Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZÄS 1971. október 14. Vegyszeres gyomirtás a gyümölcsösökben Korunk mezőgazdasága Mi í%y csináljuk Ä kukoricatermesztés gépesítése A nyíregyházi Ságvári Tsz tapasztalatai KORSZERŰ SERTÉSHIZLALDÁT LÉTESÍT A NAGYKÁLLÓI VIRÁGZÓ FÖLD TERMELŐSZÖVETKEZET. FELVÉTELÜNK IDEJÉN A TSZ ÉPITÖBRIGÁDJA A VÍZTÁROLÓ BETONOZÁSÁN DOLGOZOTT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Tanácskozás az almatermesztésről A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet jelentős területen termel kukoricát. Az idén abraknak 500 holdat, silónak pedig több, mint 400 holdat vetettek. A termelő- szövetkezetben üzemeltetett sertéskombinát is arra kényszeríti a tsz-t, hogy minél több abrakot maguk termeljenek meg. Ekkora terület már bőségesen szolgáltat tapasztalatokat, ezért is kerestük fel Kodak Istvánt, a termelőszövetkezet főagro- nómusát, hogy röviden ismertesse a kukoricatermesztésben náluk alkalmazott módszereket, elsősorban a gépesítést. Kevés a kézi munkaerő i — Termelőszövetkezetünkben az említett sertéskombinát miatt kénytelenek vagyunk ekkora területen termelni kukoricát. Ehhez rengeteg kézi erőre lenne szükség, ami itt a város szélén, de talán máshol is szinte megoldhatatlan. Ezért évek óta törekszünk a gépesítés fokozására. Azt mondhatom, teljesen gépesítettük a termelést, de az a megfogalmazás, hogy ,komplex” gépesítés nem illik ránk, mert ezalatt egy elfogadott, meghatározott gépsort értenek. Talán a vetéssel kezdeném, hiszen ma már a talaj-előkészítés, trágyázás gépesítése mindenütt ismert, ügymond, hagyománya van. Mi pneumatikus, szemenként adagoló vetőgéppel dolgozunk. Természetesen ez a gép jó talajelőkészítést és kiváló minőségű vetőmagot feltételez. A vetőmag értékmérői közül különösen kettőt emelnék ki: a jó csíraképesség és a pontos kalibrálás (osztályozás). A megfelelő tőszámot csak így biztosíthatjuk kézi egyelés nélkül. Termesztett fajtáink a marton vásári kö- zépérésűek közül kerülnek ki. A szemretermesztésnél az 570-es, 530-as és 370-es fajtákat használjuk, míg silónak a 602-est vetjük. Biztonságos lett a vegyszerezés A szemenként! vetéssel kiküszöböljük az egyelést, a vegyszerezéssel pedig a kapálást. Néhány évvel ezelőtt a vegyszerezés sikere függött az időjárástól is, most szinte százszázalékos biztonsággal vegyszerezünk. Többféle vegyszert használtunk. Kisebb területen gyomtalaní- tottunk a több éves hatású Hungasinnal. Ez azonban csak a monokultúrás termesztésben használható. Egyéb növénytermesztési gondok miatt — azok igénye, vetési sorrendje — nem tudjuk egész területünkön használni a Hungasint, ezért egyéves hatású vegyszereket vezettünk be. Különböző talajtípusoknak megfelelően használtuk a K—64-est és a Nitrokolt. Vannak már vegyszerek és módszerek, amikor ' A mű ismerteti a korábban alkalmazott támogatási rendszereket, a jelenlegi gyakorlatot, majd a továbbfejlesztésre vonatkozó elképzeléseit. AZ alkalmazott módszereket minden szakaszban a népgazdasági és üzemi érdek összehangolásának szempontjából vizsgálja. Elemzi az vegetáció idején is tudunk vegyszerrel védekezni a gyomok ellen. Ezért is állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy kiküszöböltük a kézi kapálást. Jelentősebb változtatást a betakarítás gépesítésében végeztünk. Ez pedig egy adaptercsere volt. Korábbi években az SZK—4-es kombájnra adaptereket szereltünk — TAUN és FKA — amelyek a kukoricaszárat is felaprítot- ták és a cséplőrészbe továbbították. Ez nagyon igénybe vette a dobot és a rostákat. Most ugyancsak az SZK—4- esre szerelünk egy olyan adaptert, amely csak a csövet töri le és továbbítja. Az új betakarítási mód előnye Előnye: kisebb tömeg kerül dobra, rostára és így nagyobb teljesítményre képes. A korábbi módszerrel összehasonlítva mintegy 30—35 százalékkal