Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

*. oldal ww>r maovarörs^áö = polgári védelem 1971. október SB Egészségügyi alakulatok gyakorlatai IMITÁLT SEBESÜLT SZÁLLÍTÁSA. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖZBEN. Háború és hátország Az 1970. évi Tisza—Szamos árvíz idején a kitelepítés, visszatelepítés, fertőtlenítés, közétkeztetés és tömeges ol­tások idején mindenütt ott lehetett találni az egészség- ügyi alakulatok tagjait. Se­gítőkész és hozzáértő mun­kájuk is része volt annak a roppant nagy és szervezett összefogásnak, amely lehető­vé tette a pusztulás nyomán új életet teremteni. Az egészségügyiek abban a súlyos helyzetben kemény munkával helytálltak. Alaku­lataik — az újonnan szerve­zett alegységek kivételével — a közeljövőben atomfegy­verekkel történt feltételezett támadás következtében ki­alakult kárterületen elsőse­gélynyújtó gyakorlaton, tö­meges életmentés gyakorlá­sát hajtják végre. A gyakorlatok azonban csak úgy érhetik el a kitű­zött célt. ha a községi ta­nácselnökök. a körzeti orvo­sok. az egészségügyi szakasz­parancsnokok is olyan oda­adással és komolysággal végzik feladataikat, mint leg­utóbb az árvíz idején. A les fontosabb feladatok A gyakorlattal kapcsolat­ban a legfontosabb feladatok: 1. gondos gyakorlat terv készítése, sok leleményesség­gel. ötlettel. 2. az építkezések, bontások területén a valóságot meg­közelítő kárterület kialakí­tása. 3. a sérülteket megszemé­lyesítő imitátorok beállítása és eligazítása, elhelyezése. 4. a résztvevő egészségügyi alakulatok létszámától füg­gően a résztvevők részletes tájékoztatása és eligazítása a feltételezéséről és lefolyásá­ról. A gyakorlatok a feltétele­zett kárterületen az egész­ségügyi felderítés, a sérültek felkutatása, majd a helyszí­nen elsősegélyben részesítése a gyakorlat első nagy mozza­nata. Ezt követi a sérültek szállítása a gyűjtőhelyig, il­letve a feltételezett orvosi segélyhelyig, amely a máso­dik mozzanatot jelenti. A feltételezett kárterület és környékén a sérültek ellátá­sához. szállításhoz. Szükség- eszközöket is célszerű elhe­lyezni. Ilyenek lehetnék pél­dául a rövidebb lécdarabok, töréses sérült testrészek rög­zítéséhez (Krammer-sín he­lyett). ajtók, kis létrák sérül­tek szállításához, stb. A gyakorlatokra kisegítő szerepbe, sérült imitációba az új szervezésű kiképzetlene- ket kell beosztani. így sze­mélyes benyomásokat is sze­reznek a sérültellátás vég­rehajtásában. A syakorlatok sikerének feltételei A községi tanácselnök ve­zetésével és személyes rész- ■ vételével a községi parancs­nokság tagjai a körzeti or­vosok és egészségügyi sza­kaszparancsnok jó előkészí­tő és szervező munkájától függ a gyakorlatok sikere. Ezért az előző évi tapaszta­latok figyelembevételével több időt és nagyobb gondot kell fordítani a gyakorlat megtervezésére, a ..kárterü­let” előkészítésére, a részt­vevők jó felkészítésére, el­igazítására, hogy a gyakor­lat minden részvevő számá­ra tanulságos legyen. A sikeres. gördülékeny gyakorlat úgy a vezetőknek, mint a gyakorlatot végrehaj­tó egészségügyi szakaszéi; tagjainak sikerélményt ad. A cél pedig az, hogy bonyolít:,' kárterületeken még eredmé­nyesebben tudják a tömeges életmentéssel járó ■— legem­beribb — feladataikat vég-, rehajtani. A gyakorlatok si­keréhez a 'járási, városi pol­gári védelmi és egészségügyi szakszolgálat parancsnok­ságok. a, vöröskereszt-titká­rok adhatnak megfelelő szak­mai segítséget a községi ve­zetőknek. (Felvételeink az egyik nyír­egyházi gyakorlat előkészíté­se idején készültek.) A gazdaság befolyása a fegyveres erőkre mindig rop­pant nagy volt. Az első vi­lágháborúban csak az olyan államok voltak képesek vi­selni a háború roppant ter­heit, amelyek fejlett saját iparral, s a gyarmatokon gazdag embertartalékkal és nyersanyagbázissal rendel­keztek. Az első világháború tapasztalatai arra késztették az államokat és kormányo­kat, hogy fontolóra vegyék: milyen gazdaságszervezés fe­lelne meg legjobban egy újabb háború várható jelle­gének. Éppen ezért a két világháború közti időszak igen gazdag volt különböző irányzatú katonai doktrínák­ban és elméletekben. Néme­lyik elmélet részben vagy egészben az államok hivata­los katonai doktrínája lett. Természetes, hogy az ellen­séges kapitalista államok környezetében fejlődő Szov­jetuniónak is saját katonai doktrínára volt szüksége. A doktrína sohasem egyet­len ember alkotása. Ez vo­natkozik a szovjet doktríná­ra is, amelynek megteremtői Frunze, Tuhacsevszkij, Tri- andafillov, Jegorov, Hakir és mások voltak. Közülük pél­dául Frunze munkáját azzal kezdte, hogy tanulmányozta a Szovjetunió szerepét a ko­rabeli világban. Tuhacsevsz­kij behatóan tanulmányozta az angol, francia és német hadsereg tevékenységét az első világháborúban; kerülte a nyugati teoretikusok fej­tegetéseire jellemző ideoló­giai és doktrinális tehertéte­leket (a németek például a gyorsaságot bálványozták, a franciák viszont a védeke­zést.) A szovjet teoretikusok munkáiból kitűnik, hogy fel­ismerték valamennyi had­erőnem harmonikus fejlesz­tésének jelentőségét. Újdon­ság a légideszantcsapatok és a hadtestekbe szervezett páncéloscsapatok szerepé­nek és jelentőségének felis­merése. A második világháború le­folyása megmutatta, hogy a harcok kimenetele minden addiginál nagyobb mérték­ben az államok vagy állam­koalíciók gazdasági lehetősé­geitől függött. Tekintettel a Szovjetunió hadigazdasági erejére, mely a háború fo­lyamán megnyilvánult, a hitleri birodalom céljai, amelyeket politikája és stra­tégiája kitűzött, irreális és kalandorcéloknak bizonyul­tak. Az első világháború ta­pasztalataiból okulva minden állam már a háború kitöré­sét megelőző időszakban meghatározta anyagi szük­ségleteit, és létrehozta a har­coló csapatok és a hátország nnyagi szükségleteivel kap­csolatos kérdések összességét tervező és összehangoló in­tézmények szervezeti rend­szerét. Tökéletesítették a háború gazdasági oldalát irá­nyító apparátus szervezeti felépítését. Nagy gondot for­dítottak az országos jelentő­ségű készletek felhalmozá­sára, és felismerték a hadi- termelés gyors beindításának jelentőségét; ez volt a máso­dik világháború manőverező jellegét meghatározó ténye­zők egyike. Míg az elmúlt két világhá­ború — az alkalmazott harci eszközök tekintetében — gé­pesített jellegű volt, a har­madik világháború első perc­től fogva rakéta-atomháború lehet. Egy ilyen háború el­képzelése nyomán vezető helyre kerül a