Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
Wn. október CT. KKLBT-MAGYAROftSZ ACT S. oMat A sorompón túl Nyíregyháza, Kopogó utca állásfoglalás a szövetkezeti lakások cseréjéről Minden város másként ér véget. A fiatal és új, néhány kockaház függőleges falsíkjával. Az ipari központ gyárakkal és kéményekkel, salakheggyel és ócskavassal. Nyíregyháza sorompókkal. Kereszt és szemafor A Kopogó utca olyan, mint egy széles talpú U betű. A Tokaji úttól indul és oda tér vissza. A két sor házzal szegélyezett utca kerteket zár közre, és lakótelepet, kertséget alkot. Az egyik végén kereszt fordít hátat az Itt lakóknak, a másik utcavégen a vaspálya menti szemafor pirosa parancsol álljt. A porták ritmusa szabályos és fegyelmezett. A legtöbb 7 méter és 15 centi. így alakult ki ez a harmincas évek végén, amikor a tönkrement Palicz hentes földjét parcellázták. 200 négyszögölenként. De a pénz kevés volt, így egy teleknek két tulajdonosa lett. Féltelkes. Az öreg Brandies volt az első telepes. Rá is omlott akkor egy földkunyhó, amit a család feje fölé húzott. Róla nevezték el a telepet. De ezt már csak a nagyon öregek tudják. Az olyanok, mint Kocsmár Mihály, meg Fabula bácsi, a vak fuvaros. öreg tanúi vannak az elmúlt 30 év történetének. A telkeken házak nőttek. Sokáig engedéllyel, ma már anélkül. Noét is elcsábító bort adó szőlő fordult termőre a kertekben, lugasaival nyújtva árnyat az itt élőnek. Kerítések változtak, kőróból vassá, dróttá, betonná. Virágkertészek fólia alá rejtik ilyenkor-.ősszel a növényt, s az udvarokban fehér pulyka kelleti „magát.- önerő és önszorgalom feledteti az öreg Brandies egykori tragédiáját. Elmenni? Ittmaradni? Talán idilli a séta, főleg ilyenkor ősszel a Kopogó utcán. Az őszi lomb színorgiája.- kápráztat, a halovány ködfátyol mögül ide látszanak az Északi toronyházai, az utca porában kacsa talpának, kutya körmének és autó gumijának nyomai rajzolnak hieroglifákat. Az emberek kerítéstelen kertekén át beszélgetnek egymással, s virággal teli talyi- gát tol mint kései menyasz- szönyi koszorút egy idős asszony. Sziget lenne ez a városban? Oázis? A mindenki által áhított kertség? — Elmenni innen, de minél gyorsabban. Városban lakunk, de aligha érezzük ezt. Onnan tudjuk csak, hogy ez is város, hogy közel látszanak a bérházak. Istenem, bérházak!... Nanszák Jánosné mondta így. Fiatalasszony, 11 éve lakik itt. Anyjuk háza mellé toldott szobában élnek, melyet renget és ráz a szinte percenként elrobogó vonat.- Elmennénk, ha lenne hová — így Diósi István. Főleg mi, akik fiatalabbak vagyunk. Mindentől messze élünk. Se üzlet, se könyvtár, és szorongatva ölel a vasút és a reoülőtér. Kapáját rázza az ég felé Kocsmár Mihály. Egy RNA-s gép felé. — Mind itt száll a ház fölött! Az ember saját szavát alig érti. A tévét sem lehet élvezni. Csak annyiban jobb, hogy nem sturcolják a házat. Bezzeg herceg Odeschalchi... És jön a régi történet arról, hogyan fektette meg a féldili herceg csak heccből az itt lakókat a háború előtt. — Én már nem mennék innen, mert öreg vagyok. Ezt Molnár Károlyné mondja, akinek erejét a dohánygyár szívta el évtizedek alatt. Pedig nem öröm itt az élet. Régen legalább az öreg Morócz- kinak volt itt egy boltja. Ma vagy a repülőtéren túlra járunk, vagy az Északiba, vagy a városba. A kút is rossz helyen van... Ötletekben gazdagok — A kút, no az egy kutya dolog — folytatja Mihály bácsi. — Földesi Miska fú- ratta. Csak nem értettük, miért az aljba, s az utca elejére. Pedig szívesen adott volna annak helyet akárki az utca közepén, a magason, így aztán belefolyik a trágyáié, a talajvíz. De ez már így marad. Ezt az utcát, a mi telepünket meg fogják szüntetni. Tíz éven belül mindenképpen. — Nincs sok jövő itt — mondja Nanszákné is, meg egy másik fiatalasszony, Sándor Zoltánné. Csak azt nem értjük, hogy addig is, miért kell itt a városban rosszabbul élni, mint egy tanyán. Kimutatnak az utcára. A gyerekek a porban játszanak. Az egyik oldalon a sínek halált ígérő közelségében. Másutt száguldó motorok között. Az óvodáig fél óra az út. Iskolába a vasúton túlra járnak. Bölcsőde az Északiban van. És a szép kép, az őszi illúzió, a kertvilág romantikája szétfoszlik a sok panasz nyomán. — Ha ránk nézne valaki! — mondogatják, és igyekeznek az ismeretlenségből elővarázsolni a tanácstagot, akinek a nevét sem tudják. — Ha tennének ide a kanyarba egy bódét, ahol kenyeret, tejet, meg apróságot árulnának, elmennék eladónak — mondja Diósi István. Rokkantnyugdíjamhoz is jól jönne, közhasznú is lenne. — Ha már Kopogó utca, akkor legalább hadd kopogjunk — így az öreg Kocsmár. Van itt vagy 30 nyugdíjas. Vállalnánk ládaszegezést, meg olyan munkát, ami hasznos is, meg amit bírunk is. Aztán mindig visszatér: ha egyszer fel is számolják a telepet, miért kell addig is elhagyatva, elfeledve élniök? Hazafelé Végigjárom még egyszer a kertséget. Mesenév forog az agyamban: Fabula bácsi. Virágok, frissen vakolt házak, tányérja fosztott napraforgó, lila káposzta váltakozik a szemem előtt. Egyik oldalról a repülőgép csillagmotorja kavarja a levegőt, a másikon a földet is megnyomorító súlyú Diesel dohog. Túl vagyunk a sorompón, ide csak ködön át látszik a város. Bürget Lajos Sokan tapasztalták, hogy eddig csak bonyolult és nem is mindig szabályos úton-mó- don nyílt arra lehetőség, hogy a szövetkezeti lakások tulajdonosai lakásukat egy másik, igényeiknek megfelelő szövetkezeti lakásra elcseréljék. Problémát jelentett az érdekelt szerveknek is, hogy miként járjanak el az ilyen lakáscserék lebonyolításában. Pillanatnyilag sincs olyan jogszabály, amely rendezné a tanácsi értékesítésű (lakásszövetkezeti) lakások cseréjét, azonban — a megyei tanács illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint — az ÉVM ezzel kapcsolatos állásfoglalása ezután már lehetővé teszi ezt a tulajdonosok számára, az illetékes tanácsok és az OTP közreműködésével. A minisztériumi állás- foglalás szerint a lakás tulajdonosa kérheti az illetékes lakásügyi hatóságtól, hogy a meglévő szövetkezeti lakása ellenében — amit a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsát — biztosítson részére a lakásigényének mértékét meg nem haladó kisebb szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, azonos- szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb, például nagyobb alapterületű, illetőleg a lakásigényének mértékét kielégítő, nagyobb szobaszámú tanácsi értékesítésű lakást. Az ilyen kérelmeket a lakásügyi hatóság a lakásértékesítési névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesítheti. A tulajdonos részére a cserében adott lakást az ilyen lakásokra vonatkozó pénzA vád cédulái Tallózás eofy bérház hibabejelentéseiben, tíz hónappal az átadás után \ MEZŐGÉP nyírbátori