több termést tudunk egy-egy kombájnnal azonos idő alatt betakarítani. További előnye, a kisebb termelés miatt kevesebb a műszaki meghibásodás, tisztább a kicsépelt termés és végül éjjel, illetve harmaton, nedves időben is lehet végezni a betakarítást, mivel csak a cső kerül a kombájnba. Megjegyzem, mi éjjel nem dolgozunk, mert közvetlenül a terményforgalmihoz szállítjuk a szemet, ahol csak nappal van átvétel. Azok a termelőszövetkezetek, ahol saját szárítójukba viszik a termést, a nap mind a huszonnégy órájában dolgozhatnak ezzel az eljárással. Egy SZK—4-es kombájn teljesítménye tízórás műszakban a mi viszonyaink között 300 mázsa szemes termény, ami az átlagterméstől függően 10—15 hold terület letakarítását jelenti. Nálunk két kombájnt követ egy RZ —3-as szárzúzó. Ez a gép a visszamaradt kukoricaszárat tökéletesen összezúzza és egyenletesen teríti el, így a további munkálatokat nem akadályozza. A korábbi években végzett kombájnolás után a kukoricaszár is halmokban, rendszerű sorokban maradt a gép után, ami nehezítette a szántást, rontotta annak minőségét. Az RZ—3- ast követi a műtrágyaszóró, majd a szántás következik. Gyorsabb, olcsóbb Végezetül az átlagtermésről és a költségekről a következőket mondta Kodak István. Még az elején tartunk a betakarításnak, de az eddigi mérések és a becslések 25 mázsa körüli átlag szemes termést mutatnak. Az egy hold kukoricára fordított közvetlen termelési költség mintegy 1600 forintot tesz ki. A mi viszonyaink között kézzel ez a munka körülbelül 2500 forintba kerül. Jó szervezéssel nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is a gépi kukoricatermesztés. (Cs. B.) egyes támogatási formákból adódó üzemi lehetőségeket, kiemelve a döntésekkel kapcsolatos orientációra gyakorolt hatásukat. Igen értékes tájékoztatást nyújt termelőszövetkezeti vezetők és a mezőgazdaság állami irányításában érdekelt szakemberek számára Pallós László könyve. Országos télialm a-termesetés i tanácskozást rendez ma a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési és műszaki fejlesztési főosztálya a Szabolcs-Szatmar Megyei Tanáccsal és a Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti társaság gyümölcstermesztési szakosztályával együtt. A termelőszövetkezetek megszilárdulásával, az állami gazdaságok fejlődésével párhuzamosan országosan is jelentősen gyarapodott a nagyüzemi téli almások területe. Az eredmények, a gondok szinte azonosak mindenütt, de Szabolcs megye kiemelkedő területarányával, nagy volumenű termésével, a hűtőtárolók építésével és a gépesítéssel olyan gyakorlati hely, ahol a tapasztalat-átadásnak megfelelő bázisa van és itt töményebben rajzolódnak ki a holnap teendőd is. Ezen a tanácskozáson az almatermesztés és feldolgozás gépesítési problémái állnak előtérben. Tehát nem a mostani felvásárlás, szállítás és tárolás gondjainak operatív teendőit vitatják meg. Ezekben a kérdésekben már döntések születtek, másrészt ezzel már el is késtünk volna. Nyíregyházén a holnap, vagyis a következő esztendők gépesítési gondjai, elképzelései kerülnek megvitatásra. Erről tart majd előadást dr. Tompa Béla. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője. Erről szólnak majd a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, valamint a Kertészeti Kutató Intézet és más mezőgazdasági gépesítéssel foglalkozó intézmények, szervek vezetői. Közismert, amíg kevesebb téli almánk termett, több volt a munkáskéz a mezőgazdaságban. így a szedéssel szinte egyidőben kiválogattuk, csomagoltuk és el is szállítottuk a termést. Ma egyre élesedik a kétirányú tendencia, termőre fordulnak a 60-as években telepített gyümölcsösök. tehát rohamosan növekszik a termés mennyisége és egyre kevesebb a kézi munkaerő a termesztő gazdaságokban. A megtermelt, nagyobb mennyiségű almát jobb minőségben kell eljuttatni a bel- és külföldi fogyasztóhoz, nemcsak ősszel. hanem télen és a kora tavaszi hónapokban. Változnak a világpiaci igények és lehetőségek is. Mindezek új problémákat jelentenek, illetve a problémákat újszerűén vetik fel. Gépesítenünk kell, de hogyan. hol és milyen formában. ebben kell dönteni. Születtek már eddig is lépések a szedés, szállítás korszerűsítésére. a feldolgozás és tárolás műszaki problémáinak megoldására. Ez azonban a vázolt tendenciák miatt nem elégséges. Átgondolt. országos fejlesztési programra van szükség. Sokat várunk ettől a tanácskozástól. elsősorban a szedést megkönnyítő, gyorsító gépesítés és műszaki megoldások terén. Viszonylag rövid múltra tekint vissza a hűtőtárolók termesztő gazdaságokban való üzemeltetése. Ma már itt, Szabolcs-Szatmárban több mint 12 ezer vagon hűtőkapacitással rendelkezünk. Szükséges, hogy ezen a területen is érvényesítsük az országos tapasztalatokat és körvonalazzuk. hogyan tovább. Néhány éven belül itt Szabolcsban mintegy 50 ezer vagon téli almára számítunk. Ami az idei termésnek jó kétszerese. Ezt a nagymeny- nyiséget megfelelő színvonalon és időben csak fokozott gépesítéssel tudjuk veszteség- mentesen a kereskedelemnek átadni. A tanácskozáson szerepelni fog egy speciális szabolcsi probléma is. Mintegy 20—25 ezer hold hagyományos telepítésű almásunk kezd kiöregedni. ami rekonstrukcióra szorul. Nem dönteni akarunk itt. az újjátelepítés minden kérdésében, de fő vonatkozásokban szeretnénk véleményt cserélni: hogyan. milyen gyümölcsfajokkal és fajtákkal váltsuk fel a kiöregedett almásokat? Továbbá miként illesszük bele ezt a rekonstrukciós munkát a gépesítés, műszaki fejlesztés általános programjába? Ma délután. Nyíregyházán a IV-es számú iskolában almatermesztési és gépesítési kiállítás is nyílik. A résztvevők az ankét másnapján a Balkányi, valamint a Nyírma- dai Állami Gazdaságban és a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben tanulmányozzák az almatermesztés, betakarítás és tárolás gépesítését. <cs.) A gyomnövények káros hatása a tápanyag, a víz, a fény, a hő, s a termőhely elfoglalásában, illetve felhasználásában a kártevők és kórokozók közvetítésében nyilvánul meg kultúrnövényeinkkel, gyümölcsfáinkkal szemben. Ahhoz, hogy a gyomnövények ellen kellő eréllyel fel tudjuk venni a harcot, megfelelő eszközökre, illetve gyomirtósaerekre (herbici- dekre) van szükség. AZ ALMA- GYÜMÖLCSÜEK Szabolcs-Szatmár megyében a gyümölcstermesztésnek és különösen az almatermesztésnek szép hagyományai vannak, melynek alapjait Nagy Sándor Állami-díjas kertészeti felügyelő és tanítványai raktak le. A gyümölcstermesztés, illetve a gyümölcsösök növényvédelmének szerves része a gyomnövények elleni védekezés. Eredményes vegyszeres gyomirtási technológia elképzelhetetlen jó agrotechnika nélkül. Ha nem gondos a talaj-előkészítésünk (apró- morzsás, azaz kertszer űen elmunkált talaj), egyes gyomirtószereiknél, mint például az a Hungazin PK-nál tapasztalható, a permetszert nem tudjuk filmszerűen a talajra juttatni. A talaj kötöttsége könnyű, középkötött és kötött talajok, valamint ennek megfelelően a talaj humusztartalma is döntően befolyásolja munkánk eredményességét. A gyökérherbicidek a talajban többnyire a csapadéktól és a humusztartalomtól függően több hónap alatt lebom- lanak. Ha állománypermetezést végzünk, a gyomnövények nagysága (magassága) és faja befolyásolhatja az érintő (kontakt) perzselő gyomirtó- szerek, mint pl. a Gramoxo- ne, az ún. „kémiai kapa” hatását. A permedé szakszerű elkészítése is döntő fontosságú. Lehetőleg a gyomirtószert előre áztassuk be, majd gondosan pépesítjük el és keverjük be. Az így elkészített növényvédő szert szűrjük meg, mert így elejét vehetjük a szórófejek eldugulásának. A gépeket a munka megkezdése előtt és után alaposan mossuk tó. Különösen fontos, hogy a gyomirtószer-marad- ványökat ultrás vízzel távolítsuk el a gépből, mert így, ha a következő permetezés során a gyomirtószerre érzékeny növényállományban dolgozunk, elkerülhetjük a kultúrnövény károsodását. A gyomirtószerekkel végzett munka során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat, valamint a várakozási időket szigorúan tartsuk be! VÉDEKEZÉSTECHNOLÖGIAI AJÁNLÁS Házikertekben és nagyüzemekben egyaránt: • Hungazin PK (50 % Akti- nit. PK) és Nikezin PK (50 % Aktinit PK) por alakú permetezőszerek. 5,2—8,6 kg ^ha 520—860 1/ha vízben, azaz: 3—5 kg/kh, 300 —500 1/kh vízben. 100 négyzetméterre 5—8 dkg, 5—8 1 vízben. Négyévesnél idősebb almásban és körtésben alkalmazhatjuk! Tartós hatású, gyakorlatilag egész évre gyommentes! td ültetvényeinket. Az Aktinit PK elsősorban a magról kelt egyszikű és kétszikű gyomokat írtja eredményesen, a mélyen gyökerező növények — pl. ap- rószulák, tarackbúza — ellen hatása nem megfelelő. A védekezést homokos területeken célszerű ősszel elvégezni, mivel a növényvédő szer talajban történő oldódása a csapadék (15—20 mm folyamatosan lehulló eső) következtében jobb és hatása így biztosabb. A vegyszerezés után következő tavasszal 15 cm-nél mélyebb talaj mozgatás nem engedhető meg. Egyéb területeken tavasszal is kipermetezhetjük e gyomirtószert, de közvetlenül utána talajművelést végezni nem szabad. KIZÁRÓLAG NAGYÜZEMEKBEN Buvinol (25 % Aktinit PK + 25 % 2, 4, 5, —TE) por alakú permetezőszer, 10—17,5 kg/ha, 500—900 1/ha vízben. Azaz: 6—10 kg/kh, 300—600 1/kh vízben. Négyévesnél idősebb alrna- és körtetelepítésc’-iben alkalmazható! Az egyszikű és kétszikű csírázó gyomokat írtja, de az aprószulák, a tarackbúza és a mezei acat kevéssé károsodik tőle. A védekezést ősszel, vagy tavasszal célszerű elvégezni, hogy a növényvédő szer a talajba kellően be tudjon mosódni. 15—20 mm csapadék után kellő gyomirtó hatásra számíthatunk. Az ellenálló gyomokat úgy semmisíthetjük meg teljesen, ha a kihajtott gyomnövényzetet permetezzük le. Ez úgy vitelezhető ki, hogy a gyomirtást két időpontban végezzük él, éspedig: 1. Előkezelés ősszel, vagy tavasszal 8,75 kg/ha dózissal; majd a kritikus időpontban. 2. Utókezelés június—július hónapban (ez az említett gyomok virágzásának kezdete) ismét 8,75 kg/ha dózissal védekezünk. Hungazin PK- val, Nikezin PK-val és Bu- vinollal kezelt területeken 2—3 évig köztes termesztést ne folytassunk. HÁZIKERTEKBEN ÉS NAGYÜZEMEKBEN Gramoxone (25 % paraquat diklorid) folyékony permetezőszer. 4,3 1/ha 750—850 1/ha vízben, azaz: 2,5 1/kh, 430—490 1/kh vízben. 100 négyzetméterre 0,43 cH 7,5—8,5 1 vízben. A paraquat érintő hatást! gyomirtószer, s 2—3 nappal a permetezés után már látható az eredmény, mivel a gyomok (aprószulák kivételével) levelei gyorsan abszorbeálják e szert. (Felszívják, elnyelik.) A talajjal érintkezve hatástalanná válik, s a talajban nem halmozódik fel káros szermaradvány, viszont évente háromszor meg kell ismételni a permetezést, mindig a gyomok 15—20 cm-es magasságában. A Gramoxanet csak egy atm. (1 kg/cm8) nyomáson le-1 hét tópermetezni, speciális szórófej (ütközőlapos) segítségével. Nagyüzemben célszerű a traktor vontatású permetező- gépeket csuklós karral ellátni, amely a facsonkok permetezésekor a fa törzséhez érve elhajlik és így a fák nem károsodhatnak. Házikertekben a biztonság kedvéért ajánlatos a háti permetezőgép szórócsövét védőpajzzsal felszerelni (pl. Glória típusú védőpajzs), hagy az elsodródási veszélyt megszüntessük. A Gramoxone felhasználható még csonthéjas gyümölcsösökben, magas törzsű egresben, málnában és szőlőben is, a kultúrák termesztéstechnikájának megfelelő növényvédelmi technológiával. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola Nyíregyháza A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek támogatása