békés egymás mellett élés eszméje, amely objektív szükségszerűség. Ez az egyedül helyes eszme, mi­vel kiküszöböli az erőszak alkalmazását a vitás kérdé­sek megoldásában. A második világháború óta született kapitalista ka­tonai doktrínák és elméle­tek dzsungelében fel kell figyelnünk vezéreszméjükre: -I szocializmus megsemmisí­tésének szándékára. Az effajta lépések legékes- szólóbb példája a vietnami háború. Az amerikai agresz- szoroknak óriási fölényük van élőerőben és tecniká- ban, mégsem képesek haté­konyan a saját javukra for­dítani a háború kimenetelét katonai szinten, még kevés­bé politikailag. Ez a jelenség felveti a jogos kérdést: va­jon napjainkban csökkent az anyagi fölény jelentősége? Nem. Az anyagi tényező mindig nagy szerepet ját­szott és jelentőségét ma sem tagadhatjuk, a vietnami háború körülményei között azonban ez a fölény nem játszhat döntő szerepet, mi­vel az imperialisták sajál területüktől nagy távolságra hadakoznak, s közben a vi­lág más térségeiben is aktí­van elkötelezték magukat. Ezért fölényük nem haladja meg a vietnami nép védelmi képességeit, a háború jellege pedig nem teszi lehetővé a technikai és túzerőfölény teljes kihasználását. Az amerikai csapatok lét­számát Vietnamban többek között éppen az ellátási lehe­tőségek korlátozzák. Az után­pótlás elszállítása az Egye­sült Államokból Vietnamba máris arra kényszerítette az agresszorokat, hogy a pol­gári légi szállítás és a keres­kedelmi tengerészet egy ré­szét is mozgósítsák a szeny- nyes háború szükségleteinek kielégítésére, de ez a vállal­kozás sem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket, már csak a dél-vietnami kikötők alacsony kirakodó kapacitása miatt sem. [A hajók Saigon­ban 12 napig várnak a kira­kodásra, a kisebb kikötőkben (Cam Ranh és Da Nang), a várakozás 40 napig tarthat.] Ezenkívül a Nemzeti Felsza- badítási Front csapatai ha­tékonyan semmisítik meg az amerikai ellátási támasz­pontokat és repülőtereket, s VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 17. Kevert ga­bona. 18. Szaporodás előtt álló koca. 19. Vissza: New York — négernegyede. 21. Pl. Nemcsak Kati. 23. ND. 25. Vissza: A nagy­tól is nagyobb. 26. THSV. 27. Meg­fejtendő. 31. Névelős sapka ellen­zőjének eleje. 32. Határoz-ban van. 33. Divatos üdvözlés. 34. Amit nyert a .... elvesztette a vá­mon. 36. ZFY. 37. Ékhibás. Öz. 38. KZ. 39. Jókedvű. 41. Vissza: Ozmium. 42. Szamórhang. 44. Két abc eleje 45. Nem e®.yém. 47. Fő ér. 49. Komárom megyében van .... bánya. 51. A fogak meg­rontó ja. 54. Tiltószó. 55 .Vissza: Elvadult csavargó, kötekedő cső­cselék. 57. Nyűgös-ben van. 58. Csúf. 60. Fogával aprít. 61. ... és Huni. 62. MNE. 64. Itatópáma. 66. DNZ. 67. UE. 68. FB. 69. Drót közepe. 71. Fáraó vége. 72. Ilyen király is van. 73. Régi -f római 11. 75. Tantál, Ozmium -f M. 77. DIMKÉ. 79. Kevert mázli. 80. Majdnem —■ import. 81. Vízben él. 82. Női név eleje. 83. Mézben — van. 84. TL. 85. Megyei tanács. 87. Haver két betűje. 88. Zsabó szé­le. 89. Mint V. 58. 91. Vissza: Cigány lány. 92. Napszak. FÜGGŐLEGES: 1. Parasztok önkéntes szövetke­zése. 2. Zeusz isten pajzsa. 3. Gyerekes, ártatlan. 4. MBS. 5. Ugyanaz. 6. S. 7. TF. 8. Kevert — majdnem nyílás. 9. Csillagá­szati rádióantenna. 