gyáregysége (volt gépjavító állomás) azonnali belépéssel felvesz TECHNIKUSOKAT, LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, FORGÁCSOLÓ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. Jelentkezés: MEZŐGÉP GYÁREGYSÉG. NYÍRBÁTOR. (924) A garanciális építésvezetőség egyik szakmunkását kérdezem: vajon miért ilyen sok a hiba egy-egy új épületnél. Mire ő: — A művezetők hanyagul ellenőriznek. Meg ha látják is, hogy hiba van, nem nagyon szólnak, mert a szakik megsértődnek, és itthagynak. így aztán vari egy komplett garanciális brigád, amelyik helyrehoz amit tud. Egy másik szaki, még Diósgyőrből ismerősöm, bizalmasan így egészítette ki: — A garanciálisok termelési értéke (ha a javítás egyáltalán termelés!) milliós nagyságrendű évente. De ez még mindig olcsóbb, mintha elmennek a gyenge szakemberek, és egyáltalán nem halad a munka. így lesz a garanciális ráfizetésből nyereség. Bérházi jeremiáda Jeremiás siralmai kismiskának bizonyulnak ahhoz, amit az Északi körút egy múlt év decemberében átadott szövetkezeti lakóházának tulajdonosai mint panaszt összeírtak. Néhány (!?) a klasszikusok közül: feljön a parketta, csöpögnek a vízcsapok, nem zárnak az ajtók és ablakok, repedtek az ajtótokok, a falon átüt a salétrom, repedtek a falak ég a plafonok, csőrepedések nyomai, ütnek át a falakon, el nem dolgozott vakolat ékteleníti a falakat, hull a festék, a küszöbök mentén kihullt a beton, hiányosak a csempék leesnek a szappantartók, a mellékhelyiségek működés közben dübörögnek, visítanak, hörögnek, a konyhaszekrények ferdék, festékhibásak, a padlómozaik töredezett, a központi antenna 10 hónapja használhatatlan, és nincs beállítva (pedig már hússzor is szóltak!), az ajtók zárjai nem működnek, a függönytartók leváltak, a radiátor csöpög, a mennyezet beázott, az ajtókról lehullt a festék. De nem érdemes tovább sorolni. Az 56 lakás mindegyikében akad ezekből, és nem is egy. Vegyük ehhez azt, hogy a ház közös helyiségeiben is van javítanivaló. Az már látszik ebből, ha csak a fele garanciaköteles, akkor is lesz egy kisebbfajta pótépítkezés. Kétségek közt a lakó A garancia-bejelentésről egy lakógyűlésen esett szó. A lakók váltig kérdezgették: mi az, ami ebbe a fogalomba egyáltalán beletartozik? A dolog valóban nem egyszerű. Az építőipar ugyanis a garanciális javítások előtt átnézi a listát, és kihúzza mindazt, amiben nem érzi magát vétkesnek. Mert például miért is lenne hibás abban, hogy a csapok rosszul készültek? Aztán bemérik, hogy mennyi parketta a rossz, mennyi fal hull, és csak bizonyos négyzetméter után kötelesek javítani. — Garancia alá esik minden, ami látható és rossz — mondta valaki. Ez is igaz, viszont nem propagálja az építőipar sem, hogy ami nem látható, de kibukik az idő során, az három évig szintén garancia alá esik. A dolog tehát bonyolult, és a lakó mindaddig, amíg meg nem érkezik a brigád, kétségek között is van: vajon mi javul meg, mi marad úgy, ahogyan elromlott. Ahogy a vád céduláinak beillő bejelentéseket nézegetem, abból látszik: nem egy helyen több napig is ott tanyázik majd az állami építőipar kétségtelenül kiváló szakembereiből álló garanciális brigádja. De vajon ki fizeti a lakónak, hogy otthon marad, hogy fizetés nélküli szabadságot vesz ki, mert mások rossz munkája miatt strázsálnia kell a javítókat? ft égy száznegyven- nyolc hiba Az ötvenhat lakásból beérkezett cédulákon 448 hibát közöl a lakó. Olyat, amit a leglelkesebb otthon barkácsoló sem tud javítani. Majdcsak félezer jele a rossz anyagnak, munkának, a felületességnek. Mert aki látta, hogy keverte a meszet a ház mellett az ipari tanuló, az talán nem csodálkozik azon, hogy milyenek a falak. Aki látta, hogy két betonelem közé egy kis fadarabot dugott a szakmunkás^ mert hézag volt közte, az nem lepődik meg, hogy megreped a fal. De hát a lakás nem olcsó mulatság, és akinek a pénze van egy-egy épületben, az most, 10 hónappal a beköltözés után joggal teszi fel a kérdést: vajon ténylegesen is úgy van, hogy a garancia ráfizetése valahol nyereség? Valóban van erkölcsi alapja annak, Hogy a rossz munka láttán jobb nsm szólni? Hamarosan megkezdődik a labdázás lakó, generálkivitelező, alvállalkozó, lakásszövetkezet között. Kezdődik a kvíz: hiba vagy nem hiba. És talán elkezdődik egy komoly dolog is: annak felkutatása, ki a felelős. B. L. ügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmények alkalmazásával kell értékesíteni. Azzal az eltéréssel, hogy a cserére felajánlott lakásért már kifizetett törlesztését — évenkénti 1 százalékos értékcsökkenés levonásával — a részére biztosított lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Amennyiben a cserébe kapott lakásért fizetendő előtörlesztés összegét az előbb említett összeg meghaladja, a különbözet után a tulajdonost az önkéntes, rendkívüli törlesztéssel járó 1 százalékos kedvezmény nem illeti meg. Ha viszont a régi lakásáért már kifizetett törlesztés ösz- szege kisebb — az évenkénti 1 százalékos értékcsökkenés levonásával —, a különbözeiét készpénzzel kell kifizetnie. A cserébe felajánlott lakást is a tanácsi értékesítésű lakásokra vonatkozó rendelkezések szerint értékesíti a továbbiakban az OTP. Ennek során a lakás eladási árát — az időközi elhasználódás címén — évenkénti 1 százalékos csökkenéssel kell megállapítani. A kölcsön törlesztési idejét (35) év annyi évvel kell csökkenteni, ahány év a lakás első birtokbaadásától a csere időpontjáig eltelt. Egyperces interjú — Halló, ÁFOR? — Igen. Bánfalvi András kirendeltségvezető. — Igaz-e az, hagy néhány vásárlónak nem adtak tüzelőolajat a telepeken, mert az olajoskannákon nem tüntették fel a „TŰZVESZÉLYES” feliratot? — Igaz, és nemcsak az egyéni vásárlókat utasítottuk el, hanem példáiul a Volánt is. mert a hordón sem volt ilyen felirat. — Egy kisfiút azért küldtek haza. mert fekete tustintával írta a feliratot a kannára. — Sajnos ez is igaz. Bár az első időkben azokat is kiszolgáltuk, akiknek nem volt szabályosan feliratozott edényük, ezért kellett volna a kisfiút is kiszolgálni, ugyanis azok. akik egy hónapja nem vásároltak olajat. még nem ismerik az új szabályt. A tűzrendészeti hatóságok egy hónanpal ezelőtt rendelkeztek arról, hogy a gyúlékony olajat csak „TŰZVESZÉLYES” feliratú edényekbe adhattuk ki. A festéknek időállónak kell lenni. jól láthatónak, s hogy ne kopjon le. piros ola.if es tőket kell használni. Ezután már csuk szabályosan feliratozott kannákba adunk olajat. — Jó lett volna az új rendelkezésről időben értesíteni a vásárlókat, hogy mindenki idejében felkészült volna. (b. e.) Moszkva után Nyíregyháza Kiállítás a Ferenczy család alkotásaiból ,yA Ferenczy család a képzőművészetben” — címmel szombaton délelőtt 10 órakor a Jósa András Múzeum nyíregyházi, Felszabadulás úti ki- állítóte.rmében kiállítás nyílt a Nyírségi ősz és a múzeumi hónap keretében. A tárlat megnyitóján F. Mihály Ida tartott ismertetést a Ferenczy családnak a képzőművészetben betöltött helyéről és szerepéről. A család öt művésztagiá- nak 66 alkotása szerepel a kiállításon. Az apa. Ferenczy Károly festményei, különösen a nagybányai iskolára leginkább jellemző képekkel, az anya, Fialka Olga néhány rajza és a testvérek művei. Ferenczy Noémi gobelin.iei néhány olyan gobelintervv #. amelyek a kiállításon nem szerepelnek, de a művész leghíresebb alkotásai közé tartoznak, Ferenczy Valér festményei és Ferenczy Béni művei, köztük a szobrász fejlődésének különböző korszakait jelző híres ..Pásztorfiú” és a „Lépő akt”. valamint éremművészetének kiemelkedő darabjai. Igen értékesek ezek a —- Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő — művek, csak a legritkább esetben kerülnek ki a galéria kiállítótermeiből. A Nyíregyházára került válogatás ebben az összeállításban két évvel ezelőtt a várban szerepelt, 1970-ben pedig a moszkvai közönség előtt. Némelyik képen még a moszkvai kiállításra utaló cédulák Is ott vannak, cirillbetűs feljegyzések a mű alkotójáról, címéről. Külön csomagokban szállították Ferenczy Béni érmeit, különlegesen finom papírok között. Ezekről az érmekről készült néhány lenyomat is. de a kiállításra a legértékesebbek. az eredeti példányok kerültek. A legrövidebb utat Ferenczy Noémi egy nagyméretű gobelinje „tette meg”, az „István király fogadja a jövevényeket’’ című alkotás. Ez a mű a Jósa András Múzeum tulajdona, az Egyház utcai központi épület egyik szobáját díszíti. Tavaly ez a gobelin is szerepelt a moszkvai kiállításon. A nyíregyházi közönség a tervek szerint két hónapon keresztül, december közepéig láthatja a kiállítást. Szüret Barabáson MEGYÉNK ÉSZAKKELETI RÉSZÉBEN fekszik Barabás, a beregi tájnak is a legvégén. A község határában ér vég*t a beregszászi hegylánc. A Kárpátok nyúlványa itt már dombbá alacsonyul, de a környékbeli emberek csak barabási „hegy”-nek nevezik a beregi síkságnak ezt a kiemelkedő részét. A domb lábától néhány száz méterre húzódik a frissen boronáit nyomsáv, amely a magyar- szovjet határt jelenti. A nyomsávon túl piciny falu piroslik: Mezőkaszony. Most, őszidőben szüretelök éneke és tolvaj seregélyek suhogása veri fel a környék csendjét. Néhány nappal ezelőtt megkezdődött a szőlő szüretelése határon innen és túl. A barabási Béke Termelő- szövetkezet borászával szemléljük a kövér fürtöket. A domb tetején és a déli oldalon jól fizetnek a fiatal tőkék. A SZÜRETELÖK KÖZÖTT nagy a jókedv. Szép az idő és a puttonyok is hamar telnek. A szüret romantikájához itt is hozzátartozik a déli szalonnasütés — hagymával. Az ebédre aztán jól csúszik a „szőlővessző lelke” a múst és a bor. Az asszonyok mustot isznak, a férfiak tavalyi bort. Ebéd után még vidámabban megy a munka. Kovács Károlyné, Simon Andrásné, Balogh Istvánná és Óvári Sándomé egy brigádba tartoznak. ök rakják Papp Gábor és Bancsi Gábor puttonyába az érett fürtöket. A két férfi a szekeren lévő kádba üríti puttyonyát, a fo- gatos a présház elé hajt, ahol hordókba kerül az édes must. Azt mondják az itteniek, hogy a modern szőlő- termesztés és a szakszerű szüret meghozta eredményét: kevésbé lesz csersavas az idei termés. A beregi emberek remélik, hogy a télen jó bor kerül asztalukra. (nábrádí)
