Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

tSXVni. EV FÓLIÁM 842. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 14, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMABÖK A munkások szóvivői ts. oldal)' Korunk mezőgazdasága (4. oldal) A társadalmi ösztöndíj­perek tanulságai (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Áz európai biztonság összefügg az egész világ békéjével Péter János beszéde az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 26. ülésszaka folytatja az általános politikai vitát. Ennek kere­tében tegnap, október 13-án délelőtt felszólalt Péter Já­nos, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter. A közgyű­lés által nagy érdeklődéssel várt és tetszéssel fogadott be­szédét az alábbiakban ismertetjük. A közgyűlés mostani, hu­szonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egye­sült Nemzetek Szervezete lé­tének második negyedszáza­da kezdetén. Az alapítástól a huszonöt éves jubileumig so­kat változott a világ, de sokat változott ez a szervezet is. Itt az ülésteremben a vál­tozások jelentős részét külö­nösen jól megvilágítja az a körülmény, hogy ma már a tagállamok képviselői alig férnek el a teremben. Ez mit jelenti Ennek az épületnek a tervezői nem számoltak az­zal, hogy történelhnileg ilyen rövid idő: huszonöt év alatt 51 helyett 131 tagállama lesz az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének. Vagyis sem az épület tervezői, sem az ENSZ als J'tói közül sokan nem gondolták, hogy a gyarmati rendszer régi formái ilyen rövid idő alatt felbomolhat­nak. Most jogosan lehet kérdez­ni, milyenné változik a világ és benne az Egyesült Nem­zetek Szervezete a következő negyedszázadban. Gyerme­keink és unokáink megün- neplik-e az Egyesült Nemze­tek Szervezetének ötvenedik évi jubileumát? A Népszövetség utóda, az Egyesült Nemzetek Szerveze­te a második világháború után jött létre. Ezt is a győz­tes hatalmak hozták létre. Eddigi működése alatt sok válságon ment át. A sokféle válságokat az Egyesült Nem­zetek Szervezete rfljndeddig átvészelte. Ennek sajátságos okai vannak. Javuló légkör a világszervezetben Egyik oka: maga az alap­okmány jobb volt, mint a N é pszö vétségé. Másik oka: az Egyesült Nemzetek összetétele rendkí­vül nagymértékben megvál­tozott. Közben kialakult sok országban az új társadalmi rendszer, a szocializmus. Ez megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. Emellett a nemzetközi erő­viszonyok megváltozásához nagymértékben járultak hozzá a gyarmati sorból fel­szabadult országok. Most új remény kezd szü­letni az Egyesült Nemzetek jövője szempontjából. A vi­lág népességének egynegye­de, egy 800 milliós ország volt mindeddig kizárt álla­potban a szervezet működésé— bői. Ez az ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének ala­pító tagja. Most érlelődik a pillanat, amelyben a Kínai Népköztársaság jogait hely­reállítjuk ebben a szervezet­ben. Ugyanis itt nem arról vaui szó, ahogyan egyesek feltüntetik, hogy valamelyik országot ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetében az egyik alapító tag vissza­kapja eredeti jogait. Azok, akik ellenezték mindeddig a Kínai Népköz­társaság jogos képviselőinek a meghívását, ártottak ennek a szervezetnek, általában a nemzetközi viszonyoknak, a Kínai Népköztársaságnak, és nem utolsósorban saját ma­guknak. Örömmel állapítha­tó meg, hogy itt a közgyűlé­sen növekszik azok száma, akik a Kínai Népköztársaság teljes jogának helyreállítása mellett vannak az Egyesült Nemzetek működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság kép­viseletének a meghívása mel­lett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai de­legáció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínának kell egymással rendeznie vi­táit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alapján áll. A múlt évi, huszonötödik évfordulót jelző jubileumi közgyűléshez a népek és kormányok nagy reményeket fűztek. Úgy volt, hogy ál­lamfők, kormányfők világ­méretű arányokban találkoz­nak itt a jubileum alkalmá­ból. Ezt megakadályozta va­lamiféle hidegháborús fuval­lat. * Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubi­leumival — rendkívül jó lég­körben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező vál­tozást tapasztaltunk a nem­zetközi viszonyokban. A vál­tozások egyik okát már em­lítettem azzal, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előtt. A leszerelési javaslatok történelmi jelentőségűek Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demok­ratikus erő és minden em­berséges ember számára a termonukleáris háború ve­szélyének elhárítása. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött a termonukleáris hábo­rú véletlen kitörésének ki­küszöbölésére és a Moszkva —Washington között létesí­tett közvetlen „forró drót” rendszerének tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik leg­fontosabb jó híre. A nemzetközi viszonyok javításához tartozik a straté­giai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatá­sa körültekintő, reális mó­don. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új vi­lágháborútól és a termonuk­leáris háború veszélyétől csak az általános és teljes le­szerelés fokozatos megközelí­tése mentheti meg. A mo6t létrejött vagy tervezett rész­letmegállapodások ezt a tör­ténelmi célt szolgálják. Senki nem tekint ezekre a célokra valamilyen naiv várakozás­sal. Ebben az összefüggésben utalok a Szovjetunió javasla­tára az öt nukleáris hatalom összejövetelével és a leszere­lési világkonferenciával kap­csolatban. Ezek a javaslatok önmagukban is segítenek na­pirenden tartani a fegyverke­zési verseny megszüntetésé­nek. az általános és teljes le­szerelés megvalósításának gondolatát. A szovjet—amerikai vi­szony javulása mellett az ál­talános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új ese­ményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a moslani közgyűlés­re is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lé­nyeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyu­gatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. Ez vezetett el a Szovjetunió, valamint Lengyelország és a Német Szövetségi Köz­társaság szerződéséhez, vala­mint a Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyhatalmi megál­lapodáshoz. A második világ­háború után az osztrák ál­lamszerződés óta ezek a szer­ződések a legfontosabb ese­mények Kelet és Nyugat között. Az európai biztonsági kon­ferencia előkészítésében szük­séges újabb előrehaladáshoz azt tartják előfeltételnek, hogy előzetesen mind a há­rom dokumentum ratifikálá­sa. illetve hatálybalépése történjék meg. A magyar kormány többfé­le formában kifejtette — a Varsói Szerződés többi tag­államaival együtt — hogy a nemzetközi életben nem he­Román pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt. Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán-ro­mán pártmunkásküldöttsés érkezett hazánkba. A kül­döttséget Simion Dobrovici, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a Vrancea megyei pártbi­zottság első titkára vezeti, A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese fogadta. Jelen volt loan Cotot, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. lyes a lényegükben bármeny­nyire egybetartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának az előfeltételévé tenni. Péter Já­nos vitába szállt azokkal, akik előfeltételeket szabnak a konferencia összehívásához. Mi. akik készen vagyunk akár már holnap összeülni a konferenciára. kénytelenek vagyunk ezt a politikai reali­tást elfogadni. Viszont azt kérjük, hogy a várakozási időt ne töltsük tétlenséggel. Vagyis: a többoldalú tárgya­lások lehetőségének általános megnyílása előtt kezdjük el. illetve folytassuk kétoldalú tárgyalások keretében annak megvitatását, hogy milyen szervezésben képzeljük el a konferencia, illetve a konfe­renciasorozat előkészítését, a napirendjét és a megfogal­mazandó dokumentumokat. Ide értve a konferencia vagy az európai biztonság állandó orgánumát is. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ bé­kéjével Éppen így a közgyű­lés elé terjesztett szovjet ja­vaslatnak az általános béké­re és bizton, ágra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonsággal is. A magvar delegáció kész együttműköd­ni a javaslattal összefüggő nemzetközi munkák tervé­nek kidolgozásában. Nemcsak olyan kérdések­ben mutatkozik javulás, ame­lyekben gyakorlati előrehala­dás tapasztalható. hanem olyanokban is, amelyekben a gyakorlati megoldás felé vagy nagyon kevés, vagy egyálta­lán semmilyen lépést nem tudtunk tenni. Ilyen kér­dések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap. sőt újabban a korábbinál szélesebb területre is kiter­jed. A vietnami nép megbe­csülése azonban, ide értve iga­zának elismerését, soha nem volt általánosabb. Amikor a vietnami háború eszkalációja nagymértékben kibontakozott, itt az Egyesült Nemzetek közgyűlésén a Ma­(Folytatás a 2. oldalon) Honecker fogadta Biszku Bélét Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára szerdán délelőtt fo­gadta Biszku Bélát, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát és kíséretét. A találkozón ott volt Ko­vács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete. Jelen volt Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A beszélgetés a szoros ba­rátság szellemében folyt le és minden felvetődött kér­désben a nézetek azonosságát mutatta. Paul Verner, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára szer­dán este a Hotel Stadt Ber­linben vacsorát adott Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagi;, a Központi Bizottság titkára és kísérete tiszteletére. Részt vett a va­csorán Kovács Imre, hazá ik NDK-beli nagykövete is. A megye egészségügyére! tárgyalt a tanács