10. LS. 11. E. 1?. WM. 13. Siess közepe. 14. SLAa. 15. Szem szivárványhár­tya. 16. Hivatalos díjszabás. 17. Megfejtendő. 20. Megfejtendő. 22. Mint F. 3. 24. Intő. 27. Mint V. 37, 4- ek. 28. Mint F. 22. 29. Ja­pán hivatásos táncosnő. 30. Ki­csinyítő képző. 33. Majdnem — eszes. 35. Nikkel 4 ezüst. 38. Kis így arra kényszerítik az ag­resszorokat, hogy jelentős erőket fordítsanak ezek vé­delmére és őrzésére. A vietnami nép nem áll egyedül ebben a harcban, segítségére van a szocialista országok és az egész haladó emberiség hatékony erkölcsi, politikai és gazdasági támo­gatása. A vietnami háborún kívül a világ más részein is van­nak tűzfészkek, amelyek nö­velik a nemzetközi feszültsé­get és a világháború veszé­lyét. Az ilyen események éberségre késztetnek és azt követelik, hogy a fegyvere# erőket magas szintű harc! készenlétben tartsuk, és ál­landóan tökéletesítsük a honvédelmi rendszert. A jelenlegi körülmények között a háborúra való felké­szülés súlya határozottan a békeidőszakra tolódik át. Az atom-világháború lehetetlenné teheti a folyamatos termelés felhasználását, ezért a kész­letek szerepe jelentősen meg­nő. Ez a tény megköveteli, hogy különös gondot fordít­sunk a hátországra, arra a forrásra, amelyből a nép és a hadsereg harci erejét me­ríteni fogja. A had tápszer­vezet az a láncszem, amely az ország gazdaságát a fegy­veres erőkkel összekapcsolja. A hadtápszervezet proble­matikája rendkívül fontos, mivel az ellátási kérdések megoldása szorosan összefügg a hadművészettel. E kérdé­sek megoldásában tehát nincs helye a rögtönzésnek. (Részletek M. Obiedzinskf Háború és hátország c. köny­véből. Zrínyi Katonai Könyv­kiadó, 1971.) 6. 40. öröklékenység hordozói. 4S. Névelős egész szám. 45. Nem tegez. 46. Zúzmara. 48. Tiltószó. 49. Bő. 50. Névelős háziállat. 52. Szél- hordta homokdomb. 53. Német Jó. 55. Hiányos nyár. 56. Szavazóláda. 59. Nem egészen — tar. 60. Szol- mizációs hang. 63. 1891-ben meg­halt építőművész, többek között az Operaház is az ő művészetét dicséri. 65. A kripton töltésű iz­zólámpa feltalálója. 68. Megfej­tendő. 70. Megfejtendő. 72. Több mint a V. 72. 74. Majdnem V. 80. 76. Festék, mész névelővel. 78. üdítő ital. 84. Gumókor. 86. Két vállra fektetés a birkózásban. 88. Mint V. 44. 90. TT. A helyes megfejtést sorrendben összeolvasva, a függ. 20.. vízsz. 27., vízsz. 1.. függ. 17., függ. 68.« függ. 40., függ. 70. adja. amelyet október 30-is lehet beküldeni a Polgári véd I im megyei parancs­nokságára (Nyíregyháza, megyei tanács). A levelezőlapra kérjük, ragasszák fel a X. jelű rejtvény­szelvényt is. Előző rejtvényünk helyes meg­fejtése: A felkészülés, szűrőbetét, atom. somán, sugárdózis, a nép­hadsereg. mentesítő oldat, befo­gadási hely. tűzoltás, porálarc, hasadó, tabun. Nyertesek: Sávéi Istvánná nyírteleki. Budai Anna tyukodi. Kormány Margit penyi- gei, Varjasi Béla tyukodi, Sebők Lászlóné baktalórántházi, Mély­kúti Ernőné, Folkmayer Tiborné, dr. Pásztor István, Farkas Sán­dor. dr. Bicsérdi Gyula nyíregy­házi rejtvényfej tők. 1971. A polgári védelem x- REJTVÉNYSZKLVÉf; ÍTF PIHENŐ KÖZBEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALEGYSÉG TAGJAI Kereszfrejtvén y

Next

/
Thumbnails
Contents