Többen bizonygatják, hogy ők tanulnak. Murguly Miklós, Tirpák György, Vashegyi László növényvédő szakmunkás-bizonyítványt. szereztek.

Tizenkettőn vannak. Közülük nyolc a kiváló dolgozó. Büszkék a kitüntetéseikre, de arra talán még inkább, hogy évek óta ilyen jó együttes ko- vácsolódott össze. S ezt így egészíti ki Szováti István:

. — Miért osztottuk szét a jutalmat Pócsi val? Azért, mert tiszteljük és szeretjük egymást. Becsüljük egymást. És most elárulok valamit. Előfordult már, hogy közülünk valaki jutalmat kapott és nem osztotta szét. De odajött, s azt mondta: baj van a családban. beteg a gyerek. Szükség van minden fillérre. Tanácsot kért, mit tegyen — magyarázza.

S ha felajánlotta volna, a brigád még akkor is úgy dönt, vigye haza. Talán még tettek is hozzá.

Farkas Kálmán *

NYÍREGYHÁZÁN a VAGÉP-NÉL MEGKEZDTÉK A DIESEL-MOZDONYOK HENGERPERSELYÉNEK GYÁRTÁSÁT. ERDEI MIKLÓS MARÓS, HENGERPERSELY

megmunkálását végzi, (elek emil felvétele)

Csepelyi Tamás elvtársat, a nagykállói járási pártbizottság első titkárát felkereste lapunk munkatársa, hogy nyilatkozzék, mi történt a megyei pártbizottság 1965. évi határozata óta a tanyavilágban.

— Aktuális ez a kérdés azért is — mondotta — mert ez év novemberében a megyei párt-vb ismét napirendre tűzi a terv végrehajtását és azért is mert egyre inkább nő' a tanyai lakosság igénye. Indokoltnak tartjuk, hogy a szocializmus vívmányai minél szélesebb mértékben eljussanak a tanyára, hogy az itt élő emberek a munka mellett tudjanak művelődni, szórakozni. Ezért tartom továbbra is fontosnak a megyei pártbizottságnak a tanyai lakosság élet- körülményei javítását szolgáló 1965. évi határozatát, annak végrehajtását.

Program 5 évre

E határozatnak a szellemében a nagykállói járásban jelentős változás és fejlődés következett be az ott élő tanyai emberek életében, e települések arculatában. A járási párt- és tanácsi szervek felmérése után a rendelkezésünkre álló lehetőségek figyelembevételével olyan ötéves feladatprogramot dolgoztunk ki, amely jól szolgálta a tanyák fejlődését,

— Pártbizottságunk a nagj'kállói járás 121 tanyáját, az itt élő embereket, azok sorsának alakulását egységes egészként fogta fel és a járás elválaszthatatlan részének tekintette. Tevékenysége, határozatai mindig arra irányultak, hogy a tanyákon élő embereket sújtó, a múlt rendszerből maradt hátrányokat mielőbb felszámolja. Mindenki előtt jól ismert ez: a tanyák járhatatlan útjai, a jó ivóvíz hiánya, a petróleumlámpa, a sok kilométeres gyaloglás az ipari és élelmiszercikkek beszerzéséért. Az egészségvédelem és művelődés megoldatlan volt. Hiányzott a telefonösszeköttetés a községekkel, a villany nélkül el voltak zárva azoktól a lehetőségektől. hogy a háztartási gépek segítsék a háziasszonyok nehéz munkáját.

— Ma már elmondhatjuk, hogy mindez a múlté. A megyei pártbizottság határozata óta nagy fordulat következett be a tanyai lakosság életében. A környezetükben lévő mezőgazdasági és ipari üzemek fejlődése új munka- lehetőségeket teremtett, sok család megélhetéséhez ad segítséget. Megerősödtek a szubjektív tényezők: párt- és ifjúsági szervezetek jöttek létre, a tömeg- és társadalmi

Kürti András:

Ülök az üdülő éttermében, pár perccel múlt fél egy, most tálalnak nekünk, < az első csoportnak. ^

Kanalazom a levest, szemem a tányéron, egészség- ügyi meggondolásból szeretném figyelmemet a táplálkozásra összpontosítani, de sehogyan sem sikerül. Akarva- akaratlanul oda kell hallgatnom arra a monológra amely a hátam mögül érkezik. Rekedtes női hang duruzsol balladás hanglejtéssel. Apró szünetektől eltekintve — egyfolytában. Rémes dolgokról duruzsol. — Es még az is történt hogy azon a hatalmas hindu folyón, a Gangeszen. felborult egy nagy hajó. Nem is

szervek jelentősen segítik az itt élő emberek szocialista tudatának fejlesztését.

Milliós

létesítmények

A tanyák képének megváltozását, az emberek életkörülményeinek javulását igen jól szemlélteti a már megvalósult létesítmények sorozata. Az utóbbi 5—6 évben a következők épültek: 5 tanyán kapott a lakosság fú- rott kutat 563 ezer forint értékben. 25 tanyán került bevezetésre a villany, mintegy 85 kilométer vezeték megépítésével, csaknem 15 millió forint értékben. Megépült 37 kilométer bekötő út 40 millió forintból, amely már 10 nagyobb tanyát köt össze a községekkel. 20 tanyán épül telefonhálózat, 40 kilométer vezetékkel, ami 4 millió forintba kerül. Ezenkívül 4 tanyán épül klubház, 4 tanyán egészségház. Megszaporodtak az ÁFÉSZ-ek által létrehozott boltegységek, több tanyán felvásárlótelepeket létesítettek. Nagyobb tanyák lakosságának utazását több autóbuszjárat indításával sikerült megoldani. Több helyen létesítettünk letéti könyvtárat. A filmvetítéseket az új művelődési autó beállításával segítjük elő. Rendszeressé tettük a pártnapokat. Tanyanapok keretében találkozunk az emberekkel.

— Az elért eredményeknek örülünk. Viszont azt is látjuk, hogy sok probléma, tennivaló van még a tanyai életkörülmények javítása érdekében. Mivel a tanyavilág hosszú ideig megmarad, így a tanyai lakosság problémájával is hosszú időn keresztül, folyamatosan kell foglalkozni. Éppen ezért a járási vb újabb 5 évre szóló tervet dolgozott ki, amely magában foglalja a legfontosabb tennivalókat: a különböző szerveknek is meghatározza a tennivalókat. Azért is szükséges visszatérni erre a kérdésre, mert az utóbbi időben egy kicsit háttérbe szorult a tanyai lakosság problémájával, életével való foglalkozás. Sürgetően jelentkezik például az áruellátás, a felvásárlás színvonalának javítása, bár sokat tettünk, de mégis kevésnek bizonyult.

Megfontolt

fejlesztés

— A tanyák fejlesztésére fordított pénzösszeg az emberek tudatának fejlődésében is kamatozik. A villany- hálózat kiépítésével folyamatosan szaporodnak a háztartási gépek, a rádió, és a televízió. A tanyai emberek jogosan fejezik ki számtalan találkozón, hogy soha nem

hajó, komp. Egy nagy komp. Telis-tele emberekkel... Át akartak menni az egyik partról a másikra. Zarándokok voltak, valami kegyhelyhez indultak. Nem is sejtették, hogy mi vár rájuk! Hát nem szörnyű?... És még az is történt, hogy Mexikóban egy autóbusz ment a hegyi szerpentinen. Dugig volt turistákkal. A kanyarban megcsúszott, elromlott a pedál, puff, be a szakadékba. Száz méter magasból! Képzelheted! És még az is történt...

Lassan oldalt fordulok a széken, lopva szemügyre veszem a beszélőt. Mázsán felüli középkorú hölgy; magasra kontyozott fekete hajtörődtek a múltban ennyit az emberek sorsának jobbá tételével, mint most, amit köszönnek a pártnak és a kormánynak.

— Úgy érezzük, hogy az elkövetkezendő években is tovább fog erősödni kapcsolatunk és kölcsönös bizalmunk a tanyai lakossággal. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten segíteni fogjuk a negyedik ötéves tervben célul tűzött feladatok végrehajtását. Mik ezek a célok? Űjabb fúrott kutak, az úthálózat továbbfejlesztése, egy általános iskolai diákotthon megépítése, ahol a tanyai gyermekek laknak majd.

— Ezek mellett az igények, kívánságok mellett szükségesnek tartom felvetni, mik azok a gátló tényezők, amelyek nehezítik a gyorsabb előrehaladást. Megfigyeléseink szerint a tanyai településekkel összefüggő politikai elképzeléseinket a gyakorlat megerősítette. Azok a tanyák, amelyeket központtá fejlesztésre jelöltek ki és jelentős összeget kaptak fejlesztésre, máris vonzóak a fokozatosan megszűnő többi településre. Uj településüket ott választják, ahol kommunális, szociális, kulturális ellátottság és a különböző szolgáltatások minimálisan biztosítottak.

— Tervünk magában foglalja azt is, hogy a tanyai lakosság helyzetével való foglalkozás folyamatossága mellett, tervszerűen, céltudatosan kell foglalkoznunk a kisebb települések felszámolásával, „elsorvasztásával.” Ugyanis félreértések adódtak. Például előfordul, hogy ott is akarnak tanyát fejleszteni, ahol 3 ház van! Itt is világosan ki szeretnénk fejezni, hogy csak a jelentősebb tanyai települések fejlesztéséről van szó. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a különböző szervek globálisan, általában foglalkoznak a különböző szolgáltatások biztosításával.

Nagyobb tervszerűséget kell biztosítani, a már fejlesztett tanyák vonzóbbá tételével Előnyös feltételeket biztosítani (OTP-hitel, telekbizto sítás, lakásépítés, stb), hog a fejlesztés ne spontán, ha nem tervszerű legyen.

— Nagyon sok változ' következett be életkorú’ ményeinkben. A termelőd vetkezeteink sokat fejlődte’ az állami gazdaság egyr több munkaalkalmat biztc sít, közeli munkahelyek te remtődtek az iparban. / szakszövetkezetek is, ha szc rényebb mértékben, de fe’ lődtek. A feladatok közö! elsősorban a gazdasági vi szonyok, az életkörülmé nyék javításának kell szere pelnie, hiszen az biztosítja ? feltételeket a többi probléma megoldásához, — mondotta befejezésül Csepelyi Tamás elvtárs.

jal. Hasonló terjedelmű férfiú ül vele szemben, nyilván a férje. Csak úgy issza a felesége minden szavát, s közben habzsolja az ételt.

A felszolgálónő a második fogást hozza. Kelkáposztafőzelék, vagdalt hús. Hátam mögött is módosul a téma. A külföldi tömegszerencsétlenségeket a hazai baleseti krónika váltja fel, megspékelve néhány bűnüggyel, családi tragédiával.

— És még az is történt, hogy Nyírmadán egy ötvenkét éves férfi meglátogatta a szüleit, de előbb tizenöt fröccsöt ivott. Akkor aztán bement a házba, elkezdte ütni az apját, meg az anyját, kikergette az öregeket az uddégül a családokat — mondja Tóth Mihály.

— Szováti főzött — mutat brigádtársára Veress. — Gonvarba, ott hajkurászta őket körbe-körbe... És még az is történt, hogy egy fiatalember ellopott egy vadászpuskát, elrejtőzött az erdőben, nappal aludt, éjszaka rabolni járt, amikor a rendőrök megadásra szólították fel, rájuk lőtt, tizenkét évi börtönt kapott, hatósági közeg ellen...

Következik az utolsó műsorszám. Előttem dióstekercs, a hátam mögött iszonyú természeti csapások, rengeteg áldozattal. Kanadai tűzvész, török földrengés, tájfun a Sárga-tengeren, árvíz Pakisztánban.

A félórás ebédidő alatt a kövér nő elmesélt kövér fékjének minden vérfagyasztó esetet, amiről csak beszámoltak a reggeli lapok, amiről csak hírt adott a rádió. A férj csak hallgatta és falt.

Ugyanígy zajlott le az ebéd másnap, harmadnap.

Bár szörnyen idegesítettek ezek a borzalmak, mégsem kéredzkedtem át egy távolabbi asztalhoz, vagy a második turnusba. Elhatároztam: kitartok, amíg meg nem fejtem a lélektani rejtélyt. Miért sorolja fel ez a kövér asszony ennek a kövér férfinek minden délben az aktuális rémségeket.

A titokra a negyedik nap derült fény.

A férj egyedül érkezett az ebédhez. Jön a felszolgálónő, halkan megkérdem tőle, mi történt? Az történt, meséli, hogy a délelőtti kiránduláson kibicsaklott az asszony bokája, odafent fekszik, borogatja a lábát, nem súlyos, de jobb, ha egy-két napig ágyban marad.

Hátrapillantok, a férj kedvetlenül böködi villájával a tányért, turkál az ételben, szomorúan fintorog, nem eszik.

Aha, tehát erről van szó! Amolyan pavlovi feltételes

reflex alakulhatott ki nála. Ahhoz, hogy jó étvággyal egyen, hogy biztonságban érezze magát, folyamatosan értesülnie kell arról, hogy a bajok más helyeken történnek, az elemi csapások más embereket sújtanak, másoknak kell kiállniok a töménytelen szenvedést!

Szegény fickó! Ha sokáig hiányzanak neki a katasztrófák, ez előbb-utóbb éhen vész!

Megesik rajta a szívem.

— Bocsánat a zavarásért — szólítom meg — csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy egy hatemeletes amszterdami szállodában tegnap tűz ütött ki. Hiába vonult fel egy csomó tűzoltó, az épület porrá égett.

Felderül az arca, hálásan mosolyog rám, aztán a tányérja fölé hajol és dobálni kezdi magába a csőben sült holsteini szeleteket.

Feltételes reflex