vb Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szat- már Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Megtárgyal­ta és elfogadta a megye egészségügyi helyzetéről és a további feladatokról szóló előterjesztést. A jelentés részletesen foglalkozik a harmadik ötéves tervben be­következett kedvező válto­zásokkal, eredményekkel és azokkal a gondokkal, ame­lyek megoldásra várnak. Megállapítja: az egészség­ügyi ellátás színvonala to­vább javult. A harmadik öt­éves tervben a kórházi ágyak száma 381-gyei, a rendelőin­tézeti szakóráké 314-gyel, az általános orvosi körzeteké 28-cal gyarapodott. A cse­csemőotthonokban 140-nel, a szociális otthonokban 280- nal több személyt gondoz­nak, mint öt évvel korábban. Javult a rászorultak szociá­lis gondozása, előrelépést je­lent az öregek napközi ott­hona és a szociális gondozó­női hálózat fejlesztése. Ked­vezőbb lett az ellátás az egy­séges kórházi beutalási rend életbe léptetésével, a táp­pénzes felülvizsgálat új mód­szerével. Szervezett formá­ban biztosították a védőnők, házibeteg-ápolónők. orvosir- nokok továbbképzését. Az elért eredmények el­lenére a megye egészség­ügyi mutatói elmaradnak az országos vidéki átlagtól. El­sősorban a tárgyi, de egyes területeken a személyi fel­tételek fejlődése sem tartott lépést a megnövekedett igé­nyekkel. Hogy az ellátás mégis kielégítőnek mondha­tó, az a tartalmi munka ja­vulásának, az állami és társa­dalmi szervek támogatásá­nak, nem utolsósorban az egészségügyi dolgozók oda­adó munkájának köszönhető. Egyes intézményekben nagy a zsúfoltság. Különösen 'vo­natkozik ez a megyei kórház és rendelőintézetre, ahol építkezések nélkül a férőhe­lyek száma sem bővíthető már. Néhány területeken ke­vés a szakorvos. A megyei rendelőintézetben például 50 szakorvos helyett mindöseze 10 dolgozik. A vizsgálatok egy részét kórházi szakorvo­sok látják el. A megyének öfl társadalmi ösztöndíjasa tarul az orvostudományi egyet­meken. A szakorvosi után­pótlás azonban még így se h látszik biztosítottnak. Ezért keresni kell a lehetőségét, a módját annak, hogyan lehet­ne javítani a fiatal szakor­vosok letelepedésének feltéte­leit. Az egészségügyi beruhá­zások sem haladnak a terve­zett és kívánt ütemben. Nagy szükség lenne arra, hogy a kisvárdai kórház a tervezett időben elkészüljön. A végrehajtó bizottság az előterjesztést sokoldalúan megvitatta és elfogadta. El­ismerését fejezte ki az egész­ségügyi dolgozóknak azért a munkáért, amelyet a lakosság egészségügyi ellátottságának javításáért tettek. Az elhang­zott észrevételek es javasla­tok alapján feladattervet dolgoznak ki. Ebben hatá­rozzák majd meg azokat a tennivalókat, intézkedéseket, amelyek az ellátás színvona­lának további javítása érde­kében szükségesek. Befejeződött az ipari szövetkezetek kongresszusa Az Ipari szövetkezetek VI. kongresszusán a MOM mű­velődési házában az eredeti programtól eltérően szerdán is folytatódott a beszámoló és a határozati javaslat vitája, összesen 23 küldött kért szót, ismertette a tagságot foglal­koztató gondokat, terveket. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke foglalta össze az eszme­cserét, amelyben különösen sok szó esett a lakásépítésről és a szolgáltatásokról Ezekben a témakörökben hangzott el a legtöbb javaslat is, ame­lyek a jelenlegi feszültségek feloldását célozták. A bírált közgazdasági sza­bályozókról szólva felkérte a szövetkezetekben dolgozókat, ne várják a központi kor­rekciókat, éljenek saját esz­közeikkel, lehetőségeikkel, alkalmazkodjanak rugalma­sabban a követelményeikhez. Szólott Rév Lajos a képzés és a továbbképzés, a szakmai utánpótlás problémáiról is, s a vezetőképzés javítása ér­dekében helyeselte azt a ja­vaslatot, hogy a Művelődés- ügyi Minisztériummal együtt­működve több éves levelező tanfolyamot szervezzenek. A továbbiakban a 10 éves fej­lesztési terv feladatairól szólt és végezetül javasolta: a ha­tározattervezetet egészítsék ki azzal, hogy a magyar ipa­ri szövetkezeti mozgalom mélységesen egyetért az eu rópai béke és biztonság ügyé­nek előmozdítására tett ma gyár javaslatokkal, azokkal az erőfeszítésekkel, amelye­ket a szocialista országok ki­fejtenek e sokat szenvedett földrész tartós békéjének és biztonságának érdekében. A kongresszus a továbbiak­ban elfogadta a szóbeli kie­gészítést, a felszólalásokra adott válaszokat és a határo­zati javaslatot, tudomásul vette az ellenőrző bizottság jelentését, megtárgyalta és jóváhagyta az OKISZ új alapszabályát és állást foglalt az ipari szövetkezetekről szó­ló törvényerejű rendelet- tervezettel kapcsolatban. Ezt követően került sor a választásokra, ezeríbeliil az országos tanács kiegészítésé­re. Az országos tanács (OKISZ) első ülé&én elnökké Rév Lajost, helyetteseivé Fe- renczi Tibort, dr. Kardos Gé­zát és Kelenhegyi Emilt, a felügyelő bizottság elnökévé Rosta Istvánt választották. A kongresszus Rév Lajos zárszavával ért véget VIIÜG PROLETÁRJAI, EGYES DIIETEKI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents