Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

*971 október SO. RET ET MAGYARORSZ*« S. oldal Kereskedni Szabolcsban Szakembert a pult mögé Az új rang kötelez Mándok nagyközség önállósága A szabolcsi kereskedelem egyik legdöntőbb kérdése ma a szakemberek helyzete, a szakmai hozzáértés, a hiva­tásszere iet — vagy ahogyan hivatalosan fogalmazzák: a kereskedelmi munka sze­mélyi feltételeinek állapota. Ha valami akadályozhatja a szabolcsi kereskedelem fej­lesztésére kidolgozott körül­tekintő és alapos IV. ötéves tervünket, az nem lesz más, mint a szakemberhiány. E tervnek legfontosabb célja, hogy az ellátásunk — az egy lakosra jutó forgalom — megközelítse az országos átlagot. Ez számos összetevő­ből alakul ki, a közgazdasági környezet hatása talán még döntőbb, mint a kereskedel­mi munka. A nagyarányú iparfejlesztés, s a mezőgaz­daság gyors fejlődése, az egyre javuló foglalkoztatás nyomán állandóan nő a la­kosság pénzbevétele, jövedel­me — tehát többet is vásárol. Kétségtelen, szűkös az üzlethálózatunk, a megfelelő bolti mutatókban szinte ki­vételesen sem kerülünk el az országban a legrosszabb hely­ről, a megyék átlagában rendszerint a leggyengébb a szabolcsi. Ezen gyorsan vál­toztatni nehéz, lassanként, fo­kozatosan mégis sokat ledőld gozhatunk a hátrányunkból. Ebben a kérdésben jó a me­gye ötéves terve, s ha sikerül az abban rögzítettek megva­lósítása, sokkal közelebb ke­rülünk az ország derékhadá­hoz. (Egyébként az elmúlt tervidőszakokban is ez volt a helyzet, mindig sokkal gyor­sabban fejlődött a szabolcsi kereskedelem, mint az ország átlaga, gyorsabban nőtt az áruforgalom, az üzlethálózat, a kereskedelemben foglalkoz­tatottak száma. Ez azonban azt is jelzi, hogy itt még túl sok a tartalék.) A terv sok nagyszerű új létesítményt jelez. Két áru­ház Nyíregyházán, egy Kis­várdán, s több helyen kiseb­bek. Vajon lesz-e elég jó keres­kedő? Nem lesz, mert jó kereske­dő sosem lehet elég. A szak- képzetiséget azonban feltét­lenül javítani kell megyénk­ben, s erre a megyei tanács A zöldfelület nagysága ak­kor ideális, ha egy lakosra legalább 12 négyzetméter jut. Nyíregyháza enifök még csak a felénél tart. A Nyíregyházi Kertészet' és Parképítő Vállalat ez év: 14 milliós terve jövőre újabb 1 millióval növekszik. A gon­dozott zöldterület nagysága 2 és fél ezer négyzetméterrel gyarapodva, meghaladja a 400 ezer négyzetmétert. A ta­nárképző területén vállalt 1 és egynegyed millió forintos munka során épített 15 ezer négyzetméter területű új oark még ez évben elkészül. Ren­dezik végre a hősök temető­jét is. Most, ősszel — három­éves szünet után — megkez­dődik az utcai fásítás. Ebhői a szempontból sajnos, elha­nyagoltak a nyíregyházi ut­cák. Legalább évi 400 darab fát kellene elültetni ahhoz, hogy a jelenlegi állomány megmaradjon. A vállalat évente 160 ezer egynyári és kétnyári virágot ültet ki a nyíregyházi par­kokba, s gondoskodik a töb­bi növényzet pótlásáról. A 15 ezer rózsatőből például éven­te 2 ezret kell újítani, mert kipusztul, vagy erőszakkal ki tapossák Sok munkát és ki­adást jelent a kitaposott pá zsit felújítása is. Az Észak körúton elültetett fenyőfélé­ket például a téli sózott he tizedeli meg amelyet a? út­testről dobnak fel a zöldsáv ra. Az Északi körút még hi­ányzó parkírozás! munkáinak elvégzésén tívül jelentős elő­rehaladás lesz a Széchenyi utca páros oldalán tervezett kereskedelmi osztálya külön ötéves tervet dolgozott ki — ami szántón jelzi a téma nem mindennapi fontosságát és súlyát! A tavalyi év végén a me­gye kereskedelmében több, mint 12 ezer ember dolgozott! Ez a szám igen soknak tűnik, mégis — kevés! Itt a lakos­sághoz mérik a hálózati dol­gozók arányát: 10 ezer lakos-: ra Szabolcsban 121 bolti dol­gozó jut, ami az oirszágos át­lagnak alig több, mint két­harmada. Ez még önmagában nem lenne túl nagy baj, ám a a kevés számú kereskedőnek is igen nagy része — 27 szá­zaléka! — szakképzetlen. Hiába képeztek 1400 új szakembert a IIT. ötéves terv során megyénkben, az átlag nem javult, mert igen nagy volt a fluktuáció és a más ágazatok szívó hatása. Ezt te­tézi, hogy kedvezőtlen a kö­zép- és felsőfokú képzettsé­gűek száma is. Az új ötéves tervnek — ami a személyi feltételek biztosí­tását illeti — kettős a célja: javítani a meglévő dolgozók szakképzettségét és növelni a kereskedelemben foglalkozta­tott szakemberek arányát. A gyors fejlesztések nyo­mán 1975-ig előreláthatólag 3 és fél ezerrel nő a keres­kedelemben dolgozók száma, s ez zömmel üzleti dolgozókat jelent. (Ezzel a 10 ezer lakos­ra jutó hálózati dolgozók szá­ma 153-ra nő, az országos átlag akkor 202 lesz!) A terv az, hogy az új dolgozók túl­nyomó töbhsége szakképzet­ten kerüljön a kereskedelem-: be, emellett a szakképzet­lenek mostani 27 százalékos arányát 10 százalék alá szo­rítsák. A kereskedelmi osztály részletes ötéves terve erre le­hetőséget pyújt, és összesen 3600 dolgozó szakképzésével számol. Most már a terv vég rebajtgsán v§b S hangsúly, ez azonban nem a tanácson, hanem a gazdálkodó szervek­nél, vállalatoknál és szövet­kezeteknél dől el. A kérdés csak az: hogyan tudnak majcj élni az adott lehetőségekkel a kereskedő cégek. korszerűsítés. A több, mint 60 ezer forint értékű munka során kiszedik az elöregedett fákat és sövénysort. EsztétL kailag is tetszetősebb pázsit­felületet alakítanak ki. En­nek közepéin — az építők székházától a Benczúr térig — másfél mé.er széles tulb pánsávot képeznének ki. Er re a célra máris megrendeltek 16 ezer darab tulipánhagy­mát. A virágolt és fás növények nagy részét saját, vagy hazai társvállalatok útján biztosítr ják. A tulipán, iácint és nár- cisz hagymáit általában kül-, földről szerzik be. A tulipán­hagymákat például a hollan­doktól rendelik. Az idei 12 ezer tő szegfűt még a dánok szállítják, de áprilisban már a franciáktól várnak ugyan ennyit A franciákkal ez az első kapcsolat, amelyet a vi­lághírű Barbaratt Blauns céggel alakítottak ki egy ta­pasztal a'szerzq kprút alkal­mával. Sajnos, kevés a rendelkezé vünkre bocsátott pénz. r megrendelés. Nincs pénz a korszerű parképítő és karbantartó gé­pek megvásárlására. Arról nem is beszélve, hogy a szál lítójárművek is elavultak már. A hat-tízéves, elavul Zetorok már képtelenek évi 8—10 ezer köbméter anyag elszállítására. Csupán az Északi körút és a tanárkép­ző parkírozási munkáihoz mintegy 6000 köbméter anyagra volt, illetve van szükség! A parkok gondozásán belül a gyermekjátszóterek kar­— Olyan az apparátusunk, mint egy kisebb járási taná­csé. De nemcsak a létszám szempontjából — végrehajtó bizottságunk 20 főből áll —, hanem a képzettség szem­pontjából is. Április óta jól képzett, univerzális tanácsi dolgozók intézik Mándok, Benk, Eperjeske, és Tiszamo- j^yorós lakóinak hivatalos és ügyes-bajos dolgait. Mándokon a községi ta­nács titkárnője fogad ben­nünket ezekkel a szavakkal. Éz év áprilisában lett nagy­község Mándok, amikor az eiplitett három község taná­csa egyesült a mándokival. Az apparátus is áprilisban bővült 20 főre. A tanácsi dol­gozóknak azért is kellett univerzálissá képezni magu­kat, mert ha kimennek a három község valamelyikébe fogadónapot tartani, meg­szűnnek adóügyi előadónak, vagy pénzügyi előadónak lenni: olyankor az egész ta­nácsot képviselik, érteniük kell a sokrétű tanácsi munka minden írott és Íratlan tör­vényét és jól kell érteniük az új tanácstörvényt is. Fél éve viseli a nagyközségi rangot Mándok. Az eddigi tapaszta­latokról és a tervekről kér­dezzük Czidor Imre tanácsel­nököt. Eloszlott a kétely — Nem a címnek, hanem az önállóságnak örülünk, ön­állóság: ennek a szónak nagy jelentősége van ná­lunk. Április óta önállóan első fokú építésügyi hatósági jogkört gyakorlunk, tehát szabadon adhatunk ki építési engedélyeket és szabadon építkezhetünk az adott anya­gi kereteken belül. A kon­centrált fejlesztési alappal, a nagyobb pénzösszeggel hasz­nosabban és könnyebben tu­dunk gazdálkodni, (Ez vo­natkozik a 3 kisközségre is.) Persze a kezdet itt is ne­héz volt: össze kellett szokni az apparátusnak, a mándoki- ak örültek a rangnak, de a 3 kisközség lakói általában kedvetlenül fogadták az egyesülést. Attól féltek, hogy ügyintézésük lelassul és meg­nehezedik. A majdnem min­dennapos fogadónap aztán ban tartása, fejlesztése is ; vállalat feladata Nyíragyhá zán. A gyerekok igen kedv' lik az egyszerű, de sokolda! mozgásgyakorlatokat bizto sító játékokat. Különösen nagy odaadással veszik birto kukba a romantikát is sej­tető, kötetlen gyakorlatoka* 1 2, lehetővé tevő megoldásokat. Ilyenek a farönk- és guminb- roncsvárak. Ezekből jövőre még többet építenek és he­lyeznek el a nyíregyházi gyermekjátéktereken. eloszlatta aggodalmaikat és örömmel tapasztalták, hogy az ügyintézés nem lassult, hanem gyorsult. A tanácselnök szavait iga­zolja az eperjeskei Tóth Bé- láné is, aki Eperjeske nevé­ben ki meri jelenteni, hogy az egyesülés nem érintette hátrányosan a község lakóit. A kezdeti idegenkedések után az emberek rájöttek arra, hogy a felsőbb szervek intézkedése nem volt hiába­való: a nagyközséggé válás, a tanácsok egyesítése, az anyagi és társadalmi erők egyesítése mindenki hasznára válik. Elég, ha csak a tanács költségvetési üzemét hozzuk fel példának. Ez az üzem, is­merve a helyi lehetőségeket, gyorsan segíti elő a nagyköz­ség fejlődését, építését, szé­pítését. Erről a tanácselnök a következőket mondja: Emeletes lakóházak — Költségvetési üzemünk­re nagy munka vár a negye­dik ötéves terv folyamán. Mándok arculata ugyanis tel­jesen megváltozik ebben az időszakban. Az új rang köte­lez bennünket arra, hogy megváltoztassuk a község képét is. Uj községközpontot alakítunk ki. ahol 8 darab emeletes társasház épül. A főutcát meghosszabbítjuk és rendezettebbé tesszük. A fő­utca meghosszabbítása mind­össze három ház lebontását vonja maga után. A parkosí­tást, a fásítást többnyire tár­sadalmi munkában fogjuk el­végezni. Jqvőre közel 2 mil­lió forintos költséggel eme­letes székházat építünk, amelyben a helyi párt- és KISZ-szervezet, valamint az MHSZ kap helyet. 1975-ig bölcsődét is építünk. Most épül egy ABC-áruház, me­Hazánkban az összes dol­gozók kétharmada fizikai munkás, ez az arány azon­ban Rém tükröződik kellően az egyes iskolatípusok diák­jainak számában. Az állam által biztosított lehetőségek jórészt kihasználatlanul maradnak az iskola-oktatás­ügy terültén is. Ennek mé­lyebb elemzése az egyetemi, biskolai kutatók feladata. A pécsi állam- és jogtudo­mányi karon dr. Iváncsics Imre és dr. Markos György adjunktusok így összegezték tapasztalataikat: a középisko­lákban a fizikai dolgozók gyermekei közül 1966—67- ben még 54,7 százalék tanult, arányuk azóta 49 százalékra csökkent. Az egyetemek és főiskolák első évfolyamain az 1964—65-ös tanév 45,7 száza­lékával szemben az elmúlt tanévben 39 százalékra mér­séklődött a számuk. A kuta­tók rámutatnak, hogy a ren­delkezésre álló adatok sze­lyet még ebben az évben át­adnak rendeltetésének. A tanács 1972 közepéig 1,5 mil­lió forintot költ a község út­hálózatának javítására. Eny- nyi összeget 15 év alatt nem fordítottak Mándokon az utak javítására. A kultúra fejlesztésére is gondoltak a községben: a helyi tsz, a MÉK és a ktsz közös kasszába teszi a kul­turális alapra fordított össze­gét és a tanács bevonásával közösen döntenek a közös kassza felhasználásáról. A cigánylakosokra is nagy gondot fordít a tanács. Ha­marosan 2 cigánycsalád kap tanácsi lakást. A lakások építését a megyei tanács se­gítette 110 ezer forinttal. Ki­lenc nagy létszámú cigánycsa­lád iskolás gyermekeinek fel­ruházására a napokban fi­zettek ki 4000 forintot a szo­ciális alapból. Seg it a lakossá g Mándok 1950-ig járási székhely volt és a felszaba­dulás utáni 5 év alatt sokat fejlődött. De amióta elveszí­tette járási székhely jellegét, fejlődése lelassult, a tanács­elnök szerint meg is állt. A nagyközségi rang, az ésszerű és önálló gazdálkodás április óta ismét fejlődésnek indí­totta Mándokot. Ezt bizo­nyítja az eltelt hat hónap, a község fejlesztési terve és a megkérdezett lakók vélemé­nye is. Decemberben a ta­nács falugyűlést hív össze, ahol a lakossággal konzul­tálnak a tervekről, a felada­tokról. A feljesztési terv el­készítésében és megvalósítá­sában a lakosság segít a ta­nácsnak. A nagyközség ran­got jelent és az itteniek mél­tóak erre a rangra. rint a fizikai dolgozók gyer­mekeinek százalékos aránya a szocialista országok leg­többjének felsőoktatási in­tézményeiben magasabb: Bulgáriában több mint 60 százalék, Csehszlovákiában 46 százalék. Lengyelország­ban 44 százalék. Romániában csaknem 58 százalék. Jugo­szláviában 54 százalék. A tel­jesség kedvéért érdemes egy pillantást vetni az európai kapitalista országok adataira: Franciaországban mintegy 4 százalékos, az NSZK-ban alig 20 százalékos, Svédor­szágban pedig 14 százalékos volt a legutóbbi adatok sze­rint a munkás-paraszt szü­lők gyermekeinek aránya az egyetemeken, főiskolákon. A hazai viszonyokat ele­mezve az egyetemi kutatók kiemelik, hogy a vezető ál­lásúak és értelmiségiek gyer­mekei közül 83 százalék jut el a középiskolába. 34 száza­lék az egyetemre és főisko­lára. A középszintű szakem­bereknél ezek az arányok 68 százalékra, illetve 17 száza­lékra módosulnak. Az úgy­nevezett irodai dolgozóknál az arány 79, illetve 17 szá­zalék. szakmunkásoknál 37, illetve 7 százalék, betanított munkásoknál 25. illetve 3 százalék, segédmunkásoknál 27, illetve 2 százalék. míg végül a mezőgazdasági fizi­kai dolgozók esetében 27, il­letve 4 százalék. A jelenség számos oka kö­zül a pécsi egyetem adjunk­tusai megemlítik az önisme­ret és a pályaismeret hiá­nyosságait. A felszínes in­formációk miatt nagyobb a pályatévesztés lehetősége, ami még a kiváló intellek­tuális teljesítményt nyújtó fiataloknál is előfordul. Je­lenleg még döntően a szü­lők határozzák meg a fiata­lok pályaválasztását. Számo- kitűnő és jeles tanuló nem­csak a neki leginkább meg­felelő. hanem egyéb szakte­rületen is képes elérni az egyetemi felvételihez szüksé­Növekszik az export a Szabolcs Cipőgyárban A Szabolcs Cipőgyárban elkészítették a harmadik ne­gyedéves terv mérlegét, amely szerint az eltelt ki­lenc hónap alatt 312 ezer pár férficipőt gyártottak a nyír­egyházi gyár dolgozói. Ez a mennyiség 10 ezer párral több, mint az ez év elején előirányzott termelés. Az el­készített cipők egy részét — 15 százalékát — exportra szállították. Szeptember vé­géig az idei két megrendelő­nek, a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köz­társaságnak 25 ezer párat küldtek el. Az 1971-es gazdasági esz­tendő hátralévő három Hó­napjában a gyár kapacitása már le van kötve. Decem­berben új termékként 20 ezer pár fiú kamaszcipőt készítenek, pluszként. A gyermekcipők érdekessége, hogy fazonja a felnőttek modelljeinek keveréke, de jóval olcsóbb áron kerülnek az üzletekbe. Az export- megrendelés terén még 10 ezer párás szállítmányt kell elkészíteni a gyárnak. Eze­ket a cipőket négy országba, a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és Ausztriá­ba viszik. Megkezdték a jövő évi ka­pacitások lekötését is. Meg­érkezett az első két export- megrendelés, amely szerint 1972-ben Szovjetunióba és Lengyelországba 120 ezer, az NDK-ba pedig 20 ezer pár cipőt szállítanak. ges pontszámot, s ha felve­szik az egyetemre, tanulmá­nyait sikeresen be is fejezi. Más kérdés viszont, milyen mértékben válik be a pályán. Ezért is alapvetően jelentős az egyetemi felvételik előtti pályaválasztási tanácsadás, a pályaalkalmasság megálla­pítására. Az egyetemi okta­tók szerint sokat segítene, ha a jelenleginél tartalma­sabbá és rendszeresebbé vál­na a középiskolai. illetve egyetemi tanárok kapcsolata. A számszerű arányokat te­kintve nincs különösebb gond a Szegedi Tanárképző Főis­kolán — állapítja meg dr. Nagy Pál főiskolai tanár, va­lamint Elek József tanulmá­nyi osztályvezető. Intézmé­nyüknél évek óta 50 százalék körül mozog a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya. Többségük azonban — több mint kétharmad részük — 20 000 lakosnál kisebb tele­pülésről származik, ami hát­rányos helyzetüket tovább növeli. Jellemző az is. hogy az átlagon belül eltérő a kü­lönböző szakok hallgatói kör zötti részarányuk: a mate­matikával kapcsolódó szakon igen sok a munkás-paraszt gyerek — több mint 70 szá­zalék — de feltűnően kevés az ének-zenével, valamint a rajzzal kapcsolódó szakokon — gyakran kevesebb, mint 30 százalék. Ez részben az­zal magyarázható, hogy a középiskolában, a családban egyaránt kisebb a lehetőség a szükséges előképzettség meg­szerzésére. ' A családi környezetből eredő hátránynál is jelentő­sebb tényező azonban az ál­talános és középiskolák szint­beli különbsége: az iskolák érdemjegyei még korántsem fejeznek ki azonos felkészült­séget. így a felsőoktatásban a hátrányos helyzet egyre ke­vésbé a családi környezettel, s mindinkább az előképzett­séget nyújtó iskola szintjé­vel. illetve típusával hozható kapcsolatba. (t. a.) URH-KÉSZÜLÉK SEGÍTSÉGÉVEL RENDEZIK A KOCSIKAT. ZÁHONYBAN BATTA ENDRE ADÖ-VEVÖN KAPJA AZ UTASÍTÁSOKAT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉ­TELE.) K. I. Egy embernek 12 négyzetméter zöldterület Utca ásítás, tulipánsor — Szegfű a ji an.iáktól — játszótéri farönkvároi Nábrádi Lajos " - - m—p 1 1 ■■■ .......... 1 i A szülők határoznak Egyetemi, f vis's ólai kutatók a munkás, paraszt diákokról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents